Napi Gazdaság, 1996. szeptember (6. évfolyam, 202-226. szám)

1996-09-02 / 202. szám

1996. szeptember 2. MAGYAR GAZDASÁG Dohányimportra szorul az ország Tavaly hektáronként negyvenezer forint veszteség A Magyarországon dohányzó mintegy 4,5 millió ember 22,9 milliárd szál cigarettát vásárolt 1995-ben a hazai dohánygyáraktól. A dohánytermelők által megtermelt mintegy 8,5 ezer tonna dohány azonban kevés volt e mennyiség előállítására, így az ország importra szorult - mondta Bittner Imre, a Dohány Terméktanács soros elnöke múlt heti sajtótájékoztatóján. PÉNZÜGYMINISZTERI FIGYELMEZTETÉS Nem érdemes érdekképviselettel adót elkerülni Magyarországon tavaly 8-8,5 ezer tonna dohányt termeltek meg 5 ezer hektáron az 1994-es 9 ezer tonnával szemben. A tavalyi ter­mésből 5 ezer tonnát exportál­tak, így a dohánygyárak által igé­nyelt mennyiség előteremtéséhez 12 ezer tonna importra volt szük­ség. (A GATT-megállapodás sze­rint 13 ezer tonna dohány im­portjára van lehetőség kedvez­ményes - 60 százalékos - vám­tétel mellett.) A magyar dohány- termelők hektáronként 40 ezer forint veszteséget voltak kény­telenek elkönyvelni 1995-ben, an­nak ellenére, hogy a kormány 100 millió forint vissza nem té­rítendő és 50 millió forint vissza­térítendő támogatást biztosított az ágazatban dolgozók számára. Emellett az idei év elején a ma­gyar dohánygyárak is létrehoz­ták a magyar dohány minőségi és mennyiségi fejlesztését szol­gáló alapjukat, amelyből az első évben - azaz 1997-ben - 233 millió forinttal segítik a moder­Az idén támogatási célokra rendelkezésre álló 1 milli­árd forintból 700 milliót már odaítélt a Közmunkatanács. Ebből a pénzből több mint 6 ezer, többségében tartós munkanélküli juthat kereseti lehetőséghez. Erről Halmos Csaba elnök tájékoztatta a sajtó képviselőit. Az elnök elmondta, hogy a jövő év végéig a tervek szerint 60- 80 ezer munkanélkülit vonnak be a különféle programokba. Ez az egy évnél hosszabb ideje munka nélkül lévők egyharmadát érin­ti. Jövőre a tervek szerint 5 mil­liárd forintot használhatnak fel erre a célra. Az idei 1 milliárd forintot a privatizációs többlet- bevételek kamatmegtakarítása­iból fedezi a kormány. A jövőre előirányzott 5 milliárdot pedig a költségvetésből kell elkülöní­teni, kormányzati beruházásként. A jóváhagyott programokat kü­lönféle tárcák szervezik. A Föld­művelésügyi Minisztérium (FM) szervezésében 2 ezer munkanél­külinek adnak munkát erdőte­lepítéseken, 200 millió forint fel­használásával. Ugyancsak az FM szervezi azt a gyógynövénygyűj- tési programot, ami 110 mun­kanélkülinek ad munkát az or­szág elmaradottabb megyéiben. Ezt a programot 30 millió forint visszatérítendő és 35 millió fo­(Folytatás az 1. oldalról) Kellemetlen hatásként jelent­kezett viszont az, hogy a bányák energiafelhasználása az integrá­ció következtében az erőművek belső felhasználásává vált, s ez­zel az erőművek nettó értékesí­tési adatai csökkentek. Az MVM Rt.-csoporthoz tar­tozó - ám azóta tavaly év vé­gén privatizált - áramszolgálta­nizációs beruházásokat. Bittner beszámolójában elmondta, hogy Magyarországon az EU-csatlakozás időpontjára mintegy 6,5-7 ezer hektár termőterületen kellene do­hányt termeszteni ahhoz, hogy a dohánygyárak által igényelt 14 ezer tonnát a termelők elő tud­ják állítani. Az ágazat számára komoly ne­hézséget jelent a feketegazdaság, ami tavaly a legális kereskede­lem 15 százalékát tette ki. A NAPI Gazdaság információja szerint idén a feketekereskedelem további 5-10 százalékkal emelkedhet (NAPI Gazdaság, 1996. augusztus 29., 4. oldal). Az új zárjegy azonban nem je­lenthet megoldást, ugyanis a fe­ketekereskedelemben értékesített cigaretták nem hamisított zár­jeggyel, hanem anélkül kerülnek forgalmazásra 50-60 forintos áron. így a Dohány Terméktanács véle­ménye szerint az erre fordítandó pénzt inkább a szigorúbb ellenőr­zésre kellene fordítani. D. B. rint vissza nem térítendő segélyből finanszírozzák. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szervezé­sében 1800 munkanélkülinek te­remtenek állást, 140 millió fo­rint ráfordítással. A tárca árvíz- védelmi munkákat szervez a Fel- ső-Tiszán, a Körösök vidékén, valamint az Észak-dunántúli és a Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság területén. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 300 millió forint kerettámogatásra írhat ki pályá­zatot. Ebből az összegből tartós munkanélküliek igénybevételé­vel kívánják felújítani a központi és a helyi oktatási-kulturális in­tézményhálózatot. A tárca a jö­vő évben 800 millió forint tá­mogatásra kíván pályáztatni, hogy 2000-ig befejezhessék az említett felújításokat. Az Országos Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat 68 millió fo­rintot nyert el, melynek felhasz­nálásával 120 munkanélkülinek kívánnak munkahelyet teremteni különböző településeken. Halmos elmondta, a Közmun­katanács nem kívánja megha­tározni a foglalkoztatott mun­kanélkülieknek fizetendő bér nagyságát, csupán azt kötötte ki, hogy az összegnek el kell érnie az adott munkáért a térségben jellemző átlagbért. (NAPI) t tó társaságok tavaly 28 363 gigawattóra villamos energiát szol­gáltattak a hazai fogyasztóknak. A legnagyobb részaránnyal - 27,1 százalék - a Budapesti Elektro­mos Művek Rt. rendelkezett. Ezt követi az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. 20,8 száza­lékkal és az Észak-magyarorszá­gi Áramszolgáltató Rt. 16,8 szá­zalékkal. (NAPI) A jövőbeni félreértések elke­rülése végett a pénzügyminisz­ter közleményben hívja fel a fi­gyelmet arra, hogy az APEH a szövetkezeti üzletrészekhez kap­csolódó adó-visszaigényléshez ha­sonlóan nem nézi el az érdek-kép­viseleti tagdíjakkal, illetve szo­ciális támogatásokkal való adó- elkerülést sem. A közlemény szerint a tagdíj célja az érdekképviseletek fenn­tartása, működési költségük elő­teremtése. Miután az adóalap­ból való levonhatóság ezt kívánja elősegíteni, az adóhatóság a túlzott mértékű tagdíjfizetés esetén meg­vizsgálja, hogy a tagdíjat fize­(Folytatás az 1. oldalról) A hiány lefaragására tett kí­sérlet, a rendkívüli 24 milliár­dos járulékbehajtás kifulladni lát­szik, a napokban felbukkant pénzügyi konstrukció (lásd interjúnkat) is csak jövőre hozhat pénzt. Az egyetlen, továbbra is lehetséges megoldás az lenne, ha a központi költségvetés végre tel­jesítené az előző és a mostani kormány néhány korábbi dön­tésében foglalt kötelezettségvál­lalást, és központi forrásból ren­dezné néhány kiemelt, állami tu­lajdonban lévő adós tb-tartozá- sát. Ez a megoldás államháztar­tási szinten nem jelent semmit, hiszen a tb-alapok hiányának csökkenésével párhuzamosan nő­ne a büdzsé hiánya. A privatizációs bevételek nyo­mán keletkező kamatmegtaka­rítással sincs minden rendben. Bokros Lajos pénzügyminiszter és Surányi György jegybankelnök an­nak idején az Országgyűlés gaz­dasági bizottsága számára készí­tett kalkulációjában azzal szá­molt, hogy ha a központi költ­ségvetés idén még 100 milliárd forintnyi privatizációs bevételt kap és azt államadósság-csökkentés­re fordítja, akkor 15-20 milliárd forint kamatmegtakarítás kelet­kezhet. Ehhez képest a Hom-kor- mány 23 milliárd forintot pánt­likázott meg, miközben a kor­mány minden tagja tudja: nem fog 100 milliárd befolyni a költ­ségvetésbe. A költségvetés mó­dosításával egy időben elfogadott határozatban ugyanis - értesü­léseink szerint - az is benne volt, hogy maximum 50-60 milliárd forintra lehet számítani, arra is csak az év utolsó negyedében. A költségvetés kiadási előirány­zatainak növelésére tett javasla­taival a PM igyekszik betömködni a más tárcák, illetve Horn Gyu­la miniszterelnök által év köz­ben vállalt kötelezettségek nyo­mán keletkező lyukakat. A Horn tők vagy hozzátartozóik kapnak-e szociális segélyként pénzt a tag­díjból összegyűjtött forrásokból, illetve hogy a segélyezettek mi­lyen kapcsolatban vannak a szer­vezettel vagy a tagokkal. Ha min­dezek alapján bebizonyosodik, hogy az adó elkerülését célzó szín­lelt tagságról és érdek-képvise­leti tevékenységről van szó, ak­kor az adókötelezettség szempont­jából a tagdíjfizetést megelőző jö­vedelmi viszonyokat tekintik mér­tékadónak. Az adóhatóság a szokásos mér­téket, a jövedelem 1-3 százalé­kát meghaladó tagdíjat kivető, szociális segélyezést folytató ér­Gyula és Szabó György népjóléti miniszter által a PM-re kénysze- rített, hangulatjavító intézkedés­nek szánt egyszeri nyugdíjkom­penzáció kimerítette a költség- vetés általános tartalékát, ezért ezt 5 milliárd forinttal „újratő­késítik”. A normatív közgyógyellátásra 4,7 milliárd fo­rintot adna a költségvetés az egész­ségbiztosításnak és a kormány 7 milliárd forinttal növelné az ag­rárexport támogatására fordítható összeget is. A televízió műkö­dőképességét fenntartandó, a ter­vezet 2,5 milliárd forintot jut­tatna az intézménynek. Ez a pénz érdekes módon a Népjóléti Mi­nisztérium fejezetében szerepel, mint a szociális okokból előfize­tési díjat nem fizetők utáni áta­lányösszeg. A központi költségvetés első héthavi helyzete a módosításo­kat is figyelembe véve jónak mondható. A hiány az egész évi előirányzatnak mindössze 43,9 szá­zaléka, összesen 102 milliárd forint. Ennek ellenére van néhány ve­szélyes pont a büdzsében. A fo- gyasztásiadó-bevételek az év elejei jelentős elmaradás után nem,akar­ják utolérni magukat, még min­dig csak az éves előirányzat 49 százaléka teljesült. A családi tá­mogatásokra szánt 124 milliárd forint nem lesz elegendő, a Sza­bad Demokraták Szövetségének szakértői szerint itt 5-6 milliár­dos túllépés várható. A társasá­gi adóból az eredeti előirányza­tot 10 milliárd forinttal megha­ladó bevételre számítanak a PM szakértői, ebből 3,5 milliárdot a módosító csomaggal átvezetnek a költségvetésben. A maradék 6,5 milliárd forint minden bi­zonnyal elegendő lehet a kiadá­si előirányzatok kisebb-nagyobb túllépésének ellensúlyozására, de a tervezettnél jóval alacsonyabb hiányra semmiképpen sem lehet számítani. A költségvetés módosításával dek-képviseleti szervezet pénzügyi tevékenységét, illetve tagjainak adóbevallását a személyi jöve­delemadóról szóló törvény első paragrafusának 4. és 5. bekez­dése alapján vizsgálhatja. Ha ma­gánszemély oly módon fizet ér­dek-képviseleti tagdíjat, hogy azzal összefüggésben számára, vagy más, általa megjelölt személynek szo­ciális segély címén adómentes pénzt juttat vissza a tagdíjat be­szedő szervezet, akkor az adó­hatóság az szja-törvény 1. pa­ragrafusának 4. bekezdése sze­rint az adó elkerülését célzó színlelt jogügylet lehetőségét vizsgálja. (NAPI) a kormány elfogadta azt a kité­telt is, amely szerint 1996. de­cember 31-ig a központi költ­ségvetés rendezi a Magyar Nem­zeti Bank ez évi tényleges vesz­teségeit. A tényleges veszteség fogalma nem tisztázott, de ezen vélhetőleg a nettó államadósság csökkenésével realizálódó leér­tékelési veszteség értendő. En­nek mértékéről megoszlanak a vélemények, a HVG 70, az ING- Barings 40 milliárd forintra be­csüli a várható veszteséget. A PM szóvivője mindkét számot túl­zónak találta. Egyre súlyosabb problémának tűnik az ÁPV Rt. által az ön- kormányzatoknak juttatandó rész­vények és készpénz ügye. A pri­vatizációs szervezetnek a terve­zett 10-15 milliárd forint helyett 53 milliárd forint készpénzt kell átutalnia az önkormányzatok ré­szére a belterületi földek érté­kesítése címén. Ugyanezen ok­ból további 22 milliárd forint név­értékű részvényt kapnak a tele­pülések. A gáz- és áramszolgál­tatók után 47 milliárd forint név­értékű részvényhez jutnak. E tran­zakcióknak közvetlen államház­tartási hiányt növelő hatásuk nincs, de a megtollasodó önkor­mányzatok költekezése minden­képpen inflációs veszélyforrás le­het. A PM azon van, hogy e for­rásokat ne közvetlen fogyasztásra, hanem beruházásra fordítsák, ám ennek kikényszerítésére hatalmi eszközök nemigen állnak a ren­delkezésére. A költség alapú inf­láció eddigi keresletoldali fékje mindazonáltal akkor is megszűn­het, ha a PM - mondjuk, vala­milyen kecsegtető hitelkonstruk­cióval - a befektetések felé te­reli a pénzt. A növekvő beruhá­zás ugyanis azonnali pénzkiáram­lással jár, a befektetések nyomán megjelenő kínálat viszont csak később jelenik meg. Az elkülönített állami pénz­alapok jól állnak, saját bevéte­leik ez idáig fedezték kiadásai­kat. Kivételt egyedül az Útalap képez, amelynek kiadásaihoz a módosítás során 1 milliárd fo­rinttal járulna hozzá a költség- vetés. A GDP első negyedévi 1 szá­zalékos visszaesése nem gyako­rol kedvezőtlen hatást az állam- háztartásra, mert az év végéig igenis lesz növekedés, válaszol­ta a NAPI Gazdaságnak László Csaba, a PM szóvivője. Tájékoz­tatása szerint a minisztérium és a KSH egyaránt úgy látja, hogy a második félévben megélénkül a magyar gazdaság. A szóvivő magabiztossága mögött kormány­zati és jegybanki lépések húzód­nak meg. A privatizációs több­letbevételek révén elért kamat­megtakarításból 18 milliárd fo­rintot fordít a kormány gazda­ságélénkítésre. E pénz egy részéből az erre szakosodott hitelintéze­tek (Mehib, Eximbank, MBFB Rt., valamint a Pénzintézeti Köz­pont) folyósíthatnak hiteleket, illetve adhatnak kamattámoga­tást. A gazdaság élénkítésére utaló jel a jegybanki alapkamat pén­teken bejelentett és szeptember 1-jétől életbe lépő csökkentése is. Máté Dániel A központi költségvetés 1996.1­-VII. havi helyzete (milliárd Ft) « 1996. I-VII. havi tel|esités előirányzat tény %-a Bevételek Gazdálkodó szervezetek befizetései 330,5 199,7 60,4 ebből: vám- és importbefizetések 224 0 146,6 65,4 Fogyasztáshoz kapcsolt adók 752,1 411,4 54,7 Lakosság befizetései 410,8 224,9 54,7 Központi költségvetési szervektől származó befizetések 6,3 2,7 44,0 Költségvetési szervek saját bevételei 226,1 158,6 70,1 Helyi önkormányzatok befizetései 1,5 2,3 151,3 Elvonás elkülönített állami pénzalapokból 4,7­­Fejezetbe integrált alapok befizetései­17,4*­Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó bevételek 14,0 10,4 74,3 Pénzintézetek társasági adója és osztaléka 9,4 5,4 58,1 MNB befizetései 20,5 5,2 25,4 Egyéb bevételek 13,7 7,3 53,2 16,3* Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek (priv. bev. nélkül) 64,4 65,6 101,9 Bevételek korrigált főfisszege: 1854,0 1093,5 59,0 * - egyszeri rendkívüli bevétel Kiadások Gazdálkodó szervezetek támogatása 102,6 70,8 69,1 Fogyasztói árkiegészítés 41,6 26,2 63,1 Felhalmozási kiadások 95,5 56,1 58,7 Tb közreműködésével folyósított ellátások 199,9 119,6 59,8 Központi költségvetési szervek támogatása 454,0 221,2 48,7 Költségvetési szervek nem támogatással fedezett kiadásai 226,1 133,6 59,0 Fejezetbe integrált alapok nem támogatással fedezett kiadásai­20,9 — 1995. évi pénzmaradvány terhére teljesített kiadások­16,8 — Társadalmi önszerveződések támogatása 3,3 1,9 59,2 Helyi önkormányzatok támogatása 330,3 192,9 58,4 Elkülönített állami pénzalapok támogatása 3,4 1,6 47,7 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiadásai 41,8 14,4 34,5 Adósságszolgálat, kamattérítés 546,6 314,6 57,6 ggyéb kiadások 5,5 1,4 26,0 Általános tartalék 10,4­­Rendkívüli kiadások 17,0 7,9 46,3 Kezessógórvónyesítés 9,0-4,2-46,6 Kiadások főösszege: 2086,8 1195,7 57,3 KÖZMUNKATANÁCSI DÖNTÉSEK Hatezer foglalkoztatott hétszázmillió forintból Csekély növekedés a villamosenergia^felhasználásban A tb'alapok hiányára nincs fedezet LAPSZÉL 4 AZ FM JÖVŐRE REÁL­ÉRTÉKEN UGYANAKORRA támogatást szeretne nyújtani az agrárium számára, mint idén- mondta Lakos László föld­művelésügyi miniszter szom­baton a gödöllői OMÉK-on. A tárca változtatni kíván a gabo­napiac szabályozásának rend­szerén, melynek lényege, hogy az állam a termelés stabilizá­ciójának érdekében nagyobb szerepet vállal a készletezés­ben. Soron lévő tennivaló ezen­kívül a sertéstartás és a cu­korrépa-termesztés bizonytalan- sági tényezőinek megszünte­tése. + TÚL VAN A MÉLYPONTON A BAUXITBÁNYÁSZAT, mi­után 1995-ben ismét nőtt az igény az érc iránt. így például az idén beindítottuk az új fe­nyőfői mélyművelésű bányában a termelést - mondta Fazekas János, a Bakonyi Bauxitbánya Kft. ügyvezető vezérigazgató­ja. Magyarországon legalább 10-15 évre elegendő bauxit van a földben, mindez azonban nem jelenti azt, hogy a következő években nem szorul ismét im­portra a hazai alumíniumipar. A bányászat hullámvölgye ide­jén ugyanis elmaradtak a fej­lesztések, és a készlet is vé­ges. így hosszú távon arra cél­szerű berendezkedni, hogy több százezer tonna bauxitot a kül­piacon kell beszerezni. + A MAGYAROK VILÁG- SZÖVETSÉGE (MVSZ) 1993 és 1995 között 661,6 millió fo­rint árbevétellel rendelkezett, amelynek 87,7 százaléka az állami költségvetés juttatása volt- derült ki az Állami Számve­vőszék jelentéséből. A szövet­ség összköltségvetésének 47,5 százalékát - 314 millió forin­tot - működési költségek fe­dezésére fordította, 38,8 szá­zalékát - 257 millió forintot - pedig a tulajdonát képező Pax Pannóniáé Kft.-be fektette. 4 FELAVATTÁK A WETTSTEIN Kft. CNC-SZER- SZÁMGÉPEKET előállító gyá­rát Szolnokon. Az 550 millió forintos beruházással elkészült üzem svájci tulajdonosa egye­lőre 50 embert foglalkoztat bér­munkában. 4 A NEMZETKÖZI ELEKTRO­KÉMIA TÁRSASÁG 47. kon­ferenciáját Magyarországon ren­dezik meg. Az ötnapos rendez­vényen 40 országból több mint 600 tudós vesz részt. A kon­ferencia témája többek között a fűtőanyagokkal történő ener­giatermelés, valamint a környe­zetbarát áramforrások fejlesz­tése, tárolása. 4 SZOMBATON MEGNYI­TOTTÁK AZ ORSZÁGOS VADÁSZNAPOKAT, amelynek eseményei egy teljes hétig tar­tanak országszerte. A rendez­vényeken elsősorban azt sze­retnék bemutatni, hogy a va­dászat ma már egyáltalán nem zárt világ. A megnyitón Bene­dek Fülöp FM-államtitkár el­mondta, hogy Magyarországon jelenleg átalakulóban van a va­dászat, köszönhetően a vad védelméről, a vadgazdálkodás­ról, valamint a vadászatról szóló, néhány hónapja meghozott tör­vénynek. ♦A SZOLNOKI SQLAMI HÚS­IPARI RT. ALAPTŐKÉJÉT 600 millió forinttal 1,2 milliárdra emelte az új tulajdonos Terimpex Rt. A tőkeemeléstől azt remélik a cég vezetői, hogy ezzel megszűnhet a termelést nehezítő forgótőkehiány, s a kapacitások kihasználtsága je­lentősen javul.

Next

/
Thumbnails
Contents