Napi Gazdaság, 1996. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1996-07-01 / 150. szám

AZ INFLÁCIÓ TERMÉSZETE A központi lépések gyorsítják az áremelkedést / Újból az állam irányítja az egészségügyet? Adó váltaná fel a tb-járulékot A tavalyi év egyik legszembetűnőbb jellemzője a megelő­ző évekénél lényegesen gyorsabb növekedési ütemű inf­láció volt - olvasható a Gazdasági Fórumhoz készült első tanulmányban, amely a magyarországi infláció természetrajzát elemzi. A fogyasztói árakon mért éves infláció 1991 és 1994 között fo­lyamatosan mérséklődött - 35 százalékról előbb 23-ra, illetve tavalyelőtt 18,8 százalékra -, 1995-ben több hónapban is 30 százalék fölé emelkedett, éves át­lagban pedig 28-29 százalékot tett ki. A tanulmány szerint az inflá­ció tavalyi felgyorsulása elsősor­ban több, egyszer ható központi intézkedés nyomán következett be. Míg a ’90-es évek elején alap­vetően a költségtényezők alakí­tották az inflációs rátát, a legu­tóbbi két évben^ megváltozott a helyzet. Tavalyelőtt, de még in­kább 1995-ben elsősorban a ha­tósági árintézkedések - a köz­A fogyasztói árindexek alakulása árufőcsoportok szerint 1990:100 1991 1992 1993 1994 1995 Élelmiszerek 121.9 145,6 188,1 232,1 304,3 Szesz, dohányáru 125,1 149,6 177,5 206,6 248,1 Ruházati termékek 132,1 162,5 189,6 220,1 264,6 Tarlós fogy-cikkek 131,7 150,7 167,1 186,8 231,6 Háztartási energia 181,0 259,2 311,8 348,3 522,5 Egyéb üzemanyagok 143,4 182.4 221,8 263,9 335,9 Szolgáltatások 141,9 178,8 221,9 267,0 336,4 Összesen 135,0 166,1 203,4 241,6 309,7 Az előző év: 100 ' Élelmiszerek 121,9 119.4 129,2 123,4 131,1 Szesz, dohányáru 125,1 119,6 118,6 116,4 120,1 Ruházati termékek 132,1 123.0 116,7 116,1 120,2 Tartós fogy. ciKkek 131,7 114,3 111,0 111.8 124,0 Háztartási energia 181,0 143,2 120,3 111,7 150,0 Egyéb üzemanyagok 143,4 127,2 121,6 119,0 127,3 Szolgáltatások 141,9 126,0 124,1 120,3 126,0 Összesen 135,0 123,0 122,5 118,8 128,2 Forrás: KSH Statisztikai Közlemény, 1996 A jövő évi költségvetés irányelvei A Pénzügyminisztériumban vég­legesítették a jövő évi költség- vetési irányelveket. A kormány elé kerülő előterjesztésben a PM véleménye szerint tovább kell csökkenteni az államháztartás ki­adásainak a bruttó hazai termék­hez (GDP) viszonyított arányát. Az államháztartás elsődleges egyenlegét az ez évivel azonos szinten, a GDP 3,7 százaléká­ban kell meghatározni, az úgy­nevezett GFS-rendszerben szá­mított hiányt pedig alacsony szin­ten kell tartani - olvasható az MTI által ismertetett előterjesz­tésben. (Folytatás a 3. oldalon) G-7'Csúcs kérdőjelekkel Bár a hivatalos nyilatkozatok rendkívül sikeresnek minősítet­ték a hetek szombaton végétért háromnapos csúcsértekezletét, amelyen a résztvevőknek a na­pirendre tűzött témák többségében sikerült közös álláspontot kiala­kítaniuk, megfigyelők mindazon­által rámutatanak, hogy több kér­désben nem sikerült eloszlatni a bizonytalanságot. Az egyik ilyen kérdés a dollár árfolyamának alakulása: a csúcs- értekezletről kiadott dokumen­tum ugyanis nem ad egyértelmű eligazítást a pénzpiacok számá­ra a hetek szándékait illetően. A vezető ipari hatalmak - mint a szöveg rámutat - üdvözlik a dollár árfolyam-emelkedését, ezt azonban úgy is lehet érteni, hogy a jelenlegi kurzust kielégítőnek tartják, és úgy is, hogy további emelkedést tartanak szükségesnek. Robert Rubin amerikai pénzügymi­niszter a találkozó előtt egyértel­művé tette, hogy Washington nem tartja kívánatosnak az ameri­kai valuta további erősödését, és ezt a véleményt a brit illetékesek is osztották, Jacques Chirac francia elnök azonban a szombati záró csúcsértekezleten ezzel ellenté­tes álláspontot hangoztatott. A résztvevők, mint ismeretes, nem tudtak megegyezni abban, hogy a Nemzetközi Valutalap a legszegényebb országok adóssá­gainak könnyítése érdekében adja el aranykészletének 5 százalékát, és a döntést az IMF őszi ülésére halasztották, ami elsősorban az aranypiacokat bizonytalanította el. Bonn hevesen ellenzi az arany­eladást, és állítása szerint Ola­szország, Ausztria és a skandi­náv államok is osztják álláspontját, ami elég a döntés megtorpedó­zásához. Kenneth Clarke brit pénz­ügyminiszter szerint azonban nem kétséges, hogy meg fog születni a döntés az arany eladásáról. Mindeközben magának a tö­mörülésnek a szerepét és jelen­tőségét illetően is növekednek a kétségek. Sokat változott a világ azóta, hogy az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország megalakította a he­tek csoportját. Kína és az ázsiai „kistigrisek” ma már akkora gaz­dasági erőt képviselnek, hogy a G-7 döntései mind kevésbé meg­határozóak a világgazdaság egé­szére és a pénzpiacokra nézve. (Reuter) ponti áremelések, kisebb mérték­ben pedig a vámpótlék és a csúszóárfolyam bevezetése miatti árfolyam-korrekciók - fejtettek ki áremelő hatást. Tavaly új je­lenség volt a fogyasztói és a ter­melői árak csaknem azonos mér­tékű növekedése. Különösen fi­gyelemre méltó, hogy az ipari ter­melői árakon mért infláció alig több mint 10 százalékról 30 szá­zalék közelébe emelkedett. (Folytatás a 3. oldalon) Várhatóan a nyári szünet előtti utolsó kormányülésen tárgyalja a kabinet az egészségügyi és az egészségbiztosítási törvény koncep­cióját. A tervezet szerint a szak­tárca nem tartja kizártnak, hogy az egészségügyi ellátásokat a jö­vőben állami forrásból, külön adó­ból finanszírozzák. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a tb területén a jövőben csak egy, a nyugdíjak és az egyéb pénzbeni ellátások felügyeletével foglalkozó önkor­mányzat működne. Minderről Kö­kény Mihály népjóléti államtit­kár nyilatkozott az MTI-nek vasár­nap az egészségügyi médiahajón. A Népjóléti Minisztérium po­litikai államtitkára elmondta: a koncepcióban szereplő egyik al­ternatíva sem számol a tb-ön- kormányzatok felszámolásával. A jelenleginél azonban pontosab­ban kell körvonalazni a testüle­tek hatáskörét és azt, hogy amennyiben önkormányzati igaz­gatás alatt marad az egészség- biztosítás, mekkora beleszólása legyen a szakmai kérdésekbe. A tervezet több változatot tartal­maz azzal kapcsolatban is, hogy milyen körű, nagyságú ellátás il­lesse meg a biztosítottakat a já­rulék, illetve az állampolgárt az adó fejében. A tárcának az az álláspontja, hogy a beteget a teljes ellátási vertikum megilleti. (Folytatás a 3. oldalon) ENERGIASZOLGÁLTATÓK RÉSZVÉNYE ÖNKORMÁNYZATOKNAK / Uj határidő lesz az elosztásra Új időpont kijelölésével megegyezés születhet a privati­zált gáz- és áramszolgáltatók részvényeinek felosztásá­ról. Erről tárgyaltak az SZDSZ-es polgármesterek szom­baton Százhalombattán, ahol vendégként jelen volt Suchman Tamás, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter Is. Amint az ülés utáni sajtótá­jékoztatón a miniszter az MTI-nek elmondta: a törvény szerint ta valy november végéig kellett volna a magánosított gázszolgáltató rész­vénytársaságok papírjainak 40, a villamosenergia-szolgáltatókának 25 százalékát megkapniuk az érin­tett öt régióba tartozó önkormány­zatoknak. Az összesen 47 milli­árd forint értékű részvények egy­más közötti elosztásáról azonban a legtöbb helyen nem tudtak meg­egyezni az egyes települések. A törvény előírása szerint kétféle elosztási módra volt lehetőség: az önkormányzatok maguk dönt- hették el, hogy a vagyonarányos vagy a lélekszámarányos megol­dást választják a megadott ha­táridőig. A miniszter és az SZDSZ kép­viselői elhatározták: tíz napon belül szakmai konferenciát ren­deznek a patthelyzetbe került érin­tettek részvételével, hogy újabb időpontot tűzzenek ki a részvé­nyek elosztására. Az SZDSZ szakértői azt java­solják majd az önkormányzatok liberális és szocialista vezetőinek, hogy mielőbb egyezzenek meg. Amennyiben ugyanis az új ha­táridőig sem sikerül tető alá hozni a megállapodást, úgy automati­kusan a lélekszámarányos me­gosztást kell választani, ami a kistelepülésekre nézve nem ked­vező. Mától Írország az EU soros elnöke Fókuszban a monetáris unió és a foglalkoztatás Az Európai Unió féléves elnökségét hivatalosan ma veszi át Írország az elnök teendőket az elmúlt félévben betöltő, s ebbéli feladatait gyakorlatilag a néhány héttel ezelőtti milánói csúcstalálkozóval bevégző Olaszországtól. Az ír pénzügyiminiszter Dublin programját ismertető beszédében a monetáris unió előkészületeire, az EU pénzalapjainak elosztása körüli visszaélések elleni harcra és a munkanél­küliség elleni hatékonyabb fellépésre helyezte a hangsúlyt. Ruairi Quinn szerint a következő hat hónap „kritikus fontosságú” a tervek szerint 1999 januárjában életbe lépő európai Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) szempont­jából, ezért az ír elnökség alatt mind a nemzetközi pénzpiacok szereplőiben, mind az EU-tagor- szágok lakosságában meg kívánják erősíteni az unió monetáris unió iránti elkötelezettségét. A tag­országok pénzügyminisztereinek e heti tanácskozására készülve Quinn kijelentette: elérkezett az ideje, hogy világossá tegyék, mely tagországok esélyesek az EMU-ban való részvételre. Bár ennek megí­télésében a közös valuta, az euro bevezetésére érett (azaz a szigorú maastrichti konvergencia-felté­teleket teljesítő) országok 1997-bes gazdasági teljesítménye lesz a dön­tő, az elkövetkező hónapok Quinn szerint világossá teszik, mély or­szágok vehetnek részt a mone­táris unió „első körében”. (Folytatás a 2. oldalon) HÉTFŐI INTERJÚ OROSZ SÁNDORRAL Világbanki támogatás Oroszországnak A Világbank két - összesen 525 millió dollár értékű - hitelt hagyott jóvá az orosz szénbányá­szat átalakításához, emellett to­vábbi 150 millió dollárt adott Mercedes buszok vásárlására. A szénbányászat reformját elő­segíteni hivatott nemzetközi tá­mogatás a legjobbkor érkezett, hiszen Jelcin elnök kulcsfontos­ságú szavazórétegének gondjain enyhíthet az elnökválasztás má­sodik fordulójának előestéjén. A szibériai kuznyecki medence szén­bányászai - akik a Szovjetu­nió utolsó éveiben kirobbantott sztrájkjaikkal nagyban hozzájárul­tak Jelcin hatalomra jutásához és a birodalom összeomlásához .- az első fordulóban a jelenlegi államfő ellen szavaztak. Ä bányá­szok az elmúlt években nehéz helyzetbe kerültek, mivel az ágazat 1993-ban megkezdett reformjának jegyében 37 reménytelenül veszte­séges bányát bezártak, és az állami támogatás - az árak felszabadí­tásával párhuzamosan - a bruttó hazai termék 1,04 százalékáról 0,45 százalékra csökkent. Meg­szüntették ugyanakkor a vasutak állami támogatását is, így a fuvar- költség annyira megdrágult, hogy a távoli szibériai lelőhelyek nyers­anyaga versenyképtelenné vált a csővezetéken mindehol elérhető és ráadásul a környezetet kevésbé szennyező földgázzal szemben. (Folytatás a 2. oldalon) Az ország sorsa az agrárágazattól függ Ma a magyar mezőgazdaságban egyre gyakrabban hangzik el, hogy szükség volna egy olyan átfogó agrárstratégiá­ra, amely az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás fo­lyamatában az ágazat helyét, szerepét meghatározná. Ez azonban még nincs kész, miközben az EU-kérdőívben a mezőgazdaságra és a halászatra vonatkozó kérdéseket rövidesen meg kell válaszolnia Magyarországnak. Hogyan látja Orosz Sándor, a Parlament mezőgazdasági bizottsá­gának elnöke az agrárium jelenlegi "helyzetét? Többek között erről is kérdeztük az MSZP-s képviselőt.- Milyen agrárstratégia „mű­ködik” ma az országban!- Leírt agrárstratégia nincs. Lé­tező szándékok és azok eltérő vol­tából adódó fejlemények figyel­hetők meg ma Magyarországon, s nem véletlen, hogy régebben is és most is sokait hangoztat­ták és hangoztatják: átfogó nem­zeti stratégiára van szükség, mert csak egységes elhatározással le­het eredményt elérni. Az EU-kér- dőív kitöltése azokat is rádöb­bentette erre a hiányosságra, akik eddig más álláspontot képvisel­tek. A kérdőívet valós agrárstra­tégia nélkül nem lehet jól kitöl­teni. Válaszokat természetesen adunk, s bízom abban, hogy a lehető legjobb formában, de csak akkor, ha egyetértünk abban: a magyar modernizáció nem lehet sikeres az agrárgazdaság és a vi­dék modernizációja nélkül. Ugya­nis ez az alapfeltétele a nemzeti agrárprogramnak is. A kormány modernizációs programjának há­rom alappillére a szellemi kapa­citás, az ország tranzit szerepe és az agrárgazdaság modernizá­ciója. A kormány írásba fekte­tett agrárprogramja hosszú tá­von számol fejlett agrárgazdaság­gal.- Ha már szóba került a kér­dőív: a magyar mezőgazdaságot olyan versenyképes ágazatként kel­lene bemutatni, amely a nem­zetgazdaság szempontjából fon­tos, exportorientált, s nemcsak a belpiacot látja el jó minőségű élel­miszerrel, hanem a külpiacon Js növekvő' eredményre törekszik. Ön hogyan látja ezt?- A legutóbbi két külföldi uta­zásom alkalmával - amikor is az osztrák Parlament mezőgaz­dasági bizottságának elnökével, majd ezt követően a Bundestag mezőgazdasági bizottságának el­nökével tárgyaltam - lényegé­ben ugyanezt kellett deklarálnom. Jeleztem a modernizációs prog­ram céljait, továbbá azt is, hogy az EU-n belüli változások céljai egybeesnek a magyar agrártörek­vésekkel. Tudhatják tehát, hogy a magyar tárgyaló partner nem feltartott kézzel kíván a tárgya­lóasztalhoz ülni. (Folytatás a 4. oldalon) _____________Ü~0U. -----­Ára: 80 Ft . A Hétfő, 1996. július 1. VI. évf. 150. (1434.) szám. ENERGÍ AÜGfNÖKSÉGKÖZI I #1 IJ I I NAPI&dPMfc I I ■ ■ mellékletünkben: SOK „A KIVÉTELES" /) ÜZLETI IRÁNYTŰ KÖZBESZERZÉS ^ m (11. oldal) _________(3. OLDAL)_________ I----7 /r\ fT\\ INGATLANPIAC GYÓGYESZKÖZÖKRE ff) \ ”7/ /ll ( 'Ss\ [fii oldal) . . 1,3 MILLIÁRDOT KÖLTÜNK \\JJ // \\ V A/'/l WJ J VÁSÁROK ES KIÁLLÍTÁSOK (4- OLDAL) ( (J /L-Ä VJ I I U (VV )[ (J (t------^ (13. Oldal) BEFEKTETŐ MELLÉKLET ----------------------------------------------------------------A ^14 oMaR0 (7-10 OLDAL) | QQfQjGAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP (O/ L—__

Next

/
Thumbnails
Contents