Munkás, 1906. január-május (9. évfolyam, 2-21. szám)

1906-01-07 / 2. szám

“X. Világ összes proli tarjai, egyesüljetek! jtfcrx. Megjelenik ninden vasárnap. Előfizetési dij : A munkásság az szikla, melyen a jöv temploma épüj_L Xassajk. & z jpari és földmivel ő'munkások •ifém érre . . 4 kor. 80 fill. élérre . kor. 40 HU. ".‘egyed érre 1 koi\ 20 Gll '■%J kór» .... 40 fii'. k d Z I Ö n V 6, %yes ára 10 Gll. Felelős szerkesztő; Véoh József. Mindennemű pénzek,« czimre küldendők: Kiadótulajdonos; Varga Ferencz. Csumpft János, Pécs, Makár-utcza 83. szám. Tl "" rr •' ■ ---—^.vrrr,. ■ i ■ : —.... ..... .................. Előfizetésre való felhívás! 1(,K)5. év január elsejével a „Munkás“ immár kilenczedik évfolyamába lép. Nyolcz éven át derekasan megállta helyét, megfelelt ama várakozásnak, melyet alapítása alkalmával a munkás ság beléhelyezett; útmutatója, oktatója, tanítója, védelmezője, előharczosa volt a munkásságnak és ahol, vagy amikor kellett — pedig igen sokszor kellett — nem kimélfe az ostort. Nyíltan, bátran, meghunyászkodás nélkül sújtott, amiért a kiváltságosak köreiben nem szívesen látott vendég, ha titokban olvassák is. A munkások nem is azért alapították, hogv a népelnyomóknak, a nép ki­zsákmányolóinak kedvezzen, szekértoló­juk legyen, hanem hogy a munkásság érdekeiért liarczoljon, küzdjön. Többször válságos helyzeten kellett keresztül mennie, azért nem csüggedett, mert csüggednie nem volt szabad. El­nyomott nylliólc érdeke állott előtte és áll s ezekért harczolt, ezekért küzd továbbra is, mint harczolt és küzdött eddig. A munkásság adott neki ki­tartást és az igazság erőt, hogy a meg­kezdett harezot folytathassa. Munkások ! Elő társak ! Előttetek fölösleges bővebben ismer­tetnünk, hogy mi nektek*a „Alunkás.“ De a „Munkás“ úgy állhatja meg továbbra is a helyét, folytathatja érte­tek a harezot, ha kellőképen támogat­játok, minél több előfizetője lesz ezen szellemi fegyverteknek, a „Munkás“- nak. Tegyétek erőssé, hogy még félelme­tesebbé váljon ellenségeitek előtt, hogy még erősebb csapásokat mérhessen arra a rendszerre, fentartóira, mely mellett és kik előtt a ti bőrötök áru tárgyát képezi. Törekedjetek arra, hogy minden munkás, minden elvtárs asztalán ott legyen a „Munkás“, melynek előfizetési ára oly csekély, hogy minden munkás könnyen megrendelheti: Egész évre 4 kor. <K0 fill. Félévre 2 „ ^40 „ Negyedévre 1 „ 20 „ Egy hónapra — „ 40 „ Tisztelettel a „Jttan^ás” szerkesztősége és kiadóhivatala. Változások a munkás-bal­esetekből folyó pörökben. Arra enged következtetni a „jog- tudományi Közlöny“, hogy a mun­kásokat ért vagy érő balesetek miatti kártérítési pörökben válto­zás állott- be. Mer' mig annak előtte u muiikáö c.,..« a ie^,. iixabL esetben jutott némi kártérítéshez — írja a „Jogt. Közi.“ — most a munkaközben ért balesetek miatt a bíróságok a kártérítést csak „kivételesen“ nem Ítélik meg. Ha­nem, hogy melyek azok a „kivé­teles“ esetek, melyekben a mun­kás részére kártérítést nem Ítéltek vagy nem Ítélnek meg a bíróságok, vagy miért vannak kivételes ese­tek, arról a „Jogt. Közi.“ bölcsen hallgat. Voltak bizony munkások által inditott balesetekből kifolyó pörök, melyeknek a kimenetele az volt, hogy kártérítést nem kaptak, holott be lett bizonyítva, hogy a bal­esetek nem a munkások hibájából tönént. Voltak azonban olyan pö­rök is, melyekben a bíróságok a munkások részére megítélték a kártérítést, de mi hasznuk volt belőle a munkásoknak, ha a pö- röket évekig húzták, mig utóvégre részükre dőltek el a pörök s addig a legnagyobb Ínséget kellett el­szenvedniük, vagy mig pőréik el nem dőltek és ha nem volt miből megélniük, akár éhen pusztulhat­tak el. Azt pedig tudni kellett volna eddig is a bíróságoknak, j hogy a munkásoknak csak az a pénz áíl rendelkezésükre, melyet napVól-napra, hétről-hétre meg­keresnek, hogy életüket tovább tengethessék és ha bekövetkezett valamely baleset s dolgozni nem tudtak, pénzt sem kereshettek, hogy önmagukat, családaikat fen- tarthassák. így történt aztán nem egy esetben, hogy a legnagyobb nyomornak, a legnagyobb nél­külözéseknek voltak kitéve. A „Jogt. Közi.“, mely nagyon közel áll a bíróságok környezeté­hez, legfőbb hivatásának kelieno hogy tartsa a munkások baleseteit illető pörökre vonatkozólag a bíró­ságul at .ácrki iteni a pöröknek soron kivül való elintézésére, azok­nak gyorsabb lebonyolítására, mert a munkások nem tőkepénzesek, hogy pőréikkel évekig várjanak, mig végleges elintézést nyernek, mig a nekik járó kártérítési ösz- szegek részükre megitéltetnek, éppen úgy, mint Németországban már szokásban van, hogy minden munkás-baleseti ügyek soron ki­vül, a leggyorsabban intézteinek el. És ez nemcsak Németország­ban van ma már igy, hanem mindazon országokban, ahol a munkás-ügyekkel jobban törődnek és a munkások védelmére nagyobb gondot fordítanak. A kapitalisták, legfőképen a gyárosok hangoztatják, hogy Ma­gyarországon a munkások védel­mére igen nagy gond lesz fordítva és a gyárosokat roppant veszte­ségek érik azáltal, hogy a bíró­ságok a munkások javára billentik leginkább a balesetekből folyó pö­rök mérlegét. Hogy minő érv ez, mutatják éppen a balesetekből származó kártérítési pörök, melyek éveken át tartanak. Ha látja az illető gyáros, hogy a pör a munkás javára fog eldőlni s mivel tudja, hogy a port évekig-~n£'v*v5'w Egyesülésben rejlik az erő. — i ipO'"!— Szerkesztősbe és kiadóhivatal : ^ Alptbuxijik-utcza 66-ik szám.

Next

/
Thumbnails
Contents