Mohácsi Hirlap, 1942 (31. évfolyam, 1-39. szám)

1942-01-04 / 1. szám

Tek. Városi Szakkör árnap. XXXI. évfolyam 1. szám. MOHáŰSI RIRLAP POLITIKAI ÉS TABSADAKMI HETILAP Előfizetési ára: Negyedévre 1 pengő 60 fillér Száma: 16 fillér. Szerkesztőségi 107, kiadóhivatal! telefon sz. 67. A Japán villámháborn. Bár nem váratlanul, de mégis nem vártgyorsassággal és hevességgel kitört Japán- angolszázs háború első negy­vennyolc órája igazolta Mr. Grew, az Egyesült Államok tokiói nagykövetét, aki állan­dóan és szívósan, de az ese­mények szerint úgylátszik hiába, figyelmeztette Amerika vezető államférfiait, hogy a Japán lélek teherbírását és erőtartalékát egészen máskép kell értékelni és mérlegelni, mint az amerikai emberét. E komoly figyelmeztetések, helyett, azonban inkább hi­telt kaptak azok az amerikai sajtóban is túlontúl hangoz­tatott téves hírek és feltevé­sek, melyek szerint Japán a négy éves kínai háborúban erőtartalékait felmorzsolta s az úgynevezett ABCD álla­mokkal szemben Japán nem kezdhet eredményes háborút. Csak ezzel magyarázható Amerikának az a követelése Japánnal szemben, hogy vonja ki hadait Kínából, szakítson a tengelyhatalmakkal s kös­sön örökös meg nem táma­dási szerződést az angolszáz hatalmakkal, ami végered­ményben nemcsak Japán teljes kiszolgáltatottságát je­lentette volna, hanem Japán sokezeréves hősi vitéz múlt­jának teljes megtagadásával lett volna azonos, nyilván­való volt tehát, hogy ilyen feltételekbe a japánok nem mehettek bele s ezt Amerika is tudta, de alkalom lett volna a viszály kirobbantására. Csakhogy Japán megelőzte az angol-szász hatalmakat s hogy mennyire igazak voltak Mr. Grew jelentései a japán erőről azt az első napok eredményei igazolták. Csak néhányat ragadjunk ki e nagyszabású japán vállalko­zásokból. Japán repülőrajok qegjelentek a japán sziget- trszágtól 10.000 kilométerre ső Kalifornia fölött, ettől 700 kilométerre japán légi i tengeri erők támadták meg a Hawai szigeteket, ettől 2300 kilométerre japáni tengerrerőkelfcglaltákMidway amerikai támaszpontot, ettől 210 kilométerre ugyancsak elfoglalták Wake támaszpon­tot, ettől 2900 kilométerre vil­lámgyors partraszállással el­foglalták Guam támaszpontot, ettől 2800 kilométerre Luzon szigetén japán csapatok száll­tak partra s ma már Manil- lát veszélyeztetik, ettől 1000 kilométerre japán szárazfötdi és tengeri csapatok bekerí­tették Honkong angol gyar­matot s Honkong felett már japán hadilobogó lobog. Honkongtól 2400 kilomé­terre a maláji félszigeten szálltak partra s a japán {«ttok ©US! a Ktit cs&Q&*ok Szingapúr fele vonultak visz- sza, s annak eleste - már rövid idő kérdése, ettől 1200 kilométerre hatalmas vihar­ban partra szálltak brit Bor­neon ejtőernyősök szálltak le Sumatra szigetén, száraz­földi csapatok veszélyeztetik Burmát stb. stb. Több száz amerikai és angol repülőgépet lőttek le, de a legsúlyosabb veszteség érte az egyesült angol-ame­rikai csendesóceáni flottát. A nagy távolságokra tekin­tettel a Csendesóceánon szá­razföldi támaszpontokat pótol­nak a nagy csatahajók (sor­hajók) A legutóbbi értesü­lések szerint 15:12 arány­ban voltak az angol-szász hatalmak előnyben a Csen­desóceánon a japánokkal szemben nagycsatahajókban. Ma már, ha a jelentések szerint a súlyosan megron­gált angol-szász csatahajókat is számításba vesszük, 12:6 arány a japánok javára. A szárazföldi, légi és ten­geri erőknek ez a hihetetlen és gigantikus eredményeket hozó együttműködése a ja­pán lélek és erő kimeríthe­tetlenségét, fanatizmusát és nagyszerű felkészültségét a szamuráj szellem harci csor- bítatlanságát igazolja s a harc kimenetele e hatalmas sike­rek után alig lehet kétséges. A mohácsi dunai közúti híd érdekében migyfontosságú határozatot hozott a városi képviselőtestület December 29 én, hétfőn tar­tott városi közgyűlés igen fontos újabb határkő a város életében. E közgyűlés során foglalkozott a képviselőtestület amohácsi dunai közúti híd kérdésével, s nagyfon- tosságu határozatot hozott. Jóváhagyott határozatok be- mu atása után a képviselőtestü­let megszavazta a 8500/1941 M, E. sz. rendelet alapjáni százalé­kos fizetésemeléseket a városi tisz viselők és egyéb alkalmazot­tak, nyugdíjasok, özvegyek és árvrk, az irodai szegődményes és egyéb szegődményes alkal­mazottak részére. E. után került soráltalános figye­lem mellett a dunai közúti híd épí­gi ró.Koty f ^11 n- 2.1' . Féhétvári István műszaki tanács­nok ismertette azokat a fontos kö­rülményeket, amelyek a közúti híd kérdésében ma igen nagy aktua­litást nyertek. A kormány elha­tározta, hogy a szerbek által fel­robbantott gombosi és újvidéki közúti hidakat nem állítja vissza, mert azok kijavítása mérhetetlen pénzeket emésztene fel, ellenben Bajától lefelé valahol közúti hi­dat kíván felépítietni. Nem vitás, hogy ezen felépítendő hídnak legalkalmasabb területrész a mo­hácsi. Mohács a Duna jobbpart­ján Budapesttől délre a legna­gyobb és legfejlődőképesebb parti város, lakósainak száma 18 600 lélek. 15 km. sugarú kö­rön belül a Duna jobbpartjára eső községek lakóinak száma 40 000, kereken tehát 60.000 lé­lek. Mohács Budapest után az ország legnagyobb forgalmú ki­kötője, 5 km. rakparttal, legna­gyobb szénteleppel (2 km hosszú) 4 km. hosszú kiépített szabad- kikötővel s helyi adottsága van téli kikötőre is. Mohácson fut össze legyezőszerűen 8 kiépített közút, melyek közül 3 állami közút ebből is 1 a Budapest— eszéki főútvonal. A folytonosság a Duna balpartján biztosítva van kiépített és kiépítés alatt álló közutakkal. A mohácsi átkelési üzem évente kereken 500 ezer személyt és 100 ezer járművet szállít és így a legnagyobbfor- galmú és legnagyobb teljesít­ményű átkelési üzem az ország­ban. Honvédelmi szempontból is a legalkalmasabb, mert Mohács 50 km re van a horvát határtól, a Báni hegyek 30 km re termé­szetes hídfőállást képeznek 130— 150 m. relatív magassággal a környező terephez. A pécs—mo­hácsi vasút elsőrangú felépít­ménnyel rendelkezik. A közúti híd építése Kískőszegnél nem alkalmas, mert a báni hegyeknek kellene tervezni, nincs megfelelő feljáró területe, közel van az or­szághatárhoz, nincs természetes akadálya, védtelen. A mohácsi közúti híd megépítése esetén a' mohácsi modern átkelési üzemet Kiskőszegre lehet áthelyezni. Mo­hácsról már jelenleg is hat irány­ban van autóbuszjárat, további járatok megindítása is várható s a Mávaut központ felállítását ter­vezi Mohácson. Egyszóval fejezte be Fehérvári István nagyszabású érveléseit egyedül Mohácsnak van meg az a természeti ?dottrág mely indokolttá feszi a közúti h megépítését és nemcsak a váró. hanem Baranya vármegye közön ségének is a monácsi közúti híd megépítése mellett kell állást fog­lalnia. Kéii a képviselőtestületet, forduljon ismételten kérelemmel az illetékes hatóságokhoz a köz­úti híd megépítése érdekében. A nagy tetszéssel fogadott ér­velés után Tihanyi János pápai kamarás szólalt fel. Alapos és sokoldalú fejtegetésében négy szempontot jelölt megjárni a mo­hácsi közúti híd mellett szól. Ezek a gazdasági, stratégiai, nemzetiségi és hídfőbiztonsági szempontok. A gazdasági szempont azt kívánja, hogy Alsóbaranya és a hatalmas Margittasziget, Bácskával és az Alfölddel híddal legyen össze­kötve, ezt nemcsak a gazdasági termények kicserélődése, hanem a szlavóniai fa, a baranyai ipar­és bányacikkeknek a Duna-Tisza közére, Szabadka—Zombor—Új­vidék felé való gyors szállítása, a mohácsi szabadkikötő forgalma is szükségképpen indokolja. A sztratégiai szempont is azt kí­vánja, hogy Alsóbaranya a leg­megfelelőbb helyen legyen össze­kötve a Duna—Tisza közével, hisz a délvidéki hadjárat is igazolta a mohácsi dunai közúti híd hiá­nyát. A nemzetiségi szempontból nézve a dolgot kívánatos, hogy a nemzetiségi vidéket minél job- han átszője az Alföld és az Or- mányság magyarsága. Pécs, Mo­hács, Szeged, Szabadka, Zombor és Újvidék meglévő és rohamo­san fejlődő magyar kultúrája e híddal gyors kapcsolatokat talál­hatna. A hídfőbíztonsági szem­pont Kiskőszeggel szemben fel­tétlenül Mohácsnak ad elsőszü- löttségi jogot. Rámutatott továbbá Tihanyi kamarás arra, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents