Magyar Jövő, 1919. október-december (1. évfolyam, 1-73. szám)

1919-12-03 / 51. szám

4 Zászlószentelés Gönczön Talán sohasem volt olyan egyetemesen szimbóluma a megtépett magyarságnak a nemzeti lobogó, mint éppen most, mikor a magyarság sírja szélén áll mindennek, mert mindene eltemetődött, amire büszke volt. Porba, sárba, piszokba tiport Itt mindent a keletről importált ázsiai pestis, a kommunizmusnak nevezett gyalázatos csalás. Kommunista lelkek őrülete és elvetemedettsége ezeréves múltjának alapját rúgta fel a keresztény magyarság lába alól , sárral mocskolta be tiszta erkölcseit, kaján vigyorgással taposott rá vallásos világfelfogására, a szent keresztet dobta el és tiporta sárba a haramia banda s mocskos kezekkel tépte szét magyar életünknek szent szimbólumát, a nemzeti zászlót. Azt a lobogót alázta és gyalázta meg a minden elvetemültségre könnyen kapható, emberi és magyar mivoltjából kivetkőzött rabló horda, mely a sokat szenvedett, sokat bűnhődött ás nehéz kálváriákat járt keresztény magyarságot mindig uj és dicsőséges husvétokra vezette. S most, hogy újra élni akar s követeli az élethez való jogát a keresztény magyarság, egy hosszú, keserves év tanulságai után, megint — mint annyiszor tette a balsors napjaiban — fölkeresi megtépett és meggyalázódott zászlóját, hogy oda állítsa arra a piedesztálra, honnan a magyar Iskariótok démoni hada a sárba lökte, hogy az ezer évet élt magyarságnak ne mutassa többé a nemzeti boldogulás útját. A sírja szélén zokogó keresztény magyarság áhítattal keresi a megváltás útját, s nagy élni akarással ragadja meg könnyeinek, sóhajainak, magyar örömeinek szent osztályerőit, a nemzeti zászlót, hogy sírja széléről a megdicsőülés Tabor-hegyére vezesse. Gönczön is — mint tudósítónk jelenti — soha nem tapasztalt lelkesedéssel és meghatottsággal ünnepelt a hazaszeretet a meggyalázott, bepiszkolt nemzeti trikolor újraszentelésének ünnepén. A lelkes magyar ünnepről a tudósításunk a következő: November 23 án d. u. három bórára Göncz járásból mintegy 300 —4000 ember jött össze, hogy az újraszentelt nemzeti lobogó alattvallást tegyen, mely nem lesz többé vesszőfutattás, hanem komoly rn megnyilatkozása a keresztény magyar nép élni akarásának. Imával nyitják meg az ünnepet, könny székkel az ember szemébe, mikor száz meg száz torokból egyszerre harsan az egek felé : — Isten áldd meg a magyart. Egy évi hallgatás, csendes, néma zokogás után először könnyesek még a szemek a meghatottságtól, mikor az emelvényre Ferdinándy Gyula lép. Csupa tűz minden szava, magyaros temperamentum ömlik el minden mondatán. A tomboló lelkesedést, Linder Sándor szavalata (Endrődy , Petőfi) fokozta. A pódiumra a csillapodni nem akaró lelkesedés közben Bódy Barna, esperes plébános lép, teljes egyházi ornátusban. Magyar lélekkel előadott beszédének kíséretében megáldotta, meghintette a lobogót. S amint az ősz lelkipásztor remegő kezével kebléhez szorította és megcsókolta a lobogót, a megilletődés szent pillanata elfojtja a lelkesedés hangját s az ősz pappal együtt könnyezik a közönség. Ezután a református egyház nevében Farkas Elek lelkész lépett a lobogó elé és tartalmas, megható beszéd keretében megáldotta. A megáldás után, mely a gönczi járás keresztény magyarságának szolidaritását oly gyönyörűen fejezte ki, Szilágyi Margitka szavalta el kedves egyszerűséggel, mély átérzéssel, Vörösmarty Honszeretetét. Majd Pálffy László gróf indítványára táviratban üdvözlik Horthy Miklóst, a magyar nemzeti hadsereg fővezérét. Az éljen-viadal, mely erre az indítványra kitör, belevész a Szózat hangjaiba, melyet száz meg száz magyar lélek megindultan, emelt arccal énekelt. A cigány zenekar a Rákócziindulóba kezdett s a karhatalom, a határrendőrség, a csendőrség s a gönczi polgárőrség diszmenetben tisztelgett a megáldott zászló előtt. A közönség lelkesen éljenzett, az iskolás gyermekek kis zászlócskáikat lobogtatták feléjük. S fenn az égen szétestek, megritkultak a felhők s keresztül mosolygott rajtuk az őszi nap. A közönség szétoszlott, az egyes ember pedig elvitte szivében a föltámadás hitét. Nem áshatnak sírt annak a népnek, mely úgy tud ünnepelni, hogy lelke megfiatalodjék. Hiába ácsolják koporsóját. Hiába, merta derék a koporsóból is kitör és eget kér". (ögy) MAGYAR JÖVŐ Szerda, december 3. Lakbért vetettek ki a külső barakkok lakásaira. Két szoba 110, egy szoba 70 korona havonként (Saját tudósítónktól) A miskolczi lakásínség enyhítése érdekében a városi tanács néhány hónappal ezelőtt a katonai célra épített külső barakk épületek egy részét szükséglakásokká alakította át és azokban több menekült családot sikerült fedél alá helyezni. Az átalakítás költségei azonban akkora összeget emésztetek fel, melynek fedezete - a város különben is gyenge pénzügyi helyzete következtében — alig van. Ezért szükségesnek mutatkozott a kiadott lakások után lakbérleti díjat szedni, hogy legalább az átalakítási költségek egy része megtérüljön. A városi tanács tegnap délelőtti ülésén tárgyalta a lakbérleti díjak megállapítását. A barakk lakások két és egy szobásak, külön kellett tehát megállapítani lakbérleti díjukat. A tárgy részletes megvitatása után a tanács elhatározta, hogy az egyszobás lakások havi bérét 70 koronában, a kétszobásokét 110 koronában állapítja meg. Egyben a december elsejéig lejárt díjak beszedésére a lakáshivatal vezetőjét utasította. A december havi és az ezutáni bérösszegeket a városi főpénztárba fizetik a lakásbérlők. « Ц * I Bbj IW Wyilt levél egy közismert szocialista vezérhez és direktóriumi elnökhöz, akit a Fő utcán látok sétálgatni. Ugyan kérem! Azt hiszem, ez lesz a legjobb megszólítás, mert hiszen Önök az ,ur" megszólítást sértésnek tekintették (kivéve a vadászattal és pezsgővel egybekapcsolt vidéki murik alkalmát, amikor a proletárdiktatúra előtt és a proletárdiktatúra óta már megint folyton a keresztény urakhoz törleszkedő, magukat több kevesebb sikerrel gentryre kijátszó, de a proletárdiktatúra ideje alatt kizárólag csak Önökkel barátkozó gazdag árendásoknak éjfél után a „méltóságos úr“ címzést is nagy kegyesen megengedték, nem szólíthatom tehát Önt ,urnak, ,elvtársak“ pedig igazán nem vagyunk, aminélfogva csak valami ilyen kisegítő megszólítást lehet használni. Tehát : ugyan kérem, mit tetszik hozzá szólni, azt a kis városi tisztviselőt, akit az Önök évek óta folytatott izgatása és uszítása megbolondított, akinek az Önök marxi tudománya, az Önök népbolondító maszlagja, az Önök Jburzsuj gyűlölete, egyszóval az Önök proletárdiktatúrája a fejébe szállott, aki a maga egyszeű kis eszével komolyan vette mindazt, amit Önök neki annyi időn keresztül és a meggyőződésnek annyi látszatával hirdettek, — de aki elfelejtette magát — úgy, amint azt Önök tették más oldalról kellőleg be — viszontbiztosítani : a bíróság két évi börtönre ítélte. Ugyan mit tetszik ehhez szólani és mit tetszik szólani ahhoz, hogy egy csomó ilyen elbolondított, az Önök maszlagjától megkótyagosodott kis ember , kis tisztviselő, munkás és parasztfiú ül még a fogházban, akiket szintén el fognak ítélni, kit egy pár hónapra, kit egy pár évre, fogházra, börtönre, fegyházra vegyesen ? ! Úgy , milyen buták voltak a szerencsétlenek, ahelyett, hogy éjjelenként ők is összeültek volna titkos tanácskozásokra a milliomos bankizraelitákkal, ahelyett hogy nyilvánosan mennydörögtek volna ugyan, de közben az illetékeseknek megsúgták volna, hogy a mennydörgés nem valódi, csak színpadi, csak bádoglap-ütögetés, ami csak a kuliszák előtt hat ijesztőség, a kuliszák megett nem kell rá adni semmit, a bolondok nem szereztek maguknak ilyen jó összeköttetéseket, elhitték azt, hogy gyűlölni vagy épen leölni kell a burzsujt de nem tudták, hogy ezt kell ugyan mondogatni, de közben el kell járni a burzsujhoz vadászni, meg pezsgős vacsoráim és megmondani neki, hogy: ne tessék kérem azt hinni, hogy én tigris vagyok, csak tigrisbőr van rajtam s a valóságban egy másik, sokkal szelidebb állatfajhoz tartozom. Eszén kell lenni az embernek, úgy kérem, izgatni és uszítani lehet addig, amíg és amennyire az célszerűnek mutatkozik, de közben be kell biztosítani magát az embernek jobbra is, balra is, minden eshetőségre és elsősorban azoknál, akik még visszanyerhetik a régi hatalmukat és befolyásukat és különösen azoknál, akik maguk is ilyen viszontbiztosításos emberek és akiknél remélni lehetett, hogy egyéni célszerűségi szempontokból „hálásaknak] fognak mutatkozni. És Önöknek, nem hiába mondják pld. Önről, hogy eszes ember, igaza is lett! Az Ön emberei visszanyerték a hatalmukat, a befolyásukat, — és Ön ma a Fő-utcán sétál, azok pedig akik Önt és az Ön uszításait komolyan vették és nyakló nélkül „proletárdiktátorkodtak", akiknek a fejét Ön és vezértársai megzavarták, ülnek, — ki egy pár hónapot, ki egy pár évet ! Hát hiszen jé, tessék csak sé ! tálni a Fő utcán, minél többet, minél sűrűbben ! Tessék elhinni kérem, hogy Ön egy eleven vezércikk, az Ön sétája többet ér, mint tíz propaganda plakát, mert már érthetőbben és meggyőzőbben ..igazán semmivel sem lehet az Önök által félrevezetett munkásságot és a többi kisembereket attól óvni, hogy a jövőben az Önök izgatásainak felüljenek, mint az Ön Fő utcai sétájával, hiszen ebből láthatja az Ön legelvakultabb párthíve is, hogy nem jó volt, és a jövőben sem lesz jó Ön után indulni, mert hiszen Ön sétál, aki pedig Ön után ment, az a börtönben ül. És világosan mutatja az Ön sétája minden tisztességes magyar embernek, hogy a mi hatalmon levő és nagy befolyású embereink milyen korruptak, milyen romlottak, hogy itt alapos és gyökeres tisztogatást kell rendezni, hogy az erkölcstelenség orgiái után ide tiszta levegőt kell beereszteni, hogy itt a nemzetietlen erkölcstelen kufárszellem tobzódása után a tisztességnek, az erkölcsnek, a becsületnek az uralmát végre helyre kell állítani. Szó. Kozmetikai intézet (Weidlich-udvar.) Mindennemű szépséghibák szakszerű rendbehozása, hajszálak villannyal nyom nélkül eltávolíttatnak, — Pipere cikkek raktáron. Hajfestés, manikűr, Villamos-iilasitási, ErSátsitelitis Electrotechnikai Vállalat Miskolc, Szemere u. 3 Telefon 887. Svájci hágócsarnok is díptikus tejes konyha Heidlich-udvar Telefon 57B.sz.