Munkás, 1905 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1905-01-02 / 1. szám

2 nem szabad, mert még igen sok a teendő, melyeknél mindig nagyobb és nagyobb erőt kell kifejtenünk, mindig több és több erőre, kitartásra lesz szükségünk. Az uralkodó osztály, mely minden hatalmi eszköznek birtokában van, készen vár bennünket a harczra, a munkásság kenyérharczára és ha nem edződünk, a kapitalizmusnak népet kizsákmányoló rendszere ellen nem veszszük fel kellőképen a harczot, de ölberakott kezekkel nézzük, miként teszi tönkre a nép megél-hetési lehetőségét, akkor sok időre veszve vagyunk. Példát kell vennünk a lefolyt évi mozgalmunkból és törekedünk arra, hogy külföldi elvtársaink által már kivívott eszközzel mi magyarországiak is rendelkezhessünk, az általános titkos választói joggal, mert csakis ez az együk eszköz, melyet sikeres munkát végezhetünk, melyet megteremthetjük ama kort, melyben nem a kiváltságok fognak dominálni, hanem a munka! A befolyt év bármennyi keserűséget hozott is a számunkra, selcsüggednünk nem szabad ! Mi történt volna, ha a múlt évben elvtársaink üldöztetése és az egymásután bekövetkezett sajtópörök, pénzbírságok visszariasztották volna pártunkat a további küzdelmektől, az, hogy a kapitaílizmust szekéren ülők a markukba nevettek volna abban a meggyőződésben, hogy: íme, hát ilyen, az harcz, melyet a munkásság a mi rendszerünk ellen folytat? És ilyenek azok, akik a néppel a népért folyó küzdelmet írták zászlóikra? Nem! Ennek bekövetkezni, hasonló lenne a szocziáldemokráczia eszméinek meggyalázásával, sárbatiprásával. A szocziáldemokráczia eszméi magukban foglalják a nép szabadságát, egyenlőségét és testvériségét úgy a gazdasági, valamint a társadalmi téren. Ezt azonban csak úgy leszünk képesek elérni, ha a munkálkodó nép egy táborba, a szocziáldemokratikus eszmék táborába tömörül és egyöntetűleg oda hat, hogy azokat keresztül is üihesse! Új nép szava pedig Isten szava! Ha a nép akarja, ki állhat ellent? Előre tehát ez újévbeni gazdasági küzdelemre " Népnevelési intézmények és tanfelügyelőség. Népnevelési intézményeink, az iskolák, ha állanak azon a magaslaton, melyen több külföldi állam már berendezte azokat , melyekben a szabadszellembeni oktatások évr félévre nagyobb tárt hódítanak az iskoláknak államosításával, azért Magyarországon sem vagyunk annyira viszsza i az iskolai intézményekkel — habár még nagyon sok kívánnivaló van e tekintetben — mint például Romániában, Spanyolországban, Törökországban, ahol részben nem kvalifikált „tanerők“ is vannak alkalmazva az iskolákban és részben oly egyének állanak a népnevelés élén mint „vezetők“, akik vagy a szabad szellembeni oktatásoknak nem hívei, vagy a népnevelésben, paedagógiában elegendő jártassággal nem bírnak. Ha aztán az ily „erők“ vagy vezetők mellett a modernebb népnevelés nem emelődik azon magaslatra hogy a huszadik századnak más terén, mint a géptechnika terén is elért sikereivel lépést tartson, semmi megütközést nem kelthet. Mert a népnevelésnél is csak úgy lehet kellő sikert elvárni, elérni, ha az a gyakorlati téren elismert kezekbe van letéve. Ezek nélkül eredményt elérni annyit tesz, mint valamely gyár műszaki vezetését avatatlan, gyakorlatlan kezekbe letenni. A kézműipar terén, ha bárki is önállósítani akarja magát, a fontosabb szakmáknál az ipartörvény megköveteli, hogy az illető szakképzettséggel bírjon, mert másként iparengedélyt sem adnak neki. A gyári iparnál pedig, daczára, hogy ennél a legfontosabb szerepet a nagyobb öszszegű pénz játsza, az ide vonatkozó törvény mégis megköveteli, hogy a szakvezetés gyakorlati képzettséggel MUNKÁS 1905. január 1. Legyen minden munkás szakegyletnek tagja. A haladás útja. Fent a bérezés Gömörben a hegyek és völgyek sokaságától övezve, méltóságos lassúsággal csörgedez a Rima A hegyeiken még csak csurog a gyenge forrás kristálytiszta vize. Odébb a lejtőn, utat tör magának a kőtörmeléken s patakká lesz. Még egy ilyen kis patakkal egyesülve megcsinálja a kedves Rimát. Most már fokozottabb erővel tört ki előre, Rimaszombat felé. S mintőtt befutna a városba, a tamásfalvi rétet szeli ketté. E tájnál festőibb látványt elképzelni a lángész fantáziája sem képes. Ez a vadregényes táj a bérezés Gömörben nem áll egyedül. Ilyen az egész vármegye. A szebbnél szebb tájak egymást váltják fel. Mintha e környezet a néplélekre is reá nyomta volna bélyegét. Józan, kedélyes és a mi a legjellemzőbb, testvéries érzés lakozik nemesen érző keblében. Nem ismerik a gyűlölködést. Pedig laknak ott tót ajkú emberek is. Sem faj, sem vallásgyűlölet itt nem létezik. A vallás magánügy. Senki nem kérdezi, hogy ki melyik felekezethez tartozik. Testvériesen szeretik egymást és e nagy érzés kilöki a salakot a szívből. Reális életük is példás. Fajáték készítéssel foglalkoznak. Mellékesen barom tenyésztéssel és vászon szövéssel gyarapítják jövedelmüket. Minden családnak megvan a maga házikója egy szép kis kerttel. Jómódú mindenki. Nem tudják ők mi a Nélkülözés, ügyes és gyors munkások. A kezük alól kikerülő munka egyszerűsége, szépsége és ennek arányában olcsósága készítette elő számukra a piaczot. Pedig nem is az iskolában, hanem csak otthon, a szülői házban tanulták mesterségüket. És csodás, gyermekeik részére mégis állítottak fel faiskolát. Hogy ők még nagyobb tökélyre vigyék iparukat. Amint kijárják gyermekeik a hat elemit, beíratják őket a faiskolába. Örömmel mennek Már vérükben van a faragásra való hajlam. Csak elvétve akad, aki mást akar tanulni. Előfordul az is, hogy valamelyik fitt jó felfogásával és szorgalmával magára vonja a tanító figyelmét. Ezt azután közköltségen elküldik egy nagyobb városba tanulni. Ha ügyvéd, orvos vagy akármilyen diplomás ember lesz belőle, büszke reá az égisz környék. Gyermekeik, mikor mesterségüket már jól értik, segítenek apjuknak készíteni és feladni. A leányok sem henyélhetnek. Ők végezik a házkörüli munkát. Ami idejök marad, azt szövéssel, varrással töltik. Foly a munka serényen egész nap. Ha bealkonyodott, összejöttek — mindennap másnál — politizálni. A fiataloknak nem volt szabad beleszólniuk. Ők hallgattak és tanultak. Ha néha akadt valaki, kinek, ez nem