Mohácsi Hirlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-07 / 1. szám

Tek. Városi szakkönyvtár "Mohács, 1934. január 7. Vasárnap._______________________________ _ XXlil. évfolyam. 1, szám. M OHÁCSI HÍRLAP POLITIKAI ÉS TáiSADALMI HITILAP. Nogyedívr"” penEÍ 60 «Hír. I Ssálit» : 16 fillér. i SierkesztSségi 88, kiadóhivatal] leleten sr. 67 Az Irányított termelés. A szövetkezetek a magyar mezőgazdaság szolgálatában. Németországban 52.559 szövetkezet van. — Dánia a szövet­kezeti értékesítés mintája.—Magyarországon egyetlen termelő szövetkezete sincs a mezőgazdaságnak. Hir szerint már készül a törvényjavaslat, amely az irányított termelést szabá­lyozza a magyar mezőgaz­daságban. Egyelőre természe­tesen nem lehet tudni, mit tartalmaz a javaslat s nem lehet tudni azt sem, hogy felöleli-e ennek a kérdésnek olyannyira szerteágazó sok­sok részletét, amelyek pedig igen fontosak, hogy az eszme a gyakorlatban megvalósuljon. Kérdés és nagy kérdés lesz még, hogy miképen fo­gadja majd a mezőgazdaság ezt a javaslatot. Hiszen a legegyénibb jogaiba vág bele, ha száz százalékosan akarják keresztül vinni. Nem a gazda tjntArozrP n><al«r rr,o5'h Hi'or«' mit termel, hanem a helyi adottság, a talaj minősége, különleges sajátságai és ami a legfontosabb az értékesítési lehetőségek. Ezzel szemben áll, hogy az irányított termelést meg kell valósítani, mert ettől függ a jó értékesítési lehetőség s ez szabályozza, mint agrár­országnak, a külkereskedelmi mérlegét. Eddig nálunk, különösen az ország tekintélyes rétegét alkotó kisgazdáknál, a terme­lés teljesen egyéni érdekek szerint lett megállapítva. A kisgazda családja körében be­széli meg a saját szükségle­teinek megfelelően, hogy hány hold búzát, mennyi árpái, rozsot, zabot és tengerit fog termelni a következő évben. Terveinek alapját mindig sa­ját maga szükséglete képezi s a felesleget a piacra veti. Talán egyetlen olyan kisgazda nincs az országban, aki azzal vet el valamit, hogy ezt a terményt megfelelően lehet érékesiteni, tehát ezt kell termelnem. Az irányított termelésnél biztosan érintetlenül hagyják azt a részt, amire a gazdá­nak magának van szüksége, de meg akarják és meg kell határozni, hogy a saját szük­ségleteinek kielégítésen felüli termény mi legyen. Feltétle­nül az, amelyet a külföld keres és olyan minőségben is, amit el lehet helyezni. Tekintettel a mi konserva­tiv gondolkodású] kisgaz­dáinkra az irányított termelési javaslat törvényes megvaló­sítása mellett nagy fontossá­got kell tulajdonítani a he­lyesen vezetett propagandá­nak s egyben az ezzel kap­csolatban és egyidejűleg meg­szervezendő értésesitő szövet­kezeteknek. Csak olyan ter­mény mellett lehet propagan­dát csinálni s csak olyanra irányítani a termelést, amelyre geink vannak. Nagyon- kell vigyázni a bevezető lépésekre mert az esetleges kudarc olyan ellenállást váltana ki, amely aztán ismét évtizedekre vetné vissza, ezt az egyéb­ként annyira helyes és fon­tos eszmét. Az irányított termelést meg kell előznie olyan külkeres­kedelmi szerződéseknek, ame­lyek már előre biztosítják annak a mennyiségnek az értékesítését, amelyet irányí­tott termeléssel elhelyezni akarunk. Fontos természete­sen, hogy az elérendő ár is, legalább nagy vonásokban bizosittassék, mert csak ak­kor lehet megfelelő propagan­dát vezetni s eredményeket elérni, ha a gazda jobban, magasabb áron tud majd ér­tékesíteni. Mindenesetre a mezőgaz­dasági érdekeltségek érdeklő­déssel várják a törvényjavas­latot, amely hivatva lesz az uj magyar mezőgazdaságnak és termelésnek alapja lenni. Olyan nagyfontosságu ez a kérdés, hogy felfigyelnek rája a falvak lakostól, a legna­gyobb uradalmak birtokossáig az összes gazdák, mert uj életet, jobb magyar sorsot jelenthet. Á magyar gazda, vagy gazda- asszony, ha pénzt akar látni a házban, akkor, ha kisebb ösz- sze; ről van szó a gazdaasszony telerakja a kosarát burgonyával, hagymával, tojással és kiáll a piacra. Fagyoskodik, áll ott néha órái on keresztül, amig nagyne- hezen 1—2 pengőt lát. A hideg télen átjárja a testét s néha be teggé teszi, ezért a kis összegért. S változatosság kedvéért ősszel és tavasszal keresztülázik telje­sen, mig nyáron a nagy munka­időben a piacozás veszi el ide­jét a munkától. Ha pedig nagyobb összegre van <=zükség, akkor a gazda a I napxírt ianuutiatiybzza, uOgy i mikor van a legközelebbi vásár. Éjjel, vagy jobb esetben a haj­nali órákban elindul a vásárra. Órákat gyalogolj vagy kocsizik, amig odaér. Áli a vásáron, ha nézik a jószágát esetleg alku­szik, de igen sokszor megtörté nik, hogy 3—4 vásárt is fel kell keresni, amig megfelelő árat tud elérni a jószágáért. Ha a gabonáját, vagy tengeri­jét viszi ki a piacra, akkor meg­történik, hogy ugyanazon a na­pon tömeges a felhozatal és olcsón kell eladni a terményét. Ez a magyar mezőgazdasági termények értekitése napjainkban, amikor külföldön már gyönyö­rűen kiép Heti szövetke­zeti értékesítő hálózat gondoskodik a gazdák terményeinek, jószágai­nak megfelelő értékesíté­séről. Egy Dániát járt, mohácsi fiatal mérnök mondotta nemrégiben következőket tapasztalatairól: — Dániában a gazda dolgo­zik, terményének az értékesí­téséről a szövetkezet gondosko­dik. A szövetkezet elviszi a ház­tói a tejét, tojását, gabonáját, jószágát és nemsokára postán megérkezik a csekk, hogy szám­lája javára írták az értékesítési összeget. Már most hasonlítsuk össze, a mi időt és munkát pazarló rendszerünket a Dániával és az­tán ne sokat gondolkozzunk, hanem minden eszközzel sies­sünk megteremteni hasonló há­lózatot nálunk is. Hogy egy kis számadatot is mutassunk közöljük a követke­zőket: Magyarországon a fo­gyasztási és értékesítő szövetke­zetek száma: 2140, Németor­szágban 52.559, Dániában min­den 350 lakósra jut egy szövet­kezet, Ausztriában az ipari ál­lamban 3424 mezőgazdasági szövetkezet működik, de az újabb időben kiugrik a szövet- * kezetek szervezésével Északame­rikai Egyesült Államok, ahol majd­nem hetenkint alakulnak külön féle szövetkezetek. Ugyanakkor Magyarországon pusztába kiáltó sző, ha a szö­vetkezeteket propagálják. A gazda kOilstrVítii. S .ív . .-..i i; vid,1! meg, azonban máshol ugyanilyen kon­servativ és nehezen moz­duló a gazda, az ered­ményt az állami meg­mozdulás és az intelli­gencia tevékenységeérteel. Kiss Elemér ismertetett köny­vében olvastuk, hogy Ameriká­ban nagyon sok szövetkezet alakult, amelyet egy ember indí­tott meg és kitartó szervező munkával hozott össze, amely végül az érdekelteknek nagyobb darab kenyeret, a szervezőnek pedig biztos megélhetést jelen­tett. Semmi kivetni valót nem találna abban senki, sőt örömmel látná minden komolyan gondolkodó ember, ha állástalan közgazdászaink, gazda­tisztjeink a kereskedel­mit végzett fiatal gene­ráció összefogna s tu­dásával megszervezné a magyar mezőgazdaság szervezeteit. Hogy ezen a téren mennyi a teendő, ideiktatunk egy két kül­földi példát és adatot. Külföl­dön működnek termelő szövet­kezetek, amilyen Magyarországon egy sincs. Magyarországon a kisgazdák terményeik elért árá­nak a következő értékét kapják: Kenyérgabonában bolettával együtt a fogyasztói ár 40% át, sertéshúsban 40, marhahúsban 42, borjúhúsban 40, burgonyá­ban 25, zöldségfélében 25%-át. A többi mind elvész a közveti-

Next

/
Thumbnails
Contents