Mohácsi Hirlap, 1927 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-01 / 1. szám

2 korona, illetőleg pengőértékét egy kis táblázatban felelevenítjük. Eszerint a pengőpénzek át­számítása koronára a következő: 1 filléres a 125 K-val 2 »a 250 » 10 » SS 1250 » 20 » SS 2500 » 50 » SS 6250 * 1 Pengős a 12 500 » 2 » SS 25 000 » 5 » SS 62 500 » 10 » SS 125 000 * 20 »· 250.000 * 50 » SS 625 000 » 100 » — 1.250 000 » A koronások átszámítása pe­dig ez: 100 koronás = 08 fillérrel 500» — 4 » 1000»­­= 8 » 5000‹ — 40 10000‹ = 80 » 25 000» = 2 pengővel 50000» = 4 100000‹ = 8 » 1.000.000‡ «= 80 » A legfőbb baj a filléres áruk-­­ nál lesz, ahol az átszámítás nem­­ ad kerek fillért, így például a­­ zsemlye eddig 800 korona volt. Ha átszámítják fillére úgy 0 8X8­­* 64 fillér. Ezt az összeget azonban az új pénzben nem le­het kizetni, mivel a tizedfilléreket­­ nem verték ki. Tehát a zsemlye­­ árát ki kell kerekíteni 6 vagy 7­4 fillérre. Az árak lemenő tenden­ciája azt javasol a természetesen, hogy 6 fillér legyen ezután a kifli, hogy azonban a sütők hogy adják, azt még nem tudjuk. Ugyanígy van többek között némely cigaretta árával is, így pl. a Memphis 5 és fél fillér,­­­egyet tehát belőle nem lehet­­ venni! (Ennek örülnek a trafiko­­­­sok! Elmaradnak a bosszantó­­ kérések: Kérek egy Memphist!) . A Cavalla 20 darabos csomagok-­­­ban 96 fillér, darabja tehát 4­8­­ fillér. A Simphoniából 20 darab­­ 56 fillér, darabja tehát 28 fillér­­ és így tovább. Na de majd a normális gazda­sági élet segít ezeken a bajokon is s remélhetőleg nem is olyan hosszú idő múlva kis pénzekkel, de a mainál elégedettebb szívvel gondolunk az új pénzre, amelyet melegen üdvözlünk: a Pengőre ! Mohács r. t. város 1927. évi költségelőirányzata. Az első Pengőköltségvetés 117.521 P 34­0 hiányt mutat ki. Ez idén is 50 százalékos lesz a pótadó. Plank városi főszámvevő elké­szítette Mohács r. t. város 1927. évi költségelőirányzatát. Az új költségvetést a csütörtök délután tartott képviselőtestületi közgyű­lés már le is tárgyalta és el is fogadta. Első tekintetre furcsán hatnak a költségvetés tételei, me­lyek már az új valutában, pengő­ben és fillérben vannak megálla­pítva. A milliókhoz, sőt m­illiár­­dokhoz szokott szemünknek kissé csodálatos, hogy a legna­gyobb költségvetési tételek is csak egy két­százezer pengőig mennek. Természetes, hogy ezeket a tételeket papírkoronára átszámít­va, ugyanolyan milliókat és mil­­liárdokat kapunk, mint voltak az előző év költségvetésében, így például az 1927-es év mérlege pengőben. Szükséglet 625.495 P 40 f Fedezet . 507.973 P 91 f Hiány . . 117.521 P 49 f Ugyanaz papírkoronára átszá­mítva: Szükséglet 7,818.692.500 K Fedezet . 6,349 673 875 K­­Hiány . . 1,469.018.625 K Tehát a százezer pengők mil­­liárdokra rúgnak a most még félig-meddig meglevő papírkoro­­nákban. A szükségletek közül a legna­gyobb tétellel, 122.150 pengővel a forgalmi, ipari, kereskedelmi, városszabályozási és városépítési feladatok szerepelnek. Ebből a tételből fak és műtárgyakra 64.787 P­rkok, hidak, csatom. 4 000 » Gyalogjárók fenntart. 14 615 » Árvédekezésre . . . 3.713 » Közvilágitásra . . . 13.920 » Az uj állatvásártér be­rendezésére . . . 5.000­­ jut Nagyobb összeget irányzott elő a város a társadalomvéde­­lemre, mely cím alatt szegény- , segélyezésre, anya- és pör-z­semő védelemre s jótékonyságra 4.044 pengő jut. A tűzrendészetre is megfelelő­­ gondot fordít a város, amennyi­ben erre a célra 1 35 643 P 70 f­t irányzott elő. Érdekes tétel az utcatisztítás és öntözésre felvett 21.277 P 92 fillér, mely tekinté­lyes összeg kiváncsiak vagyunk, hogy eltünteti e majd az átkozott mohácsi port. Két kölcsöne van a városnak, egyik a 77.000 dolláros külföldi kölcsön s a másik a Kossuth Lajos utcai útszakasz burkolására a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól felvett 600 milliós köl­csön. E két kölcsönre adósság­­törlesztés és kamat címén 55.063 pengő 16 fillért fizet a város. Nagy kötelezettsége a város-­­­nak a tűzifaellátás. Ezek szerint­­ a városi hivatalok fűtésén kívül a helybeli lelkészeknek kell adni a városnak 86 öl puhafát, isko­láknak 111 öl, szegényháznak 20, tűzoltóságnak 8, faiskola kerté­szének 4, vágóhídnak 3, gyep­­mesternek 2, járványkórháznak 2, kőbányának 2, Missziónak 2, Leányklubnak 2, népművelődési­­ előadásra 2, dögtérnek 6, Jakab-­­ hegyi kápolnának 1 ös fát. A fedezet cím alatt a legna­gyobb tétel a közadók és köz­szolgáltatások, mely 306 834 pen­gővel szerepel. A legfontosabb tételek ebben a következők: Ált. kereseti adóból . 80.000 P Illetékekből .... 12.855 » Forg. adórészesedés . 80.000 » Fogyasztási adó . . 120.000 P Ezek a legsummásabb jöve­delmei a városnak. A házbérek­ből a vársnak a következő jöve­delmei vannak: MOHÁCSI HÍRLAP 1927. január 1. Városi székház 3.800 P ó­ városház . . . 870 » Korona-szálloda 5.220 » Korona üzletei . 900 » Bérház . . . 8.193 » Püspöki kastély 5.651 » összesen: 26.635 P Végeredményben a költségve­tési mérleg szerint mutatkozik 117.521 pengő 34 fillér hiány. Ezt a hiányt a községi pótadó alapjául szolgáló 235.042 P 67­0 állami egyenes adó összegével osztva, ez évre 50 százalékos pótadót eredményez. Tehát ebben az esztendőben is 50 százalékos pótadót vet ki a város. Január végén az új városházába költözik a hivatalaink egy része. Az új városháza a legolcsóbb az összes háború utáni építkezések kö­zött — A hivatalok beosztása tel­jesen megfelel a követelményeknek. — A mohácsi iparosok munkájá­val nagyon meg vannak elégedve. Az állványokat lassan elbont­ják az uj városháza mellől s az ifj épület büszkén bontakozik ki a Széchenyi tér eddigi sivár üres­ségéből. A Király­ utcai rész már meglehetősen készen áll, a posta­épületen pedig — amennyire az idő­ engedi — serényen dol­goznak. Csütörtökön Fehérváry István városi mérnök és Visy Zoltán építő mérnök társaságában végig jártuk az új városháza helyisé­geit s kellemes meglepetéssel lát­tuk, hogy az új hivatali helyiségek tel­jesen megfelelnek és nem váltak be azok a jóslá­sok, hogy skatulyaszerű, alacsony szobák lesznek. Tágas folyosóról nyílnak sorra a hivatali helyiségek. Az új városháza keleti részén helyezkednek majd el, a pénztár, amely a sarkot foglalja el s ké­nyelmes helye lesz majd a vára­kozó közönségnek is a tágas szobában. A sarokban betonból épített váz várja a pénzszekrényt. Mellette az adóhivatal, a városi mérnök, a városgazda helyiségei következnek s betöltik az első emeletet. Alatta a földszinten lesznek, a fogyasztási adó, a forgalmi adó és az orvosok hi­vatali szobái, a végén pedig a portásnak egy szoba-konyhás lakása. A Király­ utcai részen a föld­szinten az üzleti helyiségek hú­zódnak, felettük pedig a szám­vevőség, anyakönyvi hivatal, a kiadó és leírók, a főjegyző s a végén a sarokhelyiségben szép, világos, nagyablaku szobában a polgármester hivatala. Innen balra a Széchenyi téri részen kapnak helyet a közigazgatás, majd kö­vetkezik a kis tanácsterem s a középen egy nagy közgyűlési terem. Alatta az államrendőrség hiva­tali helyiségei helyezkednek el. * Az új városháza a tervezettnél sokkal magasabb, tágasabb és megfelelőbb anélkül, hogy ez az eredeti összegnél valamivel is megdrágította volna. Ennek nyitja abban van, hogy Árkay az eredd! költségvetésben oly bőven számolt minden tételt, amelynél sokkal olcsób­ban sikerült a munkákat kiadni s a különbözetet az épület nagyobbitására fordították. Nagy előnye volt az építkezés­nek, hogy a mohácsi téglagyárak nincsenek kartellben s általában az anyagbeszerzés akkor történt, amikor az árak a mainál még sokkal olcsóbbak voltak. Az uj városháza központi fű­téssel és vízvezetékkel van el­látva. A központi fűtést is mo­hácsi iparos, Rubint József csi­nálja. A fűtőkázán a főbejárat mellett van elhelyezve s mellette van egy 34 méteres mélykút csöve, amely centrifugális szivat­­­tyúval és légtartállyal lesz felsze­relve s a vizet légnyomással szorítják fel a csövekbe Ez a víz­vezetéki berendezésnek legújabb megoldása. Elő­nye, hogy sokkal olcsóbb, mint a víztartályos rend­szer és nem fagy be a víz. Az építkezést, mint ismeretes , a Dunántúli Építkezési Vállalat­­ végzi. Az építkezés vezetője Visy Zoltán mérnök és Denderle An­tal, akik irodájukat az egyik eme­leti szobában ütötték fel s ahol az összes munkálatok szálai fut­nak össze. Nem akarunk a hiva­talos véleménynek eléje vágni, mert hiszen korai volna, de ed­dig az ép­­kezéssel meg voltak elégedve. Az új városháza főbejárata előtt széles lépcső fog bevezetni s a főbejárat díszeivel, amelyek még csak ezután kerülnek fel­rakásra, nagyon szépnek ígérkezik. Az új városházába a hivatalok január végén mennek be rész­ben, a másik része pedig február hó folyamán. Befejezésül még annyit, hogy szerencsés időben építettük a városházát, amely szakvélemé­nyek szerint a háború utáni épít­kezések között a legolcsóbb. Kü­lön meg kell emlékezni általában a mohácsi iparosok munkájáról, akik teljes odaadással dolgoznak és az építés vezetői meg vannak velük mindenben elégedve. ›› ›· `· `ο ~· ›­ K XXXXXXXXXXK Mit hoz az új esztendő ? Még néhány óra és a múlté lesz az 1926. esztendő, hogy megtartsa bevonulását az újév. Az emberek javíthatatlanok abban, hogy reménységgel várják a meg­születését. A sok csalódás után még mindig várnak valamit az újévtől, és végül is ez a legoko­sabb, amit tehetnek. Majd ráér­nek panaszkodni akkor, ha ez az esztendő is méltatlanak mutatko­zik reményteljes fogadtatásra. 1927 bevonulása kétszeresen ünnepélyes külsőségek között történik. Újév napja szombatra esik és igy az év második napja is ünnep lesz. Hatodikán újból ünnep következik: Vizkereszt.

Next