Napi Gazdaság, 1996. szeptember (6. évfolyam, 202-226. szám)

1996-09-02 / 202. szám

2 LAPSZEL ŰOLAJÁR-EMELKEDÉSRE SZÁMÍTANAK A PIACOK a hét elején az iraki kurdok körül kirobbant harcok miatt, mert az összecsapások veszélyeztethetik a nyersanyagszállítást. Londoni szakértők szerint a barrelenkénti olajár elérheti a 21 dollárt is. Árfelhajtó tényező az is, hogy még mindig nem indult be az ENSZ által felügyelt iraki program, az olajeladás fejében engedélyezett élelmiszer- és gyógyszerimport, sőt az új fejlemények nyomán máris többen követelik - így például Bob Dole, a republikánus párti amerikai elnökjelölt - a Bagdaddal szembeni embargó meghosszabbítását. A KOHL KANCELLÁR ÉS CHIRAC ElNÖK BONNI VILLÁMTALÁLKOZÓJÁN a közös európai valuta megteremtésének feltételeiről esett a legtöbb szó. A rendszeresített német-francia csúcson a két ország vezetői katonai költségvetéseik lefaragását is megvitatták, korábban ez a téma feszültséget okozott Bonn és Párizs között, mert át kell programozniuk a hadiiparban tervezett együttműködésüket. A NÉMET KORMÁNYKOALÍCIÓN BELÜLI ELLENTÉTEK nem enyhülnek az adóreform körüli vitában. Theo Waigel pénzügyminiszter a ZDF televíziónak nyilatkozva figyelmeztette a szabaddemokratákat, hogy tegyenek le a meghirdetett intézkedések előrehozásáról. Az FDP ugyanis az adóreform 1998-as bevezetése mellett kardoskodik, míg a vezető kormánypárt, a CDU egy évvel későbbre tervezi a kezdést. A szociáldemokrata ellenzék is hallatja hangját az adóügyi vitában, a kormány megszüntetési szándékával ellentétben nem csupán megtartani, hanem még felemelni is javasolják a vagyonadót, a jövedelemadónál viszont a kulcsok mérséklését és az adómentes sáv kiszélesítését is szükségesnek tartják. A német tartományok a hét végén arról állapodtak meg, hogy szigorítják és egységesítik a jövedelemadó-bevallások ellenőrzését. A HÉTFŐN NYITÓ FARNBOROUGH-I REPÜLÉSI KIÁLLÍTÁS a szokásosnál is nagyobb konkurenciaharcot ígér. A csata két hangadója a nyugat-európai Airbus konzorcium illetve az amerikai Boeing. Az Airbus a már meglévő típusaira igyekszik új megrendeléseket biztosítani, míg a Boeingnél az a fő kérdés, hogy a cég be tudja-e jelenteni a közismert Jumbo két új változatának piacra dobását. Ez elsősorban attól függ, hogy a már felvett ázsiai megrendelések mellé kap-e támogatást a programhoz a vezető amerikai és európai légitársaságoktól is. A hosszú távú repülésre alkalmas gépek egyik fő potenciális üzemeltetője, a British Airways mindenesetre sokallja az egyik új változat, a 747-600-as 235 millió dolláros listaárát, hiszen a jelenlegi legkorszerűbb Jumbók „csak” 165 millióba kerülnek. BUKARESTBEN BEMUTATTÁK AZ ÚJ 50 EZRES BANKJEGYET, amely a tervek szerint november 20-án kerül forgalomba. A Georghe Enescu képmásával díszített bankjegy lesz az első a romániai papírpénzek sorozatában, amelyen dombornyomással nehezítik a hamisítást. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 Központi telefonszámok: 270-4349,120-8217,129-1436,149-0305; Fax: 270-1117 • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 140-8939, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest, XIII. Lehel u. 10/a., levélcím: HELIR, Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 22 800 Ft, fél évre 11 400 Ft, negyed évre 5700 Ft, egy hónapra 1900 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. NAGY-BRITANNIA MEGINT BIZAKODIK Ellentmondó vizsgálati eredmények a kergemarha-kórról A brit kormány alig titkolt lelkesedéssel, az Európai Unió brüsszeli bizottsága viszont jó adag szkepticizmussal fogadta azt a tudományos jelentést, amely szerint a brit marhaállományt megtizedelő úgynevezett kergemarha-kór (vagy BSE-betegség) 2001-re magától is elmúlna, ezért a tervezettnél kevesebb állat kényszervágására van szükség. A londoni kormány azt is kilátásba helyezte, hogy az oxfordi egyetem tudósai által készített és a Nature című tudományos lapban nyilvánosságra hozott tanulmányt megvitatják a farmerek képviselőivel folytatott e heti megbeszéléseken, a tervezett 147 ezer kényszervágás egy részének elhagyásáról vagy csökkentéséről azonban nem foglalt állást. Az EU brüsszeli bizottsága egyelőre nem adta jelét annak, hogy hajlandó volna hozzájárulni a Londonnal hosszas tárgyalások során kialakult szelektív kényszervágások számának és menetrendjének felülvizsgálatához. Brüsszel először is szeretné saját szakértőivel is ellenőriztetni a brit tudósok állítását, miszerint a BSE-járvány természetes módon, külső beavatkozás nélkül is elmúlik. A tanulmány kevésbé biztató megállapítása, hogy a járvány kitörése óta 700 ezer fertőzött állat húsa került be a táplálkozási láncba, így nem zárható ki, hogy a betegség emberi formája, a Creutzfeld-Jacob-betegség (CJD) az eddiginél nagyságrendekkel nagyobb méreteket ölt. Elméletileg minden nagy-britanniai húsevő jó eséllyel fogyasztott fertőzött marhahúst, így a tudósok szerint egyelőre megjósolhatatlan, hogy hány CJD-esetet regisztrálnak majd az elkövetkező években. Szakértők szerint a legnagyobb veszélynek a hamburger- és húspástétom-fogyasztók vannak kitéve, mivel e termékeknek magas a belsőségtartalmuk. Eddig 12 esetben (köztük négy marhatenyésztő farmerben) azonosították a CJD új alfaját, amelyet a feltételezések szerint BSE-vel fertőzött marhahús fogyasztása vált ki. Közben továbbra sem enyhült a BSE terjedésével kapcsolatos bizonytalanság. Néhány hete brit tudósok megállapították, hogy a betegséget a tehenek borjaikra is átterjeszthetik, de mivel ennek mikéntjét továbbra is homály fedi, a betegséget biztosan csak az elhullást követő boncolásnál tudják diagnosztizálni. Amerikai tudósok ennél is riasztóbb bejelentést tettek a minap: szerintük a fertőzés az állatok elkábítása és levágása között az agyból a véredényekbe és az állat egész testébe eljuthat, ami azt jelentené, hogy a brit hatóságok által előírt vágóhídi rendszabályok (elsősorban a belsőségek, az agy és a gerincvelő megsemmisítése) nem nyújtanak megfelelő védelmet. A marhaválság miatt visszaesett a marhahús iránti kereslet, ami az árakra is kedvezőtlenül hatott. A francia farmerek ezt megelégelve a napokban az utcára vonultak, és egy marhanyájat maguk előtt terelve meg sem álltak az Eiffel-toronyig. A farmerek az Európai Unión kívülről (többek között Kelet-Európából) érkező marhaimport ellen tiltakoznak, és azzal fenyegetőznek, hogy országos útelzárásokat szerveznek. Both Vilmos (BBC World Service) Belgrád aláveti magát az IMF feltételeinek (Folytatás az 1. oldalról) Az idei első félév statisztikai adatai szerint a GDP 2,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A GDP 1995-ös 15 milliárd dolláros szintje - bár 6 százalékkal már meghaladta az előző évit - még mindig csak 55,4 százaléka volt az 1990-es utolsó békeév értékének. Az év első felében 1 milliárd dolláros külkereskedelmi passzívum halmozódott fel, és az exportőrök felől növekszik a nyomás az általuk túlértékeltnek tartott dinár leértékelésére. Független gazdasági kutatók szerint azonban egy ilyen intézkedés azonnal beindítaná az árspirált. Az első félév havi átlagos inflációja 5,1 százalék volt, ami 82 százalékos éves pénzromlást vetít előre. Zarko Trbojevics, a központi bank alelnöke júniusban úgy nyilatkozott, hogy a dinárnak a német márkához viszonyított 3,3-as rögzített árfolyama 1996 végéig változatlan marad. Amennyiben így lesz, könnyen visszatérhet a korábban kialakult kettős árfolyam. A dinárt utoljára 1995 novemberében értékelték le, akkor 70 százalékos devalválással lehetett az aktuális szabadpiaci árfolyamhoz igazítani. Azóta a hivatalos és a feketepiaci árfolyam közötti eltérést sikerült 10 százalékon belül tartani. A fizetésképtelenné vált vállalatok és a körbetartozások miatt az ország belső adósságállománya közel 4 milliárd dinárra nőtt ez év első felében. A körbetartozás már annyira aggasztja a jegybankot, hogy annak egyik alelnöke a hét végén bejelentette: a pénzintézet tervet dolgozott ki e tartozások eltüntetésére. A magán-, illetve állami tulajdonú vállalatok adósságát az elképzelés szerint államkötvényekre váltanák át, a kereskedelmi bankok tartozásait pedig a jövőben határozatlan idejű és felső korlát nélküli overdraftként kezelné a jegybank. A gazdaság tőkeszegénysége miatt legalább 1 milliárd dolláros azonnali működőtőke-importra lenne szükség, de ez csak gazdaságilag megalapozott fejlesztési programok esetében remélhető. A jegybanktól nem várható ilyen irányú segítség, mivel pénzpolitikájával ellentmondana a keményvaluta-fedezet nélküli pénzkibocsátás. A legutóbbi adatok szerint egyébként a GDP egyharmadát ma már „valódi" magáncégek termelik, melyeket a szakértők megkülönböztetnek az öt évig tartó tulajdonátalakítási folyamaton keresztülment volt állami cégektől. A 175 ezer bejegyzett cégből 72 ezer aktív. Az alelnök szerint valójában már 56 százalékos hozzájárulásról lehet beszélni, hiszen a mintegy 210 ezer - zömében kiskereskedő vagy kisiparos - úgynevezett „magánvállalkozói egység"-adatait is feltétlenül ide kell sorolni. A minisztérium számítása szerint a magánszektor 536 ezer főt foglalkoztat, de a családtagokkal kiegészítve számuk eléri az egymilliót, noha a hivatalos statisztikák csak 283 ezer főről tudnak. G. S. Felgyorsul a lengyel állami vállalatok társaságosítása (Folytatás az 1. oldalról) A hét végén jelentős megállapodás született a lengyelországi érdekegyeztetési tanácsban, a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselői megegyeztek abban, hogy jövőre 17 százalékos lehet a béremelési plafon a versenyszférában. A jelentős termelékenységjavulással profitot elérő cégek ennél nagyobb mértékben is növelhetik kifizetéseiket, az alacsony hatékonysággal működő állami vállalatok esetében viszont a megállapított értéknél többet juttató vezetőkre komoly felelősségre vonás vár. Az egyezség az utolsó pillanatban született, amennyiben a felek nem jutottak volna közös nevezőre, úgy a kormány joga lett volna egyoldalúan megállapítani a béremelés felső határát. A kormányzat egyébként a tárgyalások utolsó szakaszában 16 százalékot ajánlott, a szakszervezetek pedig 18 százalékot kértek. A létrejött kompromisszum elvileg reálbér-emelkedést is lehetővé tesz, hiszen a jövő évi hivatalos inflációs előirányzat 13 százalék. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG 1996. szeptember 2. Őszi nagyüzem az európai közös valutáról Viktor Klima osztrák pénzügyminiszter szerint a tervezett időpontban, 1999-ben létrejön a közös európai pénz és Ausztria az elsők között csatlakozik majd az európai pénzügyi unióhoz (EMU). Az alpachi gazdasági értekezleten Klima elmondta, hogy Ausztria teljes mértékben támogatja egy stabilizációs paktum bevezetését, amely megakadályozná, hogy az EMU-hoz csatlakozó országok később nagy költségvetési hiányt és államadósságot halmozzanak fel. Klima szerint nem szabad lazítani a maastrichti kritériumokon, jelenlegi javaslatban szereplő eljárás sokak szerint nehézkes, továbbá nem elég szigorú. Az EU tisztviselői szerint Theo Waigel német pénzügyminiszter javaslatainak figyelembevételével kialakítható egy kompromisszumos új szabályozás. Az árfolyam-mechanizmusra vonatkozóan az új javaslatban az áll, hogy a közös valuta legyen az a bázis, amelyhez valutáikat az EMU-n kívül maradó országok - amennyiben kormányuk ezt elfogadja - hozzáigazítják egy viszonylag széles és rugalmas árfolyamsáv alkalmazás Amerikai guru szerint nem lesz euro John Naisbitt, az egyik legismertebb amerikai gazdasági elemző szerint kudarcra ítéltetett az EMU bevezetésének ötlete. Egy finn lapnak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy „a maastrichti tervnek befellegzett, sőt, valójában eleve halva született ötlet volt". Szerinte ugyanolyan abszurd elgondolás ez, mintha valaki azzal hozakodna elő, hogy közös valutát vezessenek be az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban. „A szabad kereskedelem működik, a közös valuta viszont marhaság” - szögezte le Naisbitt. (Reuter) Az EMU megítélése azonban távolról sem egységes. Szeptember elején az Európai Bizottság három alapvető kérdéscsoport vitatott pontjairól fog tanácskozni. Ezek között szerepel a Klima által említett költségvetési stabilizációs paktum, továbbá az árfolyam-mechanizmus és az EMU kapcsán felmerülő jogi szabályozás. A stabilizációs paktum esetében az a fő kérdés, hogy miként büntessék meg azokat a kormányokat, amelyeknél a költségvetési hiány meghaladja az előírt szintet, azaz a GDP 3 százalékát. A sával. Az új javaslat kidolgozói nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az EMU-ba való belépésnek valóban önkéntesnek kell lennie. A jogi keret kapcsán a legtöbb aggodalom amiatt merült fel, hogy sikerül-e biztosítani a jelenleg érvényben lévő szerződések folytonosságát. A brüsszeli bizottság számos javaslattal állt elő e téren, ám ma már mindenki látja, hogy lehetetlen mindenre kiterjedő jogi szabályozást kidolgozni. (Reuter, MTI) Tervek a Panama-csatorna kiváltására Októbertől emelik a használati díjat A közép-amerikai földszorost átszelő Panama-csatorna immár 80 esztendeje áll a kelet-nyugati hajózás szolgálatában, s most, hogy kapacitása kezd elégtelenné válni, egyre több ország szeretne konkurenciát támasztani a létesítménnyel. Négy állam - Mexikó, Honduras, Nicaragua és Kolumbia - is verseng azért, hogy elfogadják ajánlatát a fenntartási munkálatok miatt néha hetekre lezárt Panama-csatorna kiváltására. Az üzlet jövedelmező, hiszen a Kelet-Ázsia és Észak-Európa között zajló konténerforgalom évente 5-8 százalékkal növekszik, ráadásul a távol-keleti „kistigrisek” a jelenlegieknél még nagyobb konténerhajók építését tervezik, amelyek el sem férnének a Panama-csatornában. Arról persze nincs szó, hogy fáradságos munkával újabb vízi utat ássanak ki az óceánok között - egyedül Kolumbia dédelget ilyen elképzelést -, hiszen ez csillagászati összegeket emésztene fel. Ehelyett azt tervezik, hogy nagy sebességű, konténerszállításra alkalmas vasútvonallal kötik össze a földszoros két partján lévő mélyvízű kikötőket. A „száraz csatorna” ötlete nem is új keletű: Nicaragua már 1962-ben foglalkozott a gondolattal, később Costa Rica akart ilyen vasútvonal-építésbe fogni japán tőke segítségével, Mexikó pedig 1976 és 1982 között már le is fektette a síneket, csakhogy az üzlet akkor nem jött be. Közép-Amerika legnagyobb országa most ismét napirendre tűzte a pálya és a már szintén létező két kikötő rehabilitációját. A legmesszebbre azonban a nicaraguai javaslat jutott; itt már az 1,4 milliárd dolláros projekt kivitelezésére alakult, „nehézsúlyú” multinacionális vállalatokból álló konzorcium várja a kormány jóváhagyását, hogy megkezdjék a megvalósíthatósági tanulmány készítését. A világ tengeri kereskedelmének 4 százalékát lebonyolító Panama-csatorna kezelésével foglalkozó amerikai kormányhivatal úgy véli, az elképzelések kivitelezése drága és redundáns mulatság lenne. A hivatal szerint 1997 és 2005 között 3 milliárd dollárt fognak fordítani a 83 kilométer hosszú csatorna fejlesztésére, amelybe beletartozna a kétirányú közlekedés megvalósítása is. A hosszú távú elképzelésekbe illik az az intézkedés is, amelynek értelmében október 1-jétől 16 százalékkal megemelik a csatornahasználati díjat. Ennek kapcsán nemzetközi fuvarozók máris nemtetszésüknek adtak hangot, ugyanis félnek: hamarosan véget ér az olcsó, általában csak a fenntartási költségeket fedező átkelési tarifák több évtizedes korszaka (az első hatvan évben például egyáltalán nem emelték a díjakat), helyet adva a profitorientált díjszabásnak, különösen azután, hogy 1999-ben panamai kézbe kerül a létesítmény. (Reuter, AP-DJ) Ausztriában a határvidékeken a leggyengébb a vásárlóerő Bécsi tudósítónktól. Továbbra is Burgenland Ausztria legszegényebb tartománya, s változatlanul Bécsben és Salzburgban a legnagyobb a vásárlóerő. Mindazonáltal a piackutatók és közgazdászok egybehangzóan a különbségek csökkenését jelzik. Egészen pontosan, a különbség a leggazdagabb Bécs és a legszegényebb Burgenland között az elmúlt öt évben több mint 10 százalékponttal mérséklődött. Bécsben, Karintiában és Vorarlbergben 1992 és 1995 között csökkent az egy főre jutó vásárlóerő, Salzburgban és Burgenlandban nem változott, a többi tartományban pedig enyhén emelkedett. A Wifo gazdaságkutató intézet szakértője szerint a sokat emlegetett kelet-nyugati különbség nem létezik, sokkal inkább a városi vonzáskörzetek és a határövezetek közötti. A határ menti körzetek lakói - a közeli diszkontáruházak hiánya miatt - drágán kénytelenek vásárolni, s a jövedelmük is egyre inkább csökkenő. A tartományi és központi igyekezet a jövedelmi olló összezárására - dacára az üzemek áttelepítésének, a szubvencióknak - a szakértők szerint ugyancsak kevés eredményt hozott. F. Zs.