Mohácsi Hirlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-03 / 1. szám
2 Rendeletek és a gyakorlati élet. Kaptuk a következő levelet: Mint ismeretes, egy fennálló rendelet értelmében minden háztulajdonos, akár csak saját maga lakik a házában, akár bérbe van adva, november havában tartozik házbérbevallást tenni a házbéradó kivetéséhez. A rendeletnek bizonyosan az a célja, hogy az évközi esetleges változások így az illetékes hatóságok tudomására jussanak és ennek megfelelőn vessék ki a hátbéradót. így ez elméletben rendben is van, azonban nézzük csak meg a gyakorlati oldalát A ház tulajdonosa maga lakja a házát, saját belátása szerint felbecsüli a házbérértéket s azt írja be a bevallás egyébként igen komplikált rubrikáinak egyikébe. Egészen biztosan tíz közül kilenc rosszul állítja ki, tehát az adókivető hatóságnak ezzel külön munkát okoz. És egész biztosan nem becsüli fel arra az értékre, amelyet akkor kapna, ha kiadná. Ezért a mohácsi városi adóhivatal kataszterbe állította be a mohácsi házakat s azok fekvése és a lakás értéke szerint veti ki az adót. Kérdezem, hogy akkor mért van szükség bevallásra. Csak azért hogy minden novemberben féljünk attól, hogy elfelejtjük a bevallást beadni s aztán megbüntetnek ? Nem lenne helyesebb és a gyakorlati életnek megfelelőbb, ha ezt az adót is rögzítenék, mint a kereseti adót és csak akkor kellene új bevallást készíteni, ha tényleg változás történt? Mennyivel kevesebb vesződsége lenne a háztulajdonosoknak s mennyivel kevesebb munkája az adóhivatalnak? Ugyanez az eset akkor is, ha évszámra ugyanabban a lakásban maradnak s esetleg ugyanannyi bért is fizetnek, miért kell akkor is vallomást tenni, ha változás nem történt ? Mindkét esetben megfelelne egy olyan rendelkezés, amely a jelenlegi büntető rendelkezésekkel azt követelné meg a tulajdonostól, hogy minden egyes a lakás értékében, a lakbérben, vagy a lakóban történt változást jelentse be. Ez felelne meg a gyakorlati élet kívánalmainak. Mert nézzük csak meg, hogy miképen is történik az ily bevallás kiállítása. Először is minden tulajdonosnak fel kell menni, vagy küldeni a városházára, hogy a szükséges nyomtatványt megvegye. Ez aztán a távolságnak megfelelően jelent fél órától 1 óráig tartó időveszteséget. Abba kell hagyni rendes munkánkat s meg kell csinálni a bevallást. Ebben a nyomtatványban aztán van egy csomó rubrika, amelyet mi szegény laikusok egyszerűen nem értünk, nem tudjuk kiismerni magunkat benne s ötletszerűen írunk bele valamit s bosszankodhat aztán eleget a feldolgozó tisztviselő. Mi azonban mégis csak beleírunk valamit s úgy ahogyan kiálljuk, de aki még ezt sem tudja. Elkezd vele kilincselni üzletről üzletre, irodáról irodára Mohács város képviselőtestülete hétfőn délután szépen látogatott rendkívüli közgyűlést tartott dr. Margitay Lajos polgármester elnökletével. A közgyűlés megnyitása után a polgármester kegyeletes szavakkal búcsúztatta el Mihálffy Vilmost, a mohácsi kerület volt országgyűlési képviselőjét. Dr. Fischer Ernő a polgárság nevében búcsúzik Mihálffy Vilmostól. Tetőtől talpig gerinces, túri magyar egyéniség volt. Nem volt közügy s nem volt magánügy, amelyért ne szívesen, odaadással dolgozott volna. Harag nem volt szivében soha senki ellen, mindenkit szeretettel és szívesen fogadott. Iparkodott mindenkin segíteni s mindezt mindenkor érdek nélkül tette Mohács város számtalan intézménye, sok sok ember hálával gondol rá s emlékét alkotásai fogják hirdetni. Ilyen a selyemgyár üzembeállítása, a belvárosi elemi iskola segélye, a gimnázium ügye, vidéken pedig népházak, leventeházak hirdetik azt az időt, amikor Mohács városát képviselte az országgyűlésen. Indítványozza, hogy a mostani Városház utcát nevezzék el Mihálfy Vilmos utcának. A közgyűlés az indítványt a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába állította be. A tárgysorozat második pontja dr. Gyarmaty Imre fegyelmi ügye volt. Ismertették az alispán véghatározatát, amelyhez dr. Schmidt Miklós szólt hozzá. Megnyugvással veszi a határozatot, mert a városban különféle kósza hírek keringenek. Hálával fogadja az alispán szigorú határozatát, amely az ügy igazságos kivizsgálását jelenti. A felolvasott véghatározat megcáfolja a keringő híreket — véleménye szerint nem súlyos az ügy — s kérdi a polgármestert, hogy ismeri e ezeket? Az ügy gyors kivizsgálását kéri. Dr. Margitay Lajos polgármester bejelenti, hogy a fegyelmi vizsgálat csak a határozatban ismertetett ügyben folyik s másról nincs szó. ígéri a vizsgálat mielőbbi befejezését. Dr. Vas Jenő városi tiszti főorvos ismertette ezután a kórház új tüdőbetegosztályának költségeihez való l«...imit if \ . Hangsúlyozta az uj osztály nagy jelentőségét és fontosságát a legsúlyosabb népbetegség elleni küzdelemben. Az uj osztály igyekszik behatolni az életbe s megkeresni a betegeket. Egészségi vizsgálatokat fognak tartani a nép között, a gyógykezelésre szorulókat beviszik a kórházba, az arra szoruló szegény betegeket teljesen ingyen kezelik majd így a tüdőbeteg dispansaire fentartása feltétlenül közérdek s megérdemli a hozzájárulást. Ennek az osztálynak a fentartása évi 5000 pengőbe kerül s a város 1500 pengős ajánlott hozzájárulása csak egy része a költségeknek. Tihanyi János plébános, pápai kamarás, szólott hozzá, hangsúlyozva, hogy mint pap nagyon jól tudja, hogy mily súlyos népbetegség a tüdővész. A szegény emberek meleg szeretettel üdvözlik ennek az új kórházi osztálynak a felállítását, a maga részéről pedig szívesen és örömmel látja, hogy a hatóságok ismerik a szociális tennivalókat és ebben az irányban dolgoznak. Kéri, hogy először az iskolákat vizsgálják meg. A közgyűlés a előadó és a bizottság javaslatát elfogadva évi 1500 pengőt szavazott meg a tüdődispansaire költségeihez hozzájárulásképen. A következőkben a választás alá nem eső virilisták névjegyzékét fogadta el a közgyűlés amely a következő: Virág Ferenc megyéspüspök, Dr. Sauerborn Károly, Dr. Beck Alajos, Dr. Róna Dezső, özv. Wolf Zsigmondné, özv. Németh Lipótné, Hainess Elemér, Dr. Csauscher Jakab, Weiler Zoltán, Gatti Mihály, Rosenthal Lajos, id. Léhmann Lajos, Róheim Jenő, Dr. Fischer Ernő, Schweissguth Pál, Káldor Oszkár, Schmidt Károly, Jahoda József, Sziebert Ferenc, Tihanyi János, Dr. Schwartz Béla, Dr. Krausz Győző, Halász László, Fazekas András, Freund Imre, Varga Pál, Rosenthal Tivadar, özv. Alt Gyuláné, Dr. Miskolczi Gyula, özv. Armuth Ferencné, póttagok : Dr. Németh Kálmán, Trebitscher Imre, Ehrenfeld Antal, Breuer Pál, Popper Sándor, Dr. Schmidt Miklós, Zeitvogel Ferenc, Dr. Berger J. László, özv. Auber Istvánná, Vattay Albert, s hogy állítsák ki. Akik aztán lehet mindenkor félretenni, abban a szerencsés helyzetben Mindezek után írásomnak az vagyunk, hogy a városháza köz lenne a célja, hogy az illetékes felében lakunk, egyes napokon hatóság mindezeket jelentse toakár 20 ilyen nyomtatványt isvább a még illetékesebbnek s kiállíthatunk — ha vállaljuk, változtassák meg a rendeletet Ugyanis eleinte vállaltuk, de úgy, ahogyan a gyakorlati élet már kezdjük megunni Más el megköveteli. Ne a rendelet, hafoglaltságunk is lenne, a saját nem az élet parancsoljon. Tiszmunkánk s bizony ezt még sem ítélettel Aláírás. Mohács város közgyűlése búcsúja Mihálffy Vilmostól. A kórház tüdőbetegosztályai részére 1300 pengőt szavazott meg 3» közgyűlés« MOHÁCSI HÍRLAP 1937. január 3. C03^i7);&O3CO3CO3CO1CO1CO5C7»C03CO3CO5CO5C^i^C^CO5C^CO2CO1«jf)C0000S(-//5 ijOC03C03C0'-&OJ Rétfalvi Lajos városi gyepmestert további hat évre megválasztották, majd tudomásulvették a pénztárvizsgálatot s ezzel a közgyűlés véget ért. Mit kell tudni a kötelező mestervizsgákról. Az új ipartörvény novella az összes képesítéshez kötött iparban, kivéve ez építőiparokat, a a képesítés megszerzését, illetőleg igazolását, mestervizsga tételéhez kötötte. Az eddigi gyakorlattól való eltérés a kötelező vizsga bevezetésével csak annyi, hogy az önállósulás az új ipartörvény novella életbeléptetése előtti feltételein kívül, még a mestervizsga letétele is kötelező Mestervizsga letételére jelentkezhetik minden önálló iparos is, aki a mesteri címet meg akarja szerezni. Aki mestervizsgálatot kíván tenni, a mestervizsgáló bizottsághoz intézett, sajátkezűleg írt beadványban köteles kérni a mestervizsgálatra bocsájtását és a beadványt annak a kereskedelmi és iparkamarának tartozik megküldeni, amelynek területén alakított mestervizsgáló bizottság a vizsgálat megtartására illetékes. A beadványhoz csatolni kell a vizsgálatra bocsájtás előfeltételeit igazoló okmányokat. A kérelem benyújtásával, illetőleg beküldésével egyidejűleg a jelölt a vizsgálat és a mesterlevél kiállítása díjául tizenöt pengőt köteles a kereskedelmi és iparkamara pénztárába befizetni illetve beküldeni. Ha a mestervizsgáló bizottság a folyamatot nem találja a mestervizsgálatra bocsáthatónak és erről a jelöltet értesíti, az értesítés átvételétől számított 15 nap alatt felebbezésnek van helye, az elsőfokú iparhatósághoz. Az elsőfokú iparhatóság határozata ellen fokozatos felebbvitelnek van helye. A mestervizsgálatokat lehetőleg hétköznapokon kell tartani. A vizsgázó a műhelyi felszerelés és munkaszerszámok használatra való átengedéséért lehetőleg nem terhelendő meg, ha az nem lenne elérhető, úgy legfeljebb négy pengő megfizetésére lehet egy vizsgázót kötelezni. A vizsgálat során feldolgozandó nyersanyagot vizsgázó szolgáltatja, illetőleg annak az anyagnak a beszerzési költségei, melyek tíz pengőt csak a vizsgázó kérelmére haladhatják meg, a vizsgázót terhelik. A vizsgálat során feldolgozott nyersanyag a vizsgázó tulajdona. A mestervizsgálat három részből áll: 1. Valamely szakba vágó rajznak, tervnek és költségvetésnek önálló elkészítéséből, 2. A rajzban feltüntetett munka nagyobb jártasságot és magasabb fokú szakmabeli készséget igénylő részének elvégzéséből . A vizsgázó általános szakismeretének megállapításából. A 3. rész keretében kell meggyőződést szerezni arról is, kellő képen ismeri-e a vizsgázó az ipartörvényeknek és az illető szakmára kiterjedő más törvényeknek és rendeleteknek az ipargyakorlására és a segédszemély-