Napi Gazdaság, 1996. szeptember (6. évfolyam, 202-226. szám)

1996-09-02 / 202. szám

2 VILÁGGAZDASÁG 1996. szeptember 2. LAPSZEL 4 QLAJÁR-EMELKEDÉSRE SZÁMÍTANAK A PIACOK a hét elején az iraki kurdok kö­rül kirobbant harcok miatt, mert az összecsapások veszélyez­tethetik a nyersanyagszállítást. Londoni szakértők szerint a barrelenkénti olajár elérheti a 21 dollárt is. Árfelhajtó ténye­ző az is, hogy még mindig nem indult be az ENSZ által felügyelt iraki program, az olajeladás fe­jében engedélyezett élelmiszer- és gyógyszerimport, sőt az új fejlemények nyomán máris töb­ben követelik - így például Bob Dole, a republikánus párti ame­rikai elnökjelölt - a Bagdad­dal szembeni embargó meg­hosszabbítását. 4 KOHL KANCELLÁR ÉS CHIRAC ElyNÖK BONNI VILLAMTALALKOZÓJAN a közös európai valuta megte­remtésének feltételeiről esett a legtöbb szó. A rendszeresí­tett német-francia csúcson a két ország vezetői katonai költ­ségvetéseik lefaragását is meg­vitatták, korábban ez a téma feszültséget okozott Bonn és Párizs között, mert át kell prog­ramozniuk a hadiiparban ter­vezett együttműködésüket. 4 A NÉMET KORMÁNYKOA­LÍCIÓN BELÜLI ELLENTÉTEK nem enyhülnek az adóreform körüli vitában. Theo Waigel pénzügyminiszter a ZDF tele­víziónak nyilatkozva figyelmez­tette a szabaddemokratákat, hogy tegyenek le a meghirde­tett intézkedések előrehozásá­ról. Az FDP ugyanis az adó­reform 1998-as bevezetése mel­lett kardoskodik, míg a vezető kormánypárt, a CDU egy év­vel későbbre tervezi a kezdést. A szociáldemokrata ellenzék is hallatja hangját az adóügyi vi­tában, a kormány megszünte­tési szándékával ellentétben nem csupán megtartani, hanem még felemelni is javasolják a vagyonadót, a jövedelemadó­nál viszont a kulcsok mérsék­lését és az adómentes sáv ki- szélesítését is szükségesnek tartják. A német tartományok a hét végén arról állapodtak meg, hogy szigorítják és egy­ségesítik a jövedelemadó-be­vallások ellenőrzését. 4 A HÉTFŐN NYITÓ FARNBOROUGH-I REPÜLÉSI KIÁLLÍTÁS a szokásosnál is nagyobb konkurenciaharcot ígér. A csata két hangadója a nyugat-európai Airbus konzor­cium illetve az amerikai Boe­ing. Az Airbus a már meglévő típusaira igyekszik új megren­deléseket biztosítani, míg a Bo- eingnél az a fő kérdés, hogy a cég be tudja-e jelenteni a közismert Jumbo két új válto­zatának piacra dobását. Ez el­sősorban attól függ, hogy a már felvett ázsiai megrendelések mellé kap-e támogatást a prog­ramhoz a vezető amerikai és európai légitársaságoktól is. A hosszú távú repülésre alkalmas gépek egyik fő potenciális üze­meltetője, a British Airways min­denesetre sokallja az egyik új változat, a 747-600-as 235 mil­lió dolláros listaárát, hiszen a jelenlegi legkorszerűbb Jumbók „csak” 165 millióba kerülnek. 4 BUKARESTBEN BEMU­TATTÁK AZ ÚJ 50 EZRES BANKJEGYET, amely a ter­vek szerint november 20-án ke­rül forgalomba. A Georghe Enescu képmásával díszített bankjegy lesz az első a romá­niai papírpénzek sorozatában, amelyen dombornyomással ne­hezítik a hamisítást. NAGY-BRITANNIA MEGINT BIZAKODIK Ellentmondó vizsgálati eredmények a kergemarha-kórról A brit kormány alig titkolt lelkesedéssel, az Európai Unió brüsszeli bizottsága viszont jó adag szkepticizmussal fo­gadta azt a tudományos jelentést, amely szerint a brit marhaállományt megtizedelő úgynevezett kergemarha-kór (vagy BSE-betegság) 2001-re magától is elmúlna, ezért a tervezettnél kevesebb állat kényszervágására van szük­ség. A londoni kormány azt is ki­látásba helyezte, hogy az oxfordi egyetem tudósai által készített és a Nature című tudományos lapban nyilvánosságra hozott ta­nulmányt megvitatják a farme­rek képviselőivel folytatott e heti megbeszéléseken, a tervezett 147 ezer kényszervágás egy részének elhagyásáról vagy csökkentésé­ről azonban nem foglalt állást. Az EU brüsszeli bizottsága egyelőre nem adta jelét annak, hogy haj­landó volna hozzájárulni a Lon­donnal hosszas tárgyalások so­rán kialakult szelektív kényszer- vágások számának és menetrend­jének felülvizsgálatához. Brüsszel először is szeretné saját szakér­tőivel is ellenőriztetni a brit tu­dósok állítását, miszerint a BSE-járvány természetes módon, külső beavatkozás nélkül is el­múlik. A tanulmány kevésbé biztató megállapítása, hogy a járvány ki­törése óta 700 ezer fertőzött ál­lat húsa került be a táplálkozási láncba, így nem zárható ki, hogy a betegség emberi formája, a Creutzfeld-Jacob-betegség (CJD) az eddiginél nagyságrendekkel na­gyobb méreteket ölt. Elméleti­leg minden nagy-britanniai húsevő jó eséllyel fogyasztott fertőzött marhahúst, így a tudósok sze­rint egyelőre megjósolhatatlan, hogy hány CJD-esetet regisztrál­nak majd az elkövetkező évek­ben. Szakértők szerint a legna­gyobb veszélynek a hamburger- és húspástétom-fogyasztók van­Belgrád aláveti magát az IMF feltételeinek (Folytatás az 1. oldalról) Az idei első félév statisztikai adatai szerint a GDP 2,5 száza­lékkal haladta meg az előző évit. A GDP 1995-ös 15 milliárd dol­láros szintje - bár 6 százalékkal már meghaladta az előző évit - még mindig csak 55,4 százaléka volt az 1990-es utolsó békeév ér­tékének. Az év első felében 1 milliárd dolláros külkereskedel­mi passzívum halmozódott fel, és az exportőrök felől növekszik a nyomás az általuk túlértékelt­nek tartott dinár leértékelésére. Független gazdasági kutatók sze­rint azonban egy ilyen intézke­dés azonnal beindítaná az árspirált. Az első félév havi átlagos inf­lációja 5,1 százalék volt, ami 82 százalékos éves pénzromlást ve­tít előre. Zarko Trbojevics, a köz­ponti bank alelnöke júniusban Felgyorsul a lengyel állami vállalatok társaságosítása (Folytatás az 1. oldalról) A hét végén jelentős megálla­podás született a lengyelországi érdekegyeztetési tanácsban, a kor­mány, a munkáltatók és a szak­szervezetek képviselői megegyez­tek abban, hogy jövőre 17 száza­lékos lehet a béremelési plafon a versenyszférában. A jelentős ter­melékenységjavulással profitot elérő cégek ennél nagyobb mértékben is növelhetik kifizetéseiket, az ala­csony hatékonysággal működő ál­lami vállalatok esetében viszont a megállapított értéknél többet juttató vezetőkre komoly felelős­ségre vonás vár. Az egyezség az utolsó pillanatban született, amennyiben a felek nem jutot­tak volna közös nevezőre, úgy a kormány joga lett volna egyol­dalúan megállapítani a béreme­lés felső határát. A kormányzat egyébként a tárgyalások utolsó sza­kaszában 16 százalékot ajánlott, a szakszervezetek pedig 18 száza­lékot kértek. A létrejött komp­romisszum. elvileg reálbér-emelke­dést is lehetővé tesz, hiszen a jö­vő évi hivatalos inflációs előirányzat 13 százalék. (Reuter) úgy nyilatkozott, hogy a dinár­nak a német márkához viszonyí­tott 3,3-as rögzített árfolyama 1996 végéig változatlan marad. Amennyiben így lesz, könnyen visszatérhet a korábban kialakult kettős árfolyam. A dinárt utol­jára 1995 novemberében érté­kelték le, akkor 70 százalékos devalválással lehetett az aktuá­lis szabadpiaci árfolyamhoz iga­zítani. Azóta a hivatalos és a feketepiaci árfolyam közötti el- téréstiikerült 10 százalékon be­lül tartani. A fizetésképtelenné vált vál­lalatok és a körbetartozások miatt az ország belső adósságállomá­nya közel 4 milliárd dinárra nőtt ez év első felében. A körbetar­tozás már annyira aggasztja a jegy­bankot, hogy annak egyik alel- nöke a hét végén bejelentette: a pénzintézet tervet dolgozott ki e tartozások eltüntetésére. A ma­gán-, illetve állami tulajdonú vál­lalatok adósságát az elképzelés szerint államkötvényekre válta­nák át, a kereskedelmi bankok tartozásait pedig a jövőben ha­tározatlan idejű és felső korlát nélküli overdraftként kezelné a jegybank. A gazdaság tőkesze­génysége miatt legalább 1 milli­árd dolláros azonnali műkö­dőtőke-importra lenne szükség, de ez csak gazdaságilag megala­pozott fejlesztési programok ese­tében remélhető. A jegybanktól nem várható ilyen irányú segít­ség, mivel pénzpolitikájával el­lentmondana a keményvaluta-fe- dezet nélküli pénzkibocsátás. A legutóbbi adatok szerint egyéb­ként a GDP egyharmadát ma már „valódi" magáncégek termelik, me­lyeket a szakértők megkülönböz­tetnek az öt évig tartó tulajdon- átalakítási folyamaton keresztül­ment volt állami cégektől. A 175 ezer bejegyzett cégből 72 ezer aktív. Az alelnök szerint valójában már 56 százalékos hozzájárulásról le­het beszélni, hiszen a mintegy 210 ezer - zömében kiskereskedő vagy kisiparos - úgynevezett „magán- vállalkozói egység"-adatait is fel­tétlenül ide kell sorolni. A mi­nisztérium számítása szerint a ma­gánszektor 536 ezer főt foglalkoztat, de a családtagokkal kiegészítve számuk eléri az egymilliót, noha a hivatalos statisztikák csak 283 ezer főről tudnak. G. S. nak kitéve, mivel e termékek­nek magas a belsőségtartalmuk. Eddig 12 esetben (köztük négy marhatenyésztő farmerben) azo­nosították a CJD új alfaját, ame­lyet a feltételezések szerint BSE-vel fertőzött marhahús fogyasztása vált ki. Közben továbbra sem enyhült a BSE terjedésével kapcsolatos bizonytalanság. Néhány hete brit tudósok megállapították, hogy a betegséget a tehenek borjaikra is átterjeszthetik, de mivel en­nek mikéntjét továbbra is ho­mály fedi, a betegséget biztosan csak az elhullást követő bonco­lásnál tudják diagnosztizálni. Amerikai tudósok ennél is riasz­tóbb bejelentést tettek a minap: szerintük a fertőzés az állatok elkábítása és levágása között az agyból a véredényekbe és az ál­lat egész testébe eljuthat, ami azt jelentené, hogy a brit ható­ságok által előírt vágóhídi rend­szabályok (elsősorban a belsősé­gek, az agy és a gerincvelő meg­semmisítése) nem nyújtanak meg­felelő védelmet. A marhaválság miatt vissza­esett a marhahús iránti keres­let, ami az árakra is kedvezőtle­nül hatott. A francia farmerek ezt megelégelve a napokban az utcára vonultak, és egy marha­nyájat maguk előtt terelve meg sem álltak az Eiffel-toronyig. A farmerek az Európai Unión kí­vülről (többek között Kelet-Eu- rópából) érkező marhaimport ellen tiltakoznak, és azzal fenyegetőz­nek, hogy országos útelzáráso­kat szerveznek. Both Vilmos (BBC World Service) Őszi nagyüzem az európai közös valutáról Viktor Klíma osztrák pénzügy- miniszter szerint a tervezett idő­pontban, 1999-ben létrejön a kö­zös európai pénz és Ausztria az elsők között csatlakozik majd az európai pénzügyi unióhoz (EMU). Az alpachi gazdasági értekezle­ten Kiima elmondta, hogy Auszt­ria teljes mértékben támogatja egy stabilizációs paktum beve­zetését, amely megakadályozná, hogy az EMU-hoz csatlakozó or­szágok később nagy költségve­tési hiányt és államadósságot hal­mozzanak fel. Kiima szerint nem szabad lazítani a maastrichti kri­tériumokon. jelenlegi javaslatban szereplő el­járás sokak szerint nehézkes, to­vábbá nem elég szigorú. Az EU tisztviselői szerint Theo Waigel né­met pénzügyminiszter javaslata­inak figyelembevételével kiala­kítható egy kompromisszumos új szabályozás. Az árfolyam-mechanizmusra vonatkozóan az új javaslatban az áll, hogy a közös valuta le­gyen az a bázis, amelyhez valu­táikat az EMU-n kívül maradó országok - amennyiben kormá­nyuk ezt elfogadja - hozzáiga­zítják egy viszonylag széles és ru­galmas árfolyamsáv alkalmazá­Amerikai guru szerint nem lesz euro John Naisbitt, az egyik legismertebb amerikai gazdasági elem­ző szerint kudarcra ítéltetett az EMU bevezetésének ötlete. Egy finn lapnak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy „a maastrichti tervnek befellegzett, sőt, valójában eleve halva született ötlet volt". Szerinte ugyanolyan abszurd elgondolás ez, mintha valaki azzal hozakodna elő, hogy közös valutát vezessenek be az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexi­kóban. „A szabad kereskedelem működik, a közös valuta viszont marhaság” - szögezte le Naisbitt. (Reuter) Az EMU megítélése azonban távolról sem egységes. Szeptem­ber elején az Európai Bizottság három alapvető kérdéscsoport vi­tatott pontjairól fog tanácskoz­ni. Ezek között szerepel a Kiima által említett költségvetési sta­bilizációs paktum, továbbá az ár­folyam-mechanizmus és az EMU kapcsán felmerülő jogi szabályozás. A stabilizációs paktum eseté­ben az a fő kérdés, hogy miként büntessék meg azokat a kormá­nyokat, amelyeknél a költségvetési hiány meghaladja az előírt szin­tet, azaz a GDP 3 százalékát. A sával. Az új javaslat kidolgozói nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az EMU-ba való belépés­nek valóban önkéntesnek kell lennie. A jogi keret kapcsán a leg­több aggodalom amiatt merült fel, hogy sikerül-e biztosítani a jelenleg érvényben lévő szerző­dések folytonosságát. A brüsszeli bizottság számos javaslattal állt elő e téren, ám ma már min­denki látja, hogy lehetetlen min­denre kiterjedő jogi szabályozást kidolgozni. (Reuter, MTI) Tervek a Panama-csatorna kiváltására Októbertől emelik a használati díjat A közép-amerikai földszorost átszelő Panama-csatorna immár 80 esztendeje áll a kelet-nyugati hajózás szolgá­latában, s most, hogy kapacitása kezd elégtelenné válni, egyre több ország szeretne konkurenciát támasztani a létesítménnyel. Négy állam - Mexikó, Hon­duras, Nicaragua és Kolumbia - is verseng azért, hogy elfogad­ják ajánlatát a fenntartási mun­kálatok miatt néha hetekre le­zárt Panama-csatorna kiváltására. Az üzl^t jövedelmező, hiszen a Kelet-Ázsia és Eszak-Európa kö­zött zajló konténerforgalom évente 5-8 százalékkal növekszik, ráa­dásul a távol-keleti „kistigrisek” a jelenlegieknél még nagyobb kon­ténerhajók építését tervezik, ame­lyek el sem férnének a Pana­ma-csatornában. Arról persze nincs szó, hogy fáradságos munkával újabb vízi utat ássanak ki az óceánok kö­zött - egyedül Kolumbia dédel­get ilyen elképzelést -, hiszen ez csillagászati összegeket emésztene fel. Ehelyett azt tervezik, hogy nagy sebességű, konténerszállí­tásra alkalmas vasútvonallal kötik össze a földszoros két partján lévő mélyvízű kikötőket. A „száraz csatorna” ötlete nem is új keletű: Nicaragua már 1962-ben foglalkozott a gondo­lattal, később Costa Rica akart ilyen vasútvonal-építésbe fogni japán tőke segítségével, Mexikó pedig 1976 és 1982 között már le is fektette a síneket, csakhogy az üzlet akkor nem jött be. Kö- zép-Amerika legnagyobb orszá­ga most ismét napirendre tűzte a pálya és a már szintén létező két kikötő rehabilitációját. A leg­messzebbre azonban a nicaraguai javaslat jutott; itt már az 1,4 mil­liárd dolláros projekt kivitelezé­sére alakult, „nehézsúlyú” mul­tinacionális vállalatokból álló kon­zorcium várja a kormány jóvá­hagyását, hogy megkezdjék a megvalósíthatósági tanulmány ké­szítését. A világ tengeri kereskedelmé­nek 4 százalékát lebonyolító Pa­nama-csatorna kezelésével foglal­kozó amerikai kormányhivatal úgy véli, az elképzelések kivitelezése drága és redundáns mulatság lenne. A hivatal szerint 1997 és 2005 között 3 milliárd dollárt fognak fordítani a 83 kilométer hosszú csatorna fejlesztésére, amelybe be­letartozna a kétirányú közleke­dés megvalósítása is. A hosszú távú elképzelésekbe illik az az intéz­kedés is, amelynek értelmében ok­tóber 1-jétől 16 százalékkal meg­emelik a csatornahasználati dí­jat. Ennek kapcsán nemzetközi fuvarozók máris nemtetszésüknek adtak hangot, ugyanis félnek: ha­marosan véget ér az olcsó, álta­lában csak a fenntartási költsé­geket fedező átkelési tarifák több évtizedes korszaka (az első hat­van évben például egyáltalán nem emelték a díjakat), helyet adva a profitorientált díjszabásnak, kü­lönösen azután, hogy 1999-ben panamai kézbe kerül a létesítmény. (Reuter, AP-DJ) Ausztriában a határvidékeken a leggyengébb a vásárlóerő Bécsi tudósítónktól: Továbbra is Burgenland Auszt­ria legszegényebb tartománya, s változatlanul Bécsben és Salz­burgban a legnagyobb a vásár­lóerő. Mindazonáltal a piacku­tatók és közgazdászok egybehangzóan a különbségek csökkenését jelzik. Egészen pon­tosan, a különbség a leggazda­gabb Bécs és a legszegényebb Bur­genland között az elmúlt öt év­ben több mint 10 százalékpont­tal mérséklődött. Bécsben, Karintiában és Vorarlbergben 1992 és 1995 között csökkent az egy főre jutó vásárlóerő, Salzburgban és Burgenlandban nem változott, a többi tartomány­ban pedig enyhén emelkedett. A Wifo gazdaságkutató intézet szakértője szerint a sokat emle­getett kelet-nyugati különbség nem létezik, sokkal inkább a vá­rosi vonzáskörzetek és a határ­övezetek közötti. A határ men­ti körzetek lakói - a közeli disz­kontáruházak hiánya miatt - drá­gán kénytelenek vásárolni, s a jövedelmük is egyre inkább csök­kenő. A tartományi és központi igyekezet a jövedelmi olló össze- zárására - dacára az üzemek át­telepítésének, a szubvencióknak - a szakértők szerint ugyancsak kevés eredményt hozott. F. Zs. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkái István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István. Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 - Központi teletonszámok: 270-4349,120-8217,129-1436,149-0305: Fax: 270-1117: • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések (elvétele: 140-8939, továbbá a központi telelonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest, XIII. Lehel u. 10/a., levélcím: HELIR, Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 22 800 Ft, fél évre 11 400 Ft, negyed évre 5700 Ft, egy hónapra 1900 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents