Modern Nyelvoktatás, 2016 (22. évfolyam, 1-4. szám)
2016 / 1-2. szám - Tanulmányok - Heltai Pál: Kontrasztív elemzés a mai nyelvtanításban és fordításoktatásban
HELTAI PÁL Kontrasztív elemzés a mai nyelvtanításban és fordításoktatásban Contrastive analysis in present-day language teaching and translator training This paper makes an attempt to assess the importance of contrastive analysis (CA) for presentday language teaching and translator training. Although classical CA has fallen from grace, its successors - error analysis, the study of interlanguage and cross-linguistic influences, contrastive pragmatics and discourse analysis - are very much relevant for language teaching and learning. This paper claims, in line with many authors, that the mother tongue does influence language learning, and the contrasts between the mother tongue and the foreign language may be important, depending on a number of factors, including levels of the linguistic system and language use, setting, stage of learning, skills to be taught and level of proficiency. Since syllabi, for various reasons, cannot be based on CA, it is the teacher’s responsibility to be aware of contrasts that might necessitate additional explanation and/or practice. Therefore, a course in CA of the learners’ mother tongue and the foreign language is or should be an important component of teacher training. Since translation is a conscious activity, the study of linguistic and language use contrasts is of direct relevance for translator training, especially in translating from the native into the foreign language. Bevezetés A kontrasztív nyelvészet és a kontrasztív nyelvészetre alapozott nyelvtanítás, fordítástudomány és fordításoktatás már az elmúlt század 70-es, 80-as éveiben háttérbe szorult. A nyelvtanításban kiszorította a kommunikatív megközelítés, míg a fordítástudomány „pragmatikai”, illetve „kulturális” fordulata nyomán a fordításelméletben és a fordításoktatásban is egyre kevésbé tekintették meghatározónak a nyelvi kontrasztokat. Ugyanakkor a nyelvtanárok közül sokan úgy gondolják, hogy a nyelvi kontrasztoknak fontos szerepe van a nyelvtanulásban: az anyanyelv és a tanult idegen nyelv összehasonlítása nélkül a tanuló nem érheti el azt a nyelvtani tudatosságot, amelyre szüksége van. Az ITK („Rigó utca”) a 90-es években hosszú utóvédharcot folytatott azért, hogy a nyelvvizsgáztatásban megmaradjon a kétnyelvű vizsga, tehát a feladatok között legyen fordítás is, mivel - nézetük szerint - fontos, hogy a tanulók „kapcsolatba tudják hozni a két nyelvet”. Ezen álláspont szerint a magyar mondatok idegen nyelvre fordítása tudatosítja a két nyelv eltéréseit, és ez mutatja meg legjobban a tanuló nyelvtudását. A fordítás oktatásában pedig nyilvánvaló, hogy a két nyelv különbségeinek ismerete, a két nyelv szavai közötti erős kapcsolatok, a tudatosság és az állandó önellenőrzés nem akadályozzák, hanem biztosítják a fordítói kompetencia elsajátítását. A MANYE-kongresszusokon, ha van kontrasztív nyelvészeti szekció (nem mindegyiken van), az nem tartozik a legnépesebbek és leglátogatottabbak közé. Ennek