Mohácsi Hirlap, 1921 (11. évfolyam, 4-33. szám)

1921-06-12 / 4. szám

. »_i\. ivii. *_/gycs/.beg Pécs Mtkáes, 1921. junius 12. XI. évfolyam 4. szám. Vasárnap. TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetési ára: Egy évre..........................150 korona. F élévre...............................75 „ N egyedévre .....................38 „ Felelősszerkesztő: INKEI JÓZSEF Szerkesztőségi telefonsz. 5. Kiadóhivatali telefonszám 49. Megjelenik minden vasárnap. Száma: 4 korona. Hirdetések árszabás szerint. A kisgazdák szövetkezete. A kommunizmus őrülete, amely fél Európát lángbaboritotta, az elüsz- kösödött romokon pedig vérfürdőt ren­dezett és a másik felében még ma is lappang s állandóan izgalomban tartja, — sok olyan eszmét vetett fel, ame­lyen gondolkodni érdemes és meg is teszik. A sok fantastikum között ezek a komoly eszmék úgy hatnak, mint a. megterhelt gyomorral való délutáni álom furcsa zagyvaságaí között azok az álomfoszlányok, amelyek gondola­taink egy komolyabb töredékéhez ve­zetnek s az álom szárnyainak kiinduló pontját képezték. Ilyen a mai kapitalista termelés árucseréjének közvetítője a kereske­delem mai formájának a kérdése, amelynek kinövéseit napról-napra érez­zük. Hogy a javak kicserélésének államosítása — bár ideális volna — nem célravezető és nem egészséges eszme, ezen azok, akiknek centralizált áru és élelemgyüjtést a háború alatt a hadseregnél, de a hatósági ellátást idehaza is közvetve, vagy közvetlenül megfigyelni és esetleg érezni módjuk­ban volt, már túl vannak. A centra- lizatió állandóan nagy személyzetet kívánó és mégis nehézkes technikája az árut jobban megdrágítja, mint a kereskedelem, de a személyzet érdek­telensége és ennek következtében ha­nyagsága és nem törődömsége még romlásnak és tönkremenésnek teszi ki, a kezeléshiányra érzékeny árukat. Ezzel szemben érezzük annak szükségét, hogy valamivel a ma lán­cosait, alkalmi árusait és a konjuktura lovagokat elpusztítsuk. A közönség érzi, hogy már sokáig nem birja ki azt, hogy holmi kétes egzistenciák az ő zsebére milliókat szerezzenek. Érzi, hogy ezen segíteni kell, de a segítség csak önmagunkból indulhat ki, mert az államnak nincsenek meg az esz­közei ezeknek az élősdieknek a teljes letörésére. Ennek a hatása alatt indult út­jára Baranyavármegye kisgazda közön­ségében az az eszme, hogy szövetkezet alakításával nemcsak magukat áruval ellássák, hanem ugyanezen szövetkezet révén terményeiket közvetlen a fo­gyasztó közönséghez juttassák. A mai rendkívüli közgazdasági és valutáris állapotok azonban rendkívüli nehéz­ségeket gördítenek a megvalósulás elé. A bizonytalan jövő, az áruk árainak kiszámithatlan, legtöbbnyire spekuláción alapuló törvényszerütlen hullámzása, a valuták értékének bizonytalansága, j amelynek nyűgét nemcsak a legyőzött de a győző államok is érzik, ma teljes valóságában lehetetlenné is teszik az ! eszme tökéletes megvalósítását. A Baranyavármeg3'ei Kisgazdák és földmunkások pártja, hogy a hely­zeten legalább enyhítsenek, ha már azon gyökeresen segíteni jelenleg mód­jukban nincs is, elhatározták a szövet­kezet megalakítását és az uj szövet­kezet múlt hetekben Pécsett már meg is tartotta alakuló közgyűlését. Egye­lőre csak fogyasztási szövetkezet lesz, de azt hisszük már ennek a hatását is kell, hogy megérezze a kisgazdákon kívül álló közönség is, mert az áruk árára feltétlenül befolyással lesz mű­ködése. A szövetkezet később Mohá­cson is fiókokat nyit, egyelőre azon­ban csak Pécsett nyitja^ meg üzletét, még pedig a Baranyai Gazdasági Egyesület helyiségeiben. A szövetkezeti eszme térfoglalása és annak nagyobbmérvü fejlődése csak hasznára lehet úgy a közönségnek, mint a tisztességes, szolid alapokon működő kereskedelemnek. A becsületes kereskedőt nem teheti tönkre az ugyan­olyan, sőt nagyobb rezsivel és a be­fektetett pénz hasznosítására ugyan­olyan haszonnal dolgozó szövetkezet, azonban az árak tulhajtásából élő ke.

Next

/
Thumbnails
Contents