Műemlékvédelem, 1977 (21. évfolyam, 1-4. szám)

1977 / 1. szám - Vörös Károly: A Rakpiactól a Roosevelt térig

A RAKPIACTÓL A ROOSEVELT TÉRIG Aki ma egy délután 5 óra tájban a csúcs­­forgalom őrjöngésében megáll a Lánchíd pesti hídfője előtt hosszan elnyúló Roosevelt téren, nehezen hinné el, hogy ezen a helyen a mai Budapest egyik központjában, 200 évvel ezelőtt még lakatlan homoksivatag volt itt, amelyet a Duna gyakori kiöntései időnként szeméttel és uszadékkal borítottak el. A XVIII. század végén is itt még csak (központjával a térnek a mai BM helyén elterülő részén) a császári sóhivatalnak a mai Münnich Ferenc utcán is túlnyúló, sőt a Dorottya utca elejére is kiterjeszkedő, szabálytalan alakú nagy épülete állott. A napóleoni kor háborúinak idején kibontakozó gazdasági fellendülés, amely Hild Jánosnak, a nagy építész apjának városrendezési terve alapján néhány év alatt megindította a későbbi Lipótváros klasszi­cista házsorokkal szegélyezett elegáns utcái­nak kiépülését, ezen, a sóhivataltól és a köréje települt sóraktáraktól eltekintve még üres partszakaszon teremtette meg a városépítés­hez szükséges kő- és faanyag kirakodóhelyét, és hozzá kapcsolódva, nagyjából a tér keleti oldalának egyes nagy ácstelepeit. A kereske­delmi forgalom növekedése azonban csak­hamar részint általános kikötővé fejlesztette ezt a területet (melynek partvonalát is rendez­ték) — részint pedig megindította, és — immár Hild Jánosnak városrendezési, és fiának Józsefnek építészeti tervei alapján — 1822 és 1835 között (az Akadémia palotá­jának helyét kivéve) el is végezte az egész tér díszes épületekkel való körbeépítését is. Elsőnek az a két telek épült be, melyek a mai BM helyén a sóhivatalnak 1820-ban történt lebontása után alakultak ki. Közülük a déli, a mai József Attila utca sarkára nyíló telket Pfeffer Ignác pesti polgár vásárolta meg, és Hild Józseffel 1822—23-ban, két­emeletes lakóházat építtetett rá. Az épület földszintjén Pfeffer elegáns kádfürdőt létesí­tett, amelyet a Dunából kiemelt (a tér szintje alatt kb. 60 cm mélyen fekvő facsöveken vezetett), nyáron állott, télen felmelegített víz táplált. A fürdő, amely évtizedeken át nevet adott a Fürdő (a mai József Attila) utcának, 1823-ban nyílt meg, és Diana-fürdő néven a városi jó társaság kedvelt szórakozó­helye volt, épületének finom arányaival és elegáns berendezésével elbájolva még a kényes ízlésű Kazinczyt is. 1827—1832-ben Széchelyi István is ebben a házban tartja pesti lakását. A mellette álló ház telkét (a tér és a Mérleg utca déli oldalának sarkán) 1825-ben Libasinszky Vince szabómester vásárolta meg, és 1825—26-ban ugyancsak Hilddel kétemeletes házat építtetett rá. A Szé­­pítési Bizottmány ui. ragaszkodott hozzá, hogy a ház stílusa és magassága összhangban legyen a mellette már álló fürdőépületéével. Libasinszky a házat csaknem egy évtized­ e teljesen kiépült Rakpiac összlátképe. Felix Paar rajza az 1840-es évekből. Az épületek (jobbról balra, mellettük zárójelben építésük sorrendjének száma): A Kereskedelmi Testület székháza (3); a Diana-fürdő (1) ; a Koburg ház (2) ; a Nákó ház — akkor még két emelettel —■ (5); az Ullmann ház (6) ; a YVieser ház (7) ; — a tőlük balra levő két épület ( az 1835-ben épült István főherceg szálló és a Tänzer ház — mindkettő ma is áll) előtti területre került az 1860-as évekre az Akadémia palotája

Next