Miskolczi Napló, 1920. szeptember (20. évfolyam, 201-225. szám)

1920-09-16 / 213. szám

2 Certit­is '-.eljes nevén: Cavaliere Vittorio Ce­­utti,­­ a budapesti olasz királyi fv­­.M megbízott a napokban kihallgatáson­­fogadott egy magyar újságírót, aki előtt a magyar-olasz­­közgazdasági kapcsolatról, Magyarországnak és Itá­liának a jövőben egymáshoz való vi­szonyáról a következő nagyfontossá­­gú nyilatkozatot tette: " Az entente-államok között Olaszország volt az első, amely módot keresett és talált Magyar­­országgal a kereskedelmi kapcso­lat felvételére. "Jelentős dátum eb­ből a szempontból szeptember hó­t-ike, amikor megsemmisítette a volt monarchiával va­s forgalom eltiltására vonatkozó rendelke­zést. Ezt követte a politikai bi­zottság felálltása Budapesten, a­mely külön kereskedelmi és köz­­gazdasági, különösen pénzügyi körök szolgálatkészsége révén si­került a bizottságnak az­ első m­a­­­gyar olasz gazdasági érdekeltsé­get, a Magyar-Olasz Bankot lét­rehozni. Ezt követte kevés idő mú­va a magyar-olasz kereske­­delm­i kamara felállítása, amely rövid élete alatt is oly sok eset­ben adta bizonyítékát életre való­ságának és praktikus munkássá­gának. A bizottság azután minden eszközt fölhasznált annak előmoz­dítására, hogy a két ország között a kapcsolat minél eredményeseb­ben ékelődhessék egybe. Ezt a célt sikerült megközelítenie egy­részt az utazás megkönnyítésével, másrészt az áruszállítás egysze­rűsítésével.­­ Tisztában vagyok azzal, hogy a magyar kereskedelem egyik leghőbb óhaja jelenleg a­­vámok könnyítése. Hogy azonban ebben az irányban jelenleg lehet-e bármely reményt is táplálni, olyan kérdőjel, amelyre választ adni meghaladja erőimet. Nem lehetet­len, hogy az ilyen intézkedéseknek is eljön az idejük, a fix terminust azonban senki nem ismerheti. Még azt sem merném mondani, hogy jelenleg valószínű lenne a vámok könnyítése. Hiszen az európai államok vámútjai az ösz­­­szes békeszerződések értelmében a ratifikálások után revízió alá kerülnek, miután az új alakulások bizonyos módosításokat tesznek szükségessé. Hogy azonban ez a ’körülmény' be fog-e következni, vagy a dolgok új alakulása más fordulatot ad­ majd a nemzetközi kereskedelem kialakulásának, '— bizonytalan s igy semmi poziti­vet nem mondhatok. Mi részünk­ről minden alkalmat megraga­dunk, hogy a gazdasági kapcsola­tot­ minél szorosabbra fonjuk Ma­gyarországgal. Erre szolgál töb­bek között a trieszti árurfiintavá­­sár, vagy kiállítás, amelyet októ­berben rendezünk. Jól esik lát­­­nunk, hogy magyar körökben is­­ nagy érdeklődéssel találkozik ez­­a terv. Ezt az érdeklődést úgy akartuk honorálni, hogy Magyar­­ország részére egy nagyobb ki­terjedésű pavillont á­lított a ren­dezőség, amelyben a magyar ipar és kereskedelem majd bemutat­hatja nagy technikai felkészültsé­gét és versenyképességét. A ki­állításnak azért lehet nagy jelen­tőséget tulajdonítani, mert a há­ború alatt óriási arányokban fej­lődő olasz ipar első nyilvános be­mutatkozása ez s így a magyar kereskedők, akik a vásáron részt vesznek, kölcsönös kapcsolatot MKKOR.C’/I MAP?,A Csütörtök, szeptember 16 kereshetnek majd iparunkkal. Erős hitem, hogy a kiállítás kap­csolatot fog teremteni a magyar és olasz kereskedelem, valamint ipar között és ezt a kapcsolatot fejleszteni, erősíteni az utánunk következők kötelessége. A mi munkánk tulajdonképen itt már befejezést nyert. Mi csak az utat építettü­k. Járni most már azoknak kell rajta, akiknek szükségük van rá és azt hiszem, hogy az utat, a­melyet mi sok meggyőződéses munkával, szeretettel építettünk, csak szilárdabbá fogja tenni ez az­­őszinte és igaz érzés, amely a két nemzetet a rég­múltban oly közel hozta egymáshoz. Szabadoktatási bizottság a megyében és Miskolcon. (Saját tudósítónktól.) A m. kir. kultuszminiszter tudvalevőleg el­rendelte, hogy minden törvény­­hatóság területén állítsanak fel egy, a felnőtteket oktató Szabad­­okatási Bizottságot. A Bizottság felállításának előzetes megbeszé­lésére a minisztériumból leutazott Miskolczra dr. Deptner Tibor kul­tuszminiszteri titkár, akinek el-­­nöklete alatt tegnap ebben az ügyben értekezlet volt Zsóry György alispánnál. Az értekez­leten részt vettek az alispánon ki­vül: dr. Hodobay Sándor polgár­mesterhelyettes, Görgey László dr., vármegyei főjegyző, Nehéz János kir. tanfe­­gyelő, Deésy Sándor segédtanfelügyelő. Az értekezleten dr. Deptner min. titkár tájékoztatta a megje­lenteket a Szabadoktatási Bizott­ság céljáról és szervezetéről. A bizottság tudományos és művészi tárgyú felolvasásokkal oktatni és szórakoztatni akarja a közönsé­get. A bizottság tagjai lennének a vármegye és a város vezetői, az összes művelődési és kultúregye­­sületek kiküldöttei és a két tör­vényhatóság területéről az arra alkalmas vezető emberek. A Sza­badoktatási Bizottság ügyvezető elnöke Neház János borsodvár­­megyei kit. tanfelügyelő. A bi­zottság titkárául Kiss Lajos me­­nekült polgári iskolai tanárt ne­vezte ki a közoktatásügyi minisz­ter, akinek, hogy hatékonyabban tudja intézni a bizottság ügyeit, más beosztása nem is lesz. A Borsod-Miskolczi Szabadoktatási Bizottság tagjait legközelebb meg­választják, hogy minél előbb meg­kezdhesse közérdekű kulturmun­­káját. Négy és fél nagyon sót kapott a város (Saját tudósítónktól.) A város hetek óta só nélkül áll. A város sokáig nem tudott­ ehhez a nélkü­­lözhetetlen háztartási cikkhez jutni és újra kezdett dolgozni a sóuzsora. Megbízható helyről kapjuk az értesülést, hogy­ a vá­rosnak sikerült sóhoz jutni. — Csontha Dezső tanácsnoknak si­került Budapesten négy és fél nagyon sót kieszközölni a város részére. A só már ma délelőtt meg is érkezett és azt hétfőtől e hó 20-tól kezdve árusítják blokkokra. A só ára kilónkint körülbelül 9 korona lesz. Az Erzsébet-fürdő ügye. (Saját tudósítónktól.) Talán Miskolcz az egyetlen város Cson­­ka-Magyarországon, amelynek nincs fürdője. Van ugyan egy igen szép fürdő­épületünk, be is van rendezve, már úgy, ahogy a háborús idők alatt megviselten is, de mégis van, ámbár olyan, mint­ha nem is lenne. Mert a­­fürdő be­szüntette üzemét s így, közegész­ségügyi szempontból abba a kínos helyzetbe jutott a város, hogy nincs nyilvános fürdője. A szén­­hiánynyal indokolja a vezetőség ezt, de akkor szabad legyen meg­kérdezni, miért van például állan­dóan nyitva Ujhely város fürdője, ahol pedig sokkal nehezebb szén­hez jutni, mint Miskolczon. . . Közöltük tegnap, hogy végre már a városi tanács is foglalko­zott a kérdéssel, ami nem csupán azért kötelessége, mert itt fontos közegészségügyi érdekről van szó, de azért is, mert ha netalán rideg üzleti spekulációról van itt szó, akkor a városnak — mely mint részvényes érdekeit a válla­latnál — nem szabad magát ilyen­hez odaadni. A tegnapi tanácsi tárgyalás után dr. Hodobay Sán­dor h. polgármester felhívta a für­dő vezetőségét, hogy sürgősen hívja össze az igazgatóságot, mert a fürdő nyitvatartása köz­érdek és szükséges, hogy erről ott tanácskozzanak. A fürdő zárva tartásáról Tury József igazgató ezeket mondja: " Az igazgatóságnak esze ágá- ban sincs a fürdőt bezárni, ha a szükséges szénmennyiséget­­ a szénbizottság nem csupán kiutal­ja, hanem le is szállíttatja a kő­sz­énbányával. A tényállás ma a következő: júliusra kiutalt a szén­bizottság a fürdőnek 8 waggon szenet, erre leszállított a bánya 3 waggonnal, augusztusra kiutal­tak 4 waggonnal leszállítottak egy waggonnal, szeptemberre ki­utaltak négy waggonnal, de ebből még semmit sem küldtek. Vagyis ma nincs mivel fűteni. Minden fö­lösleges kombináció helyett tehát, ha azt akarjuk, hogy fürdőnk le­gyen hetenként legalább két na­pon, ki kell erőszakolni heti há­rom nagyon szenet a bányától a régi áron, vagyis legalább 3000 koronás árban, mert ha magasabb árban adják a szenet, nem marad más megoldás, mint gondoskodni valamely kimeríthetetlen (?) kasszáról, mely az aránytalanul felszökött szénárak mellett fede­zetlenül maradó többletkiadáso­kat viselni fogja. Tehát nem nye­részkedésről, hanem ráfizetésről van itt szó csupán. A közönség ugyanis már rég nem látogathatja a fürdőt olyan számban a magas árak miatt, hogy a bevételek a ki­adásokat fedezhetnék. A hatósá­gok azonban megtehetik, hogy kórháznak, fürdőnek megfelelő méltányos áron szenet rekvirálja­­nak s emellett a szénbányaválla­lat sem fog tönkre menni, mert egyéb vállalatok eléggé kárpótol­ják a horribilis szénárakkal. Tárgyalások a város zsírellátásáról. (Saját tudósítónktól.) A városi közélelmezési bizottság tegnap­­délután­­ ülést tartott dr. Hodobay Sándor helyettes polgármester el­nökletével, aki ismertette a városi sertéshizlalda helyzetét. Kifejtette, hogy a városnak döntenie kell ar­ról, hogy a sertéshizlaldát meg­tartsa-e házi kezelésben és akkor újabb sovány sertéseket szerez­zen be, ami hat mi­lió korona köl­csön felvételét jelenti, vagy pedig a sertéshizlaldát valamely aján­lattevő részvénytársaságnak adja ki bérbe és így biztosítja a város hús- és zsirerlátását. Érkezett a városhoz olyan ajánat is, amely szerint egy érdekcsoport a hiz­laldát teljesen megvenné, a város­ra és a közönségre azonban ez volna a legkevésbé előnyös meg­oldás. Az ajánlattevők hajlandók arra, hogy havonta 200 darab sertést adnak át a városnak a mindenkori árnál jóval olcsóbban. A bizottsági tagok egy része azt javasolta, hogy a város adja bérbe a hizlaldát és pedig figye­lembe óhajtja venni azt a bér­­szerződési ajánlatot, amelyet a miskolcz­i mezőgazdasági rész­vénytársaság tett­ , amely a vas­útnak 3000 sertését hizlalja a vasútra előnyös feltételek mellett. A bizottság tagjainak nagyobb része azonban erősen hangsú­lyozta, hogy a sertéshizlaldát minden körülmények között házi kezelésben ke­l megtartani, annál is inkább, mert semmi más meg­oldás nem tudná kizárni azt, hogy a közönség terhére ne használná ki a sertéshizlaldát. A házi keze­lés ellen szól az, hogy meg tud­ják-e szerezni a hatmilliós köl­csönt. , Megállapodtak abban, hogy a város megteszi a lépéseket a szükséges­ kölcsön megszerzésére és amennyiben az nem sikerülne, nyolc-tíz nap múltán újból össze­hívja a közélelmezési bizottságot újabb határozat hozására. Tőzsde. (Budapest) Előtőzsde. Az irány­zat erős. A Délivasút emelkedik. Valuták: Lei 565, Márka 498— 500-492, Dollár 287-5, Napóleon 875-60, Rubel 318-14, Sokol 490, Korona dinár 950, Osztrák korona 91. Értékpapírok: Hazai Bank 1108, Agrár Bank 1025—35, Magyar Hitel 1725—18, Magyar-Olasz 495—500, Magyar Angol 910, Le­számítoló 775—70, Jelzálog 495, Osztrák Hitel 940, Felsőmagyar­országi 3700, Sajgó 6530—6600, Rima­ 3420­^30, Schlick 795, Gutt­­mann 4550, Slavonia 3580, Déli­­vasút 1410—28, Államvasút 3850— 900, Láng 885. (Zürich­) Deviza megnyitás : Ber­lin 1100, Newyork 620, Milano 2650, Zágráb 525 (?),­­Prága 915, Budapest 221, Bukarest 1305. Hol lesz a Duna-bizottság székhelye ? (Paris) A Matin szerint Millerand tárgyalt Take Jonescuval a Duna­­bizottság székhelyéről.Take Jo­nescu változó székhelyet ajánlott és hír szerint Millerand elfogadhatónak tartja.

Next