Munkás, 1905. január-május (8. évfolyam, 1-22. szám)

1905-01-02 / 1. szám

Vili. évfolyam. t*écs, 1905. jtavir i ic. , I. szám. Megjelenik mipden vasárnap ElőfUeté»! díj: Szocxiáldemokrata társadalUtl és k&zir&xdaságri hetilap. hetilap. Kjésji irt* féiÍTT9 . 3,fj,4 4vr. Mgj hóra . í kor. ao at S kor. 40 fill. i kor. ao au 40 811 SeerkesztSaóg é* kiadóhivatal: Márla-n 10. ■*. &i«Fkes3tősdg? órák: mmrd*Ja ék pénteken eete 8—9-ig; vasárnap délelőtt 9—11-ig. Kiadótulajdonos: Varga Ferencz. Mindennemű pénzek e ezimre küldendők Csumpft János. Pécs, Mak&r-utcza 83. szám. Felhívás uj előfizetésre! ! Munkások! Elvtársak! , 1905 ik év januárius elsejével uj •lőfizetést nyitunk a „Munkása-ra, j mely ekkor már nyolczadik évfolya­mába lép. Daezára, hogy fennállása óta sok viszontagságon ment keresz­tül, több oldalról lett támadva, azért megállta helyét, megküzdött a viszo­nyokkal, az ellene intézett támadá­sokkal. Hiszen ti adtatok neki erőt, ti, akiknek legerősebb fegyverük volt, a ti érdekeiteket szolgálta és a ti érdekeitekért szállt a sikra minden­koron : egyik oldalon védő paizsotok volt. n másik oldalon pedin emberie- sebb jövőtökért, jogaitokért küzdött! Mi történt volna, ha eddig elejtet­tétek volna a „Munkás"-t, mely oly kitartóan küzdött mellettetek, értetek ? Hiszen látjátok, hogy minden oldal- ] ról ellenségekkel vagyok körülvéve. A „Munkás"-f nem azért alapítottá­tok, hogy csendes szemlélője legyen, hogy miként nyomják el a népet: — titeket és szenvedő muukástest- véreiteket, hanem hogy védelmete- .ekre keljen, aminek derekasan mégis felelt. S amily bátor védelmezője volt eddig az elnyomott proletariá­tusnak, ép oly tántorithatlan és meg- oesztegetbetlen fegyvere marad to- vábra is a „Munkás". Munkások! Elntársak! Nagy küzdelem előtt állunk Te­gyétek lehetővé, hogy a „Munkás" továbbra is védbástyátok legyen 1 Csakis tőletek függ, a ti támogatás­toktól, hogy a „Munkás" erős fegyver maradjon a ti kezeitekben tovább is l Minden munkásnak, minden mun­káscsaládnak, kisiparosnak és kis birtokosnak érdeke, bogy a „Mun- kás"-ra előfizessen, Fel tehát az uj előfizetésre! JT „jYfunkás" *terkasztóeég• és kiadóhivatal*. Visszapillantás. A mai nappal ismét egy év le­forgására tekinthetünk vissza; is­mét elmondhatjuk, hogy egy évvel közelebb jutottunk czélunkhoz: a gazdasági járomból való felszaba­dulás czélja felé. Habár a lefolyt év alatt Ma- i gyarországon szép sikereket értünk j is el a szocziáldemokratikus mun- j kásmozgalom előnyomulásával, I 1 azért még sem vagyunk ott, ahol belgiumi, franczia, német, angol, olaszországi és ausztriai elvtár- | ! saink, akik lankadatlan küzdelmük 1 ! folytán már rég kivívták az álta- j ■ lános választói jogot s ennek se- : géiyévti oiy iéiOáí. ,<*>»... lét érhették ei, melyek a népnek tisz- | tességesebb, becsületesebb életvi­szonyokat biztosítottak a külföldön. Ezen semmi csodálkoznivaló nincs. Hiszen külföldi“ elvtársaink mozgalma is régibb keleíetü mint a mienk, Magyarországiaké. Mi­kor pár évvel ezelőtt Magyaror­szágon a munkásmozgalom még csak a kezdetlegesség stádiumá- j ban volt, nevezett külföldi álla- ; mokban már kifejlődött harcz folyt > a kapitalizmus rendszere és a j szocziáldemokratikus mozgalom j között. Az erősebb harczok csak > a legutóbbi években fejlődtek na- | gyobb szabásúvá Magyarországon, mely a múlt évben megerősödött és az uralkodó kapitalizmus előtt félelmetessé kezdett válni. Mégis látszott, mert Bánffy uralma óta nem részesültek elvtársaink annyi 1 üldöztetésben, mint a múlt évben. ; Pártlapjainknak|sem jutott ki annyi a sajtópörökből mint a múlt év- i ben. S daczára a sok üldöztetés­nek, a sok sajtópörnek és a saj­tópörökből eredő pénzbírságok­nak, pártunk az elért sikerekre, ! megerősödésére mégis megelé- | gedve tekinthet vissza. Az üldöztetések csak erősítették pártunkat; még azokból is sokat a pártunkhoz való csatlakozásra serkentettek, akik azelőtt velünk nem éreztek együtt, nem rokon­szenveztek velünk. Nézzük meg a különböző szak­mák munkásait, akiknek száma a műit évben a szakszervezetekben való csatlakozásban óriási módon megszaporodott. S mindez nem másért, mivel a munkásság akarva nem akarva kénytelen beismerni, hogy csakis a szoczialisztikus moz­galom az, melyei sorsán javíthat, melyei jobb, emberiesebb életviszo­nyok érheíők el. Mert mit tesznek a polgári pártok vagy képviselőik, akik örökké a nép névéi es ugyéuei* javítását hangoztatják, frázisos be­szédekbe burkolva tálalják elő a parlamentben és a parlamenten kívül ? Semmit. Ha össze is kap­nak néha egymással, isméi kibé­külnek, de a nép érdeke mindig csak a régiben marad. Ha a nép nem küzd a saját érdekében, a polgári pártok még úgy sem tö­rődnek vele, mert a p.lgári pár­toknak az az érdekük, hogy a saját helyzetüket tegyék jobbá, erősebbé, ami pedig a dolgozó nép rovására történik: legyen az munkás, kisbirtokos vagy kisipa­rossághoz tartozó nép. Egyiket úgy nyomja a kapitaiisztikus ura­lom, mint a másikat. Daczára, hogy a kapitalizmus a múlt évben „hóditó“ kőrútjára indult, a kartelleket gomba módra szaporította, a krimmitschaui tak­tikát behozta, a munkásoknak a munkából való kizárásával meg­próbálkozott, azért a munkásság mégis bírókra kelt vele és a ki­zárásoknál mégis a szervezett munkásságé Jett a győzelem. Óriásit haladtunk tehát. Hanem azért elbizakodnunk r.em lehet,-*vJ£V\5'w Egyesülésben rellik »2 erő. Világ összes prole­tárjai, egyesüljetek! JffarX. A munkásság az a nikla, melyen a jövő temploma épül! Sassal!e. Az ipari és föl dmí 1 velörr. unká so k közlönye. k*t« «*» «* io au. r I * * *

Next

/
Thumbnails
Contents