Mohácsi Hirlap, 1929 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1929-01-06 / 1. szám

2 elbánási ügyét. A közgyűlés a ké­relemnek helyt adott. Ezután a főszámvevői állást töltötték be, egyelőre helyettesí­tés útján. Főszámvevő helyettes lett Horger Zoltán eddigi al­­számvevő. A vágóhídon levágásra kerülő lovak után, ha azok emberi élve­zetre szolgálnak , pengő, ha ál­latok etetésére szolgálnak 2 pengő vágóhídi díjat állapítottak meg darabonként. A közvágóhídi mérleg haszná­lati díját 5-től 30 fillérben állapí­tották meg, az egyes állatfajták szerint, ha azok a vágóhídon le­vágásra is kerülnek, ha azonban csupán mérlegelésről van szó, e díjak háromszorosát számítják fel. Kimondották egyben azt is, hogy a levágásra kerülő sertések mérlegelése kötelező. Megállapították még a vidék­ről behozott és a városból el­szállításra kerülő hús után fize­tendő díjakat 3—5 fillérben. Végül Inkei Andor és Riesz Lajos fellebbezésével foglalkozott a közgyűlés, kiknek fakália üze­mét még a tifuszmegbetegedések során beszüntették. Nevezettek üzemük megváltását kérték a ta­nácstól, mely azt megtagadta. Ha­sonló sorsra jutott a közgyűlés­hez beadott fellebbezésük is, ki­mondották azonban, hogy eset­leges barátságos egyezkedés elöl a város nem zárkózik el. Újév napján ünnepélyes keretek között osztot­­ták ki a Credo jelvénye­ket a belv. templomban. Újév a Credo-egyesületek fő­ünnepe. A fiatal mohácsi Credo egyesület méltóképen ülte meg ez ünnepet, amennyiben e napon történt meg a jelvények feltűzé­­se a tagok mellére. Délután fél 4 órakor Schultz Gábor belvárosi káplán a Credo egyesület egyházi alelnöke litá­niát tartott Jézus szent nevéről, amelyen a tagok csaknem teljes számban megjelentek. Litánia után szép beszédben méltatta a nap jelentőségét és ismételten hangsúlyozta a fő Credo elveket: a hitet, a tiszteletet és a szerete­­tet. Legyen minden credista férfi hitének bátor megvallója, Jézus szent nevének mindig tiszteletet adója és az egymás iránti sze­retet művelője. A szentbeszéd után először a tisztikar, majd a tagok mellére tűzte fel az ízléses szép kis Credo jelvényt és adta át a tagsági igazolványt. Az első felhívásnak is már impozáns volt az eredménye. Amíg a 60.000 lakosú Pécs vá­rosában a Credo megalakulása­kor csupán százegynéhány tag jelentkezett, a 16000 lakosú Mo­hácson 270 taggal alakult meg a Credo. Ez a szám azonban növekedni fog, hisz a tagok so­rában ott van a város katholi­­kus férfi társadalmának szine­­java és az eszméknek megfele­lően minden rendű és rangú polgára. A zászlóbontás tehát fényesen sikerült, ugyannyira, hogy a Credo egyesület hamarosan a MOHÁCSI HÍRLAP 1929. január 6. város legnagyobb testülete lesz, amelynek áldásos működése is éreztetni fogja hatását. A Credo kivonulása egyházi körmenetek és egyéb ünnepélyeken impo­záns módon fogja mindig hir­detni a katholikus gondolat, a a katholikus eszmék teljes dia­dalát. OJCA oooooooooooooooooooo A mohácsi járás új közigazgatási beosztása. Fischer Béla alispán tervezete sze­rint a mohácsi járás három közsé­get veszít, de hattal megnövekedik. Az új mohácsi járás két nagyköz­ségből és 8 körjegyzőségbe osztott 21 községből fog állani.­­ Össz­lakossága 31 ezer 445 lélek lesz. A vármegye decemberi köz­gyűlésén szerepelt Fischer Béla alispán tervezete a vármegyei új közigazgatási beosztásról. A tervezet általában nyugtalanságot okozott, amiért is Fischer alis­pán maga kérte a napirendről való levételt, mert ezzel lehetővé akarta tenni azt, hogy a várme­gye közönsége a tervezettel ala­posan megismerkedjen s az egyes községek, érdekeltségek még ide­jében kérhessenek azon bizo­nyos változásokat. A tervezetnek létjogosultságot a trianoni békeszerződés alap­ján keletkezett egyes csonkítá­sok, Mohács nagyközség város­sá való átalakulása, a kialakult autóbuszjáratok adtak, amely kö­rülmények alapján aránytalansá­gok és eltolódások állottak elő. Az új tervezet ezeket mind figye­lembe vette s igyekszik az arány­talanságokat megszüntetve, a köz­ségeket természetes fejlődésük és gazdasági gravitációjuk szerint közigazgatásilag is csoportosí­tani. A mohácsi járásban tervezett változások a következők : A mohácsi járásból elcsatolnák Ráctöttöst és a hozzátartozó községeket, ellenben bővítenék a pécsváradi járás területéből Himesháza, Szűr, Püspökmárok, Szederkény, Nyomja és Monyo­­ród községekkel, amelyek gaz­daságilag és közlekedési szem­pontból inkább Mohács város­sal állannak összeköttetésben. Babarc elvesztené önálló nagy­község jellegét és a versendi körjegyzőségből átcsatolandó Lip­­tóddal mint babarci körjegyző­ség alakulna át. A versendi kör­jegyzőségben maradna ezután is Szajk és Versend. A jelenlegi kölkedi körjegyző­séghez tartozó Hercegszabart a pécsváradi járásból átcsatolandó himesházi körjegyzőségbe osz­tanák be. Bár kisközségként Du­­naszekcsőhöz kerül, viszont Köl­­ked és Udvar egyesítve alkotnák a kölkedi körjegyzőséget Kölked székhellyel. A pécsváradi járásból átcsato­landó Szederkény, Nyomja és Monyoród községek Szederkény székhellyel a szederkényi kör­jegyzőséget alkotnák. A mohácsi járás ezek szerint 2 nagyközségből és 8 körjegy­zőségbe osztott 21 kisközségből állana, összesen 31 545 lakossal. (A jelenlegi állapot 20 község, 28.978 lakossal.) Szilveszterest. A vallás azt tanítja, hogy az év végeztével hálaimát kell mon­dani a Teremtőhöz, meg kell köszönni a jót, amit adott az el­múlt évben, az új év küszöbén pedig könyörögni kell, hogy az eljövendő évben is jóakaratával kísérje életünket, távolítsa el a csapásokat tőlünk. Az úgynevezett nagyvilági élet­­ ezzel szemben a Szilveszterestét víg mulatozásokkal ünnepli. Bor, pezsgő folyik — ott ahol jut erre — malacsivitás jelenti a szerencsét. Ha azután azt figyeljük, hogy hol voltak többen, a templom­ban­­, vagy a mulatókban, az idén mindenesetre az előbbire jut a túlnyomó rész. A szilvesz­teri ájtatosságokon zsúfolva vol­tak a templomok, míg az egye­sületekben, kávéházakban, mula­tókban aránylag kevesen voltak a múlt évekhez hasonlítva. Rész­ben a vallásos élet emelkedése, de nagy részben az anyagi gon­doknak is köszönhető ez a kö­rülmény. A Mohácsi Casino Egyesület ez idén is piknikkel búcsúzott az ó esztendőtől és lépett az­­ újba. Egy alkalmi riporter tolla kevés ahhoz, hogy méltóképen emlékezzék meg erről a minden idők egyik leggyönyörűbb Szil­veszterestjéről, amelyen szinte megszólalt a művészi tökély íz­lésben, elegantiában, színpom­­pás ragyogásban éppúgy, mint kedélyben, jó kedvben. A való­ban élményszámba menő estély ropogós csárdással vette kezde­tét, amelyet sokszori ismétléssel más, régi és új táncok váltottak fel s már az első percek olyan hangulatot árultak el, amelyből látni lehetett, hogy az csak fo­kozni tudja önmagát.­­ Amikor pedig az asztalhoz ültek a ven­dégek, ott meg a szakácsművé­szet remekei kínáltatták magukat szemet szájat ingerlően, készítő­ik nagyobb dicséretére; csodá­m hát, ha a jókedv önmagával kelt versenyre s a kitűnő cigánynak nem is kellett, csak kontrázni rá. A villanyfények hiába kezd­tek sárgulni, de maga a rózsa­­ujju hajnal is hiába nyitotta fel szemeit a virradásban, senki sem gondolt arra, hogy az élet kür­töse elfujta már egy uj esztendő múltjához az ébresztőt. — A tör­téneti hűség kedvéért meg kell még jegyeznünk, hogy „Há­rom bokor salátát“ kb. 1760 szór ültetett a cigányprímás „Bo­­zsér Marija“ és hogy ugyanannyi púposteve van a modern dalköl­tészet állatkertjében. A rendező­ség római egyest érdemel a gyö­nyörű est kiviteléért. Az Iparoskor Szilveszterkor kabaréval áldozott a mulatozás­nak. A kitűnő kabarét a műked­velők régi gárdája adta és a jobb­nál jobb számok hangos jókedv­re derítették a közönséget. Szilveszteri est volt a Korona­­kávéházban, a vendéglőkben, az idén azonban nagyon sokan ott­honukban ülték meg a szilvesz­terestét s családi körben várták meg az új év beköszöntését. Népesedési statisztika 1928-ból. A belvárosi és külvárosi róm. kath. plébániák kimutatása. A születések száma jóval megha­ladta a halálozásokat. A mai ember nagyon szereti a statisztikai számarányokat vizs­­gálgatni és sokszor inkább hisz egy komoly számoszlopnak, mint bármilyen ékesszólásnak. Nem lesz ezért fölösleges, ha néhány adatot fölsorakoztatunk a két plé­bánia 1928-as történetéből és min­den szónál hangosabban beszél­jenek a számok. Lássuk meg, vájjon Mohács népesedési statisz­tikájában milyen mértékben sze­repel az 1928-as esztendő? A belvárosi rk. plébánián az anyakönyv szerint eltemettek 195 halottat és ezzel szemben meg­kereszteltek 253-at. Azonban a 195 halott közül 23 vidéki volt és nagyrészt a László,közkór­házban halt meg; azonkívül 5 halott a külvárosi plébánia hívei közé tartozott. Így tehát csak 167 halottja volt a belvárosi plé­bániának, míg a 253 megkeresz­telt a plébániához tartozik. A szü­letések száma 8- al múlja fölül a halálozásokat. A 10.000 hivőt számláló belvárosi plébánia az elmúlt évben 086%-al növeke­dett és így az 1927-es évet is megelőzte. Meghalt 100 férfi és 95 nő, ezzel szemben született 141 fiú és 112 leány és így 29 és több fiú született mint leány. A meg­haltak között legöregebb a 91 éves Prinz József kovács. A szü­letettek közül 2 gyermek a kilen­cedik volt a családban. A külvárosi plébánián már nem ily kedvező a helyzet. A meghaltak száma: 57, amely­hez járul még a belvárosi plébá­nián anyakönyvezett 5 halott és igy összesen 62 halottja van a külvárosi plébániának. Ezzel szemben csak 64 újszü­löttet kereszteltek meg és igy a 3200 lelket számláló plébánia 2 lélekkel, 006°/0-kal szaporodott 1928 ban. A külvárosi plébánián anyakönyvezett halottak közül 25 férfi és 32 nő volt, míg 39 leány­nyal szemben csak 26 férfi szü­letett. Ezek szerint a külvárosban 14-el több leány született mint fiú. A legöregebb halottjuk, Schaub Zsuzsanna 89 éves és a születet­tek közül 2 gyermek volt a nyol­cadik a családban. * Csak egy kis statisztikát akar­tunk adni a két plébániáról és a fenti számok is gondolkodóba ejtik az olvasót. Két plébánia ugyanabban a városban és mégis nagy a különbség a születési arányszámok között. Népünk lel­kiismeretét, vallásos és hazafias érzését kell fölh­úznunk, hogy be­lássa a veszélyt, amelybe önma­gát dönti, mikor a családi élet megfogyatkozásán dolgozik. Nagy nemzet csak nagy csalá­dokból származhatik ! (~ 1­ ~) Ww «Jw« — Kényszerkölcsönt legmaga­sabb áron vesz Zsuzsits András hitelirodája, Szentháromság u. 4.

Next