Mohácsi Hirlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-07 / 1. szám

MOHÁCS HÍRLAP 1934. január 7. tői kezekben. A gazda vészit, a fogyasztó nem nyer. Nagyon szép eredményt értek el külföldön az állattenyésztő egyesületek, állatértékesitő szö­vetkezetek, vágóhídi szövetkeze­tek, amelyek egész városok el­látását vállalják, gépszövetkeze tek, amelyekkel a föld könnyeb­ben és olcsóbban megművel­hető, gazdatárház szövetkezetek a gabona árának biztosítása végett, különféle beszerző sző vetkezetek, amelyek a termelési költségeket csökkentik és azon­kívül még igen szép számmal majd minden terményre értéke­sítő szövetkezetek vannak. E sorok Írója tapasztalatból tudja, hogy a mi gazdáink kő zött nagyon nehéz a szövetke zetek szervezése. Mohácson az egyik szövetkezet bukása óta néha a fejbeveréssel játszik a szervező, de viszont azt is tudja, hogy igenis lehet szervezni. El kell találni a nép gondolkodását, hozzáférni a szivéhez, a lelküle- téhez és lassú, fárasztó munká­val, de mégis csak meg lehet szervezni a magyar gazdát is. Az uj esztendő küszöbén rá mutatunk úgy a gazdának, mint az állást kereső fiatalságnak egy útra, amelyen elindulva munká val és szorgalommal el lehet érni a mezőgazdasági jobb érté­kesítéshez. _2 ________________________ K XXXXXKXXXXX Mec kell kezdeni a pro??; pandát a busu* járás idegenforgalma érdekébe. d elhanyagolni Mohács #P 'ciáíiíását. — Az idén is dija­dat kell kitűzni a búsuknak. Az elmúlt év farsangjáról és busujárásáról irt cikkünkben rá­mutattunk a mohácsi busujárás értékére, mint idegenforgalmi vonzerőről s azt irtuk, hogy a következő farsangkor sokkal korábban kell el­kezdeni az előkészülete­ket és megfelelő propa gandával gondoskodni, hogy más városokból mi­nél nagyobb számban jöjjenek idegenek meg­nézni speciálitásunkat. A farsang most már hivatalo­san megezdődik s ebben az év­ben aránylag igen rövid lesz, mert már február 11 én utolsó farsang vasárnap van, eddig azonban semmi olyan megmoz­dulás nem történt, ami arra mu tatna, hogy az illetékes tényezők tettek volva valamit a propaganda érdekében. Most már csak egy .hónapi idő van erre, ami nagyobb sza­bású propaganda céljaira igen rövid, azonban még mindig so­kat lehet tenni céltudatos mun­kával. Az előkészítő munkákat hala­déktalanul meg kell kezdeni. Az első teendő, mint ^mindig hang­súlyoztuk, hogy a rendezés mun­kájába belevonjuk az összes tár­sadalmi egyesületeket, különösen azokat, ahonnan eredeti megmoz­dulásokat várhatunk. így első­sorban gondolunk a Mohácsi Sokacok Magyar Olvasókörére, amelynek elsősorban az ősi bu | suk megrendezésében keli tévé- | kenykedni, de mellette a régi ; népviselet felvonultatását sem szabad elhanyagolni. A busuk ösztönzésére ismét dijakat kell kitűzni. Ezúttal azon­ban, az elmúlt évitől eltérően, dijat kell kitűzni azok részére is, akik uj álarcokat készítenek, hogy ezzel biztassuk a résztvevőket a régi busu álarcok további fen- tartására. Ugyancsak részt keli venni eb­ben ármunkában a két másik gazdákat magában foglaló egye­sületnek is. Innen a régi népvi­seletek felvonultatásának kell ki indulni. A múlt farsangon mu­tatóban kaptunk Ízelítőt ebből egy kisebb csoport által, az idén talán többet lehetne ezekből összeállitani. Az iparosság egyesületeinek fiatalságától ötleteket várunk. Nekik lenne a hivatásuk szép és ötletes maszkák felvonulását meg rendezni, hogy az ősi busujárás mellett a modernebből is adjunk Ízelítőt a szemlélő idegennek. Az intelligencia egyesületeinek I viszont igen szép hivatása lenne | a megrendezés munkájából részt kérni s azonkívül anyagilag tá­mogatni a busujárást. Bár első­sorban a városnak kell megtenni mindent, az intelligenciának azon­ban munkával, pénzzel kell tá mogatni ezt, A további teendő azután a meg­felelő propaganda. Már most kellene a fővárosi és a közeli nagyobb védéki városok sajtóján keresztül cikkekben felhívni a a figyelmet Mohács busujárására. Az utotsó napokig állandóan fel­színen kell tartani ezt a propa­gandát, csak úgy várhatunk ered­ményt tőié Szeretnénk, ha ezek a sorok megmozgatnák a várost és a kö zönséget, de nagyon örülnénk annak is, ha újabb ötletekkel jönnénk mások is, hogy mivel lehetne még jobban fejleszteni és az országban ismertté tenni a mohácsi Karneval felvonulását, hogy ez minden évben vonzó ereje maradjon az igeneknek, akik majd lassan megszeretik ezt az ősi és a modernizált busujárást. Missziós bál. Hosszú munka után a bál­rendezőbizottság örömmel várja szombat este a bálozó közön­séget. Úgy hisszük, hogy nem volt hiába való a munkáskodás mert mint mindenütt beszélik nagy a készülődés, különösen mióta az az Ízléses meghívók eljutottak a meghívottak kezei­hez s a nagyszerű műsor, a fényes fővédnöki, védnöki és rendezői kar ismerté vált. Nem osztjuk azok nézetét, akik fél- váiról intézik el a mai bálokat, filtyet hánynak az ifjúságnak az­zal, hogy a mai rossz világban nem való bált rendezni s külön­ben is mit tudnak a maiak, néz­zünk csak vissza egy kicsit a múltba stb. Erre csak azt felel­jük: Hagyjuk a múltat, ami volt az nincs ma, de . . . Szórakozni ma is kell s ez a szórakozás sokkal szebb, mert jóval szerényebben mulat a mai fiatalság, mint a háború előtti, aki minden gondolkodás nélkül ragaszthatott pezsgős jókedvé­ben 10 forintost az ácsi hom­lokára. Mutassuk meg kedves höl­gyeim és uraim, főleg pedig fiatal bálozó leányok és táncoló fiatalság, hogy a mai világban is lehet szerény keretek között igen jól sikerült bált rendezni. Tegyük felejthetetlenné estélyün­ket azzal, hogy kitartó, vig ke­déllyel, táncos jókedvvel az idei farsang leghangulatosabb báljává emeljük a missziós bált. Azután kedves bálozó közön­ség, van még egy igen nagy kérésünk Kérünk nagyon na­gyon pontos megjelenést, mert a hosszú műsorra való tekintet­tel az előadás pontban fé! 9 órakor kezdődik és a későnjö- vők, eltekintve azt, hogy a nagy­szerű műsort csak hiányosan fogják élvezni, késésükkel zavar­ják az előadást s késleltetik a tánc kezdetét, amiért ismét majd csak a bálrendezőbizottság fog kikapni, pedig ők szegények nem tehetnek arról, hogy a közönség nem szeret pontos lenni. A teljes műsort vasárnap dél­után pontosan 5 órai kezdettel megismételjük. A vasárnapi elő­adásra a belépődíj: ülőhely 80 fillér, állóhely 40 fillér, gyermek­jegy 40 fillér. Rendezőség. — Megtalálták Árpád sirját? A Magyarság cimű budapesti napilap szenzációs cikksorozatot közöl január hónap folyamán. Hosszú évek nehéz és fáradsá­gos munkájával sikerült megta­lálni Óbudán Fehéregyháza alap­jait; azt a templomot, amelyet Anonymus szerint Szent István király emeltetett Árpád fejedelem sírja mellett. Hogy a most meg­jelölt romok valóban Fehóregy- háza kövei, azt már a tudomá­nyos élet kiválóságai is elismerik, éppen ezért kétszeresen izgató az a kérdés, vájjon sikerül-e en­nek a szenzációs felfedezésnek nyomán Árpád sírjára bukkanni ? A Magyarság a legjobb és leg­érdekesebb budapesti napilap, a magyar intelligencia kedvelt lapja Előfizetési ára havi 4 P. Kiadó- hivatala Budapest, VI. Aradi u. 8 szám alatt van. Szilveszter. Azt nem mondhatjuk, hogy a régi szilveszteri estről számolha­tunk be az idén, de minden­esetre jelentjük, hogy Szilvesz­terkor nagyon sok helyen jó­kedv uralkodott. A legtöbben ugyan családi, baráti körben töltötték a szilveszteri estét, hogy ébren, jókedvben várják be az uj esztendőt s ez ; jó kedv kisérje őket végig ködös, homályos utjain, azonban akad­tak a vendéglőknek, kocsmák­nak is vendégei. Az alább szá mólunk be a köri szilveszleri estről, de megjegyezzük, hogy máshol is hasonlóan vígan vol­tak. így a Korona kávéházban szintén hangulatos szilveszteri est volt, amely hajnal pirkadásig tatott. Szilveszteri mulatság a Körben. Vasárnap, Szilveszter napján tartotta a Mohácsi Iparosok Ol­vasóköre hagyományos ó évet búcsúztató táncmulatságát. Bár az előadás negyed 9 órára volt hirdetve, a mohácsi közönség régi, bevett szokásához híven csak jóval később gyűlt össze, hogy azután másnap reggelig ott maradjon. A táncmulatságot egy két fel- vonásos előadással nyitották meg Ebben egy élete delén túlha­ladott apának nagy kinnal vég­zett tanulmányait tárta a szerző mulatságos módon a nézők elé. Az apa szerepében Dettkó Ká­roly nevettette meg a hallgató­ságot, mig jó cimborája szere­pét Knittl Ferenc vitte. A házi tanító befolyásolható szerepében Berek István volt kitűnő, mig a kitűnő előmenetelő fiú szerepét Schützer Emil alakította. Az anya szerepében Vöő Janka, a leány szerepében Csémi Oizi szép játékukkal vitték sikerre a színdarabot. Ezután a második darab következett, melyben Lőrincz János, Vöő Janka, Pa­taki József, Berek István, Knittl Ferenc, Matkovics Teri kitűnő érzékkel játszották meg egy nagy­világi asszony életfolyásának egy kicsiny mozzanatát belekapcsolva egy kenyérfélén munkanélküli mindenre kapható, mindent ma­gára vállaló alakját. A szereplők kitűnő játékukkal szereztek örömet a közönségnek, hogy azután Dettkó Károly és Pataki József a mohácsi műked­velő gárda két kiválósága Hacsek és Sajó mulatságos alakjaként csepegtessenek vidámságot a közönség szivébe. Ezután vette kezébe Csikó Jenő hegedűjét, hogy bandájával rázendítve a ropogós csárdásra nyissa meg a mulatságot és I huzza a talpravalót. Éjfélkor a lámpák elaludtak és egy percre sötétség borult a táncoló pá­rokra, hogy ily módon köszönt­sék az uj évet. Az újat, melyet táncolva, mulatva vártak, remélve, hogy igy fogják eltölteni az egész évet egy régi mondáshoz híven. Ez az érzés uralkodott a sziveken és lelkeken, ettől váltak pirossá az arcok és még reggel hat óra körül is alig volt olyan, ki betelt volna a mulatozással, a tánccal és hazament volna. Kedves régi bálozó! Nem haragudtunk meg a cikkért, sőt örömmel hívjuk meg a Missziós bálra, bár kötve hisszük, hogy a régi időben „néhány literek“ nél­kül mulattak volna az embe­rek s a jó hosszú farsang­ban mindig józanul mentek volna haza, lehet ugyan, hogy a literek alatt pezsgőt értett s pezsgő mellett szívesen hall­gatjuk a régi idők emlékeit, nem baj ha kissé be is csí­pünk. Tehát a viszontlátásra január 6-án este a Missziós bálon. „Fiatal bálozó“1

Next

/
Thumbnails
Contents