Magyar Jövő, 1924. január-április (6. évfolyam, 8-99. szám)
1924-02-02 / 28. szám
áUAfixetétt iraki — fiigy bús« 8000 korona. — *eyee каш ára helyben emedékeit, obj »иИ'ггрг Bírt «ррйгвр BC*fő korona.? Hatodik évfolyam, 28. szám. Црц 500 кОГ'ОПв Szombat, 1924. évi február hó 2 MAGYARJOVO POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : PUSKÁS JENŐ 8ieerheeztüBéS ng lilidóhivatal : Miskolc Kossuth-u. 5. Mám. Telefon : Felelős szerfedezte: 805, szerkesztőség és kiadóhivatal a 184. , Nyomdai Deák u. 9. sz., telefon SS2 Kereszténység (csj) Évei átélésében gyenge, wabon frappírolható embert könynyen le lehet venni lábáról ilyen érveléssel : mit hangoztatják örökké azt a kereszténységet, mi köze annak a nemzeti eszméhez és közélethez, miért akarnak folyton felekezetieskedni ? Hí e rabuliszlikára helyénvaló feleletet akarunk adni, elég rámutatni a históriai tényre: a magyar nép nomád életszakának sikeres bezáródása után, államiságunk megalakulása óta ezer esztendőn keresztül a legbensőbb kapcsolatban állt egymással a nemzeti és keresztény gondolat és korántsem védtlen, hogy e két eszmének diadalmas felvirágzása, vagy keserves feliztatása mindig a legszorosabb egyidejűséggel következett be. Akinek erre nézve nem imponálnak a történelmi régmúltnak tollunk alá kívánkozó szuggesztiv példái, csak a legutóbbi, egyúttal megdöbbenetebb (bár nem török-tatár) korszak feltűnő tanúságát vegye észre : a kommunista rémuralom alatt a vörös zászló egyazon gyűlölettel harcolt úgy a trikor, mint a tempomi lobogó ellen. S akik egyformán fogadnak hitet és hazát, ismerték be, hogy a kommün alatt is világnézet és nemzeti eszme küzdött ugyancsak ezek ellen : atheizmus támadt a thebmusra és a hihetetlenül sovén szemita nacionalizmus iparkodott legyűrni az elkábult magyar nemzeti gondolatot. A szabadelvűség kapitalizáló és szédületesen proletárosító rendszere, a marxizmus kegyetlen kísérletezései után egyetlen út a keresztény szandarimus, mely boldogulásra vezethet. Nélküle ismét elvesznének a társadalom nyugalmának fundamentális kincsei : a tekintély tisztelet, jogrend, szeretet és igazság. Különös, hogy éppet oda kell legtöbb kereszténység, ahonnan legjobban szeretnék elüldözni: a palijába. Nélküle a potika csakúgy m az lesz, aminek széltébenhosszában csúfolják : ars homines fallendi. Amtól a politikát erkölcsnélküli terrénumnak kezdik tekinteni, a megbízhatóság és becsületesség olyan ritka vendég lett a politikai vezérek és diplomaták termeiben, mint a hívő zsidó háziban a pprikás szalonna — mondotta egy csípősnyelvű bécsi szónok. Dr. Concha egyetemi professzorral tartunk ezen a téren : „a politika nem választható el az általános erkölcstantól, mert az állam legtöbb életnyilvánulása lehetetlen erkölcsi elvek tekintetbevétele nélkül. Az állam az erkölcsinek csak egy faját teszi.“ Ha fent ezt valljuk, akkor iga van népünknek, mely a politikát U’ huncutságnak szokta nevezni. Akkor lassan kint a hazugság, kétszínűség és hitszegés, sőt a méreg, tör és bomba is megengedett eszközökké válnak, mint aho egy megengedett. ..вдет legalább.Дз ущ és.... közökké Vallás azokban az országokban, amelynek népe önként eloltott, vagy lekényszerült az erkölcsi alapról. Nem kell e tekintetben még Oroszországig sem mennünk: 1919 ese hét hónapja bőséges példával szolgálhat ithonról is. Biztos erkölcsi alap kell tehát az állami élet alá, és szabd e más bázist keresni a keresztény evangéliumnál, melyre Szent István providenciáiig előrelátása szilárdította a nemzet létét és melyet ezer év rémséges zivatrat próbáltak ki ? A Magyar Jövő eredeti tárcája. Én harcolok , hányszor szóltam büszke daccal , irtük többé nem, nem verekszem ! De ég talpam alatt a föld. Zsarolt süt, ha ágyamba fekszem. El-elbusultan nekivágok, hogy ősvadonban utat irtok. Veszendő tétova hívőket akarni és győzni tanítok. Szent látomásaim csodáit, tüzes véremmel képbe festem. Ha ez se elég, felajánlom láztól lobogó egész testem. Mit a sors rám rótt ezer évig, s belém álmodott sok-sok öröm : pazarlón osztom, hogy ne legyen soha, senki követelésem. Dus ígéret hiába csábit : büszkén, dacolva megvetem. Hamis őrömet, hamis szókat ne adjon senki sem nekem ! Én harcolok, mert ez a sorsom. Az utat mitt sors kimért megjárom, — bár koldusszegényen, koldusszegényebb népemért. Székely László Zichy Géza A magyar géniusznak kevesen szereztek oly nagy dcsőséget, mint Zichy Géza gróf. Bölcsőjét a zene és költészet múzsái állották körül s homlokára lehelt csókjukkal a magyar szelem kimagasló alakjává avatták fel. Páratlan művészetének minden nemzet meghódolt. Csodás játékának nemcsak a lobbanó nápolyi tapsolt, de a fagyos krisztiániai is érezte, hogy melegebben lüktet ereiben a vér a magyar Orfeusz hallatára. Zichy világhírre tett szert, de büszkén mondhatjuk, hogy a mienk, magyaroké maradt minden izében, egy palanaira sem kábította el őt a nagyvilág tömjéne, szivének minden dobbanása a magyarságé volt. Zihy Géza gróf 1849 július hó 23-iján született Sztávon, Zemplénmegyében. Atyja, Zichy Lipót gróf, a magyar szabadságharc dicső hőseinek egyike volt, a legelső, akit a magyr országgyűlés alezredesnek nevezett ki. Hősi nevét az aranykönyvbe is beírták. Anyja, Sztáray Mária grófnő volt. A fiatal Zichy Géza magyar nevelésben részesült. A zenéhez s a költészethez igen korán érzett hajlandóságot. Már zsenge korában is csodálták tehetségét. Tizennégy éves korában Seregélyesen, atyja birtokán nagy csapás érte : vadászat alkalmával szerencsétlen puskaelsütés következtében elveszítette jobb karját. De rém esett kétségbe, megfogadta, hogy félkezét úgy kiképezi, hogy játék közben nem fogja hiányát érezni. És szavának helyt is állt : Mayerberger, Volkmann Róbert és Liszt Ferenc vezetése alatt nemsokára oly tökéletességre vitte művészetét, hogy 1866 ban március 25 ikén fel is lépett Pozsonyban s félkezű játékát nagy siker követte. 1870 ben Pozsonyban bevégezve jogi tanulmányait, Eötvös József akkori közoktatásügyi miniszterelnöki irodájában dolgozott annak haláláig. Ez időtájt kezdte meg az irodalom terén is nyilvános működését, melyen szép és tartalmas műveivel csakhamar előkelő nevet szerzett. Eötvös József halála után megvált a minisztériumban viselt állásától és teljesen a költészetnek és művészetnek szentelte idejét. Működése főleg három szempomból ítélhető meg, mint költőé, zeneszerzőé és mint virtuózé. Zichy Géza eleinte lírai költeményekkel lépett fel, melyek ártalmasságuk mellett könnyed, elegáns formájukkal tűntek ki. Minden költeményében egy-egy mélyebb gondolat terük, melynek igen szerencsés alakot tud adni. 21 éves korában írta meg „A phrenolog“ c. vígjátékát, mely a színpadon is megállotta helyét. 1871 ben „Az álom regénye* c. munkájával lépett fel sikeresen. Később jelent meg a „Boldogság útja" c. verses regénye, mely művét a kritika teljes elismeréssel üdvözölte. „A szerelem harca" c. 5 felvonásos drámájában is izmos tehetség mutatkozik. Igen nagy sikert jelez pályáján „A leányvári boszorkány" c. költői beszély, mely Zichy Mihály rajzaival jelent meg. „Alár" c. verses költői beszélyét is egyhangú méltánylással fogadta a kritika és közönség. Zichy költői vénája egy műfajban sem lüktet elevenebben, mint a költői beszédekben. A Petőfi Társaság kiadásában megjelent versei szintén köztetszésben részesültek. Dalainak közvetlensége az érzés mélységével és igazságával karöltve bájosakká teszi költeményeit. Nagyobb sikert alig ért útleírás, mint Zichy Géza német, skandináv, orosz és olasz utiképei, melyek a „Fővárosi Lapokéban láttak napvilágot s melyek igazi remekei e zsánernek. Alapos megfigyelése, széleskörű ismeretei sok oly humoros vonást lestek el, melyek sajátos varázsukkal lebilincselték az olvasó figyelmét. Megsemmisítették a debreceni választást — Teljes a fejetlenség a debreceni harmadik kerületben — Február 21 és 22-én lése аж új választás - Dr. Haendal nyilatkozata — — A Magyar Jövő debreceni tudósítójának telefonjelentése — Debrecen, február 1 A debreceni közmn választmány péntek déli 12 évakor ülést tartott ■ a városházán Varga Elemér tt. főjegyző elnöklete alatt, amelyen Balla Bertalan dr. tanácsnok ismertette a választás eredményét, amely szerint Haendel Vilmos dr. és Nagy Vince között pótválasztást kell megfeleni. Barna László ügyvéd, választmányi tag, kifogásolta azt, hogy a szavazatszedő küldöttségek elnökei a miniszter rendeletét nem tartották be és nem látták el a szavazólepokat és borítékokat névaláírásukkal. A kérdés felett hosszabb vita indult meg, melynek folyamán a központi választmányban az a nézet alakult ki, hogy ez okot szolgáltat a választás megsemmisítésére. Több felszólalás után a központi választmány kimondotta, hogy a választást megsemmisíti és az új választást február 21 és 22- kére tűzi ki. Választási elnöknek ismét Ceglédy Mihályt választották meg. Dr. Kaenáe Vilmos nyilatírozó.a A Magyar Jövök munkatársa felkereste Hendel Vilmos dr. egyetemi tanárt Török Bálnt utcai lakásán, aki a választás megsemmisítéséről a következőket mondotta : — Megdöbbenéssel vettem a választás megsemmisítésének hírét, mert ez a hivatalos apparátus tejes csődjét jelenti. Végre öz szomorú azért is, mert az amúgy is heves választási fejdelem kiélesítésére és álandósítására alkalmas. A választóközönség bizalmát azonban valószínűleg azokban fogja megrendíteni, akiknek érdekében ez az intézkedés történt. A mi specialitás az én pártomat illeti, annak az ilyen hivatalos bakklövés legkevésbbé sem árthrt, mert azt az eszme ereje és az önzetlen munka tartja fenn. A mi pártunk arról az útról, amelyen eddig is haladt, semmiféle m lőverrel el nem téríthető. Azt hiszem ebben az esetben is az fog bebizonyosodni, hogy a politikailag üdözöttekre nézve ez ismét csak hasznos lesz. Arról természetesen szó sem lehet, hogy a központi választmány határozata a mi pártunkat eddigi tántoríthatatlan küzdelmében legkevésbbé is befolyásolja ; a pártot ezután is fenn fogja tartani az önzetlen munka és lelkesedés. Öt újabb jelölt A központi választmány határozata teljesen felbontotta a politikai helyzetet. Szó van arról, hogy ifj. Magosi György az új választáson egyáltalán nem fog fellépni és így az ő pártjának egy része bíró Szterényi Józsefet szeretnén meginyerni, aki pártonkívül programmal lépne fel. Az Andrássy párt debreceni hívei Windischgurtz Lajos herceget óhajtják felléptetni, míg a fővárosi demokrata körökből az az üzenet érkezett, hogy Rassay Károly vállaná a jelöltséget. A munkásság körében a választás eredményén felbuzdulva, most már akció indult meg Nagy Vince visszaléptetésére és helyette tisztán szociáldemokrata jelölttel óhajtanak kísérletezni. A puccs Városszerte azt tartják, hogy a