Munkás, 1906 (9. évfolyam, 2-51. szám)
1906-01-07 / 2. szám
Előfizetésre való felhívás! 1(,K)5. év január elsejével a „Munkás“ immár kilenczedik évfolyamába lép. Nyolcz éven át derekasan megállta helyét, megfelelt ama várakozásnak, melyet alapítása alkalmával a munkásság beléhelyezett; útmutatója, oktatója, tanítója, védelmezője, előharczosa volt a munkásságnak és ahol, vagy amikor kellett — pedig igen sokszor kellett — nem kímélte az ostort. Nyíltan, bátran, meghunyászkodás nélkül sújtott, amiért a kiváltságosak köreiben nem szívesen látott vendég, ha titokban olvassák is. A munkások nem is azért alapították, hogy a népelnyomóknak, a nép kizsákmányolóinak kedvezzen, szekértolójuk legyen, hanem hogy a munkásság érdekeiért harczoljon, küzdjön. Többször válságos helyzeten kellett keresztül mennie, azért nem csüggedett, mert csüggednie nem volt szabad. Elnyomott nyílók érdeke állott előtte és áll s ezekért harczolt, ezekért küzd továbbra is, mint harczolt és küzdött eddig. A munkásság adott neki kitartást és az igazság erőt, hogy a megkezdett harczot folytathassa. Munkások ! Elő társak ! Előttetek fölösleges bővebben ismertetnünk, hogy mi nektek*a „A Munkás.“ De a „Munkás“ úgy állhatja meg továbbra is a helyét, folytathatja értetek a harczot, ha kellőképen támogatjátok, minél több előfizetője lesz ezen szellemi fegyverteknek, a „Munkás“nak. Tegyétek erőssé, hogy még félelmetesebbé váljon ellenségeitek előtt, hogy még erősebb csapásokat mérhessen arra a rendszerre, fentartóira, mely mellett és kik előtt a tibőrötök áru tárgyát képezi. Törekedjetek arra, hogy minden munkás, minden elvtárs asztalán ott legyen a „Munkás“, melynek előfizetési ára oly csekély, hogy minden munkás könnyen megrendelheti. Változások a munkás-balesetekből folyó pörökben. Arra enged következtetni a „jogtudományi Közlöny“, hogy a munkásokat ért vagy érő balesetek miatti kártérítési pörökben változás állott be. Mer' mig annak előtte a munkáé c....« a fel,. fixabb esetben jutott némi kártérítéshez — írja a „Jogt. Közi.“ — most a munkaközben ért balesetek miatt a bíróságok a kártérítést csak „kivételesen“ nem ítélik meg. Hanem, hogy melyek azok a „kivételes“ esetek, melyekben a munkás részére kártérítést nem ítéltek vagy nem ítélnek meg a bíróságok, vagy miért vannak kivételes esetek, arról a „Jogt. Közi.“ bölcsen hallgat. Voltak bizony munkások által indított balesetekből kifolyó perök, melyeknek a kimenetele az volt, hogy kártérítést nem kaptak, holott be lett bizonyítva, hogy a balesetek nem a munkások hibájából törént. Voltak azonban olyan pörök is, melyekben a bíróságok a munkások részére megítélték a kártérítést, de mi hasznuk volt belőle a munkásoknak, ha a pöröket évekig húzták, mig utóvégre részükre dőltek el a pörök s addig a legnagyobb ínséget kellett elszenvedniük, vagy míg pőréik el nem dőltek és ha nem volt miből megélniük, akár éhen pusztulhattak el. Azt pedig tudni kellett volna eddig is a bíróságoknak, hogy a munkásoknak csak az a pénz áll rendelkezésükre, melyet napról-napra, hétről-hétre megkeresnek, hogy életüket tovább tengethessék és ha bekövetkezett valamely baleset s dolgozni nem tudtak, pénzt sem kereshettek, hogy önmagukat, családaikat fentarthassák. Így történt aztán nem egy esetben, hogy a legnagyobb nyomornak, a legnagyobb nélkülözéseknek voltak kitéve. A „Jogt. Közi.“, mely nagyon közel áll a bíróságok környezetéhez, legfőbb hivatásának kellene hogy tartsa a munkások baleseteit illető pörökre vonatkozólag a bíróságokat .Bcrki iteni a pöröknek soron kívül való elintézésére, azoknak gyorsabb lebonyolítására, mert a munkások nem tőkepénzesek, hogy pereikkel évekig várjanak, míg végleges elintézést nyernek, míg a nekik járó kártérítési öszszegek részükre megítéltetnek, éppen úgy, mint Németországban már szokásban van, hogy minden munkás-baleseti ügyek soron kívül, a leggyorsabban intéztetnek el. És ez nemcsak Németországban van ma már így, hanem mindazon országokban, ahol a munkásügyekkel jobban törődnek és a munkások védelmére nagyobb gondot fordítanak. A kapitalisták, legfőképen a gyárosok hangoztatják, hogy Magyarországon a munkások védelmére igen nagy gond lesz fordítva és a gyárosokat roppant veszteségek érik azáltal, hogy a bíróságok a munkások javára billentik leginkább a balesetekből folyó pörök mérlegét. Hogy minő érv ez, mutatják éppen a balesetekből származó kártérítési pörök, melyek éveken át tartanak. Ha látja az illető gyáros, hogy a pör a munkás javára fog eldőlni s mivel tudja, hogy a port évekig Egész évre 4 kor. 100 fill. Félévre 2 „ ^40 „ Negyedévre 1 „ 20 „ Egy hónapra — „ 40 „ Tisztelettel a „Jttan^ás” szerkesztősége és kiadóhivatala. ~n£'v*v5'w Egyesülésben rejlik az erő. — Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési dij : A munkásság az szikla, melyen a jöv temploma épül_Lassajk. &z ipari és földmivelő'munkások •ifém évre . . 4 kor. 80 fill. élérre . kor. 40 HU. ".‘egyed évre 1 kor\ 20 Gll '■%1 kór» .... 40 fil. k d Z I Ö n V 6, %yes ára 10 Gll. “X. Világ összes proli tagjai, egyesüljetek! jtfcrx. i ipO'"!— Szerkesztésbe és kiadóhivatal : ^ Alptbuxijik-utcza 66-ik szám. Felelős szerkesztő: Végh József. Mindennemű pénzek,« czimre küldendők: Kiadótulajdonos: Varga Ferencz. Csumpft János, Pécs, Makár-utcza 83. szám. Tl "" rr •' ■ ---—^.vrrr,. ■ i ■ : —.... ..... ..................