Mohács és Vidéke, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890-01-05 / 1. szám
IX. évfolyam. I. szám. Mohács, 1890. január 5-én. Társadalmi bef.ilap. __ , f Pécsi Megjelen minden vasárnap. Állmi Levtnér Szerkesztőség : Hová h lap szellemi ránzése illető közlemények küldendők német-utca 82/ . Kéziratok vissza nem küldetnek. / 74 Kiadó hivatal : Hová h lapulculendelések és hirdetések küldendők : Hlandl János könyvnyomdájában. Előtt étés: Egész ávre 4, félévi* 2, negyed^vre 1 fit Egyes szám 10 kr. Egyes példányok Izlandi dán könyvnyomdájában kaphatók Hirdetések ára : Egy ‘d hasábos petit sor egyszeri meg, ‘ »jé«!*75 kr., három szeri 4, tizszeriért 3 kr. fizet.. Hélyegdij külön 30 kr. A nyilt tér egy petit 10 kr. A községi választások. Megkezdődtek janusunkban a községi választások. E választások az illető községekre nézve nagyon toltosak. Hiszen a községi vagy körjegyző s a választandó elöljáróság — kivált pedig a biró — együttvéve legutolsó fokban végrehajtói a törvények és rendeleteknek s nagyon sok függ attól, mily módon, mily erélyesség- és értelmiséggel hajtják azokat végre. Jó törvényekben nem szűkölködünk, de igen is oly férfiakban, kik azokat lelkiismeretesen végrehajtják és megtartják. Habár a legtöbb községben a jegyző a községi ügyek értelmi vezetője, mégsem szenved kétséget, hogy a község jólétét nagyon sokszor az elöljáróság, különösen pedig a bíró tapintatos vagy tapintatlan eljárása befolyásolja. Ez nemcsak a községi vagyonra nézve áll, hanem részben minden egyéb községi ügyre nézve is. Az elöljáróság erélyétől és eszélyességétől sokban függ az adóügy rendes menete, a közegészségügyi törvények pontos végrehajtása, az előfogati és közmunka-ügy rendszeres és igazságos kezelése, az utak jó karban tartása, a vagyon- és személybiztonság, a nyilvános erkölcs és rend, stb. stb. A felsorolt, elöljárósági teendők fontossága azt követeli, hogy minden egyes községi választó lelkiismeretes kötelességének tartsa úgy a saját, mint a község érdekében csak oly férfiúra adni szavazatát, ki a községi elöljárói állás hi betöltésére nem csak jó akarattal, hanem egyszersmind a kellő ismeretekkel, belátással, az önállóság és akaraterély bizonyos fokával, mindenek előtt azonban becsületes tiszta jellemmel bir. Igaz ugyan, hogy nincsen ember hiba nélkül és így bárkit is választanak a községi lakosok elöljáróvá, minden hibától teljesen ment elöljárót nem fognak találni. De nagyobb hibáktól mentesek kell, hogy legyenek az elöljárók, iszákos, korhely, tolvaj, csaló, szélhámos, erkölcstelen, vagy korlátolt elméjű, tudatlan vagy tapasztalatlan egyén nem való községi elöljárónak. Ha a községi választók igaz érzékkel búnak a közügy iránt és kicsinyes pártszenvedélyektől nem vezéreltetnek, megtalálják az igazi férfiakat láma nélkül is. A község kicsinyben az állam. Valamint gyakori miniszterváltozás az országra nézve, azonképen a gyakori elöljáróságváltozás a községre nézve is ártalmas. A legjobb tehetség mellett is hosszabb gyakorlat szükséges ahhoz, hogy va amely elöljáró működése a községre nézve hasznos legyen. Azt a községet, melynek választói ezen igazságot szem elöl tévesztik és minden évben minden áron „uj birót“ akarnak, vagy ahol más okból minden évben birót változtatni kell, csak sajnálni lehet, mrt az nem előre, h |\ ti e ni ni '■ t' j *» ** * 4-!i ^ 0 v/?. „ Jb 4 * -\r~ felé halad. Csak akkor válaszszunk „uj“ elöljáróságot, ha a „régi“ egyáltalában maradni nem akar vagy a községi ügyeket nem oly hűséggel, lelkiismeretességgel eszélyességgel és erélylyel kezelte, mint azt tőle a közügy szentsége, a közjólét fensége megköveteli. Ezt tartsák szem előtt a községi választók ! TÁBOR. Az ötödik múzsa. — Közvetlen a szezon előtt. — Nehogy valamelyik kedves olvasónőm egy új divatcikknek gondolja az ötödik múzsát is és kérjen belőle egy pár méternyit, úgy találna járni, mint az a párisi hölgy, aki egy üzlet ajtára írt „englisch spoken“-t is valami finom ruhaszövetnek képzelvén, fentebbi szavakkal lépett az üzletbe, azonban egy szót sem tudván angolul, megszökött, mikor a segédek angolul kezdtek vele beszélni. A fősúlyt kérem a szezonra és nem a cikkre helyezni, lévén e cikkecske is a szezonnak kifolyása. Hogy épen Terpsichorénak van szentelve, ki fog azon csodálkozni most, közvetlenül a farsang előtt, mikor ezren meg ezren sietnek hódolatukat lerakni e legnépszerűbb istenasszony elé, a kit ifjú és öreg, férfi és nő, pár és ur egyaránt szeret és a kinek homloka köré minden újabb év egy újabb koszorút tűz. Igen, Terpsidore nagyság a legnépszerűbb, de egyúttal a legfedérebb istenasszony is. Kedve kerekedett házasságra lépni Karnevál herceggel, két heti házasság után ott hagyta, bekalandozta az egész világot, részt vett minden majálison, lakodalmon, keresztelőn, banketten, azután hideg tél közepén újra visszatért férjéhez. És ez így megy évről-évre. A hóbortos Karnevál minden esztendőben visszafogadja isteni feleségét, vidám táncra perdül vele, és a nagyközönség együtt ujjong, együtt ugrál, táncol vele a hamvazó szerdáig. Mikor így egész véletlenül arra a következtetésre jutottam, hogy a bálok tulajdonképen egy ledér nő backanáljai, nagy kedvem volna a tánc ellen egy pár erős cikket írni. De nem teszem egyrészt azért, mert okom van hölgyekkel jó egyetértésben maradni, ami lehetetlen volna, ha egy főmulatságuktól fosztanám őket meg. Nem haragudnék például Helén nagysám, ha én kegyednek bebizonyítanám, hogy egy éjjel, melyet a bálban tölt, és ahogyra szokta is , sokat táncol, körülbelül négy mértföldnyi utat tesz meg? Mondja csak, vállalkoznék csendes körülmények közt? Ugye nem? Így pedig legkisebb aggályai sincsenek, hogy szoros fűzőben, magas sarkú cipőben megtegye azt a rengeteg utat. Hát még ha tudná, hogy a vérkeringésre milyen befolyása van a táncnak ! A kegyed életere rendes állapotban 80-szor üt egy perc alatt, sebes keringőnél 160-szor. A kegyed szervezetében van 700 lat vér — pardon, hogy latokban beszélek, de én vén vagyok már a méter rendszerhez — minden érüléskor 4 lat vér löhetik ki a szívből, az egész vérmennyiség tehát 2 perc alatt jár körül a testben, míg tám közben egy perc alatt Ami pedig az erőkifejtést illeti, annak illusztrálására szolgáljon, hogy a szívnek mérsékelt vérkeringésénél 24 óra alatt 16 milló mázsányi erő szükséges, tánc közben egy órára pedig 100 községi önkormányzat. — Restauráció Mohácson. — Városunk polgársága e hó 3-án választotta meg elöljáróit három évre, és megválasztotta ritka egyhangúsággal — közfelkiáltással. Kiváló lelkesedés ragadta el a fölötte nagy számban egybegyűlt választó közönséget, midőn Stajevits Jánost, ki az elmúlt három évben is vezette a város ügyeit, kiáltotta ki birónak. Ezen lelkesedés jelen esetben nemcsak előlegezése volt a bizalomnak a jövőre, hanem egyszersmind a lehető legkedvezőbb ítélet az elmúlt három évi működése fölött. És hogy ezen ítélet jogosult és igazságos volt, ezt bizonyíják a legilletékesebb tényező, a járási főszolgabíró szavai, ki, midőn a választás befejezése után az elöljáróságot üdvözölte, szóról szóra ezeket mondotta a bíróra vonatkozólag: „Tizenhét éve vagyok a mohácsi járás élén és ellenőrzöm a községi ügyek vezetését, de Mohácson a községi ügyek kezelése körül soha oly nagy rendet nem találtam, mint a lefolyt három évben“. Ezen egyszerű szavakban foglaltatik a legkedvezőbb, a legszebb méltatása az újra megválasztott biró eddigi működésének, amelyek azt is bizonyítják, hogy a választópolgárság érdemes férfiút, ajándékozott meg bizalmával. Kivánjuk, hogy úgy közvetlen fölebb—Vi. I íj A 4 ? ~ - aszí*I- - yj Ivii nos cripten;111 polgártársainak az egyhangú választásban nyilvánult fényes bizodalma legyenek a vezércsillagai; ezek vezéreljék őt hivatalos működésében ; e vezércsillagok erősítmeg elméjét és akaratát; ezek serkentsék őt a netán útjába gördülő akadályok elhárítására. Kívánjuk, hogy az ő vele együtt elöljáró társainak tetteit tisztán a közügy iránti szeretet vezérelje, hogy városunk érdekei bennük hű és önzetlen harcosokra találjanak, hogy a közjó előmozdítására irányuló törekvéseiket siker koronázza. Ezen reményben üdvözöljük a bírót és elöljárótársait újabb három évi hivatalos működésük kezdetén ! Ezek után áttérünk a tisztújítás lefolyásának feljegyzésére, millió fontra van szüksége, tehát szintén csaknem két annyira. Hanem hát nem akarok én orvosi cikket írni, nem is a tánc ellen ; a tánc története akar az én tárgyam lenni, áttérek hát erre. A táncra az első impulzust a vallás adta — mégpedig a legrégibb népek idejében, akiknél a tánc oly szerepet játszott, hogy később a táncművészetnek négy nemét külömböztették meg, a. m. az óegyptomi, zsidó, ógörög és római táncokat. A görögök az élvezet mellett még egészséges testmozgásnak is tartották a táncot, azért a legkiválóbb férfiak is némi súlyt fektettek arra, hogy jó táncosoknak tartassanak. És a táncok jelentőségét tekintve, az ókor és középkor jelentékenyen fölötte állottak a jeln kornak. Mert míg ma a tánc pusztán élvezetnek maradt fenn, hajdan vagy egyes népszokások vagy éppen vallási szertartások voltak vele összekötve, sőt valóságos művészetnek is tekintették. A kereszténység elterjedésével vallási táncok is nagy szerepet játszottak, később azonban a vallás-erkölcsiséggel meg nem egyező kihágások miatt leszorultak. A XV i. század vége felé a táncművészet Olaszországban újra lábra kapott. Történetírók beszélik, hogy Aragóniai Izabella és Galeazzo Sforza esküvője alkalmával 1489-ben Bergonzo de Botta szavalatokkal és tánccal egybekötött estélyt rendezett, mely mint eddig szokatlan dolog, az európai udvaroknál nagy feltűnést keltett. Ez időből származtatják a balettet, melynek régi származása mellett elég hangos bizonyíték a