Miskolczi Napló, 1909. április (9. évfolyam, 74-98. szám)

1909-04-01 / 74. szám

IX. évfolyam. Miskolcz, 1909. április 1. Csütörtök. 74. (2262.) szám. MISKOLCZI NAPLÓ POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK, helyben: Egész évre 16 kar- Fél évre 8 Negyed évre 4 Egyes ura ára: 6 fillér. — Kapható minden hirlapelárusitónál. Vidékre: Egész évre 20 kar. Fél évre 10 „ Negyed évre 5 „ Felelős szerkesztő : HUBERTH JÁNOS. Szerkesztőségi: Kiadóhivatal: Hunyadi-utca 2-ik szám. Hunyadi-utca­ 2-ik*szám. Telefon 315. Telefon 114. A lap szellemi részét illetó közlemények a szerkesztőséghez; elő­zetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Háború után. Miskoicz, március 31. = Nem is volt háború, tehát nem lehetünk utána. Az igaz, hogy olyan értelemben nem volt háború, hogy az ellenséges csa­patok harci rendben felvonultak volna a csatatérre és ott puská­val, ágyúval hadakoztak volna egymás ellen. Ilyen háború — hála Istennek — nem volt, ne is legyen. Hanem azért olyan időket éltünk, mint amikor tény­leg van háború. A kereskedelem és az ipar, a vállalkozás és minden, ami­nek előfeltétele a zavartalan béke, nagyon megérezte a háborút. Általános pangás állott be. Nem volt forgalom, nem volt vállalkozás. Formailag ugyan minden ment a maga utján, de valójában elkényszeredett vergő­dés volt ez. A háború árnyéka ránehezedett mindenre és óriási károkat okozott. Most már háború után va­gyunk. Kezd a kereskedelem, az ipar, a vállalkozás fellendülni. Hónapok mulasztását kell kipótolni A lázas izgalmak után jöjjön az üdvös, a békés munka ideje. A vízvezetékről. 2 Ungár Mór mérnök szakvéleménye. 1 Általánosságban vízvezetéket két­féle alapeszme szerint szoktunk ter­vezni : 1. A kúttól, illetve víznyerési helytől a víz a szolgálati medencébe nyomatik, illetve vezettetik és onnan jön a városi elosztó vezetékbe. 2. A viz a viznyerési helyből il­letve a szivattyútelepből egyenesen bevezettetik az elosztó vezetékbe, mely egyszersmind nyomócső vezeték is és csak a fölösleges viz vezettetik be a szolgálati medencébe; ezen medencéből tápláltatik a város azon esetben, midőn a szivattyúzás szüne­tel. Az előbbeni rendszer általánosság­ban alkalmaztatik; igen jónak bi­zonyult és absolute semmi ok sem forog fenn, hogy mi ettől eltérjünk. A 2-ik rendszernek, mely itt is tervezve van, állítólagos előnyei következők: a) az üzemi költség állítólag ke­vesebb, mert a víz nagy részét nem kell a szolgálati medencébe fel­nyomni, mivel a víz egyenesen a nyomócsővezetékből lesz felhasználva; b) a lakosság frissebb és üdébb vízhez jut. _ Én a magam részéről sem az egyik, sem a másik előnyt előnynek nem tartom, de főleg a mi esetünk­ben nem. Üzemi költség megtakarí­tás nincsen, mert a kúttól a szolgá­lati medencéig ugyanazon csőhosz­­szaság volna az Avason keresztül, mint amilyen csőhosszaság van a szivattyúháztól a szolgálati meden­céig és így a súrlódásból származó veszteség teljesen azonos. Ellenben a kúttól az avari szóig, medencéig csak 43 m. magasra kell a vizet nyomnom, holott a szivattyúháztól 54 m. magasra kell nyomni, vagyis itt lényegesen nagyobb erőt kell kifejteni. Igaz, hogy a városból szolgálta­tandó és a szivattyúk hajtására szol­gáló villanyerőben a nagyobb távol­ság miatt több áramveszteségem van a Tapolcáig, mint a tervezett szivattyú­telepig, de összehasonlító számítások a 11 m, több nyomási magasságra fordítandó erő fedezi ezen áramvesz­­teséget, vagy legalább is igen lényeg­telen különbözetet okoz. Ezen előny tehát semmis. A másik előny t. i. a frissebb és üdébb víz sem oly lényeges előny, mert a szolgálati medencében a víz folytonos mozgásban van, a hozzá­­ömlés fedezi a használatot, a víz hőfokának emelkedése oly lényeg­telen, hogy az a víz üdeségének rovására káros hátránynyal egyálta­lán nem bír. Ellenben nézetem szerint lényeges hátránya ennek a rendszernek, hogy a városi elosztó és házi vezetékek a szivattyúzásból eredő folytonos löké­seknek lévén kitéve, hamar rongá­lódnak, nagyobb fenntartási költsé­geket igényelnek, élettartamuk rövi­­debb, mintha azok állandó, de egyenletes nyomásnak vannak kitéve. Szembeállítva az előnyöket és hát­rányokat, én a magam részéről a szolgálati medencéből való vízellátást véleményezem, vagyis azon alap­elrendezést, melynél a víz a víznye­rési helyen felállítandó szivattyú­teleptől nyomócső segélyével a szol­gálati medencébe nyomatik és onnan jön a városi elosztó vezetésbe. Ezzel én nem állítom azt, hogy a tervezett alapelrendezés rossz, sőt határozottan jó, de az általam proponált alap­elrendezés az elosztó és házi vezeték élettartama és olcsóbb fenntartása szempontjából előnyösebb, anélkül, hogy akár beinvestálási, akár üzemi többköltséget igényelne, vagy az ivóvízre bármi tekintetben is káros behatással lenne. A tervező közegészségi mérnöki hivatal a tervezett alaprendezést valószínűleg azon téves felfogásból kiindulva választotta, mert azt hitte, hogy a gravitációs csővezetékül ter­vezett beton csővezeték olcsóbb a vascsővezetéknél és hogy géperőben valamit megtakarít. De mint alkal­mam lesz alább kimutatni, a beton­csővezeték minden egyéb rész tulaj­donsága mellett sem olcsóbb a vas­csővezetéknél, másrészt, amint előbb említettem, géperőben megtakarítás nincs, másrészt a gépek állandó, egyenetlen és forszírozott igénybe­vételnek lévén kitéve, hamarább rongálódnak, mint az általam propo­nált rendszernél a nyugodt és egyen­letes működésű és kevesebb ideig igénybevett gépek. Mielőtt tovább mennék, szüksé­gesnek tartom arra a többször han- A gyóntatóatya zavarban. — A „Miskolczi Napló“ tárcája — — És hol csókoltad meg ? — kérdezte gyorsan, rémülettel a gyón­tató, szelíd hangsúly alá rejtve nö­vek­vő izgatottságát, a bizonytalanság kellemetlen érzését. — Atyám, nagyon sötét volt, — felelte komolyan Filoména nővér — de azt hiszem, hogy a száját csókol­hattam meg. — Oktalanság ! Ez a legenyhébb kifejezés, amit használhatok. Értem, hogy jó szándékkal cselekedted. Leányom, te a keresztényi irgalmasság érzésének engedelmeskedtél ugyan, de tévedtél, mondhatnám veszedel­mesen tévedtél. Egy csók a homlo­kán sokkal helyesebb lett volna és épp úgy megmentette volna a lelki üdvösségét. Végre is egy haldoklót csókoltál meg . . . — Ezzel vigasztalom én is ma­gamat. — És most, hogy meghalt és el­temettük, requiescnt in pace. Ne gondoljunk többet e dologra. — Atyám, nem így áll a dolog .. él . . . — Él? . . . — Igen. Szegény haldokolt egész hajnalig. A nap első sugarai azon­ban új életre keltették. Az ellenőrző orvos, a­mint a terembe lépett, nem tudta elpalástolni meglepetését, még a beteg előtt sem, ki gyengén mo­solygott. Figyelmesen megvizsgálta és halkan odasúgta nekem : „Külö­nös, valószínűleg megmenekül.“ — Szerencsétlen história ! — kiál­tott kétségbeesetten a lelkiatya. — Atyám, mit mondtál? — Jaja ! Nem igen van vigasztaló momentum a dologban. Te szájon csókoltál egy élő embert, aki még ma is él . . . Nem tudom kitalálni, hogyan lehetne a dolgot rendezni. A halál közelgése miatt másnak lát­szott az egész. Az Úr kegyelme rendezett volna el mindent. De most itt a baj én rajtam. Ó, leányom, minő zavarba hoztad az isteni gond­viselést ! Egy pillanatnyi gondolkozás után ismét kérdezősködni kezdett a gyón­tató : — És jelenleg hogy van a beteg ? — Jobban van. — Elvesztél, leányom ! — Ó, Istenem ! — Még ki merészled ejteni e nevet ? — Nagyot vétettem, atyám ? — Méltatlan vagy erre az öltö­zékre ! De amikor Filoména nővér gör­csösen zokogni kezdett, valamivel szelidebben folytatta a gyóntató : — Ne reménykedj abban, hogy megadom neked a teljes bűnbocsá­natot . . . Várjunk pár napig . . . Ki tudja ? Meglátjuk, minő fordula­tot vesz a fiatal ember betegsége s aszerint cselekszünk. Távozz ! Elég volt mára! S ha az ágyhoz köze­ledsz, igyekezz elpirulni! Megértettél? — Mindig elpirulok, atyám ! — Annál jobb . . . * Pár nappal később Filoména nő­vér ismét megjelent a gyóntatószék előtt. — Nos ? Hogy van a 7 es szám? — Úgy veszem észre, sokkal jobban. — Mi az orvosok véleménye? — Azt mondják . . . meg fog gyógyulni. Roberto Bravco. (Vége.) Nagy választék báli és estélyi ij Kobrák Cipőgyár Vácz cipőkben, grfi-, női- és gyér-­­ egyedüli lerakata Ifj. Klein Testvérek minden kivitelben ! fióküzletében E====E= MiskolcZOV Telefon 209. Megay cukrázdája mellett. Telefon 209. I­r­mekcipők nagy választékban Magyar gyártmány! Szabott talpban vésett árak. Túlfizetés kizárva

Next