Művészet, 1985 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 2. szám
A kubista ábrázolás módszereit, a formák elrendezésének elveit a tízes évek cseh festészetében Filla, Procházka és Kubista festményei határozták meg, a cseh szobrászatban pedig olyan európai nagyságú alkotó, mint Otto Gutfreund. Ő a kubizmus kibontakozásának idején Párizsban Bourdelle-nél tanult, és megismerte a kubizmus festészetéből a látvány felbontásának módszerét. Gutfreund a tömbforma plasztikai egységében gondolkodik, az egyre expresszívebben mozgatott síkokat nem lépteti ki a térbe, mert a belső egység megteremtését tekinti feladatának, így a szobor dinamikáját nem a térbe futó motívumok adják, hanem az egymáshoz rendelt, egymással kapcsolatba lépő síkok merész elrendezése. Gutfreund kézben tartja anyagát, szobrai nem esnek szét önálló fragmentumokká, mert a plasztikai felépítésben ugyanazt a ritmust követi maga választotta terének minden pontján, mint amit a klasszikus kubizmus festői képeiben. A rövid pályát befutó művészt éppoly jogosan lehetne az expresszionizmushoz, mint a kubizmushoz sorolni, mindkét módszert olyan egyéni ízekkel gazdagította, amely őt a legnagyobbak közé emeli. A prágai Nemzeti Galéria kiállításán megbízható képet kaptunk a cseh kubizmus kibontakozásának és fejlődésének folyamatáról. Megismerhettük néhány jelentős alkotóját, kiknek munkássága nélkül az európai művészet sokkal szegényebb volna. A művészettörténész szakemberek megpróbálták a megfelelő tanulságokat levonni, a kor magyar művészetével az összefüggéseket felvázolni, mert a kiállítás önmagában ennél többre nem is adott alkalmat. Sokkal hasznosabbá lehetett volna tenni azzal, ha a cseh tárlattal párhuzamosan a kor magyar művészetének leghaladóbb törekvéseiről is kiállítást szerveznek ... A jól előkészített és tudományos katalógussal kísért párhuzamos kiállítást már érdemes lett volna vidéken - legalábbis Pécsett és Székesfehérváron bemutatni, sőt a fővárosban is méltóbbak lettek volna a Műcsarnok tágas és világos helyiségei e nagyszabású vállalkozáshoz, mint az átépítések miatt téli álmát alvó Szépművészeti Múzeum. Ezek a vágyak természetesen csak utópiák lehetnek manapság, amelyeknek a nehézkes realitások szabnak gátat, így csupán annak örülhetünk, hogy igazán szép kiállítást láthattunk. Sinkovits Péter 9 Otto Gutfreund: Kubista mellkép, bronz, 60 cm, 1912—13 10 Otto Gutfreund: Ölelkezők, bronz, 66 cm, 1912-13, Nemzeti Galéria, Prága (fotók Somfai) Kitekintés 52