Napi Gazdaság, 1996. október (6. évfolyam, 227-252. szám)

1996-10-01 / 227. szám

VILÁGGAZDASÁG 1996. október 1. 2 NAPI-------gazdaság ♦ LENGYEL SZEMMEL HÁT­RÁNYOS A CEFTA-N BELÜLI AGRÁRKERESKEDELEM ­derül ki egy Varsóban közzé­tett jelentésből. E téren az sem hozott változást, hogy a Kö­zép-európai Szabadkereskedel­mi Társulás államai januártól erősen liberalizálták a keres­kedelmet: Lengyelországnak az idei első félévben mind az ex­portja, mind az importja vissza­esett a CEFTA-országokkal foly­tatott agrárkereskedelemben, s hiánya megközelíti a 70 millió dollárt. ♦ SZÓFIA IGYEKSZIK RÁ­BÍRNI AZ IMF-ET az ország­nak nyáron megítélt készen­léti hitel visszatartott második részletének folyósítására. Az IMF és a Világbank közgyűlé­se miatt Washingtonban tartóz­kodó bolgár küldöttség - a pénzügyminiszter, a jegybank- elnök és a privatizációs ható­ság vezetője - egyelőre nem ért el áttörést, a fő akadályt továbbra is a magas költség- vetési hiány jelenti, amit a nem­zetközi pénzintézet szerint a privatizáció radikális felgyorsí­tásával kellene mérsékelni. ♦ ÉSZTORSZÁG ÚJABB PRI­VATIZÁCIÓS PROGRAMOT INDÍT, az iparvállalatok után ezúttal az ország infrastruktú­ráját működtető szolgáltató vál­lalatokban fogják csökkenteni az állam részesedését. A ter­vek szerint az energetika, a táv­közlés, a vasút és a tallinni ki­kötő az eddigi állami vállalati formából egyszemélyes állami részvénytársasággá alakul, s e társaságok részvényeinek meghatározott hányadát adják majd magánkézbe. Az infrast­ruktúra főbb elemeinek fizikai megtestesítői - mint például a távvezetékek illetve a kikötői mólók - tulajdonjoga tovább­ra is az államnál marad, a magánosítás az üzemeltetés­re vonatkozik. ♦ SZEGÉNYSÉGENYHÍTŐ PROGRAMMAL ÁLLT ELŐ A FRANCIA KORMÁNY, ennek keretében öt év alatt 300 ezer munkahelyet illetve 100 ezer alacsony bérű lakást kívánnak teremteni. Mindezzel a tavaly államfővé választott Jacques Chirac egyik akkori kampány­ígérete teljesülne. A tervezett szociális állásokban foglalkoz­tatottak javadalmazása havi 5500 frank lenne, ennek felét az állam finanszírozná, a má­sik felét a munkáltatók. E fog­lalkoztatási program azonban nem vigasztalja meg a peda­gógusokat, akik a körükben ter­vezett elbocsátások miatt hét­főn országos munkabeszünte­tést tartottak. ♦ TOVÁBBI NÉMET NAGY- VÁLLALATOK KÉSZÜLNEK TÁPPÉNZCSÖKKENTÉSRE a közelmúltban elfogadott törvény alapján, követve a Daimler-Benz múlt heti bejelentését. A Ford és az Opel vezetése október 1-jével már nem tudja beve­zetni a 100 százalék helyett 80 százalékra leszorított táp­pénzt, s - nyilván az érintet­tek óriási felzúdulása láttán - előzetes egyeztetést is kilátásba helyezett. Az Opelnél olyan el­képzelés is felmerült, hogy a betegségben töltött időt később le lehet dolgozni, így nem csök­kenne az ideiglenesen gyen­gélkedő dolgozók jövedelme.------------------NAPI gazdaság GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András A német minisztériumok nem kémek a többségi s‘ avazásból Sanier a brüsszeli bizottságot is megreformálná A német kormány egyes tagjai a legkevésbé sem lelke­sednek azért az ötletért, hogy az Európai Unió tagorszá­gai fontos kérdésekben többségi szavazással döntsenek. Bonnban nem voltak hajlandók kitölteni azt a kérdőívet, amely az EU-országok ez irányú készségét lett volna hi­vatott felmérni. Lényeges döntések esetén az EU döntéshozó testületéiben je­lenleg egyhangú szavazásra van szükség, ami sokszor eleve zsák­utcába viszi a tárgyalásokat, mivel egyetlen ország megakadályozhatja a határozathozatalt. A többségi szavazásra való áttérés gondola­ta már régebben felmerült, s az ír kormány, mint az EU soros elnökségét betöltő ország kép­viselője a közelmúltban kérdő­ívet küldött szét az egyes fővá­rosokba, hogy kiderüljön, mely kérdésekben hajlandók elállni a kormányok a vétójogtól. Továbbra sem került nyilvá­nosságra teljes részletességében az a növekedésserkentést és mun­kahelyteremtést célzó program, amelyen a német kormány sza­kértői dolgoznak; a testületet ve­zető Theo Waigel pénzügyminiszter hétfőn annyi információt csöpög- tetett el egy kereszténydemok­rata adópolitikai tanácskozáson, hogy összesen 20-30 milliárd már­kányi éves adókönnyítést tervez­nek az adókulcsok csökkentése révén. A pénzügyminiszter most csak a legmagasabb adókulcsnak a jelenlegi 53 százalékról 35-40 százalékra való mérséklését he­lyezte kilátásba, értesülések sze­rint azonban a készülő dokumen­tum a többi adósávnál is tartal­maz könnyítéseket, így például a most 26 százalékos legalsó kulcs 20 százalékra esne. A kormány érvelése szerint Né­metországnak igazodnia kell a kör­nyezetéhez, márpedig a fő ver­senytárs országok az utóbbi idő­ben enyhítettek az adóterheken, ily módon ösztönözve a beruházá­sokat és a foglalkoztatást, ami min­dent egybevéve a németek kárá­ra befolyásolta az összehasonlítást a nemzetközi versenyképesség te­Noha a német kormány az EU-üzemmenet hatékonyabbá té­telének egyik fő szószólója, a kér­dőív kiváltotta reakciókból ki­derül, hogy a szükséges áldoza­tokat már nem olyan egyszerű meghozni. A kérdőív ugyanis ki­töltetlen maradt, miután vilá­gossá vált, hogy a legfontosabb tárcák ellenzik a többségi sza­vazási elv bevezetését. A pén­zügyminisztérium szóvivője hiva­talosan is közölte, hogy ragasz­kodnak a szuverenitáshoz, min­denekelőtt adóügyekben. Ugyanígy elutasítja a változta­rén. Waigel ígérete szerint az adó­csökkentéseket még jelentősebb kiadáscsökkentésekkel ellensúlyoz­zák majd - mert „Németország­nak nem bürokratákra, hanem koc­kázatviselésre kész vállalkozókra van szüksége” -, azaz teljesülni fognak a költségvetési hiány le­faragására vonatkozó elvárások. A fentiekben tulajdonképpen teljes az egyetértés a németor­szági vezető politikai erők köré­ben. A kormánykoalíció kiseb­bik pártja, a szabaddemokraták attól tartanak, hogy a kormány kénytelen lesz az általános for­galmi adó emelésével ellensúlyozni majd a személyi jövedelemadó­nál kieső bevételeket. Egy érdek- védelmi szervezet, az adófizetők szövetsége úgy látja, a kitűzött célok eléréséhez jóval nagyobb mértékű, összesen 80-90 milliárd márkás lefaragásra lenne szükség. Az ellenzéki szociáldemokra­ták pedig azt kifogásolják legin­kább, hogy a kormány csak az 1998-ban esedékes választások után, 1999-től szándékszik élet­be léptetni az adóreformot, ho­lott - állítják - az országnak er­re már jóval hamarabb szüksége lenne. (Reuter) tást a belügyminisztérium, amely a biztonság- és a bevándorlási politika terén tart igényt a vé­tójogra, valamint a gazdasági és a mezőgazdasági tárca, melyek attól félnek, hogy a belföldi sza­bályozás szuverenitásának csor­bulása esetén a kiskereskedők, illetve a termelők áldozatul es­nek a külföldi konkurenciának. Ennek fényében némiképp meg­lepő, hogy a kormányközi kon­ferencia (1GC) német tágyalócsoportjának vezetője ko­moly haladást vár az EU-veze- tők szombati rendkívüli találko­zójától. Werner Hoyer külügyi ál­lamtitkár elmondta: nagyon op­timista a tekintetben, hogy a meg­beszélésen sikerül továbblépni olyan kérdésekben, mint a sza­vazási mechanizmus módosítása vagy a külpolitika eddiginél erő­sebb összehangolása. Utóbbival kapcsolatban Párizs még korábban javaslatot tett egy EU-főtitkári poszt létrehozására, amit azonban a vezető német kor­mánypárt, a CDU elutasított. Hoyer ugyanakkor pártolja az el­képzelést. Ami a döntéshozatalt illeti, Hoyer a többségi szava­zással szembeni brit ellenállást tartja a változások fő akadályá­nak, de bízik abban, hogy végül a pragmatikus álláspont kerekedik felül Londonban is. Az IGC-vel párhuzamosan re­formokat tervez Jacques Santer, a brüsszeli bizottság elnöke is. Bár a konkrétumok egyelőre nem ismeretesek, annyi bizonyos, hogy Santer nagyobb döntéshozói ha­talmat szán a jelenleg a minisz­teri tanácsok és az Európa Par­lament által korlátozott bizott­ságnak. Ezzel egyidejűleg a bi­zottság munkáját is javítani akarja, ami esetleg a létszám csökken­tését is jelentheti. A reform keretében feltehetőleg megszűnik az az elv, hogy min­den tagország képviseltetheti ma­gát a bizottságban, mert ez az EU bővítését követően tartha­tatlanná válik. Úgyszintén áta­lakításra szorul Santer szerint az a gyakorlat, hogy a 15 ezer főt foglalkoztató EU-bürokráciában az egyes tagországok meghatá­rozott kvótával rendelkeznek. (AP-DJ, MTI) Vitát gerjesztenek Bonn adócsökkentési tervei Parlament előtt a spanyol költségvetés Madrid is aspirál az EMU-tagságra Rodrigo Rato spanyol pénzügy- miniszter tegnap a törvényhozás elé terjesztette a jövő évi költ­ségvetés tervezetét, amelyet a múlt pénteken hagyott jóvá a kormány. A kabinet nem adta fel a re­ményt, hogy Spanyolország az el­sők között csatlakozhat az eu­rópai gazdasági és pénzügyi uni­óhoz (EMU), ezért jelentős kia­dáscsökkentésre készül annak ér­dekében, hogy a deficitet - a maastrichti követelményeknek megfelelően - a GDP három szá­zalékára szorítsa le az idei év végén várható 4,4 százalékról. Ahhoz, hogy a hiány ne lépje túl a 3 százaléknak megfelelő 2000 milliárd pezetás határt, 1200 mil­liárd pezetás megtakarításra van szükség. Ezt a kiadások 800 mil­liárd pezetás csökkentésével és a bevételek 400 milliárd pezetás növelésével kívánják elérni. Ennek érdekében az állami alkalmazottak bérét jövőre befagyasztják, a fo­lyó kiadásokat 10 százalékkal visszafogják, négyszázalékos adót vetnek ki a különböző (nem élet-) biztosítási formákra. Az infláció letörése iránt elkötelezett kor­mány nem riadna vissza attól sem, hogy az annak leginkább kitett ágazatokban központi árszabályo­zást vezessen be. Megfigyelők szerint a kormány tervei elvben megvalósíthatóak, de a kudarc sincs kizárva. Egy­részről ugyanis a tervezet 3 szá­zalékos gazdasági növekedést prognosztizál, aminek megvaló­sulását korántsem lehet boríté­kolni, másrészt pedig a sok esetben népszerűtlen megszorító intézke­dések következetes végrehajtá­sának képességét a frissen hata­lomra került és a parlemend több­séget csak koalíciós megállapo­dás segítségével birtokló konzer­vatívok még nem bizonyították. Az 1995. évi költségvetésben a közelmúltban feltárt (az előző kor­mány által nem publikált) 721 milliárd pezetás hiány sem könnyí­ti meg a feladatokat. Elemzők ugyanakkor hiányolják a költségvetési tervezetből azo­kat az intézkedéseket, amelyek a büdzsé hosszú távú kiegyensú­lyozásához elengedethetetlen gaz­dasági szerkezetátalakításra vo­natkoznának. További bizonyta­lansági tényező a társadalombiz­tosítás gazdálkodásának hiánya: ez idén a GDP 0,3 százalékát, jövőre pedig 0,2 százalékát teszi ki. (Reuter, AP-DJ, MTI) Hirdetések felvétele: 1135 Budapest Xin., Csata u. 32. Telefon: 270-3784, 140-8939, 270-4349/114, 115 Fax: 270-1117 v Moszkva visszaköveteli a fejlődők tartozásait Orosz küldöttség tárgyal Was­hingtonban a fejlődő országok adósságainak törlesztésére irányuló nyugati, illetve moszkvai erőfe­szítések összehangolásáról. Az orosz kormányzat igyekszik fel­értékelni a fejlődéi országok szovjet időkből fennmaradt tartozásait - nyilatkozta az amerikai fővá­rosban Alekszandr Sohin, az orosz parlament elnökhelyettese, aki mi­niszterelnök-helyettesként koráb­ban az orosz adósságokról foly­tatott tárgyalásokon részt vett kül­döttséget vezette. Moszkva nemcsak 100 milli­árd dollárnyi adósságot örökölt a Szovjetuniótól, de átvette a fej­lődőországoknak nyújtott 160 mil­liárd dollárnyi szovjet hitelállo­mányt is. Ezek javarészt kamat­mentes kölcsönök voltak, és je­lentős részük áruhitel - fegyver­vagy nyersanyaszállítás -, illet­ve politikai szempontok miatt a világpiaci árarányoktól eltérő ala­pon lebonyolított árucsereként je­lent meg. Az orosz kormány már régóta egyezkedik az érintett fej­lődő országok nyugati hitelezői­vel annak érdekében, hogy han­golják össze az adósságok behaj­tását. A nyugati kormányhitelezőiket tömörítő Párizsi Klub jelenleg azt fontolgatja, hogy a legszegényebb országok adósságainak jelentős ré­szét elengedi. Oroszország adó­sainak sorában azonban javarészt a fejlőidéi világ középrétege tar­tozik, vagyis a tervezett adósság­leírás 90 százalékban nem érinti ezeket az országokat. Az orosz küldöttség ezért most azon fára­dozik, hogy a lehetői legnagyobb összeget ismertesse el - beleért­ve a szovjet időikben dotált kül­kereskedelmi deficitet is -, s ezt az akkori idői rubelárfolyamán szá­moltassa át dollárra a nyugati partnerekkel. Amennyiben ez a két feltétel teljesül, s ennek meg­felelőien ütemezi át a Párizsi Klub az érintett fejlődői országok adós­ságait, úgy Sohin szerint évente 1-2 milliárd dollár bevételre szá­míthat az orosz államkassza, a már elveszettnek hitt kinntlévőségekből. (AP-DJ) Kismértékű növekedés előtt az osztrák gazdaság Bécsi tudósítónktól: Ausztria túljutott a konjunk­turális mélyponton, most már lassú javulásra számíthat - állítják egybehangzóan a gazdaságkuta­tók. A hangsúly legalább annyi­ra van a lassún mint a javulá­son, a Wifo kutatóintézet szá­mításai szerint a gazdaság reál- növekedése az idén 0,7 százalé­kos lesz, jövőre pedig 1 százalé­kos. Némileg derűsebb az IHS-in- tézet prognózisa, amely 1,1, il­letve 1,5 százalékot vár. A nö­vekedés gyenge ahhoz, hogy a foglalkoztatási gondokon enyhít­sen, a munkanélküliségi ráta - nem a közösségi, hanem az osztrák számítási módszer szerint - 7,5 százalékra nő jövőre az idei 7,1 százalékról. A most kialkudott, átlag 2 szá­zalékos béremelés a szakértők sze­rint nem rontja az osztrák gaz­daság versenyképességét. Sőt, a legfontosabb kereskedelmi part­nerekkel szemben az egységnyi bérköltségek az idén 2,3 száza­lékkal, jövőre pedig 2,2 száza­lékkal csökkennek. Az idén és jövőre egyaránt évi 1,7 százalékos inflációt, leszámítva, a termelé­kenység növekedésének csak egy­negyede jut a munkavállalókhoz, a többit a munkaadók „kapják”. A lakossági nettó reáljövedelmek a Wifo szerint jövőre csökken­nek, az IHS stagnálást jelez. Kritikusan nyilatkoznak a ku­tatók a gazdaságpolitikusok prob­lémamegoldó képességéről. Az IHS szakértője, Andreas Wörgölter lélegzetelállítónak nevezte az ignoranciának azt a mértékét, ami­vel a politikusok semmibe ve­szik a létfontosságú szerkezetvál­toztatási teendőket. „Nem va­gyunk képesek az ország máso­dik legnagyobb bankját privati­zálni, a távközlési ágazatot libe­ralizálni. A boltok nyitva tartá­si idejének hosszabbításáról kár is beszélni.” F. Zs. Lépések a globális információ* technológiai megállapodás felé ■ Az Egyesült Államok és az Eu­rópai Unió kereskedelmi meg­bízottai Seattle-ben közös neve­zőre jutottak az információtech­nológiai termékek kereskedelmé­nek liberalizálásáról. Ez jelentős lépés a területet felölelő globá­lis megállapodás felé - jelentet­ték be a hétvégén az amerikai városban. A megbeszélésen részt vettek még Kanada és Japán ke­reskedelmi miniszterei is, hogy kidolgozzák a Kereskedelmi Vi­lágszervezet (WTO) december­ben tartandó szingapúri minisz­teri értekezletének napirendjét. Az Egyesült Államok és az EU hónapokig képtelen volt zöld ágra vergődni egymással az informá­ciótechnológiai megállapodás (ITA) kérdésében. Washington korábban azzal próbálta erőltet­ni az egyezséget, hogy az példa­értékű lenne a WTO által szor­galmazott folyamatban, Brüsszel viszont azzal tagadta meg az együttműködést, hogy az Euró­pai Unióra nem terjesztették ki az Egyesült Államok és Japán köz­ti, idén tavasszal kötött félveze­tő-egyezményt. ^ Az Egyesült Államok Brüsszel lecsillapítása érdekében ígéretet tett arra, hogy egy hónapig felfüggeszti a rendszeres találko­zókat a japán chipgyártókkal. Ezzel több időt kívánt hagyni a többi WTO-tag számára a különböző informatikai termékek - a fél­vezetők, a számítógépek, a szoft­verek - vámjai 2000-ig történő megszüntetésének előkészítésére. Mindehhez járul még, hogy az EU chipgyártói is részt vehet­nek az amerikai-japán megálla­podás alapján felállított albizott­ságok teljes piaci nyitást célzó munkájában. (AP-DJ) Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván. Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkái István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 - Központi telefonszámok: 270-4349,120-8217,129-1436,149-0305; Fax: 270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 140-8939, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest, XIII. Lehel u. 10/a., levélcím: HELIR, Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents