Magyar Élet, 1943. november (5. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-03 / 248. szám

___­II. évfolyam, 248. sz. (1393.) Ára: 16 miér •Szerda,­ 1943. november 3. , CM­ELET Előfizetési ára egy hónapra 4.30 pengő, , Szerkesztőség és kiadó hivatal ■egyedévre 12.40 pengő - Postatakarék* KÉR. POLITIKAI NAPILAP Miskolc, Rákóczi­ u. 7. — Telefon :­szerte, pénztári befizetési lap száma 15714 17-12, kiadóhivatal 11*22, éjfél után 18-fl® «.•was—aa—s^------ra»si n an­~n­*T Részletek a moszkvai értekezlet titkos és nyílt megállapodásairól A legutóbb kiadott jelentések szinte kizárólag a moszkvai értekez­lettel foglalkoznak. A legérdekese­bb az a lisszaboni jelentés, amely a legutolsó ismertetését tartalmazza a moszkvai eredményeknek, a lon­doni forrásból. A lényegre kétségtelenül Berlin mutat rá leginkább, amikor kijelenti, hogy Amerika és Anglia eladta Európát a bolseviz­musnak. Moszkvában Európáról döntöttek Európa nélkül. Egyelőre még a fegyvereké a szó és ebből a szemszögből a moszkvai értekezlet­nek nincs döntő jelentősége. A moszkvai határozatok Lisszabon, november 2. Mint a brit­­hírszolgálati iroda közli, Londonban vasárnap a moszkvai értekezletről a követke­ző közleményt adták ki: Hull amerikai, Antony Eden brit és H. W. M. Molotov szovjet külügyminiszter megbeszélése 1943 október 19-től október 30-ig tartott Moszkvában. Összesen 12 ülés volt. Az értekezlet tárgysoro­zata felölelte mindazokat a kérdé­seket, melyeket a három kormány megvitatásra előkészített. E kér­dések közül elvesek végleges dön­tést kívántak és e döntést meg is hozták. Más kérdések tekintetében azok megvitatása után elvi döntéseket hoztak. E kérdéseket részletekbe­­menő megfontolás céljából külön erre a célra alakított bizottság elé utalták, vagy diplomáciai úton való elbírálás számára tartották fenn. Ismét más kérdésekről a­ vé­lemények kicserélése útján inté­­kednek. Elsősorban őszintén s kielégítően azokat a rendszabályokat­­vitatták meg, amelyek a Németország és európai szövetségesei ellen folyó­­háború megrövidítésére hivatot­tak. Ezzel kapcsolatban határoza­tokat is hoztak. E határozatok má­ris kidolgozás alatt vannak. A háború befejezésének siette­tése után jelentőségben csak má­sodik helyen áll annak elismerése a három kormány részéről, hogy az ő saját nemzeti érdekükből és minden békeszerető nemzet érde­kében szükségesnek tartják a mostani szoros együttmunkálko­­dást a hadviselésben való együtt­működés folytatására s az ellen­ségeskedés befejezését követő idő­szakban is. Az Egyesült Államok, az Egye­sült Királyság, a Szovjetunió és Kína kormányai egyesült elhatá­rozással és közösen kijelentik, hogy: 1. Egyesült fellépésüket, amely­re vállalkoztak, hogy ki-ki a hábo­rút a maga­ ellenségei ellen foly­tatja, fenntartják a béke és a biz­tonság megszervezése és megóvá­sa érdekében. 2. Közülük azok, amelyek had­ban állanak a közös ellenséggel, együtt fognak eljárni minden ügy­ben, amelyek ennek az ellenségnek a legyőzésére és lefegyverezésére vonatkoznak. 3. Megtesznek minden olyan in­tézkedést, amelyet szükségesnek tekintenek arra, hogy az ellenség­re kiszabandó feltételek bárminő megsértése ellen biztosítják magu­kat. 4. Elismerik annak a szükségét, hogy a megvalósítható legkoraibb időpontban általános nemzetközi szervezetet létesítenek valamennyi­­békeszerető állam szuverenitásá­nak elve alapján, d_ e szervezet­nek tagja lehet minden nagy vagy kis állam , a­ nemzetközi béke és biztonság érdekében. 5. A nemzetközi béke és bizton­ság érdekében addig is, amíg a rend helyreáll és az általános biz­tonsági rendszer megvalósul, ta­nácskoznak egymással és ameny­­nyiben az alkalom kívánja, az egyesült nemzetek más tagjaival is, hogy a nemzetek a fontos kér­désekben együttesen cselekedhes­senek. 6. Az ellenségeskedés megszün­tetése után katonai­­ haderőiket nem használják fel más államok területén belül, kivéve az ebben a nyilatkozatban felsorolt célokból és közös megbeszélés után és 7. egymás között és az egyesült nemzetek más tagjai között érint­kezés­t és együttműködést valósí­tanak meg, hogy gyakorlati általá­nos megállapodásokat létesítsenek a háború utáni fegyverkezés sza­bályozása céljából. * Az értekezlet elhatározta, hogy Londonban európai tanácskozó bi­zottságot létesít, hogy­ tanulmá­nyozza a kérdéseket és közös aján­lásokat. sült Királyság és a Szovjetunió külügymi­n­i­sz­t­erei megál­l­apod­t­ak, hogy kormányaik teljesen egyet­értenek abban, hogy az Olaszor­szág irányában folytatandó szö­vetséges politikának alapel­ve csak az lehet, ha a fasizmust és annak minden káros befolyását és kisu­gárzását­ teljesen megsemmisítik és az olasz népnek minden lehető­séget meg kell adni, hogy a demo­kratikus szerveken nyugvó kor­mányzati és más intézményeket létesítsen, hogy ezt a politikát a jövőben is tovább fejleszthesse. A három külügyminiszter egy­mással megegyezik abban, hogy a következő fontos intézkedéseket kell érvényesíteni: 1. Lényeges, hogy az olasz kor­mányt demokratikus­sá tegyék azoknak az olasz néprétegeknek a képviseletével, amelyek mindig szembehelyezkedtek a fasizmus­sal. 2. Teljes mértékben visszaad­ják az olasz népnek a szólás, a vallás, a politikai vélemény a saj­tó és a gyülekezés szabadságát.­­ Az olasz népet arra i­s feljogosít­ó három külügyminiszter egyet­ért abban, hogy Ausztriát fel fog­ják szabadítani a német uralom alól. Az 1938. évi március 15-én történt német, bevonulással ke­resztülvitt ausztriai anneksziót ják, hogy fasisztaelleel és politikai csoportokat alakítson. 3. Minden fasiszta eredetű intézményt és szervezetet megszüntetnek.­­ 4. Minden fasiszta, vagy fasiszta ér­zelmű elemet eltávolítanak a köz­igazgatásból, valamint a nyilvá­­nos jellegű intézményekből és szervekből. 5. A­ fasiszta kormány­zat valamennyi politikai foglyát szabadon kell bocsátani és teljes amnesztiában kell részesíteni. 8. Megteremtik a helyi önkormány­zat demokratiku­­sz­erüzeteit. 7. A fasiszta vezetőket és a hadsereg tábornokát, akikről köztudomású, hogy háborús bűnösök, vagy ezzel gyanúsíthatók, letartóztatják és átadják az igazságszolgáltatásnak. Ez a határozat egyáltalán nem érinti az olasz népnek azt a jo­gát, hogy maga válassza meg kor­mányformáját. Az Olaszországgal kapcsolatos kérdésekben létesítendő tanácsot­­elsősorban a három kormány kép­viselőiből és a francia felszabadí­tó bizottságnak képviselőiből ala­kítják, semmisnek tekintik, az ettől az időtől kezdve Ausztriában beállt változásokat magukra kötelezőnek semmilyen tekint­etben el nem is­merik.­­ Ausztriáról Olaszországról A három kormány Olaszország- f­szik: .'ró, a következő nyilatkozatot, te- t Az­ Egyesült Államok,'az Egye­ A megtorlásról A kötelező nyilatkozat a meg­torló intézkedésekről egyebek kö­­zö­tt ezeket mondja: Az Egyesült Királyság, az Egye­sült Államok és a Szovjetunió sok helyről bizonyítékokhoz jutott ke­gyetlenkedésekről, amelyeket a né­metek sok országban, melyeket el­foglaltak és amelyekből most fo­kozatosan kiűzik őket. Ennek kö­vetkeztében a három szövetséges hatalom a 32 egyesült nemzet ne­vében ünnepélyesen kinyilatkoz­tatja és közhírré teszik a követke­zőket : Abban a pillanatban,­­amikor va­lamilyen fegyverszünetet engedé­lyezünk bármilyen Németországban fennálló kormánynak, mindazokat a német tiszteket és katonákat, va­lamint a nemzeti szocialista párt­nak ama tagjait, akik felelő­sek a fent­ említett rémtettekért és kivég­zésekért a német erők által meg­szállt területen, visszaküldik azok­ba az országokba, ahol tetteiket, el­követték, hogy a felszabadított or­szágok és az ott létesítendő szabad kormányok törvényei szerint ítél­kezzenek felettük és büntessék meg őket. Jegyzéket, fognak összeállítani teljes részletességgel mindezekről az országokról, így azok a németek, akik résztvettek a lengyel tisztek, francia, holland,­­belga, v­a­gy nor­vég túszok, vagy krétai földműve­sek kivégzésében, vagy a lengyel nép kiirtásában, vagy a Szovjetünk­ most felszabadl­ás alatt lévő terü­letein véghezvitt öldöklésben, tud­ni fogják, hogy a Ted színhelyére viszik őket és a heysinnen fognak ítélkezni 131­.tyi av-hc­a n­épek, amelyekkel színben túlkapásaikat, elkövették. A németek szövetségeseiről A kölcsönös bízalom és megértés i fontos kérdéseket is megholtál-„ k, légkörében, .»mely az értekezlet lEzek politikai kérdésim is ki o.­­ egész munkáját jellemezte, más jednek, hogy hogyan kezeljék

Next