Munkás, 1921 (24. évfolyam, 1-188. szám)

1921-02-23 / 43. szám

XJUV. evf. 43. sz&m. viawiwniwrr ~ ik­m­ik­mr--------~»*&m­* Ara : SS* — Horofíá»* Szerda. *%%* február 23. «MMMH «.--■ «panum« KUHmUbI árak. Helyban ás VlMken I 6fis in. 3M K, félávra 180 K, aa*yad­­im 90 K, ez? hóra 39 K, PoäSiliuäti napilap. A Szécsi Szosí&lista Párt ftivatalos lapja* Tataion ««íkm.. Stwkaa'rA&oig t S*t a*., kiadóhivatalt Síé. u. Saaarirafatő#*« *» UatfUfttali Zri*^-*t«a 13. nln dalt. ■HmWKSati86SSMBBfflTO®®S$a Uj irányt ü szabni a városi kormányzat politikájának azzal az új nekiin­­dulással, amelyhez az impulzust a pártbizalmi testület azonna­ti ha-­­­tározata adta m­eg. Az eddigi erélytelen, határozatlan és tapo­­gatódzó módszerrel gyökeresen szakítani kell minden téren, ki­felé csak úgy mint befelé. A vá­rosigazgatás egyes szerveinek ma­gukra kell ölteni az önálló csele­kedni tudás és mérés készségét; tudniok kell a maguk lábán járni, mert a pártnak sem ideje, sem kedve nincsen örökös és állandó gyámkodást gyakorolni olyan téren, amelyre eredeti hivatása nem predesztinálja. A város kor­mányzata nem egyes pártok ma­gánügye, hanem közügy. A város törvényhatósága, tanácsa és összes egyébb szervei a város összlakos­ságának képviselete, nem pedig egy párt delegáltja Éppen ezen szempontoknál fogva a párt, amennyire csak lehetséges, men­tesíteni kívánja magát a jövőben a városi közügyekben való pepe­cselő, inproduktív munkától, hogy eredeti hivatásának a prole­­társág általános érdekeit illetőleg annál több időt és energiát szen­telhessen. Ez az útravaló legyen komoly figyelmeztető a városigazgatás szerveinek és azoknak az elvtársak­nak külön-külön is, akik ebben az izgatásban a pártot képviselik. A párt bízik abban, hogy akik itt a bizalmából ülnek, azok tud­ják és ismerik kötelességüket, amit a szocialista voltuk reájuk ró. Elvárja a párt, hogy ezt a kö­telességet híven teljesítsék abban az irányban is, mely a város ál­talános érdekeinek, valamint a speciális proletárérdekeknek min­den külső gátló erővel szemben való megvédésében megnyilvánul. Erélyes és céltudatos vezetést, az önkormányzati jogok minden részletét, minden parányi szikrá­ját kiaknázó működést kíván a munkássága a jövőben a város vezetőségétől. Lehetetlen minden parányi új lépés előtt vagy után alkudozásba­ bocsájtkozni bár­mely ellenvéleménnyel is, ha ez a lépés az önkormányzati jogok határain belül mozog, mert kü­lönben a kormányzat tovább is tehetetlen, béna és erőtelen, s örökös tehertétel marad a párt működésének mérlegében. Ettől a tehertételtől pedig a párt min­denképpen szabadulni akar. A pártnak rengeteg munkája, kötelessége van, emberfeletti mó­don igénybe veszik idejét és ere­jét azok a feladatok, melyek a munkásságnak a nemzetközi prole­tár osztály­harc szellemében való nevelését célozzák. Mentül keve­sebb időt és energiát akar tehát pazarolni olyan téren, amely ha­bár közvetett után a proletárérde­keket szolgálta is, de amely el­­pos­vány ősi­­ágára vezet a proletár­mozgalomnak akkor, ha a párt a maga főerejét erre pazarolja. • ♦ ♦ iw»ayiw«iu^«wamD»rijMwri8míawírCT jiiMsKiumgtfsn Megkezdődött a londoni konferencia London, febr. 21. Ma, hétfőn nyitották meg a londoni kon­ferenciát. A megnyitás előtt Lloyd George Briand, gróf Sforza és a japán delegált tartott előzetes tanácskozást. A mai, első gyűlésen csak a formalitásokat intézték el. A holnapi ülés napirendjén a keleti kérdés szerepel. Bécs, febr. 21. Strayr osztrák kancellár Londonba utazott, hogy a konferenciánál szorgalmazza Ausztria segélyezésének sürgős el­intézését. A révaii orosz-magyar tárgyalások megszakítása. Mindkét állam megbízottai hazautaztak új Instrukciókért. Budapest, febr. 21. Jelentettük már, hogy a Révaiban megkezdő­dött orosz-magyar tárgyalásokat, melyek a népbiztosoknak az orosz hadifogságban levő magyar tisztekkel való kicserélésére vonat­koztak, félbe kellett szakítani, mivel az orosz meghatalmazott­­ a tárgyalás megkezdésekor mind­járt új követelésekkel léptek fel, amelyeknek elfogadására a magyar megbízottaknak nem volt felhatal­mazásuk. Jungert miniszteri tanácsos, aki magyar részről a tárgyalásokat vezette- tegnap már vissza is ér­kezett Budapestre. Jungert szerint az orosz megbízottak szintén haza­utaztak, hogy kormányuktól új instrukciókat kérjenek. Ugyan­ezen okból utaztak haza a magyar megbízottak is. Jungert még azt is kijelentette, hogy ő az eredeti magyar álláspontból semmit sem engedett. Hogy a tárgyalások újból mikor indulnak meg s hogy a tárgyaló felek mikor utaznak vissza Re­­válba, azt egyelőre nem lehet tudni. Mit vár Balthazár Vapczakéktól ! „Nemzeti egység, önállóság és krisztusi nemzetköziség ” Szeged, febr. 11. Balthazár püspök a vasárnapi Bethlen - ünnepélyre Szegedre érkezett. Ez­­ alkalommal nyilatkozott az újság­­­­írók előtt az alakuló „polgárok és munkások szövetségé" ről. Ki­jelentette, hogy bár a szövetkezés nem történt még meg szervezet­ten, de ő azt hiszi, hogy a refor­mátus polgárság egységesen áll emelett a szövetség (liberális-­­ blokk) mellett. Kifejezte anna­k reményét, hogy a szociál­­­­demokraták a nemzeti egység, országos önállóság és a krisztusi világnézet szerinti értelemben vett nemzetköziség jegyében csatla­koztak a szövetséghez, vagyis a nemzetközi kapcsolatot a krisz­tusi testvériség értelmében fogják az új pártszövetségben vallani. (Hogy Vinczákék mit szólnak Balthazár püspök urnak eme kívánságához, kíváncsian várhatja ezt a magyar proletárig, amely minden valószínűség szerint a nemzetköziséget nem a krisztusi szeretet, hanem a marxi nemzet­közi osztály­harc elve szerint vall­ják s csak oly politikai irányt hajlandók szolgálni, amely nem jelenti ennek az egyedüli helyes proletárelvnek az elárulását. Ha Vanczákék egyetértenek Balthazár úr „reménységével", akkor máris­­ a „keresztény-szocialista" akolban­­ a helyük, akkor végleg bebizonyo­sodott hogy eláru­lák a proletársá­­got és ezen az útón velük már csak a hasonszőrű árulóknak egy meglehetősen csekélyszámú csapata haladhat) A munkanélküliek sorsa az angol alsóházban. Berlin, febr. 21. Londonból táviratoztak. Az alsóház tegnap 232 szóval 84 ellen elvetette az angol munkáspárt azon javasla­tát, amely szerint a m­unkanélkü­lieket a kormány támogassa és segítse (íme: az angol burzsoázia­­ parlamentjének az a véleménye, hogy a munka nélkül nyomorgó , proletárok dögöljenek éhen. A burzsoá államnak nincs pénze a­­ nyomorgó proletártömegek támo­­­­gatására. Fegyverre, munícióra, uj­­ háborúkra, ellenforadalmi ügynö­kök eltartására vannak milliárdjai az angol kapitalizmusnak. A pro­letárral ők nem törődnek. A munkás tőlük éhenhalhat.) Nyugatmagy­ar­ország áta­dása Bécs, febr. 21 f1 Nyugatma­­gyarország átadására vonatkozó részletes tárgyalások e hó 24 én kezdődnek Bécsben. _I Rt- Szabados népbiztos nővérét letartóztatták. Budapest, febr. 21. Szabados Sándor népbiztos nővérét letar­tóztatták. Állítólag azért, mert a fogházba Szabadosnak levelet csempészett be az emigráns kommunistáktól, kik részére a kicsempészett válaszleveleket szin­tén ő kézbesítette. (A kurzus­ nem igen bízik a maga erejében! Gyávaságát és aljaságát bizonyítja, hogy még egy börtönben ülő embertől is fél ) A pénz elértéktelenedése nap nap után, szemünk előtt ját­szódik le. A kap­ialista társada­lomban a pénz az úgynevezett értékmérő, ezzel mérik egyik árunak az értéket a másikhoz. És miután a polgári társadalom­ban a munkaerő is áru, termé­szetes, hogy ennek a mérője is a pénz, ami jó egynéhány esztendeje már kizárólag papiros formában létezik csak, amelynek az értéke minden nap kevesebb és kevesebb lesz. A négy és félesztendős világ­­háború teljesen kiforgatta sarká­ból a kapitalista társadalmi ren­det és főként a kapitalista ter­melést. Minden kapitalista állaton kormánya milliárdszámra hozta forgalomba a pap rosbankót. És miután a kapitalistákra is rá­illik az az igazság, hogy a nagy hal felfalja a kis halat, a világháború alatt a semleges kapitalista álla­mok a hadban állóknak papiros­­bankóért árukat a háború tovább viteléhez nem igen adtak csak aranyért, így a hadban álló országok aranykészlete a semleges államok kapitalistáinak zsebébe vándorolt. Meg azután a hadban álló országok javai is jórészt el­pusztultak — fedezet és kibocsá­tott bankómilliárdokra úgyszól­ván semmi sincsen. De a lejtőn nincsen megállás. A fedezetnél­küli papirosbankókhoz újabbak és újabbak kerülnek, úgy hogy ezek valóban ma már nem mások, mint értéktelen papírrongyok, amelyeknek a vásárlóképessége egyenlő a semmivel. M után a munkaerő ma még, sajnos, áru, ezt ma már pénzzel mérni a kapit­­­alista szédelgések legnagyobbjai közzé tartozik. Bármilyen látszólagosan magas is legyen a munkás mai munka­bére, olyan magasra nem emel­­kedhetik, hogy azzal az elvesz­tett munkaerejét pótolhatja. Nem is szólva arról, hogy a munkás­nak nemcsak kizárólag erre van szüksége végzett munkája után, hanem más egyébre is, amely lét­fenntartásához tartozik. A papiros­bankó elértéktelenedésével jár azután a lét­fenntartás nap-nap utáni megdrágulása, ami ellen a munkás ideig-óráig csak úgy tud védekezni, ha munkaerejét ő is magasabb áron adja el. Sajnos, ennek a lehetősége nincsen min­­d­­ meg. A kapitalista furfang és annak erőssége ezt sokszor meg­akadályozza és ekkor szenvedi a munkás a pokol összes kínjait. A gazdasági válságok és ezzel járó tömeges munkanélküliség módot ad a kapitalizmusnak,hogy millió­­számra gyilkolja agyon az éhező munkásokat. Nekünk a pénz elértéktelene­dése valóban nem fáj, mi ezt a kapitalista társadalom velejáró­jának tudjuk. Mennél jobban értéktelenedik a pénz,annál köze­libb a kapitalista társadalom bukása. Mert amikor már pénzért semmit sem lehet vásárolni,­meg­­­­szűnik annak hatalma a munkás-

Next