Miskolczi Napló, 1904. december (4. évfolyam, 274-297. szám)

1904-12-01 / 274. szám

IV. évfolyam. Miskolc, 1904. deczember 1. Csütörtök. 274. (974.) szám. ISKOLCZI NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben: Egész évre 16 kor. Vidékre: Egész évre 20 kor. Fél evre 8 „ Fél évre 10 „ Negyed évre 4 „­­ Negyed évre 5 „ Egyes szám ára 4 fillér. — Kapható minden hirlapelárusitónál. FELELŐS SZERKESZTŐ : Dr. KOVÁCS JÓZSEF. SZERKESZTŐ: HUBERTH JÁNOS. Szerkesztőség: Kiadóhivatal : Hunyadi-utcza 2-ik szám. Hunyadi-utcza 2-ik szám. lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, előfizetések, hirde­tések és felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Telefon 114. A tőpapi közgyűlés. Miskolcz, nov. 30. érth. Délután három órától, közel esti hét óráig tartott a tegnapi rendkívüli városi köz­gyűlés. Már ez a tény egymagában is jelzi, hogy a képviselőtestület fontos ügyeket tárgyalt és hogy a tanácskozás teljesen méltó volt a szőnyegen forgó kérdések je­lentőségéhez. Tartalmas és komoly vitatko­zások folytak és a hozott hatá­rozatok legnagyobb részben úgy a város jól felfogott érdekében, mint a város közönségének ér­dekeit tekintve, helyesek voltak. A domináló irányzat, amely a közgyűlés előtt lebegett, a város haladását, fejlődését és előbbre­­vitelét célozta. * Megnyugvással és örömmel jegyezzük föl mindenekelőtt, hogy a miskolcz—diósgyőri vasút ügye kielégítő megoldást nyert. Ezt vártuk és ezen várakozá­sunknak előző cikkünkben a leghatározottabban kifejezést is adtunk. A közgyűlés túlnyomó nagy többséggel megszavazta a kért anyagi hozzájárulást és ezzel lehetővé tette, hogy a vasút ki­épüljön. Már most csak az lenne kívánatos, ha a vállalkozó az építést minél előbb megkezdené. Ez nem csupán azért volna fö­löttébb indokolt, mert a vasút a lehető legrövidebb idő alatt a tényleges forgalomnak átadható lenne, hanem indokolt azért is, mert a jelenlegi időszakban, a­mikor nagyon sok szegény em­ber érzi a keresethiány nyo­masztó súlyát, munkához jutna. Úgy vagyunk értesülve, hogy a pénzügyminisztérium átiratban értesítette az engedményes vál­lalkozót, hogy az állami hozzá­járulást egyenesen ahhoz a fel­tételhez köti, hogy a vasút épí­tési munkálatait még a tél folya­mán megkezdjék, úgy hisszük, hogy ennek most már semmi sem áll útjában. Tartalmas vita folyt a létesí­tendő lengyár kérdésében. Határozatot ugyan nem hoz­tak, azonban az összes nézetek megegyeztek abban, hogy ipari létesítmények üdvös hatással lennének a város közgazdasági életének fellendítésére. Tény, hogy a várostól áldozatot kíván­nak, de szem előtt tartandó, hogy áldozat nélkül ipart terem­teni nem lehet. A­ki a célt akarja, annak az eszközöket is akarnia kell. Azt csak helyeselni lehet, hogy a város mielőtt az áldozatba belemenne, alapos tá­jékozást akar magának szerezni. A közgyűlés erre az álláspontra helyezkedett és függőben tartva a döntést, intézkedni fog a szük­séges adatok beszerzéséről. A fent érintett két ügyben tehát a közgyűlés feltétlenül he­lyes megoldást talált. Városi rendkívüli közgyűlés, Miskolcz, nov. 30. A tegnap délután lefolyt rendkí­vüli városi közgyűlésről hozott tu­dósításunkat következőkkel pótoljuk : A vasút ügyeinek letárgyalása után áttértek a lengyár kérdésére. Fiedler János és társa cseh­országi gyári cég Miskolczon na­­gyobbszabású lengyárat akar fel­állítani 40 lóerős gőzgéppel, mintegy 150,000—200,000 korona befekte­ téssel s az így berendezendő gyár­telepen állandóan 1­50—200, az áz­­tatási főévadban pedig 300—400 munkást alkalmazna. A pénzügyi és építési bizottság be­ható tárgyalás alá ve­te a gyárosok kérelmét és megállapodott abban, hogy a közgyűlésnek javasolni fogja a következő engedmények megadá­sát: 1. 15 hát hold alkalmas terü­letet díj- és illetékmentesen, kor­látlan tulajdonul; 2. vízjogi hasz­nálatot ; 3. községi adó - s kövezet­vámmentességet 15 évre. E kérdésben hosszabb vita fejlő­dött ki. A tárgyhoz elsőnek Soltész Nagy Kálmán országgyűlési kép­viselő szólalt fel. Véleménye szerint a 15 kat. hold nagyon sok. Ilyen áldozatot a város nem hozhat. Dr. Szentpáli István polgár­­mester megjegyzi erre, hogy midőn 5 évvel ezelőtt a Schwarcz és Kösz­­ler bécsi cég fonó­gyárat akart Mis­kolczon állítani, a város sokkal na­gyobb áldozatra volt kész. Ezután többen szóltak a kérdés­hez. Cseh István szintén soknak ta­lálja a kért területet. Dr. Majzler Jób ellenzi, hogy egyáltalán tulajdonjogul engedjenek át egy területet. Teljesen elegendő­nek tartja, ha a gyárosnak csupán a földterület használati jogát adják meg. Dr. G­­­ó­s Károly azt kívánja tudni, hogy a Martin-féle telekből, hol és mely részen akarják a gyár­hoz szükséges területet kiadni. Elnöklő polgármester felvilágosító szavai után felszólal Schrecke­r Li­­pót és a kérdést kétfelé osztja. Szerinte ugyanis a leghelyesebb meg­oldás az lenne, ha a gyárosoknak maximum 5 hold területet adnának át tulajdonjogul, a további tíz hol­dat pedig oly módon adnák át, hogy azért egy maximális bért, például holdanként 2 koronát tartoznék a városnak fizetni. Ezzel a város ér­deke teljesen meg lenne védve, mert tulajdonjoga épségben állana és vi­szont a gyáros üzemi céljaira meg­kapná a megfelelő területet. J­a­c­z­k­ó Emil hasonló értelem­ben beszél. Csorba József általában nem kiván többet adni 5 holdnál. Friedmann Gyula és W­i­lf­­h­e­i­m Herman pártolják a gyáros kérését. A vita H­e­r­c­z Sándor indítvá­nyának elfogadásával nyert lefeje­zést, mely szerint ezúttal tartsák füg­gőben a döntést és küldjön ki a város hasonló ipari intézmények ta­nulmányozása végett egy megbízot­tat. A beszerzett adatok alapján aztán megtörténhetik a végleges döntés. A közgyűlés ily értelemben határozott. Ezután az elnök indítványára dr. K­u­r­c­z Jakab és Csorba Jó­zsef felszólalásai után elfogadták, hogy a Martin-féle 130 hold területű birtoknak 140.000 koronáért való vételi ügye a legközelebbi közgyű­lés napirendjére tűzessék. Következt a pénzügyi és építési bizottság jelentése a városi elemi iskolák és óvodák állami kezelésbe való átadása tárgyában­­ jelentésben ki van fejtve, hogy a községi elemi iskolák és óvodák fentartása igen nagy teher volt ed­dig a városon. A polgármester köz­benjárására m­ost a kormány haj­landó ezek átvételére, ha a város évenként bizonyos összeggel hozzá­járul ezek fentartásához. A város e célból évi 250 e00 koronát szándéko­zik felajánlani. Peres János úgy kulturális, mint financiális szempontból melegen pár­tolja a javaslatot, mely a város ter­­­beit a jövőben jelentékenyen csökken­teni igyekszik. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. Ezután a miskolczi nemzeti szín­ház részvénytársasággal fennálló vi­szony rendezése és két igazgatósági tag kijelölése kérdésében dr. R­á­c­z György, a nemzeti színház vezér­­igazgatója szólalt fel s igazgatósági tagként Bizony Ákost és K­o­ó­s Somát ajánlotta. A közgyűlés az ajánlatot elfogadta. A városi népkonyha segélyezése ügyében polgármester indítványozza, hogy a kihágási pénzekből e célra évenként 1000 korona utalványoztas­­sék ki. Peres János oda nyilatkozik, hogy nemcsak ezen összeg, hanem a szükséghez képest segélyeztessék a népkonyha szükséglete. A közgyűlés az elnök indítványát elfogadta. Ezután a telekvásárlási ügyek ke­rültek tárgyalás alá, melyek egy­hangúlag elfogadtattak. Amennyiben az elnök konstatálta, hogy a képviselőtestület nagy része időközben eltávozott s ennélfogva a gyűlés nem határozatképes, a mai napra kitűzött egyébb tárgyak el­bírálására utóbbi határnap tűzetik ki. A gyűlés este fél hét órakor nyert befejezést. A Kereskedelmi és Ipar­kamara ülése. Miskolcz, nov. 30. A miskolczi Kereskedelmi és Ipar­kamara ma tartotta teljes ülését Radvány István kir. tan. elnök­lete alatt, melyen a tagok szép számmal jelentek meg. Jelen votral: Koós Soma keresk. tan., elnök, Bródy Lajos, Groszmann Dávid.

Next