Napi Gazdaság, 1996. október (6. évfolyam, 227-252. szám)

1996-10-01 / 227. szám

A 1­: 80 Ft A NÉMET MINISZTÉRIUMOK ELLENZIK AZ EU-REFORMOKAT (2. OLDAL) AKADOZIK AZ ADÓKÁRTYÁK GYÁRTÁSA (3. OLDAL) SUCHMAN ÉLVEZI HORN BIZALMÁT (3. OLDAL) TOVÁBBRA IS BILL GATES A LEGGAZDAGABB AMERIKAI (10. OLDAL)NAPI SÍMIL (QJGAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP ( Mától újabb egy százalékkal csökken a vámpótlék Jövőre 80-90 milliárdos vállalkozói megtakarítás Október elsejétől újabb 1 százalékkal - 7-ről 6 százalékra - mérséklődik a vámpótlék, amely eredetileg 8 százalék volt. Ezen túl az idén és 1997-ben 1-1 százalék körüli mér­tékben csökken a vám is, így az import költségszintje összességében 3 százalékkal mérséklődik, ami 80 milliár­dos kiesést jelent jövőre a költségvetésnek. A július, illetve október elsejei 1-1 százalékos vámpótlékcsökken­tés 10 milliárd forint megtakarí­tást hozhat a vállalkozóknak. Jö­vőre a vámok és az illetékek mér­séklése közel 40 milliárd, a vám­pótlék megszűnése 45-47 milli­árd forint költségvetési bevétel­­csökkenést eredményez. Ugyanak­kor a vám- és vámjellegű terhek csökkenése mérsékli a vállalkozások költségeit, javítja versenyképes­ségüket és enyhíti az inflációs nyo­mást. Az egyes vállalkozásoknál e hatások az importfelhasználás arányától, illetőleg piaci ármecha­nizmusuktól függően eltérő mér­tékben érvényesülhetnek. A szabadkereskedelmi megálla­podásoknak megfelelően - WTO, EU, CEFTA - lényegében az előre elhatározott menetrendek szerint folyik a vámok leépítése. E tekin­tetben fontos, hogy a WTO-ban vállalt vámcsökkentésekre rakód­nak rá az egyéb megállapodásokban vállalt vámcsökkentések. Informá­cióink szerint az EU-kapcsolatban vállalt aszimmetrikus vámmérsék­lések végrehajtása szintén folya­matban van, s 1997 után érdem­ben már csak a lassító listán sze­replő, érzékeny termékek köré­ben maradnak meg a vámok. Eze­ket fokozatosan építik le 2001-ig. A vámkezelési díj ez évben és jövőre is 1-1 százalékkal csökken, míg a statisztikai illeték 1997-től csak a nem WTO-tagok körében marad fenn. Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter a múlt heti kormány­ülést követően megerősítette, hogy a vámpótlék jövő év július elsejei megszüntetését - a WTO-szerző­­désben vállaltaknak megfelelően - Magyarország teljesíti. S. L. JAPÁN BEFEKTETŐK MAGYARORSZÁGON Hét hónap alatt 300 millió dolláros kétoldalú forgalom Annak ellenére, hogy a közép-kelet-európai térség orszá­gai közül továbbra is Magyarországgal bonyolítja a leg­nagyobb értékű kereskedelmi forgalmat Japán­­ az első hét hónapban 299 millió dollárnyit a szigetországi be­ruházók a magyar háttéripar fejletlenségére panaszkod­nak - tudtuk meg a hétfői japán-magyar üzleti fórumon. Az eseményen a japán nagy­­beruházók - köztük Cuda Micsio, a Sumitomo Corporation igazga­tója - az elért eredmények elle­nére azt hangsúlyozták, hogy a magyar háttéripar nem eléggé fej­lett, így alkatrészek hiányában a japán befektetők nem tudják ki­használni a magyarországi gyár­tás előnyeit. Ezt leginkább az a tény támasztja alá, hogy az anyagok és alkatrészek exportjának 30 szá­zalékos visszaesése mellett tavaly 78 százalékkal csökkent a legfon­tosabb magyar exportcikk, a me­legen hengerelt ötvözetlen acél kivitele azért, mert a környező országok árkondíciói kedvezőbbek voltak a japánok számára. A két ország kereskedelmi for­galma az év első hét hónapjában összesen - a japán statisztikai ada­tok szerint - 299 millió dollár volt. (Folytatás a 3. oldalon) Rekordmagasságban a dollár két és fél éve nem látott ma­gasságba, a pénteki 110,78-ről 111,45-re emelkedett tegnap Eu­rópában a dollár-jen árfolyam azt követően, hogy a hét gazdasági nagyhatalom (G7) pénzügyminisz­terei és jegybankelnökei a hét vé­gén az erős dollár fenntartása mel­lett foglaltak állást, majd ezután újabb adatok láttak napvilágot a japán gazdaság gyengélkedéséről. A G7-találkozó, noha nem ho­zott meglepetést, fontos üzenet a piacok számára, hiszen legmaga­sabb szinten megerősítést nyert, hogy a két ország hosszú távon fenn akarja tartani a mostani ár­folyamviszonyokat. Tegnap újabb lökést adott a dollárnak az a tokiói közlés, mi­szerint augusztusban az előzetes adatok alapján éves szinten 1,9 százalékkal csökkent az ipari ter­melés; elemzők ennél kisebb, 1,5 százalék körüli gyengülésre szá­mítottak. Az alacsony jenkama­tok miatt a japán befektetők már így is jelentős összegeket irányí­tanak a tengerentúlra, és a várt­nál rosszabb gazdasági teljesítmény valószínűleg csak erősíteni fogja ezt. Annál is inkább, mivel so­kan biztosra veszik, hogy az ame­rikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve - miután a múlt héten változatlanul hagyta a ka­matokat - a legközelebbi alka­lommal már az emelés mellett fog dönteni, vonzóbbá téve ezzel a dollárbefektetéseket. Hasonló a helyzet a dollár-márka reláció­ban, hiszen a német kamatok emel­kedése gyakorlatilag kizárt. Teg­nap a dollár egy rövid időre 1,5291-re erősödött a márkához képest, majd visszaesett 1,5265-re, ami még mindig magasabb a pén­teki 1,5239-nél. (Reuter) EUROMONEY-RANGSOR Magyarország tartja helyét A közép-európai térség álla­mainak előretörése tapasztalha­tó a brit Euromoney legújabb or­­szágkockázati rangsorában. A fél­évente összeállított listán Szlo­vénia 12 hellyel, a 34. helyre, Csehország 1 hellyel, a 35. helyre lépett előre. Magyarország tovább­ra is a 44- a sorban. Ami a számszerű értékelést il­leti, az idén márciusi adatokhoz képest árnyalatnyit romlott Ma­gyarország helyzete. Az 1-től 100-ig terjedő skálán adható osztályzat 67,65 pontról 67,18 pontra süllyedt. (A csehek eredménye 73,65, a szlovéneké 73,80, a listát vezető Luxemburgé 99,51 pont.) Ami az országkockázati mutató összetevőit illeti, Budapest megí­télése néhány tizedpontot romlott a gazdasági teljesítmény, a politikai kockázat és a rövid távú nemzet­közi finanszírozási lehetőségek te­rén. Valamelyest javult viszont a hitelkockázati besorolásra a Moody’s, az S&P és az IBCA értékelése alapján adott osztályzat, hiszen március óta ez utóbbi szer­vezet immár befektetési kategóri­ába sorolja a magyar adósságot. (Lásd még cikkünket a 8. oldalon.) Nyolctagú lesz az MFB-csoport Vegyes bank lakossági áruhitel-finanszírozásra Az MBFB hétfői, rendkívüli közgyűlése már az új pénz­ügyi törvények alapján „átszabott” csoportkoncepció el­ső döntéseit hozta meg. Az MBFB-csoport új tagja a fran­cia-magyar tulajdonú Magyar Cetelem Rt., amelynek fő profilja a lakossági áruhitel-finanszírozás lesz - tájékoz­tatta lapunkat Huszty András, az MBFB vezérigazgatója. A bankcsoport központi bankja a 100 százalékban állami tulaj­donban maradó Magyar Fejlesz­tési Bank Rt. lesz. Működésének kereteiről a hitelintézeti törvény XXXI. paragrafusa rendelkezik, jegyzett tőkéje - akárcsak az MBFB-é - 18,18 milliárd forint marad. A szakosított pénzintézetnél mint a csoport központi bankjá­nál marad az MBFB vagyona - cáfolja Huszty a korábbi, ketté­válásról, szétválásról szóló felté­telezéseket. Az anyabank csupán szerződéseket köt, és átadja az egyes tevékenységeket vagyonkezelésre, értékesítésre leánybankjainak. Ezek egyike a Tremix Kft.-ből alaku­ló, 2,66 milliárd forintra emelt alaptőkéjű Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. Mé­g ebben az évben sor kerül az AFI Bróker tőkeemelésére is: a ma 500 mil­liós jegyzett tőkét idén 1 milli­árd forintra emelik. A piacveze­tő brókercég új neve Magyar Értékpapír-forgalmazó Rt. Ugyan­csak ebben az évben kerül sor a Konzumbank 1 milliárdos, 2,375 milliárdról 3,375 milliárd forint­ra történő emelésére. A csoport a jövőben új tagokkal bővül: a lejárt követelések kezelésére, in­gatlanértékesítésre, valamint lízing­­tevékenységre és a kis- és közép­­vállalkozások finanszírozására külön intézmény létrehozását tervezik. (Folytatás a 16. oldalon) FOGYASZTÁSI ADÓTÖRVÉNY-MÓDOSÍTÁS A valorizáció 28-29 milliárdot hozhat a büdzsének A kormány a parlament elé terjesztette a fogyasztási adóról szóló, 1991-ben hozott törvény újabb módosításait. A javaslat in­doklása szerint a kőolajtermékek, a szesz és szeszes italok, valamint a sör és a cigaretta adótételei átla­gosan 14,4 százalékkal emelkednek. Ez mintegy 4 százalékkal marad el a jövő évre tervezett inflációtól. A valorizációból származó ál­lami többletbevétel 28-29 milli­árd forint lesz, amelyből 20-21 milliárdot tesz ki a kőolajtermé­kek fogyasztási adójának megeme­léséből származó többlet. A sze­mélygépkocsik közül mindössze a katalizátor nélküli, 1600 köbcen­timéternél kisebb autók fogyasz­tási adója növekszik, mégpedig 20 százalékról 22 százalékra. Válto­zatlan marad az ennél nagyobb hengerűrtartalmú személygépko­csik 32 százalékos, a katalizáto­rosok közül pedig az 1600 köb­­centiméternél kisebbek 10 száza­lékos, illetve az ennél nagyobbak 20 százalékos fogyasztási adója. Az üzemanyagok fogyasztási adó­ja a javaslat szerint a következő­képpen változik (zárójelbe tettük a jelenlegi értéket): az üzemanyag céljára szolgáló, sűrített vagy csepp­folyós földgáz 33 forint lesz nor­mál köbméterenként (14,40); a cseppfolyósított egyéb gáz üzem­anyag céljára kilogrammonként 53 forint adót tartalmaz majd (46); az ólmozatlan motorbenzin 48,30 forintot literenként (41,30); az ól­mozott motorbenzin 54 forintot literenként (47,60); a gázolaj dí­zelmotorokhoz pedig 40 forintot literenként (34,70). Az idei évtől először tartalmaz magasabb fogyasztási adót a tü­zelőolaj, mint a gázolaj. Az ál­lam ezzel akarja elejét venni a tüzelőolajból kémiai eljárás során gázolajat készítő manipulációknak. A tüzelőolaj jelenlegi 46,80 fo­rintos literenkénti fogyasztási adója 57,40 forintra emelkedik. Ugya­nígy változik a híg dízelolaj adó­ja is. A pörkölt kávé és valódi ká­vékivonat fogyasztási adója a je­lenlegi 20 százalékról 12 száza­lékra csökken. (Folytatás a 3. oldalon) Kedd, 1996. október 1. VI. évf. 227. (1511.) szám — Budapesti tőzsdeindex: 3571,8 (+24,43) (BÉT) Kárpótlási jegy: 596 Ft (-19 Ft) (BÉT) 1 DM = 103,71 Ft (-0,02%) (Budapest) 1 USD = 158,35 Ft (+0,21%) (Budapest) Dow Jones-iparindex: 5895,85 (déli állás) 1 USD = 1,5268 DM (+0,25%) (Frankfurt) 1 GBP = 1,5635 USD (+0,09%) (London) Arany (USD/uncia): 379,00 (-1,7) (London) Olaj (USD/barrel): 23,37 (+0,56) (London) TŐZSDÉK-PIACOK BÉT: Cofinec­ óriáskötés A szokottnál magasabb, másfél milliárd forintos forgalom mellett csak kismértékben változtak az árfolyamok. Hajszálnyit drágult a Borsodchem, 11 ezer forint felett forgott az Egis. A Cofinecre egy óriáskötés is született, jól szerepelt a Danubius, a 3200 forintot is megérintette a jegyzés. 1470-1500 forinton üzleteltek a brókerek a Mollal, a szokásos 1340-1345 forintos ársávban kelt el a TVK. A kárpótlási jegy árfolyama visszaesett, a 610 forintos napi csúcs után 596 forintot ért záráskor. OTC: folytatódik a hossz a BB-piacon Drágult a Budapest Bank, 83 százalékon többen is keresik a papírt, eladás változatlanul 89 százalékon van. Vélhető­en a közelgő kárpótlási jegy-részvény csere miatt esik a Dédász árfolyama, már csak 46 százalékot adnak érte a vásárlók. Egyetlen százalékponttal olcsóbban is kínálják a K&H-t, a vételi ár (66 százalék) változatlan. A cserében bízó Richter-elsőbbségi­ vásárlók továbbra is keresik a papírt, immár 333 százalék a legjobb vételi ajánlat. Származékos: szárnyal a dollár A nemzetközi pénzpiacokon a jennel szemben 1994 januárja óta nem látott magasságba emelkedő dollár az árutőzsde devizapiacán is folytatta felfelé vezető menetelését. Ezzel párhuzamosan esett a jen és több határidőre gyengült a márka, az ECU és svájci frank. Az értéktőzsde származékos piacán vegyesen zártak a BUX határidős jegyzései. Miközben a közelebbi terminekre a prompt érték 24,5 pontos emelkedése ellenére is gyengültek, a távolabbi lejáratokra 35-80 ponttal a pénteki elszámolóárak fölött zártak. Környezetvédelmi pályázat az Alkaloidánál Megjelent az Alkaloida részvényértékesítési pályázatában már beharangozott környezetvédelmi pályázati felhívás. A vételárból 1,1 milliárd forint erejéig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által finanszírozott környezetvédelmi kárelhárítást 1998 végéig kell befejezni. Már mindkét irányban nyitott a rendszer Mindössze három hónappal a Kelernek a Cedel nemzetközi elszámolóháznál történő számlanyitása után az utóbbi szervezet is számlát nyitott a Kelernél. Az ezáltal a két elszámolóház között bilaterálissá váló kapcsolat mind a külföldiek magyar, mind a hazai befektetők külföldi részvényvásárlásait könnyebbé teszi. Bankközi: 20 százalék alá estek a kamatok A tartalékzárás napján, hétfőn 22,5 százalékról 17-18 százalékra estek le az overnight kamatok a bankközi forintpiacon. A két héttel ezelőtti zárással ellentétben - amikor is a pénzszűke miatt 29 százalékig emelkedett az egynapos hitelkamat - a piac szereplői most bebiztosították magukat, és a bankok többségének bőven volt pénze. A tomnext piacon, ahol már az új tartalékolási periódusra kötötték az üzleteket, 23 százalékra állt vissza a kamatszint. Az egy hónapos lejáratú budapesti bankközi forint-hitelkamatláb (BUBOR) változatlanul 23,25 százalék, a három hónapos négy ponttal, 23,17 százalékra csökkent. A devizapiacon visszafogott forgalom mellett szinte helyben topogott a dollár árfolyama: 154,85-154,90 forinton váltották az amerikai valutát. Az árfolyam egész nap az intervenciós sáv alján maradt. A német márkát 101,37-101,42 forinton, az ECU-t 193,40-193,45 forinton jegyezték a nap végén. DIVERZIFIKÁLT FÖLDGÁZIMPORT A Ruhrgas is szállít a Malnak A Ruhrgas német gázipari kon­szern október elsején megkezdi a földgázszállítást azon az új, 120 kilométeres HAG vezetéken keresz­tül, amely a kelet-ausztriai Baum­­garten városát köti össze Győr­rel, biztosítva a magyar gázháló­zat csatlakozását az európaihoz. Az osztrák OMV és a Mal Rt. közösen építette az új csőkígyót. Beüzemelésével a szakértők szerint növekszik ugyan a magyar gázellá­tás biztonsága, ugyanakkor csak enyhül, de még mindig nem szűnik meg hazánk orosz gázfüggősége. (Folytatás a 3. oldalon)

Next