Napi Gazdaság, 1996. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1996-08-01 / 177. szám

V’X. JO Ára: 80 Ft TARTALOM KATASZTROFÁLIS HIÁNY A NEMET KÖLTSÉGVETÉSBEN? (2. OLDAL) AZ APEH KELET-PESTI IGAZGATÓSÁGA IDEI BEVÉTELI TERVE 110 MILLIÁRD FORINT (3. OLDAL) SZEPTEMBERBEN KIÍRJÁK A HUNGAROCAMION PRIVATIZÁCIÓS PÁLYÁZATÁT (4. OLDAL) ROSSZ AZ OSZTRÁK GABONATERMÉS (10. OLDAL) N||I GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Csütörtök, 1996. augusztus 1. VI. évf. 177. (1461.) szám Budapesti tőzsdeindex: 2865,47 (-11,01) (BÉT) Kárpótlási jegy: 343 Ft (+3 Ft) (BÉT) 1 DM = 103,54 Ft (+0,28%) (Budapest) 1 USD = 151,97 Ft (-0,43%) (Budapest) Dow Jones-lparindex: 5481,93 (júl. 30-al zárás) 1 USD = 1,4704 DM (-0,54%) (Frankfurt) 1GBP = 1,5571 USD (+0,01%) (London) Arany (USD/uncIa): 385,50 (+0,70) (London) Olaj (USD/barrel): 18,93 (+0,14) (London) Az EU gabonarendtartását kellene adaptálni Ne az irányár legyen az irányadó A gabonapiacon kialakult szélsőséges helyzetet az ag­rárrendtartási törvény alap­ján hozott piacszabályozó in­tézkedésekkel nem tudja ke­zelni a kormányzat. A piac alakulása kiszámíthatatlan, a piacszabályozó intézkedé­sek év közben, tűzoltó jel­leggel születtek - közölte a NAPI Gazdasággal Makay György, a Magyar Gabona­feldolgozók, Takarmánygyár­tók és Kereskedők Szövet­ségének (Gabonaszövetség) főtitkára. Az idei aratásnak még nincs vége, s egyfajta számháború fo­lyik a termés mennyiségét ille­tően. Makay kijelentette: elfo­gadja a Földművelésügyi Minisz­térium (FM) prognózisát. Véle­ménye szerint ugyanis a tárca il­letékesei korrekt információkkal látták el a piacot, s minden eset­ben időben korrigálták a mennyi­ségről szóló előrejelzéseket. A idén 3,6 millió tonna búza kerül a magtárakba. Ez a mennyiség ma még mindenre elég, de az étke­zési és a takarmánybúza belföl­di felvásárlási ára jelentősen ma­gasabb a világpiacinál, s az ex­portengedélyek révén a terme­lők jutottak piaci pozícióhoz, ezért felborult a piaci egyensúly - mond­ta a főtitkár. Gondot jelent az is, hogy a tavaly módosított agrárrendtar­tási törvényben az irányárat te­kintik a szabályozás alapjának, miközben a gabonára az irány­áras rendszer működési mecha­nizmusát senki nem dolgozta ki. (Folytatás a 3. oldalon) Brüsszeli áldás az osztrák autópályadíjra Egyhetes matrica is lesz? Bécsi tudósítónktól: A brüsszeli bizottság jóváhagyta az úthasználati díj bevezetését az osztrák autópályákon, a bi­zottság közlekedési kérdésekben illetékes tagja azonban fontos­nak tartja, hogy az éves és a két­hónapos matrica mellett heti ki- ragasztót is vásárolhassanak az autósok. Ausztria, mint ismeretes, 1997 januárjától kívánja autópályáin az úthasználati díjat bevezetni, egyelőre oly módon, hogy mat­rica megvásárlását teszi kötele­zővé az utak használóinak. Bé­csi elképzelés szerint az éves mat­rica ára személygépkocsik ese­tében 550 schilling, a kéthóna­posé, amelyet elsősorban külföldi turistáknak terveztek, 150 schil­ling. Az autóbuszok éves tarifá­ja 6000 schilling, a teherautóké 12 tonnáig 12 ezer. Neil Kinnock javaslatát Bécs nem fogadta kitörő örömmel, az autósok így várhatóan csak a 60-70 schillinges heti bérletet vált­ják ki, és ezzel komoly bevétel­től esik majd el az osztrák kincstár. Kifogásolják az illetékesek, hogy a heti matrica szombatól- szombatig érvényes, tehát való­jában nyolc napra szól. Bírálják azt is, hogy a külföldiek igazá­ból nem ellenőrizhetők, az oszt­rák rendőrség ugyanis egyelőre nincs felhatalmazva megállításra. A közlekedéspolitikusok és kör­nyezetvédők azonban egyaránt örülnek a brüsszeli jóváhagyás­nak, mert úgy értékelik, hogy a díj bevezetése csökkenti az iszo­nyatos autólavinát, s végül is elő­segíti azt az igyekezetét, hogy a közlekedés a közútról valamelyest átterelődjék a vasútra. Ebben a szellemben köszöntötték a Brüsszel­ben kedden közzétett fehér köny­vet is, amely az EU közlekedési stratégiájaként beszél az európai vasúti közlekedés feltámasztásá­ról. F. Zs. Aláírták a horvát adósságrendezési megállapodást A horvát kormány és a keres­kedelmi banki hitelezőket tömö­rítő Londoni Klub képviselői teg­nap aláírták azt a korábban lét­rejött megállapodást, amelynek értelmében Zágráb az egykori ju­goszláv adósság 29,5 százalékát vállalja magára. Az 1,46 milli­árd dolláros összegre Horvátor­szág két, egyaránt dollárban jegy­zett kötvényt bocsát ki, kedve­zőnek mondható feltételekkel. A volt jugoszláv tagköztársa­ságok közül eddig Szlovénia kö­tött hasonló megállapodást a Lon­doni Klubbal. Kis-Jugoszlávia jogi úton megtámadta ezt az egyez­ményt, .és jelezte, hogy pert kí­ván indítani a horvát megálla­podás ellen is. Az aláírást követően Borislav Skegro miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy Horvátország a jövőben maximális pontosság­gal fogja teljesíteni adósságszol­gálatát, és reményét fejezte ki, hogy a megállapodás javítja or­szága megítélését a nemzetközi pénzpiacokon. A hitelezők ko­ordinációs bizottságának elnöke, Robert Gyenge reálisnak nevezte azt a zágrábi reményt, hogy a horvát adósság megkapja a „be­fektetésre ajánlott” besorolást a hitelminősítő intézetektől. (Reuter) MAGYAR-SZERB GÉPIPARI KOOPERÁCIÓ A Dunaferr a délszláv piacokon terjeszkedik A délszláv piacok felkutatásának jelentős állomása a szerb Gosa Holding és a Dunaferr közötti együttműködés - mondta a NAPI Gazdaságnak Keresztes László, a duna­újvárosi társaság acélszerkezet-termékigazgatója. A két vállalat hosszú távú együttműködést, és az egymás or­szágaiban való értékesítés mellett harmadik piacokon is közös fellépést tervez.- állapodtak meg többlépcsős együttműködésben. Keresztes Lász­ló lapunknak elmondta, hogy arról már döntöttek a két társaság ve­zetői, hogy első lépcsőben létre­hoznak egy minden valószínű­ség szerint 50-50 százalékban ma­gyar, illetve jugoszláv tulajdonú kereskedelmi vegyes vállalatot. (Folytatás a 3. oldalon) KSH-JELENTÉS Arak és jövedelmek Az év eddig eltelt időszakában az áralakulást az jellemez­te, hogy a növekedés mértéke kisebb volt a múlt évinél, de nagyobb a kormányzat által 1996-ra tervezettnél. A múlt évitől eltérően az egyes területek árindexei számot­tevően különböző képet mutatnak. Míg tavaly az év egészében az ipari, az építőipari, a mezőgaz­dasági, valamint a fogyasztói árak nagyjából hasonló mértékben, 27-29 százalékkal emelkedtek, idén a különbség jóval nagyobb. A tavaly január-májusi időszakhoz viszonyítva legerőteljesebb az épí­tőipari árak emelkedése, ennél majdnem 10 százalékponttal ki­sebb a mezőgazdasági felvásár­lási áraké. Az ipari termelői árak az öt hónap átlagában 23,8 százalék­kal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet úgy, hogy a bel­földi és az exportértékesítési árak dinamikája gyakorlatilag nem kü­lönbözött. Az építőipari árak az I. negyedévben 29 százalékkal, az első öt hónapban 27,9 száza­lékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Ez meghalad­ja az 1995. I.-II. negyedévi és az éves áremelkedés mértékét is. A mezőgazdasági termékek ter­melői-felvásárlási árszínvonala vi­szonylag mérsékelten és havon­ként elég egyenletesen emelke­dett, január-május átlagában 18,5 százalékkal. (Folytatás a 3. oldalon) ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELEM Jövőre 5 milliárd forintra lenne szükség Az idén 2,3 milliárd forintra, jövőre ennél minimum 2,5 milliárd forinttal többre lenne szüksége az ország területét lefedő 12 vízügyi igazgatóságnak az ár- és a belvízvédelmi rendszerek fejlesztéséhez, illetve rekonstukciójához. Ami a vízügyi szervezetek működését illeti, az ehhez szüksé­ges pénznek csak egyharmada áll rendelkezésre - tájé­koztatta a NAPI Gazdaságot Fenyvesi Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) általános főigazgató-helyettese. Az ország területének egyhar- madát károsíthatják árvizek vagy belvizek. Az ezek megelőzésére, illetve elhárítására létrehozott va­gyontárgyak értéke több százmil- liárd forint. A szűkülő anyagi for­rások nemcsak ezek létét veszé­lyeztetik, de a védett területe­ken lévő nemzeti vagyont is, mely­nek értéke ennek a többszörö­se. Bár az állam az ország vízü­gyi feladatainak legfőbb felelő­se, mégsem fordít elegendő össze­get sem a fejlesztésre, sem a fe­ladatokat végrehajtó vízügyi szer­vezet működtetésére. Sőt, a jö­vő évi költségvetési irányelvek szerint 1997-ben 20 százalékkal kívánja csökkenteni a költség­vetési szervek, köztük a vízügyi igazgatóságok dologi kiadásait. Ez a lépés a vízügyi szervek tel­jes ellehetetlenüléséhez vezethet - vélekedik Fenyvesi Béla. Tavaly költségvetési forrásból 4 milliárd forint, az idén pedig alig több mint 4,5 milliárd fo­rint áll a vízügyi igazgatóságok rendelkezésére működési célja­ikra. Ez csupán a normál költ­ségek egyharmadát fedezi. Ezért sorba kell rendezni a teendőket. Ebben a szakigazgatási felada­tok állnak az első helyen, amik­re az idén a szükséges 4,3 milli­árd helyett csak 3 milliárd fo­rintot fordít a vízügyi szolgálat. (Folytatás a 3. oldalon) TŐZSDÉK-PIACOK BÉT: biztató jelek Lassul az áresés a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán, mindazonáltal a forgalom továbbra is mérsékelt, a BUX értéke pedig újabb 11 ponttal csökkent. A húzópapírok közül a Richter 6100 forintra erősödött, a Borsodchem 2415 forintot ért a zárásban. Változatlanul csökkent viszont az Egis árfolyama, a nap végén 7380 forinton vásárolták. A bankpapírok közül az OTP 1890 forintra emelkedett, a tovább zuhanó Inter-Európa 28 800 forinton fejezte be a szereplését. A kárpótlási jegy ára 343 forintra emelkedett. OTC: olcsóbban adják a Richten Gyakorlatilag napok óta mozdulatlanságba dermedt a tőzsdén kívüli piac, az ajánlatok alig változnak, a papírok túlnyomó része a megszokott árakon szerepel. A bankpapírok közül a BB törzsrészvényének 1 ponttal szűkült a marzsa (68/70), a Postabank törzspapírját 4 ponttal olcsóbban kínálják (72/ 95). Az MHB tartja az elért árszintet (74/88), az OTP elsőbbségi részvénye szintén változatlan árakon szerepel (74/75). A Richter Gedeon eladói oldalán két ponttal alacsonyabb ajánlat szerepel (218/238), a többi gyógyszerrészvény azonban nem mozdul: Biogaí (67,5/96), Chinoin (600/600). » Származékos: megállt a BUX esése Bár a részvénypiacon nem ért véget a bessz, a prompt index 10 ponttal csökkent, a BUX árak 10-30 ponttal erősödtek, ami a befektetői optimizmus újjáéledését jelzi. A BÉT devizapiacán ismét óriási márkakötések születtek, de ECU-dollár kosárból is nagy volt a forgalom. A BAT-on a dollár gyengült, a márka és az ECU valamelyest erősödött. A jen emelkedése nagyobb mértékű volt, a legnagyobb árnövekedést azonban a svájci frank könyvelhette el. Ma zárul a Titász-jegyzés Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet nem engedélyezte a már több mint tízszeresen túljegyzett Titász-részvények jegyzési időszakának meghosszabbítását. A ma záruló jegyzésben a 2,7 milliárdos felajánlott csomagból a preferált befektetői csoportok mindössze 1,7 milliárdnyit jegyeztek, így az áramszolgáltató-cserék történetében először a sima jeggyel jegyzők is nagyobb paketthez juthatnak. Bankközi: további csökkenés A tartalékolási periódus utolsó napján, szerdán 22 százalékra csökkent az átlagos kamatszint a bankközi forintpiacon, sőt 213/4 százalékon is kötöttek overnight üzleteket. A forgalom ugyanakkor nem volt jelentős, az eladói oldal túlsúlya jellemezte a piacot. A tomnext kereskedésnél 23'/4-23V2 százalékra ugrott fel a kamatszint, ami azt jelzi, hogy az új periódus elején ilyen kamatokra számítanak a kereskedelmi bankok. A devizapiacon a dollár árfolyama 148,60 forintra esett, követve a nemzetközi pénzpiaci tendenciákat. A német márka 101,10 forintra erősödött, az ECU-t pedig 189,15 forinton jegyezték. BÁT: vegyesen zárt a gabonapiac A takarmánykukorica ára az idei lejáratokra 300-300 forinttal esett, jövő márciusra viszont 100 forinttal magasabban zárt. Az étkezési búza jegyzése az első három határidőre 600/ 300/300 forinttal emelkedett, a későbbi lejáratokra azonban tovább zuhant, 240-400 forinttal. A takarmánybúza ezzel szemben minden jegyzett határidőre drágult, 60-300 forinttal. A takarmányárpa jegyzése csak augusztusra változott - 300 forinttal esett. Ugyanez történt a napraforgómag-piacon is az októberi és novemberi határidőre. A Dunaferr már a délszláv em­bargó végnapjaiban felkészült a felfüggesztés utáni időszakra. Ko­rábban több tárgyalási fordulót is lebonyolítottak a Belgrád mel­letti Smederevo Acélművel ve­gyes vállalat alapításáról, az idei július első felében pedig a Gosa Holdinggal - Jugoszlávia egyik legnagyobb gépipari vállalatával r/ill /

Next

/
Thumbnails
Contents