Miskolczi Napló, 1904. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1904-05-01 / 99. szám

IV. évfolyam. Miskolc, 1904. május 1. vasárnap. 99. (799.) szám. MISKOLCZI NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben: Egész évre 12 kor. Vidékre: Egész évre 16 kor. Fél evre 6 „ . Fél évre 8 „ Negyed évre 3 „­­ Negyed évre 4 „ Egyes szám ára 4 fillér. — Kapható minden hirlapelárusitónál. FELELŐS SZERKESZTŐ : Dr. KOVÁCS JÓZSEF. SZERKESZTŐ: HUBERTH JÁNOS Szerkesztőség: Városház-tér 7-ik szám. Kiadóhivatal: Hunyadi-utcza 2-ik szám. hirda-A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, előfizetések, tések és felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendő*. Telefon 114. Május elseje. Miskolcz, április 30. Az első májusi nap ragyogó világossága, melegsége árad szét ismét. A természet hatalmas ki­sugárzása, pompás szépsége meg­ihlette az embereket. Ünneppé avatta ezt a napot. Az új életre kelt természet mozgása, vibrá­lása, illata, zenéje megtölti az emberek lelkét új, forrongó gon­dolatokkal, áthatja fogékony szí­vét hevülő, rajongó érzéssel. Hatalmas, színes, hangos tem­plomában a természetnek megra­gad-e napon bennünket az em­beri gondolkozás kifejezése, a szabadságra törekvő lélek meg­nyilatkozása: a m­u­n­k­a ün­nepe. A teremtésre, alkotásra képes emberi erő, a gondolkozó, hivő lélek foglalta le magának a Má­jus első napját, amikor a mil­liók érzése két lángra, milliók felfogása forr össze. Vágyakat ébreszt, kívánságokat fakaszt, reményeket növeszt ez a nap, melyből új és szebb idők haj­nala támad majd. A természet összhangja mind­nyájunkat harmóniára int. A természet mérhetlen ereje, ha­talmas működése összetartásra, munkára serkent. A lobbané­kony, szenvedélyes, háborgó ér­zések nyomán pusztulás és rom­bolás támad, mely megbolygatja a létező rendet, a jogok helyébe jogtalanságot, a béke helyén nyugtalanságot teremt. Megtanulhattuk immár keserű és szomorú tapasztalatok után meggyőződhettünk, hogy az igaz­ságot győzedelmes útjára, a pol­gárjogokat érvényesülésük meze­jére, a munka, a küzdel­mes, nehéz munka ké­szíti elő. Hatalmas jelszavak, világot bejárt szózatok kelnek szárnyra. Milliók adják át millióknak. Át­gázolva időn, téren, viszonyokon, megvalósulásra törekszik min­­denik. Sok belőlük helyes, emberi igazságos ige, de sok a mások megtévesztésére számító, hangzatos szó, a­melynek sok­szor ártatlanok áldozatul esnek. Az eszmék győzedelméhez, az emberi jogok diadalához ma nem kell forradalom. Az okos, he­lyes, czélszerű gondolat, törek­vés nem téveszti el útját. Fo­gékony szívekre talál minden­­denhol, amely megfoganva, mi­előbb megérleli millók jogos kí­vánságát. Jöjj virágos, illatos, ragyogó Május, áraszd el varázsoddal a földet, töltsd be a milliók szívét összhanggal, nyugalommal, hadd fakadjon belőle béke és áldás az emberiségre. Jöjj, virágos, illatos, ragyogó Május, hozd magaddal az em­beri erények legszebbikét, övezd koszorúddal az emberi munkát, melynek gyönyörű emléknapja, legszebb ünnepe: Május első napja! Keleten. A „Miskolczi Napló“ eredeti tárcája. Irta: Nótárius. A Konstantinápolyig utazunk, a ke­letre. De hát hol is kezdődik a kelet, melyről már gyermekkorunkban „Ezeregy éj« meséiben annyi bűvös­­bájos regét hallottunk ? Meyer (a másik Baedeker) úti könyve szerint: „Budapest után meg­szűnik Európa“. Tehát a nagy ma­gyar alföld már kelet, már Ázsia. Holott a románok még a franciát adják. Bukarest, nekik kis Páris. Kinek van igaza ? Meyernek vagy a bukaresti román atyafiaknak ? Mint mindég, ezúttal is a közép után fekszik az igazság. Édes magyar bánunk még Európa, Románia már nem Franciaország, így tehát a kelet, melyről egy és más megfigyelésemet előadni lesz szerencsém, a maga valójában a ro­mán határnál kezdődik. Már maga a fölötte kellemetlen útlevél kényszer, még­hozzá előzetes láttamozási kötelezettséggel mutatja hogy ime keleten vagyunk, midőn Predeál az erdélyi Kárpátok lábai­nál fekvő román határszéli állomá­son alaposan megvizitálnak pasz­­szust és podgyászt. Ráütik a bélyegzőt s ezzel szabad az út Bukarest felé, román testvé­reinkhez. A vadregényes, befedte oláh hava­sokon áthaladva, álljunk meg egy kis pihenőre Bukarestben, a mi iga­zán elkél a Budapesttől 24 órán át egyfolytában agyongyorsvonatozott utasnak. Budapest —Bukarest! Toute la mém­e chose a Tissot-féle fran­ciának. Még mindig szeretik a kettőt össze­téveszteni. Pedig mekkora óriási különbség ! Budapest amerikai modernségű metropolis . Bukarest, bármennyire is játszaná, mimelné Párist, még csak egyik lábával lépett a nyugat­­európai nagy­városok nívójára. Kétségtelen azonban, hogy a­, utóbbi évtizedekben nagyot haladt előr­e Athén mellett Kelet-Európa legelegánsabb, legvárosiasabb városa. Nagyvárosi színezete mellett mégis minduntalan előbukkan a keleti kis fészek. Például a helylyel-közzel valóban fényes, nagyszabású arénák s bou­­levardokon három emeletes paloták mellett hitvány butykák, fűbenőtte űr s telkek. Kövezete meglehetősen hiányos. Asfalt, vagy pláne ausztrá­liai faburkolatról szó sincs. Utca­locsolás gyenge lábon áll. Mellék­utcákon por, piszok vigan teng-leng. Ezzel szemben a főútvonalakon már villamos világítás, villamos vasút. A város nagy részében csatornázás, vízvezeték. (Miskolczon ez még a sphaerák zenéje !) Szóval Bukarest erős lendületet vett, hogy modern európai nagyvá­ros képét vegye magára. Középületei sablonosak, kevés ki­vétellel kisszerűek. Például a királyi palota szerény, bár ízléses egy emeletes sárga épü­let patkó alakban, az utcától csak középen kis előudvarral elválasztva. Nálunk akárhány mágnás palota messzire túlszárnyalja, nem is be­szélve Eszterházy herceg kismartoni vagy pláne Fesztetich Tasziló keszt­helyi fejedelmi fényű kastélyáról. Véletlenül a királyi istállóban is voltam. Mindössze 30. - 35 drb. há­tas és kocsi ló van benne. Ugy­e, ez sem túlságosan királyi ? Hja, a civillisztából nem futja! Eb ura fakó! . . . Igazi kuriózum a város do­mbon fekvő főtemplomához vezető feljáró ut kapuzata. Négy hatalmas oszlop , tetején sas, csőrében kereszttel , derekán ökör­fej. Tehát 4 sas és 4 ökörfej. — Csodás symbolika ! A keresztes sasokat még érteném, de mit keres a székesegyház bejára­tánál a négy ökörfej ? Talán azt a bibliai mondást akarja közérthetőleg illusztrálni, hogy „bol­dogok a lelkileg szegények, mert övék a menyeknek országa” ? Mi mégis a legszebb Bukaresten ? Pro primó : az asszonyok. Természetesen, mondaná reá valaki, a teremtés csodája mindenütt a leg­szebb. Pedig dehogy termész­tes, kereskedők gyűlése. Miskolcz, április 30. Nem túrozzuk a vasárnap dél­előtt tartandó kereskedő gyűlés jelentőségét, de azért nagy fontosságot tulajdonítunk neki már csak helyi szem­pontból is. Mert abban a nézet­ben vagyunk, hogy minden helyes országos mozgalomban, pláne mikor kereskedelem­­r­ő­l van szó, Miskolcz városának ki kell venni a meg­felelő részt. Ez oly köteles­ség, amely elől kitérni senkinek sem szabad, a­ki súlyt helyez arra, hogy Miskolcz tekintélye. A legfinomabb és legjobb szabású tiszti egyenruhák férfi szabók tiszti egyenruházati és felszerelési intézetében készülnek. MISKOLCZON, Széchenyi­ utcza 60. szám, Rosenberg szőnyegáruház mellett Kokály Tamás ás Fia Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.

Next