Miskolczi Napló, 1904. december (4. évfolyam, 274-297. szám)
1904-12-01 / 274. szám
IV. évfolyam. Miskolc, 1904. deczember 1. Csütörtök. 274. (974.) szám. ISKOLCZI NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben: Egész évre 16 kor. Vidékre: Egész évre 20 kor. Fél evre 8 „ Fél évre 10 „ Negyed évre 4 „ Negyed évre 5 „ Egyes szám ára 4 fillér. — Kapható minden hirlapelárusitónál. FELELŐS SZERKESZTŐ : Dr. KOVÁCS JÓZSEF. SZERKESZTŐ: HUBERTH JÁNOS. Szerkesztőség: Kiadóhivatal : Hunyadi-utcza 2-ik szám. Hunyadi-utcza 2-ik szám. lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, előfizetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Telefon 114. A tőpapi közgyűlés. Miskolcz, nov. 30. érth. Délután három órától, közel esti hét óráig tartott a tegnapi rendkívüli városi közgyűlés. Már ez a tény egymagában is jelzi, hogy a képviselőtestület fontos ügyeket tárgyalt és hogy a tanácskozás teljesen méltó volt a szőnyegen forgó kérdések jelentőségéhez. Tartalmas és komoly vitatkozások folytak és a hozott határozatok legnagyobb részben úgy a város jól felfogott érdekében, mint a város közönségének érdekeit tekintve, helyesek voltak. A domináló irányzat, amely a közgyűlés előtt lebegett, a város haladását, fejlődését és előbbrevitelét célozta. * Megnyugvással és örömmel jegyezzük föl mindenekelőtt, hogy a miskolcz—diósgyőri vasút ügye kielégítő megoldást nyert. Ezt vártuk és ezen várakozásunknak előző cikkünkben a leghatározottabban kifejezést is adtunk. A közgyűlés túlnyomó nagy többséggel megszavazta a kért anyagi hozzájárulást és ezzel lehetővé tette, hogy a vasút kiépüljön. Már most csak az lenne kívánatos, ha a vállalkozó az építést minél előbb megkezdené. Ez nem csupán azért volna fölöttébb indokolt, mert a vasút a lehető legrövidebb idő alatt a tényleges forgalomnak átadható lenne, hanem indokolt azért is, mert a jelenlegi időszakban, amikor nagyon sok szegény ember érzi a keresethiány nyomasztó súlyát, munkához jutna. Úgy vagyunk értesülve, hogy a pénzügyminisztérium átiratban értesítette az engedményes vállalkozót, hogy az állami hozzájárulást egyenesen ahhoz a feltételhez köti, hogy a vasút építési munkálatait még a tél folyamán megkezdjék, úgy hisszük, hogy ennek most már semmi sem áll útjában. Tartalmas vita folyt a létesítendő lengyár kérdésében. Határozatot ugyan nem hoztak, azonban az összes nézetek megegyeztek abban, hogy ipari létesítmények üdvös hatással lennének a város közgazdasági életének fellendítésére. Tény, hogy a várostól áldozatot kívánnak, de szem előtt tartandó, hogy áldozat nélkül ipart teremteni nem lehet. Aki a célt akarja, annak az eszközöket is akarnia kell. Azt csak helyeselni lehet, hogy a város mielőtt az áldozatba belemenne, alapos tájékozást akar magának szerezni. A közgyűlés erre az álláspontra helyezkedett és függőben tartva a döntést, intézkedni fog a szükséges adatok beszerzéséről. A fent érintett két ügyben tehát a közgyűlés feltétlenül helyes megoldást talált. Városi rendkívüli közgyűlés, Miskolcz, nov. 30. A tegnap délután lefolyt rendkívüli városi közgyűlésről hozott tudósításunkat következőkkel pótoljuk : A vasút ügyeinek letárgyalása után áttértek a lengyár kérdésére. Fiedler János és társa csehországi gyári cég Miskolczon nagyobbszabású lengyárat akar felállítani 40 lóerős gőzgéppel, mintegy 150,000—200,000 korona befekte téssel s az így berendezendő gyártelepen állandóan 150—200, az áztatási főévadban pedig 300—400 munkást alkalmazna. A pénzügyi és építési bizottság beható tárgyalás alá vete a gyárosok kérelmét és megállapodott abban, hogy a közgyűlésnek javasolni fogja a következő engedmények megadását: 1. 15 hát hold alkalmas területet díj- és illetékmentesen, korlátlan tulajdonul; 2. vízjogi használatot ; 3. községi adó - s kövezetvámmentességet 15 évre. E kérdésben hosszabb vita fejlődött ki. A tárgyhoz elsőnek Soltész Nagy Kálmán országgyűlési képviselő szólalt fel. Véleménye szerint a 15 kat. hold nagyon sok. Ilyen áldozatot a város nem hozhat. Dr. Szentpáli István polgármester megjegyzi erre, hogy midőn 5 évvel ezelőtt a Schwarcz és Köszler bécsi cég fonógyárat akart Miskolczon állítani, a város sokkal nagyobb áldozatra volt kész. Ezután többen szóltak a kérdéshez. Cseh István szintén soknak találja a kért területet. Dr. Majzler Jób ellenzi, hogy egyáltalán tulajdonjogul engedjenek át egy területet. Teljesen elegendőnek tartja, ha a gyárosnak csupán a földterület használati jogát adják meg. Dr. Gós Károly azt kívánja tudni, hogy a Martin-féle telekből, hol és mely részen akarják a gyárhoz szükséges területet kiadni. Elnöklő polgármester felvilágosító szavai után felszólal Schrecker Lipót és a kérdést kétfelé osztja. Szerinte ugyanis a leghelyesebb megoldás az lenne, ha a gyárosoknak maximum 5 hold területet adnának át tulajdonjogul, a további tíz holdat pedig oly módon adnák át, hogy azért egy maximális bért, például holdanként 2 koronát tartoznék a városnak fizetni. Ezzel a város érdeke teljesen meg lenne védve, mert tulajdonjoga épségben állana és viszont a gyáros üzemi céljaira megkapná a megfelelő területet. Jaczkó Emil hasonló értelemben beszél. Csorba József általában nem kiván többet adni 5 holdnál. Friedmann Gyula és Wilfheim Herman pártolják a gyáros kérését. A vita Hercz Sándor indítványának elfogadásával nyert lefejezést, mely szerint ezúttal tartsák függőben a döntést és küldjön ki a város hasonló ipari intézmények tanulmányozása végett egy megbízottat. A beszerzett adatok alapján aztán megtörténhetik a végleges döntés. A közgyűlés ily értelemben határozott. Ezután az elnök indítványára dr. Kurcz Jakab és Csorba József felszólalásai után elfogadták, hogy a Martin-féle 130 hold területű birtoknak 140.000 koronáért való vételi ügye a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzessék. Következt a pénzügyi és építési bizottság jelentése a városi elemi iskolák és óvodák állami kezelésbe való átadása tárgyában jelentésben ki van fejtve, hogy a községi elemi iskolák és óvodák fentartása igen nagy teher volt eddig a városon. A polgármester közbenjárására most a kormány hajlandó ezek átvételére, ha a város évenként bizonyos összeggel hozzájárul ezek fentartásához. A város e célból évi 250 e00 koronát szándékozik felajánlani. Peres János úgy kulturális, mint financiális szempontból melegen pártolja a javaslatot, mely a város terbeit a jövőben jelentékenyen csökkenteni igyekszik. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. Ezután a miskolczi nemzeti színház részvénytársasággal fennálló viszony rendezése és két igazgatósági tag kijelölése kérdésében dr. Rácz György, a nemzeti színház vezérigazgatója szólalt fel s igazgatósági tagként Bizony Ákost és Koós Somát ajánlotta. A közgyűlés az ajánlatot elfogadta. A városi népkonyha segélyezése ügyében polgármester indítványozza, hogy a kihágási pénzekből e célra évenként 1000 korona utalványoztassék ki. Peres János oda nyilatkozik, hogy nemcsak ezen összeg, hanem a szükséghez képest segélyeztessék a népkonyha szükséglete. A közgyűlés az elnök indítványát elfogadta. Ezután a telekvásárlási ügyek kerültek tárgyalás alá, melyek egyhangúlag elfogadtattak. Amennyiben az elnök konstatálta, hogy a képviselőtestület nagy része időközben eltávozott s ennélfogva a gyűlés nem határozatképes, a mai napra kitűzött egyébb tárgyak elbírálására utóbbi határnap tűzetik ki. A gyűlés este fél hét órakor nyert befejezést. A Kereskedelmi és Iparkamara ülése. Miskolcz, nov. 30. A miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara ma tartotta teljes ülését Radvány István kir. tan. elnöklete alatt, melyen a tagok szép számmal jelentek meg. Jelen votral: Koós Soma keresk. tan., elnök, Bródy Lajos, Groszmann Dávid.