Munkaügyi Közlöny, 1979 (23. évfolyam, 1-13. szám)

1979-02-01 / 1. szám

4 MUNKAÜGYI KÖZLÖNY o) a pénzügyőrök és a vámőrök részére 1954. január 1-e és 1958. december 31-e között érvény­ben volt rendelkezések szerint megállapított szol­gálati és baleseti rokkantsági nyugdíjakat. 2­ § A nyugellátás összegére és a megállapítás idő­pontjára tekintet nélkül, havi 300 forinttal fel kell emelni a) az 1954. évi 28. számú törvényerejű ren­delet alapján megállapított öregségi és rokkant­sági nyugdíjakat, b) az 1954. évi 28. számú törvényerejű rende­let 43. §-ában kapott felhatalmazás alapján ki­adott rendelkezések szerint megállapított baleseti rokkantsági nyugdíjakat, c) a kisipari szövetkezeti tagok részére a 12/1955. (III. 1.) MT számú rendelet alapján meg­állapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat, d) a bedolgozók részére a 7/1955. (III. 20.) PM számú rendelet 11. §-a alapján megállapított öreg­ségi és rokkantsági nyugdíjakat, e) az ügyvédek társadalombiztosítási nyugdíjá­­ról szóló 2147/1955. (VI. 26.) Mt. h. számú hatá­rozat rendelkezései szerint megállapított, illetőleg folyósított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat, f) a fegyveres erők hivatásos, továbbszolgáló és hadköteles (sor-, tartalékos és különleges) állomá­nyú tagjai, valamint a Belügyminisztérium testü­letei katonai rendfokozatú hivatásos tagjai részé­re 1952. január 1-e és 1958. december 31-e között érvényben volt jogszabályok alapján megállapí­tott szolgálati, illetőleg rokkantsági nyugdíjakat, kivéve az 1. § n) pontjában megjelölt nyugellá­tásokat, g) az 1952. január 1-e és 1954. szeptember 30-a között érvényben volt rendelkezések szerint a Bel­ügyminisztérium testületeinek irodai rendfoko­zatú tagjai részére megállapított szolgálati és bal­eseti rokkantsági nyugdíjakat. 3. § A nyugellátás összegére és a megállamítás idő­pontjára tekintet nélkül havi 100 forinttal fel kell emelni a) az 1—2. §-ban megjelölt jogszabályok alap­ján megállapított özvegyi és szülői nyugdíjakat, valamint árvaellátásokat (járadékokat, nyugbére­­ket), b) az 1939. évi XVI. törvény alapján megálla­pított­ özvegyi járadékokat, c) az 1—2. §-ban megjelölt jogszabályok alap­ján megállapított saját jogú nyugellátás figyelem­­bevételével járó özvegyi és szülői nyugdíjakat, valamint árvaellátásokat. 4. § Havi 100 forinttal, legfeljebb havi 1800 forint­ra, fel kell emelni a havi 1800 forintot el nem érő, 1971. január 1-e előtti időponttól megálla­pított következő nyugellátásokat: a) az 1958. évi 40. számú törvényerejű rende­let alapján megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat; b) a kisipari szövetkezeti tagok részére a 12/ 1959. (III. 1.) Korm. számú rendelet alapján meg­állapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat; c) a bedolgozók részére az 5­961. (V. 7.) Mü­M számú rendelet, valamint a 2/1968. (V. 21.) SZOT számú szabályzat alapján megállapított az­ orróperi és rokkantsági nyugdíjakat; d) az ügyvédek részére a 69/1958. (XII. 24.), va­lamint a 24/1963. (IX. 28.) Korm. számú rendelet alapján megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat; e) a fegyveres erők hivatásos, továbbszolgáló és hadköteles (sor-, tartalékos és különleges) állo­mányú tagjai, a Belügyminisztérium testületei katonai rendfokozatú hivatásos tagjai, valamint a büntetésvégrehajtás hivatásos állományú tagjai részére az 1971. június 1-e előtt hatályban volt rendelkezések aránján megállapított szolgálati és rokkantsági nyugdíjakat. 5. § Havi 80 forinttal, legfeljebb havi 1800 forintra, fel kell emelni a havi 1800 forintot el nem érő azokat az özvegyi és szülői nyugdíjakat, valamint árvaellátásokat, amelyek a 4. §-ban megjelölt jog­szabályok alapján a) 1971. január 1-e előtti időponttól kerültek megállapításra, vagy b) az 1971. január 1-e előtti időponttól megál­lapított saját jogú nyugdíj figyelembevételével járnak. A mezőgazdasági szövetkezeti nyugellátások emelése 6. § A nyugellátás összegére és a megállapítás idő­pontjára tekintet nélkül havi 300 forinttal fel kell emelni az 1957. évi 65. számú törvényerejű ren­delet alapján megállapított öregségi és rokkant­sági nyugdíjakat. 7­ § . A nyugellátás összegére és a megállapítás idő­pontjára tekintet nélkül havi 100 forinttal fel kell emelni az 1957. évi 65. számú törvényerejű ren­delet alapján 1. szám

Next