Munkaügyi Közlöny, 1983 (27. évfolyam, 1-17. szám)

1983-01-20 / 1. szám

MUNKAÜGYI KÖZLÖNY­ be a dolgozókat. A dolgozóknak a vezetésbe való bevonása közvetlen formában, vagy képviseleti úton történjen. Ha a dolgozók létszáma, munka­helyük tagoltsága és munkarendje az egyszerre, egyidőben való tanácskozást nem teszi lehetővé, részvételük képviseleti szerveik útján valósuljon meg. 2. A munkahelyi demokrácia fórumai közül: a) a termelési tanácskozás vagy munkaértekez­let a termelés, illetve a munkaszervezet alapegy­ségéhez kapcsolódó fórum, ahol a dolgozók tájé­koztatást kapnak a tervekről, a feladatokról, a munka menetéről, a tervek teljesítésének állásá­ról, hogy ezek ismeretében javaslatot tehessenek a műszaki és szervezési feltételek javítására, fel­adataik végrehajtásának módszereire és munka­­feltételeik alakítására; b) az összevont szakszervezeti taggyűlés, vagy a bizalmiak testülete a dolgozók munkaviszonyát, élet- és munkakörülményeit érintő legátfogóbb tervezési, gazdálkodási és elosztási kérdésekben gyakorolja a feladat- és hatáskörébe utalt jogokat; c) a szakszervezeti bizottság az összevont szak­­szervezeti taggyűlés, illetőleg a szakszervezeti bi­zalmiak testületének két ülése között a munkahe­lyi demokrácia fórumaként is működik; együtt­működik a gazdasági, hivatali vezetővel, s ellátja a dolgozók képviseletében hatáskörébe tartozó egyéb feladatokat; d) a szakszervezeti csoporttaggyűlés vagy cso­port megbeszélés az érdekeket, véleményeket, ja­vaslatokat egyezteti és az összegzett többségi ál­láspontot a szakszervezeti bizalmi útján továbbít­ja, illeve érvényesíti; e) a szocialista brigád vezetők vagy küldötteik tanácskozásának feladata a terv megvalósítását se­gítő helyi célok meghatározása, módszereinek ki­alakítása, a vállalások (felajánlások) értékelése, illetve külön­ jogszabály alapján való elismerése, a brigádmozgalom helyzetének elemzése, a prob­lémák és javaslatok megvitatása; f) a­r munkabrigád vagy szocialista brigád-érte­kezletek a munkaverseny-mozgalom helyi céljai­val­ összefüggésben kialakítják a kollektívában dolgozók feladatait, illetve vállalásait, részt vesz­nek a teljesítmények értékelésében, javaslatot tesznek az elismerések — kitüntetések — adomá­nyozására; g) a szükség szerint összehívott rétegtanácskozá­sok a dolgozók egyes csoportjainak sajátos kérdé­seit tűzik napirendre. 3. A feladatok ismertetése, illetve a dolgozók tájékoztatása céljából a 2. pontban meghatározott fórumok mellett esetenként más — a célnak meg­felelő — tanácskozás összehívására is sor kerül­het­­. A dolgozók közösségét, iletve képviseleti szer­veit véleményezési és kezdeményezési egyetértési, döntési, valamint ellenőrzési jog illeti meg. 1. Véleményezik a) a középtávú és éves terveket (a hivataloknál, intézményeknél a munkaterv-tervezeteket), azok módosításait, valamint a szervezet vagy egysége munkájáról, tevékenységéről szóló beszámolókat; b) az alapok képzésére rendelkezésre álló nye­reség (fejlesztési, részesedési, elkülönített tartalék alapok) felosztási arányait; c) a vállalat, hivatal, intézmény szervezeti­ és működési szabályzatát (ügyrendjét), továbbá az átszervezésre, korszerűsítésre vonatkozó terveze­teket; d) a munkáltató, vagy valamely egysége által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatokat; e) a dolgozók nagyobb csoportját érintő mun­káltatói intézkedések tervezeteit; f) a vezetés minden szintjén a vezetők éves (több éves) tevékenységét, továbbá a munkaviszo­nyukkal összefüggő lényeges intézkedéseket (al­kalmazás, megbízás, felmentés, minősítés, kitünte­tés), kivéve azokat a vezetőket, akiknek munka­­viszonya választás, illetve a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács által kinevezés útján jön létre, továbbá a tanácsok vb titkárait, a fegyveres erőket, fegyveres testülete­teket és rendészeti szerveket. 2. Egyetértési jogot gyakorolnak a) a kollektív szerződés létrehozásában (munka­ügyi szabályzat megállapításánál), a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő különböző munkahelyi szabályozások (munkavédelmi-, mun­kaverseny-, újítási-, törzsgárda szabályzat stb.) kialakításában, s azok módosításában; b) a vállalati szociális terv kialakításában, a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásában; c) a nagyobb egységeket érintő, a munkavi­szonyra, a szociális és kulturális ellátásra vonat­kozó, de a kollektív szerződésben (munkaügyi sza­bályzatban) nem szabályozott kérdések rendezése­kor; d) a részesedési alap felosztásában, az évenkénti bérfejlesztés és jutalmazás felhasználásának főbb elvei és arányai kialakításában. 3. Döntenek a) a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról; b) a vállalati (hivatali stb.) jóléti (szociális) és kulturális alap hatáskörükbe utalt részének fel­­használásáról; * 1038/1975. (X. 4.) MT—SZOT—KISZ KB sz. határozat 1. szám

Next