Mohácsi Hirlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-03 / 1. szám
nek. Városi szakkönyvtár Mohács, 1937. január 3. vasárnap, XXVI. évfolyam 1. szánt. MOHÁCSI HÍRLAP POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP . Előfizetési ára: Negyedévre 1 pengő 60 fillér Számat 16 fillér. Szerkesztőségi 88, kiadóhivatali telefon sz. 87. Újév napján. Zár pattan, kulcs zörren s az első rés megnyílik, amely után még 364 ilyen rés következik és a mi földi szemeink elől elzárva őrzik a titkot, az 1937. esztendő titkát. Ezekben vannak elrejtve a vágyak, a remények, itt őrzik a halál és születés titkát, itt van benne mindaz, ami esemény, történés majd sorra következik, ahogyan az elrendeltetett s amit életnek nevezünk, egy esztendő keretén belül. . . Újév napján de sokan szeretnénk sorra felnyitogatni ezeket a zárt ajtókat és sorra kiteregetni a jövőt, legalább is egy évre előre. De sokan ébrednek új esztendő napján azzal a sóhajjal, vájjon mit hoz az uj, az éppen most megszületett esztendő. Mit takargat nekem, az embernek s mit az egész emberiségnek. Talán az első az ami a legjobban izgatja a halandó gyarló és mindig kiváncsi embert. Hiszen minden, ami történik, rajtam keresztül hullámzik, minden esemény, minden nap, hét, hónap és év, amely bele van illesztve abba a nagy időfolyamatba, amelynek eleje nem volt és vége nincs, csak akkor érdekel, ha én még benne élek. Ez az én, a legsajátabb valamink az, amely újesztendők születésén fürkészve tekinti a jövőt, kíváncsian várja óráit, napjait. És ha vannak is olyanok, akik megérzik, megsejtik a jövőt és jóslásaik néha valóra válnak, mennyire helyes, mennyire bölcs rendelése volt az Alkotónak, hogy a jövőbelátás tudományát nem adta ideg az embernek! Mennyi szenvedés, mennyi fájdalom volna, ha előre látnánk betegségünket, bukásunkat, halálunkat s talán még azt is, ami utána következik. Ez a bölcs rendelkezés adja az erőt a munkához, ez farag embert az emberből. Ma még erőnk teljes nekifeszítésével dolgozunk s lelkünk csodálatos tükrében már érezzük, látjuk az eredményt. Rózsás jövőt festegetünk, álmokat szövünk, reményekkel telitjük meg önmagunkat s ezek uj nekiiramodást szülnek, uj erőt adnak, uj munkára serkentenek. ... És ugyanakkor már ott settenkedik a borzalmas kaszás, amely gúnyosan kacag a gyarló emberke erőlködésén, egyet suhint és vége mindennek, amit itt emberi életnek neveztünk. . . De jó volt ezt nem tudni, de jó volt, hogy csak egyenknt nyitogatják ki odafenn láthatatlan kezek a napok, a pillanatok időzéseit s igy apránként kapjuk ugyan az örömet, a boldogságot is, de a szenvedések keserves óráit is. . . De hiszen éppen azért vagyunk emberek — új esztendő napján legalább, minden ember szeretné tudni a jövőt. A békés korok embere a háborútól félt, a harcoktól zajos években a békét várta. A szenvedő gyógyulást várt, a boldogságban élő rettegte a boldogtalanságot. A nyughatatlan, soha megpihenni nem tudó képzeletező ezen a napon kétszeresen játszik a jövő esélyeivel. Tervezget, szövögeti, találgatja az idők, kicsi és nagy idők, jövő képét. Ez az új esztendő első napja. Aztán ez is elmúlik, mint ahogyan annyi elődje eltűnt a nagy idők végtelenségében s jönnek a szürke, egyforma napok. Jönnek s néha megcsillan a napsugár, néha ezernyi pompában csillog minden körülöttünk, aztán beborul. így volt, igy lesz s igy megyünk utánMég előző nap az újságok azt a hírt hozták, hogy egy hónapi betegség után határozott javulás állott be, sőt fel is kelt egy napra betegágyából Éppen ezért városszerte megdöbbenést keltett szerdán délelőtt az a hír, hogy Frigyes főherceg Magyaróváron reggel 8 órakor meghalt. A később érkezett híradások megerősítették a javulásról szóló előzetes híreket s közölték, hogy a halál teljesen váratlaná lőtt be s akkor már az orvosa is eltávozott betegágya mellől. Frigyes főherceg a monarchia háborús fővezére volt s igy az egész országnak gyászt jelent elhunyta. Mohács város közönsége azonban mélyebben érzi a gyászt, hiszen a sátorhelyi uradalom révén közelebb éreztük magunkhoz. Nem múlt el év, hogy a város szegényei ne érezték volna jóságos gondoskodó közelségét, amennyiben minden évben bőséges adományok érkeztek a város szegényei és a tél ínségesei részére. A régi hadsereg 52. gyalogezredének tulajdonosa volt és a régi közös ezredhez tartozó volt katonák ezredtulajdonosukat gyászolják halálában. Az ezred katonái iránt mindig igaz szeretettel érdeklődött s a nemrégen lezajlott fényes ünnepélyen, amelyet 80-ik születésnapja alkalmával rendeztek, nagy örömmel látta az 52 esek felvonulását. Igen gyakran kereste fel a közeli karapancsi kastélyt, ahol nagyon sok szép napot töltött és szívesen tartózkodott. A legkedvesebb pihenőhelye volt ez a kastély, ahonnan cak utolsó betegsége előtt távozott el. Mohács városában utoljára a 80 éves születésnapja alkalmából készült film bemutatóján volt, amikor szűk körben örömmel nézte végig a sikerült felvételeket. Irigyes főherceg 1856 ban született a morvaországi Gross Seebowitzban. Édesapja Károly Ferdinánd főherceg volt, édesanyja pedig Erzsébet főhercegnő, József nádor leánya. Szoros rokonság fűzte a spanyol uralkodói dinasztiához, mert Mária Krisztina, XIII. Alfonz király édesanyja, nővére volt. 1871-ben már tiroli császárvadászok hadnagya, 2 évre rá főhagynaggyá lépett elő. Különböző tiroli helyőrségekben szolgált s századosként helyezték át a 42 közös gyalogezredhez Később a 13. gyalogezred parancsnoka lett. Innen került az 52. gyalogezredhez. 1882 ben vezérőrnagy. Szívvel lélekkel katonának érezte magát, de időt vett mindenkor, hogy nagy uradalmainak vezesében is résztvegyen. 1894 ben lett táborszernagy, 1905 ben az uralkodó csapatfelügyelői teendőkkel bízta meg s öt évvel később ruházta az egész közös hadsereg főparancsnoki tisztét és a világháborúban ő irányította, mint a monarchia hadseregének főparancsnoka a kettős birodalom védelmét. A háború alatt vezérezredesi, majd tábornagyi kinevezést kapott s úgy a monarchia, mint a német birodalom összes magas kitüntetéseit megszerezte. A háború után Svájcba költözött, ahonnan a kommunizmus bukása után tért vissza és uradalmain tartózkodott felváltva, hol Magyaróváron, hol a sátorhelyi uradalomban lakott. Kilenc gyermekéből hat leánya és Albrecht főherceg élnek. 1931-ben veszítette el hitvesét Izabella főhercegasszonyt, aki mint Croy Dülmen hercegnő egészen Árpádokig vitte fel családfáját. Frigyes főherceg temetéséről, amikor e sorok íródnak, még nem történt intézkedés. Lehet, hogy Bécsben, lehet, hogy Budapesten, de esetleg Magyaróváron temetik el. Mint tábornagynak a legmagasabb katonai pompájú temetés jár s ez irányban már meg istörténtek az intézkedések. A temetés hétfőn, vagy kedden lesz. Amennyiben Magyaróváron temetik el, úgy Budapestről, a budavári koronázó templom kriptájában eltemetett Izabella királyi hercegnő hamvait is odahozzák. || Frigyes főherceg. | kon előre egy magasabb, meg nem tudható magasabb meg nem fogható, előre soha , rendeltetés szerint. . . X XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX