Napi Gazdaság, 1996. szeptember (6. évfolyam, 202-226. szám)
1996-09-02 / 202. szám
1996. szeptember 2. MAGYAR GAZDASÁG Dohányimportra szorul az ország Tavaly hektáronként negyvenezer forint veszteség A Magyarországon dohányzó mintegy 4,5 millió ember 22,9 milliárd szál cigarettát vásárolt 1995-ben a hazai dohánygyáraktól. A dohánytermelők által megtermelt mintegy 8,5 ezer tonna dohány azonban kevés volt e mennyiség előállítására, így az ország importra szorult - mondta Bittner Imre, a Dohány Terméktanács soros elnöke múlt heti sajtótájékoztatóján. Magyarországon tavaly 8-8,5 ezer tonna dohányt termeltek meg 5 ezer hektáron az 1994-es 9 ezer tonnával szemben. A tavalyi termésből 5 ezer tonnát exportáltak, így a dohánygyárak által igényelt mennyiség előteremtéséhez 12 ezer tonna importra volt szükség. (A GATT-megállapodás szerint 13 ezer tonna dohány importjára van lehetőség kedvezményes - 60 százalékos - vámtétel mellett.) A magyar dohánytermelők hektáronként 40 ezer forint veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni 1995-ben, annak ellenére, hogy a kormány 100 millió forint vissza nem térítendő és 50 millió forint visszatérítendő támogatást biztosított az ágazatban dolgozók számára. Emellett az idei év elején a magyar dohánygyárak is létrehozták a magyar dohány minőségi és mennyiségi fejlesztését szolgáló alapjukat, amelyből az első évben - azaz 1997-ben - 233 millió forinttal segítik a modernizációs beruházásokat. Bittner beszámolójában elmondta, hogy Magyarországon az EU-csatlakozás időpontjára mintegy 6,5-7 ezer hektár termőterületen kellene dohányt termeszteni ahhoz, hogy a dohánygyárak által igényelt 14 ezer tonnát a termelők elő tudják állítani. Az ágazat számára komoly nehézséget jelent a feketegazdaság, ami tavaly a legális kereskedelem 15 százalékát tette ki. A NAPI Gazdaság információja szerint idén a feketekereskedelem további 5-10 százalékkal emelkedhet (NAPI Gazdaság, 1996. augusztus 29., 4. oldal). Az új zárjegy azonban nem jelenthet megoldást, ugyanis a feketekereskedelemben értékesített cigaretták nem hamisított zárjeggyel, hanem anélkül kerülnek forgalmazásra 50-60 forintos áron, így a Dohány Terméktanács véleménye szerint az erre fordítandó pénzt inkább a szigorúbb ellenőrzésre kellene fordítani. D. B. KÖZMUNKATANÁCSI DÖNTÉSEK Hatezer foglalkoztatott hétszázmillió forintból Az idén támogatási célokra rendelkezésre álló 1 milliárd forintból 700 milliót már odaítélt a Közmunkatanács. Ebből a pénzből több mint 6 ezer, többségében tartós munkanélküli juthat kereseti lehetőséghez. Erről Halmos Csaba elnök tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az elnök elmondta, hogy a jövő év végéig a tervek szerint 60- 80 ezer munkanélkülit vonnak be a különféle programokba. Ez az egy évnél hosszabb ideje munka nélkül lévők egyharmadát érinti. Jövőre a tervek szerint 5 milliárd forintot használhatnak fel erre a célra. Az idei 1 milliárd forintot a privatizációs többletbevételek kamatmegtakarításaiból fedezi a kormány. A jövőre előirányzott 5 milliárdot pedig a költségvetésből kell elkülöníteni, kormányzati beruházásként. A jóváhagyott programokat különféle tárcák szervezik. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szervezésében 2 ezer munkanélkülinek adnak munkát erdőtelepítéseken, 200 millió forint felhasználásával. Ugyancsak az FM szervezi azt a gyógynövénygyűjtési programot, ami 110 munkanélkülinek ad munkát az ország elmaradottabb megyéiben. Ezt a programot 30 millió forint visszatérítendő és 35 millió forint vissza nem térítendő segélyből finanszírozzák. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szervezésében 1800 munkanélkülinek teremtenek állást, 140 millió forint ráfordítással. A tárca árvízvédelmi munkákat szervez a Felső-Tiszán, a Körösök vidékén, valamint az Észak-dunántúli és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 300 millió forint kerettámogatásra írhat ki pályázatot. Ebből az összegből tartós munkanélküliek igénybevételével kívánják felújítani a központi és a helyi oktatási-kulturális intézményhálózatot. A tárca a jövő évben 800 millió forint támogatásra kíván pályáztatni, hogy 2000-ig befejezhessék az említett felújításokat. Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat 68 millió forintot nyert el, melynek felhasználásával 120 munkanélkülinek kívánnak munkahelyet teremteni különböző településeken. Halmos elmondta, a Közmunkatanács nem kívánja meghatározni a foglalkoztatott munkanélkülieknek fizetendő bér nagyságát, csupán azt kötötte ki, hogy az összegnek el kell érnie az adott munkáért a térségben jellemző átlagbért. (NAPI) (Folytatás az 1. oldalról) Kellemetlen hatásként jelentkezett viszont az, hogy a bányák energiafelhasználása az integráció következtében az erőművek belső felhasználásává vált, s ezzel az erőművek nettó értékesítési adatai csökkentek. Az MVM Rt.-csoporthoz tartozó - ám azóta tavaly év végén privatizált - áramszolgáltató társaságok tavaly 28 363 gigawattóra villamos energiát szolgáltattak a hazai fogyasztóknak. A legnagyobb részaránnyal - 27,1 százalék - a Budapesti Elektromos Művek Rt. rendelkezett. Ezt követi az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. 20,8 százalékkal és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. 16,8 százalékkal. (NAPI) Csekély növekedés a villamosenergia-felhasználásban PÉNZÜGYMINISZTERI FIGYELMEZTETÉS Nem érdemes érdekképviselettel adót elkerülni A jövőbeni félreértések elkerülése végett a pénzügyminiszter közleményben hívja fel a figyelmet arra, hogy az APEH a szövetkezeti üzletrészekhez kapcsolódó adó-visszaigényléshez hasonlóan nem nézi el az érdek-képviseleti tagdíjakkal, illetve szociális támogatásokkal való adóelkerülést sem. A közlemény szerint a tagdíj célja az érdekképviseletek fenntartása, működési költségük előteremtése. Miután az adóalapból való levonhatóság ezt kívánja elősegíteni, az adóhatóság a túlzott mértékű tagdíjfizetés esetén megvizsgálja, hogy a tagdíjat fizetők vagy hozzátartozóik kapnak-e szociális segélyként pénzt a tagdíjból összegyűjtött forrásokból, illetve hogy a segélyezettek milyen kapcsolatban vannak a szervezettel vagy a tagokkal. Ha mindezek alapján bebizonyosodik, hogy az adó elkerülését célzó színlelt tagságról és érdek-képviseleti tevékenységről van szó, akkor az adókötelezettség szempontjából a tagdíjfizetést megelőző jövedelmi viszonyokat tekintik mértékadónak. Az adóhatóság a szokásos mértéket, a jövedelem 1-3 százalékát meghaladó tagdíjat kivető, szociális segélyezést folytató érdek-képviseleti szervezet pénzügyi tevékenységét, illetve tagjainak adóbevallását a személyi jövedelemadóról szóló törvény első paragrafusának 4. és 5. bekezdése alapján vizsgálhatja. Ha magánszemély oly módon fizet érdek-képviseleti tagdíjat, hogy azzal összefüggésben számára, vagy más, általa megjelölt személynek szociális segély címén adómentes pénzt juttat vissza a tagdíjat beszedő szervezet, akkor az adóhatóság az szja-törvény 1. paragrafusának 4. bekezdése szerint az adó elkerülését célzó színlelt jogügylet lehetőségét vizsgálja. (NAPI) A tb-alapok hiányára nincs fedezet (Folytatás az 1. oldalról) A hiány lefaragására tett kísérlet, a rendkívüli 24 milliárdos járulékbehajtás kifulladni látszik, a napokban felbukkant pénzügyi konstrukció (lásd interjúnkat) is csak jövőre hozhat pénzt. Az egyetlen, továbbra is lehetséges megoldás az lenne, ha a központi költségvetés végre teljesítené az előző és a mostani kormány néhány korábbi döntésében foglalt kötelezettségvállalást, és központi forrásból rendezné néhány kiemelt, állami tulajdonban lévő adós tb-tartozását. Ez a megoldás államháztartási szinten nem jelent semmit, hiszen a tb-alapok hiányának csökkenésével párhuzamosan nőne a büdzsé hiánya. A privatizációs bevételek nyomán keletkező kamatmegtakarítással sincs minden rendben. Bokros Lajos pénzügyminiszter és Surányi György jegybankelnök annak idején az Országgyűlés gazdasági bizottsága számára készített kalkulációjában azzal számolt, hogy ha a központi költségvetés idén még 100 milliárd forintnyi privatizációs bevételt kap és azt államadósság-csökkentésre fordítja, akkor 15-20 milliárd forint kamatmegtakarítás keletkezhet. Ehhez képest a Horn-kormány 23 milliárd forintot pántlikázott meg, miközben a kormány minden tagja tudja: nem fog 100 milliárd befolyni a költségvetésbe. A költségvetés módosításával egy időben elfogadott határozatban ugyanis - értesüléseink szerint az is benne volt, hogy maximum 50-60 milliárd forintra lehet számítani, arra is csak az év utolsó negyedében. A költségvetés kiadási előirányzatainak növelésére tett javaslataival a PM igyekszik betömködni a más tárcák, illetve Horn Gyula miniszterelnök által év közben vállalt kötelezettségek nyomán keletkező lyukakat. A Horn Gyula és Szabó György népjóléti miniszter által a PM-re kényszerített, hangulatjavító intézkedésnek szánt egyszeri nyugdíjkompenzáció kimerítette a költségvetés általános tartalékát, ezért ezt 5 milliárd forinttal „újratőkésítik”. A normatív közgyógyellátásra 4,7 milliárd forintot adna a költségvetés az egészségbiztosításnak és a kormány 7 milliárd forinttal növelné az agrárexport támogatására fordítható összeget is. A televízió működőképességét fenntartandó, a tervezet 2,5 milliárd forintot juttatna az intézménynek. Ez a pénz érdekes módon a Népjóléti Minisztérium fejezetében szerepel, mint a szociális okokból előfizetési díjat nem fizetők utáni átalányösszeg. A központi költségvetés első héthavi helyzete a módosításokat is figyelembe véve jónak mondható. A hiány az egész évi előirányzatnak mindössze 43,9 százaléka, összesen 102 milliárd forint. Ennek ellenére van néhány veszélyes pont a büdzsében. A fogyasztásiadó-bevételek az év elejei jelentős elmaradás után nem,akarják utolérni magukat, még mindig csak az éves előirányzat 49 százaléka teljesült. A családi támogatásokra szánt 124 milliárd forint nem lesz elegendő, a Szabad Demokraták Szövetségének szakértői szerint itt 5-6 milliárdos túllépés várható. A társasági adóból az eredeti előirányzatot 10 milliárd forinttal meghaladó bevételre számítanak a PM szakértői, ebből 3,5 milliárdot a módosító csomaggal átvezetnek a költségvetésben. A maradék 6,5 milliárd forint minden bizonnyal elegendő lehet a kiadási előirányzatok kisebb-nagyobb túllépésének ellensúlyozására, de a tervezettnél jóval alacsonyabb hiányra semmiképpen sem lehet számítani. A költségvetés módosításával a kormány elfogadta azt a kitételt is, amely szerint 1996. december 31-ig a központi költségvetés rendezi a Magyar Nemzeti Bank ez évi tényleges veszteségeit. A tényleges veszteség fogalma nem tisztázott, de ezen vélhetőleg a nettó államadósság csökkenésével realizálódó leértékelési veszteség értendő. Ennek mértékéről megoszlanak a vélemények, a HVG 70, az INGBarings 40 milliárd forintra becsüli a várható veszteséget. A PM szóvivője mindkét számot túlzónak találta. Egyre súlyosabb problémának tűnik az ÁPV Rt. által az önkormányzatoknak juttatandó részvények és készpénz ügye. A privatizációs szervezetnek a tervezett 10-15 milliárd forint helyett 53 milliárd forint készpénzt kell átutalnia az önkormányzatok részére a belterületi földek értékesítése címén. Ugyanezen okból további 22 milliárd forint névértékű részvényt kapnak a települések. A gáz- és áramszolgáltatók után 47 milliárd forint névértékű részvényhez jutnak. E tranzakcióknak közvetlen államháztartási hiányt növelő hatásuk nincs, de a megtollasodó önkormányzatok költekezése mindenképpen inflációs veszélyforrás lehet. A PM azon van, hogy e forrásokat ne közvetlen fogyasztásra, hanem beruházásra fordítsák, ám ennek kikényszerítésére hatalmi eszközök nemigen állnak a rendelkezésére. A költség alapú infláció eddigi keresletoldali fékje mindazonáltal akkor is megszűnhet, ha a PM - mondjuk, valamilyen kecsegtető hitelkonstrukcióval - a befektetések felé tereli a pénzt. A növekvő beruházás ugyanis azonnali pénzkiáramlással jár, a befektetések nyomán megjelenő kínálat viszont csak később jelenik meg. Az elkülönített állami pénzalapok jól állnak, saját bevételeik ez idáig fedezték kiadásaikat. Kivételt egyedül az Útalap képez, amelynek kiadásaihoz a módosítás során 1 milliárd forinttal járulna hozzá a költségvetés. A GDP első negyedévi 1 százalékos visszaesése nem gyakorol kedvezőtlen hatást az államháztartásra, mert az év végéig igenis lesz növekedés, válaszolta a NAPI Gazdaságnak László Csaba, a PM szóvivője. Tájékoztatása szerint a minisztérium és a KSH egyaránt úgy látja, hogy a második félévben megélénkül a magyar gazdaság. A szóvivő magabiztossága mögött kormányzati és jegybanki lépések húzódnak meg. A privatizációs többletbevételek révén elért kamatmegtakarításból 18 milliárd forintot fordít a kormány gazdaságélénkítésre. E pénz egy részéből az erre szakosodott hitelintézetek (Mehib, Eximbank, MBFB Rt., valamint a Pénzintézeti Központ) folyósíthatnak hiteleket, illetve adhatnak kamattámogatást. A gazdaság élénkítésére utaló jel a jegybanki alapkamat pénteken bejelentett és szeptember 1-jétől életbe lépő csökkentése is. Máté Dániel A központi költségvetés 1996.I--VII. havi helyzete (milliárd Ft) 1996. I-VII. havi tel|esités előirányzat tény %a Bevételek Gazdálkodó szervezetek befizetései 330,5 199,7 60,4 ebből: vám- és importbefizetések 224 , 146,6 65,4 Fogyasztáshoz kapcsolt adók 752,1 411,4 54,7 Lakosság befizetései 410,8 224,9 54,7 Központi költségvetési szervektől származó befizetések 6,3 2,7 44,0 Költségvetési szervek saját bevételei 226,1 158,6 70,1 Helyi önkormányzatok befizetései 1,5 2,3 151,3 Elvonás elkülönített állami pénzalapokból 4,7--Fejezetbe integrált alapok befizetései 17,4*Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó bevételek 14,0 10,4 74,3 Pénzintézetek társasági adója és osztaléka 9,4 5,4 58,1 MNB befizetései 20,5 5,2 25,4 Egyéb bevételek 13,7 7,3 53,2 16,3* Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek (priv. bev. nélkül) 64,4 65,6 101,9 Bevételek korrigált főö összege: 1854,0 1093,5 59,0 * - egyszeri rendkívüli bevétel Kiadások Gazdálkodó szervezetek támogatása 102,6 70,8 69,1 Fogyasztói árkiegészítés 41,6 26,2 63,1 Felhalmozási kiadások 95,5 56,1 58,7 Tb közreműködésével folyósított ellátások 199,9 119,6 59,8 Központi költségvetési szervek támogatása 454,0 221,2 48,7 Költségvetési szervek nem támogatással fedezett kiadásai 226,1 133,6 59,0 Fejezetbe integrált alapok nem támogatással fedezett kiadásai 20,9— 1995. évi pénzmaradvány terhére teljesített kiadások-16,8— Társadalmi önszerveződések támogatása 3,3 1,9 59,2 Helyi önkormányzatok támogatása 330,3 192,9 58,4 Elkülönített állami pénzalapok támogatása 3,4 1,6 47,7 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiadásai 41,8 14,4 34,5 Adósságszolgálat, kamattérítés 546,6 314,6 57,6 Egyéb kiadások 5,5 1,4 26,0 Általános tartalék 10,4--Rendkívüli kiadások 17,0 7,9 46,3 Kezességérvényesítés 9,0 -4,2 -46,6 Kiadások főösszege: 2086,8 1195,7 57,3 LAPSZÉL , AZ FM JÖVŐRE REÁLÉRTÉKEN UGYANAKORRA támogatást szeretne nyújtani az agrárium számára, mint idén - mondta Lakos László földművelésügyi miniszter szombaton a gödöllői OMÉK-on. A tárca változtatni kíván a gabonapiac szabályozásának rendszerén, melynek lényege, hogy az állam a termelés stabilizációjának érdekében nagyobb szerepet vállal a készletezésben. Soron lévő tennivaló ezenkívül a sertéstartás és a cukorrépa-termesztés bizonytalansági tényezőinek megszüntetése. + TÚL VAN A MÉLYPONTON A BAUXITBÁNYÁSZAT, miután 1995-ben ismét nőtt az igény az érc iránt, így például az idén beindítottuk az új fenyőfői mélyművelésű bányában a termelést - mondta Fazekas János, a Bakonyi Bauxitbánya Kft. ügyvezető vezérigazgatója. Magyarországon legalább 10-15 évre elegendő bauxit van a földben, mindez azonban nem jelenti azt, hogy a következő években nem szorul ismét importra a hazai alumíniumipar. A bányászat hullámvölgye idején ugyanis elmaradtak a fejlesztések, és a készlet is véges, így hosszú távon arra célszerű berendezkedni, hogy több százezer tonna bauxitot a külpiacon kell beszerezni. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE (MVSZ) 1993 és 1995 között 661,6 millió forint árbevétellel rendelkezett, amelynek 87,7 százaléka az állami költségvetés juttatása volt - derült ki az Állami Számvevőszék jelentéséből. A szövetség összköltségvetésének 47,5 százalékát - 314 millió forintot - működési költségek fedezésére fordította, 38,8 százalékát - 257 millió forintot - pedig a tulajdonát képező Pax Pannóniáé Kft.-be fektette. FELAVATTÁK A WETTSTEIN Kft. CNC-SZERSZÁMGÉPEKET előállító gyárát Szolnokon. Az 550 millió forintos beruházással elkészült üzem svájci tulajdonosa egyelőre 50 embert foglalkoztat bérmunkában. A NEMZETKÖZI ELEKTROKÉMIA TÁRSASÁG 47. konferenciáját Magyarországon rendezik meg. Az ötnapos rendezvényen 40 országból több mint 600 tudós vesz részt. A konferencia témája többek között a fűtőanyagokkal történő energiatermelés, valamint a környezetbarát áramforrások fejlesztése, tárolása. SZOMBATON MEGNYITOTTÁK AZ ORSZÁGOS VADÁSZNAPOKAT, amelynek eseményei egy teljes hétig tartanak országszerte. A rendezvényeken elsősorban azt szeretnék bemutatni, hogy a vadászat ma már egyáltalán nem zárt világ. A megnyitón Benedek Fülöp FM-államtitkár elmondta, hogy Magyarországon jelenleg átalakulóban van a vadászat, köszönhetően a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló, néhány hónapja meghozott törvénynek. ♦A SZOLNOKI SOLAMI HÚSIPARI RT. ALAPTŐKÉJÉT 600 millió forinttal 1,2 milliárdra emelte az új tulajdonos Terimpex Rt. A tőkeemeléstől azt remélik a cég vezetői, hogy ezzel megszűnhet a termelést nehezítő forgótőkehiány, s a kapacitások kihasználtsága jelentősen javul.