Reggeli Hirlap, 1919. december (28. évfolyam, 231-251. szám)

1919-12-03 / 232. szám

4 Polgárőrség! Polgárőrségi szolgálattételre je­­lentkezni tartoznak . December 3-án, szerdán délután 7 órakor a 4. századbeliek közül a 601—680. számú igazolvánnyal ellátottak. December 3-án, szerdán éjjel fél 12 órakor a 4. századbeliek közül a 681—800 számú igazol­vánnyal ellátottak. December 4-én, csütörtökön dél­után 7 órakor az 5. századbeliek közül a 801—900. számú igazol­vánnyal ellátottak. December 4-én, csütörtökön éjjel fél 12 órakor az 5. századbeliek közül a 901—1000. számú igazol­vánnyal ellátottak. December 5-én, pénteken délután 7 órakor a 6. századbeliek közül az 1001—1100. számú igazolvány­nyal elátottak. December 5-én pénteken éjjel fél 12 órakor a 6. századbeliek közül az 1100—1200. számú iga­zolvánnyal ellátottak. SZABÓ őrnagy s. k. városparancsnok. SPORT Sport- és játszóteret Miskolcznak! Miskolcz nagyarányú kulturális fejlődésével fordított arányban áll a testi kultúra fejlődése. Ennek egyik oka a jól felszerelt s mo­dern sporttelep hiánya. Az egyetlen sporttelep (a Nép­kertben) az egyoldalú football űzésére kényszeríti a sportegyesü­­leteket, melyek ilyként a legna­gyobb erőfeszítés mellett sem ké­pesek a népszerű athletikai játé­kokat meghonosítani, mert a pálya e célra alkalmatlan. Ma a megújhodás idején nem lehet kitérni e fontos kérdés elől. A város közigazgatási bizottsága, a társadalom s a sportegyesületek karöltve kell, hogy Miskolczon az emberi sportok űzésére alkalmas sporttelepet létesítsenek. A sport­egyesületek vezetőségei összefogva s kidolgozott tervekkel lépjenek a városi tanács elé, hogy meg lehes­sen kezdeni a sporttelep építési munkálatait. Nagyon fontos kérdés s különö­sen a szülőket érdekelné a gyer­mekek részére alkalmas játszótér létesítése is. A gyermek a jövő társadalma. És ha most gondosko­dunk arról, hogy a gyermek egész­séges, erős és fejlett legyen, akkor megvetettük az alapját a jövő munkabíró generációjának. Ma a szülő nem küldheti sehová nyugodt lelkiismerettel gyermekét, hogy az kijátszhassa magát. A gyermek részére a játék oly élet­­szükséglet, melynek horderejét min­denki beláthatja. A gyermekek ré­szére játszótér kell, ahol vígan fut­­kározhat, kedvére játszhat felügye­let mellett minden baj nélkül. Anglia a világuralmát annak kö­szöni első­sorban, hogy megbecsüli a gyermeket, s azt nyújtja neki, amire a gyermek­társadalomnak elsősorban szüksége van. Jt modern ruha- és kelme­­festés, vegytisztítés Üzem: Újvilág utca 22. Felvételek: Arany János u. 23. Verbőczi­ utca 15. R­E­GGELI HÍRLAP _____Miskolcz, 1919 december_3. A csehek önként kiürítenek öt vármegyét? A kassai zsupán rendelete. — Üldözik a magyar újágirókat. (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztőjétől.) Budapesten egyes politikai körökben elterjedt hírek szerint, melyeket azonban nem erősítettek meg, a cseh kormány elhatározta, hogy önként kiüríti Felsőmagyarország öt vármegyé­jét : Szepest, Sárost, Abaújt, Zem­plént, és Ungot. A hírek szerint Kassán a cseh vasúti üzletveze­tőség már intézkedéseket tett a ki­ürítéshez szükséges kocsipark elő­állítására. Más helyről pedig azt a hírt kap­tuk, hogy a csehek még inkább meg akarják erősíteni hatalmukat ezeken a perifériákon. A kassai csupán egyik jogtalanságot és erő­szakoskodást a másik után követi el. Így legutóbb az ösz­­szes lapok szerkesztőit felhívta s utasította, hogy lapjukban Cseho-Szlovákiáért szálljanak sík­ra. Mindegyik szerkesztőnek kö­telessége bevallani lapjának po­litikai célját s amely nem fog meg­felelni a zsupán felfogásának és kívánságának, azt a lapot beszün­tetik, szerkesztőjét pedig ki fogják utasítani. A diósgyőri vasgyár igazgató­sága kedden délután 2 órára fon­tos értekezletre hívta egybe a mun­kásokat. A felhívásra az össz­­munkásság hatalmas tábora, mint­egy 5000 ember gyűlt egybe a gép­műhely épületében. Az egybegyűlt munkásság előtt Lénád Sándor vasgyári igazgató emelkedett szó­lásra. Felszólította a munkásokat, hogy hallgassák figyelemmel Honig őrnagy, karhatalmi parancsnok és Hajdú László beszédeit, akik a jelenlegi helyzetről és tennivalók­ról kívánnak hozájuk szólni. Honig őrnagy a katonát jellemző puritán egyszerűséggel és nyíltság­gal beszélt a munkásokhoz. Ő nem hibáztatja — úgymond — a munkásokat a történtekért, mert tudja, hogy csak néhány fiatal ta­pasztalatlan ember a bűnös, aki szélsőségekre ragadtatta magát. A szervezett munkásság józanul is élő nagy többsége csak elismerést ér­demel, hiszen a legválságosabb pillanatokban mindig ez tartotta fenn a rendet a Vasgyárban és Miskolczon. Most is fegyelemre és higgadtságra volna a legnagyobb szükség ezekben az átmeneti idők­ben. Kéri a munkásságot, hogy a magyar nemzeti alapon való szer­vezkedést támogassák. Ama rend­bontó elemeket pedig melyek még most is próbálkoznának zavart okozni, vessék ki maguk közül. Tegyenek eleget a fegyver- és katonaruhabeszolgáltatási rendelet­nek, nehogy a szigorú fenyítéseket alkalmazni kelljen. Végül kéri, hogy az árdrágítókat és lánc­kereskedőket irgalmatlanul jelent­sék fel, hogy azok elvegyék méltó büntetésüket. A közvélemény a diósgyőri gyárat igen rossz oldalá­ról ismeri a múltak miatt, igyekez­zenek tehát ezt a tévhitet fegyel­mezett munkaszeretettel és higgadt­sággal megcáfolni. Ezután Hajdú László a vas- és fémmunkások diósgyőrvasgyári cso­portjának vezetője beszélt a mun­kásokhoz : — A letűnt kommün nekünk azt az érdemet adta, hogy a pro­letárdiktatúra dacára is hűek voltunk hazánkhoz, mi soha­sem tagadtuk meg az édes ma­gyar hazát. — Mi sohasem véd­­tük a proletárdiktatúrát, mi a hazánkért küzdöttünk. Mi mindig csak munkánk ellenértékét a meg­élhetést követeltük. A szakszerve­zeti élet a vas- és fémmunkások egyesületében ismét megújult. A perecesi bányásztestvérek szak­­szervezete is újjáalakult. Most csak az van hátra, hogy a szénterme­lés intenzívebben meginduljon, mert ettől függ, hogy az egyes szakmunkák megkezdhetők legye­nek. Gazdasági helyzetünk mai állása azt követeli, hogy a vas­munkások szövetsége a kormányt támogassa. A kormány megadja intencióit a vasipari termelésre és ezen intenciókat végeredményben mi munkások hajtjuk végre, kell tehát a kölcsönös támogatás mind­két részről. A politizálást azonban ki kell zárni úgy a szakszerveze­tekből, mint az egyes egyénekből. Nem szabad a szakszervezet régi tekintélyét lejáratni. Felekezeti és pártállási súrlódások ne legyenek köztünk, ki-ki szabadon kövesse egyéni meggyőződését és nézeteit. Tiszteletben kell tartani és támo­gatni kell a magyar nemzeti had­sereget és a karhatalmat. Fegy­verre nekünk nincs szükségünk, a szerszám a mi fegyverünk, ezzel szerezzünk magunknak kenyeret és tiszteletet. Mi nemzetköziek csak úgy voltunk, hogy elsőbben a mi drága hazánkat szerettük. A kül­föld kapitalistáinak kizsákmányo­lásától akartuk megvédeni hazán­kat. Ezek ellen küzdöttünk mi. Most a vasgyár tekintélye nagyon alászállt, azért oly nehéz minden-­ nek a beszerzése. Dolgozzunk te­hát, fogjunk össze közös erővel,­­ hogy munkánkkal érdemeljük ki­ az ország becsülését és elismeré-­­­sét, akkor munkánknak meg lesz a gyümölcse, a magyar munkás­ság élni és virágozni fog. Lénért Sándor gyárigazgató ki­jelenti, hogy Hajdú szavai min­denben fedik az igazgatóság ál­láspontját. Tény az, hogy a vas­gyárnak nagyon rossz híre van országszerte, ez a körülmény meg­nehezíti az élelmiszerek beszerzé­sét. A gyár rossz hírneve azonban tévhiten alapszik, mert a munká­sok legnagyobb része mindig fe­­gyelmezett volt és csak igen kis töredéke bujtogatott. Kijelentette a gyárigazgató, hogy a vármegye kormánybiztosának jelenlegi buda­pesti útja leginkább a vasgyár élelmezésének érdekében történt. Kérte a kormánybiztost, hogy har­­ min ■na A diósgyőri munkásság támogatja a kormányt Ötezer munkás gyűlése a gyárban. — Honig őrnagy és Hajdú László beszéde. minc vagyon lisztet bocsásson a gyár részére tartalékképpen. Pén­teken érkezik vissza a kormány­­biztos, amikor e nagyfontosságú élelmezési kérdések bizonyára megoldást nyernek majd. A gyár­vezetőség mindent elkövet a mun­kások élelmezésének megkönnyí­téséért. Ezért a munkásoktól a nagy időkhöz méltó magatartást követel. Lénárt igazgató záróbeszéde után a hatalmas munkástömeg a legnagyobb rendben szétoszlott. Miskolczi cégmutató BODNÁR testvérek asztalos munkák és fatömegcikkek gyára Rozmaring utcai sz-Répássy József cipész Szirma utca 53. sz. Kovács Bertalan úri- és női­ cipész Arany János utca 32 Berger Miklós műszerész és művég­tag javítási vállalat. Széchenyi utca 44. sz. Szabi­, Ki­chla­li ferencz SZŰCSÖK Palóczy utca 1. sz. Gancz és Heintz saját készítményül cipő raktára Toronyalja utca 1. Graffrudy István bőrkülönlegességek és cipőfelsőrészek raktára Széchenyi­ utca 9. sz. Minnich Miklós ruhafestő- és vegytisztító-gyár Rákóczi utca 16. sz. Hetényi Andor óra­javító műhelye Városház tér 16. sz. Egyesült cipészek köztermelő üzeme ÜZEMVEZETŐI VÁMOS Szemerei utca 4. szám Kupferschmied Jenő divat cipész Szemere utca 3. sz .DIADAL* fr.*‘,,f Széchenyi, u. 13. és 70 é jf dl gy fodrászat bnankür szalon Weidlich» udvar

Next