Napi Gazdaság, 1996. október (6. évfolyam, 227-252. szám)

1996-10-01 / 227. szám

1996. október 1.­ ­ _______MAGYAR GAZDASÁG__________________ Akadozik az adókártyák gyártása Október végére tolódik a kiküldési határidő A legfrissebb, szeptember 30-i adatok szerint a szer­ződésben rögzített 5 millió helyett eddig mindössze 860 ezer adókártyát postáztak az ügyfeleknek. Az elmúlt hét folyamán az MPC Card Systems Kft. két gép során a napi csúcsteljesítmény 192 ezer adóigazolvány volt. A kártyák postázásának zárónapja így október végére tolódott ki. A gyártás legfőbb problémája a műanyag fedőfólia külföldi után­pótlásának akadozása. Amennyi­ben ezt az akadályt sikerül el­hárítani, a cég újabb gépsor be­állításával növelni tudja teljesít­ményét. Információink szerint ha ez nem sikerül, akkor még to­vábbi négy hétre lesz szükség a hátralévő 6 millió kártya elké­szítéséhez. Horváth Sándor, az APEH adat­védelmi főosztályának vezetője az adatvédelmi és biztonsági in­tézkedésekről a NAPI Gazdaság­nak elmondta: a gyártási folya­matot úgy állították be, hogy az azonos postai irányítószámhoz tar­tozó adóalanyok kártyáit egyszerre készítik és postázzák. A helyszí­nen két adóellenőr felügyeli a munkát. Horváth Sándor megerősí­tette, hogy minden adat jól ol­vasható a védőfólia alatt, amelyet csak erőszakosan le­het eltávolítani. Az adókár­tyákat szeptember 23-án elsőként a fővárosi XVII. kerület, Pécs, Baja, Sopron és Zalaegerszeg adó­alanyai kaphatták meg. Mint ismeretes, a 7 millió adó­alanynak szeptember 30-ig kel­lett volna kézhez kapni a kár­tyát. Ezt a határidőt szeptember 20-án október 15-re módosítot­ták. Mindenesetre már az APEH és az MPC Kft. közötti megbí­zási szerződés értelmében is 5 mil­lió kártyát kellett volna legyár­tani szeptember 30-ig. Strbik László ENERGIAÁR-EMELÉS Október végén konkrét számok? Suchman Tamás ipari és keres­kedelmi miniszter, valamint az energiaipari befektetők hétfőn megállapodtak, hogy a Magyar Energia Hivatal és a Karl Imre által vezetett stáb számításait ok­tóber 20-áig áttekintik. Az ezt megelőző október 7-i egyezteté­sen szó lesz közel 40-50 ener­giaipari költségtényező el- vagy el nem fogadásáról. Az október 20-i találkozót követően, a már egyeztetett „végső árat” a kor­mány elé terjesztik, és annak jó­váhagyása után október vége felé teszik közzé. A miniszter a ta­lálkozót követően elmondta, hogy a Magyar Villamos Művek Rt. privatizációja az idén nem kez­dődik el, erre várhatóan az ener­giaszektor végleges tulajdonosi struktúrájának kialakulása után kerülhet sor. A belterületi földek után járó önkormányzati vagyonátadásban kulcsszerepet játszó Tocsik Márta-ügyben kezdeményezett ÁPV Rt. felügyelőbizottsági vizs­gálattal, valamint a kormányzati ellenőrzési iroda vizsgálatával kap­csolatban Suchman elmondta, hogy azokat a kormány pénteki ülésén szándékozik áttekinteni. D. Gy. A Ruhrgas is szállít a Mólnak (Folytatás az 1. oldalról) Magyarország 11 milliárd köb­méteres évi gázfogyasztását ed­dig 55 százalékban oroszországi, 45 százalékban pedig hazai for­rások fedezték. A Mól sajtóiro­dájától kapott közlemény szerint az elkövetkezendő 10 esztendő­ben évente 500 millió köbméter földgázt vásárol a társaság a HAG vezetéken keresztül a Ruhrgaszal tavaly májusban kötött szerző­dés alapján. A megállapodás lényege, hogy az orosz mellett lehetővé teszi a nyersanyagbeszerzést norvég, né­met és dán forrásokból is, a né­met konszernen keresztül. A Ruhrgas a jövőben nemcsak tá­mogatja a magyar északi-tenge­ri gázbeszerzést, hanem kötele­zettséget vállalt arra is, hogy a keleti importbeszállítás műszaki zavarai estén kisegíti a Molt. A Ruhrgas emellett az energiaipa­ri jogszabályokat, a korszerű vál­lalatvezetési, valamint üzemvi­teli módszereket illetően is fel­ajánlotta együttműködését. A megállapodás a két cég kö­zött nemcsak stratégiai jelentő­ségű, de a térségben egyedülálló is, hiszen ez az első, széles körű, hosszú távú egyezmény egy nyugati és egy közép-európai gázipari vál­lalat között. A Ruhrgas egyéb­ként nem új szereplő a hazai gáz­piacon, hiszen a Fővárosi Gáz­művekben 13, a Ddgázban, a dél­nyugat-magyarországi regionális gázszolgáltatóban pedig 25 szá­zalékos érdekeltsége van. A szakértők szerint a Mal egye­lőre a Ruhrgas tartalékaiból kapja a nyersanyagot. Az árról az ille­tékesek egyelőre nem nyilatkoz­tak, az a belföldi gáztarifától függ. Az viszont már ma bizonyos, hogy a nyugati megyék ellátása olcsóbb lesz így, mint ha oroszországi gázt kapnának. Információink szerint az orosz partnerek egyelőre nem aggód­nak túlzottan a piacvesztés mi­att, mert az évi 6 milliárd köb­méter körüli mennyiséggel - az import a hazai gázkitermelés fo­lyamatos csökkenése mellett évről évre növekedni fog - még min­dig domináns helyzetben marad­nak a külföldi beszállítók között. A szakértők ugyanakkor felhív­ják a figyelmet arra is, hogy az új HAG vezeték kapacitása évi 5 milliárd köbméter körüli, va­gyis annak egyelőre csak a ti­­zedrészét szándékozik kihasználni a Mal. A jövőben azonban minden az árakon múlik, hiszen ha a nyu­gati piacon olcsóbban és bizton­ságosabban juthat nyersanyaghoz a Mol mint a keletin, akkor a HAG-on keresztül vásárol. Sza­kértői vélemények szerint a be­szerzés diverzifikálása révén csök­kent a magyar gázellátás kiszol­gáltatottsága az orosz gázipari óri­ással, a Gazprommal szemben, s ez feltétlenül javít a magyar al­kupozíciókon is a jövőbeni orosz­­országi gázszállításokat és azok ellentételezését illetően. Szalontay Mihály FELÜLVIZSGÁLJÁK AZ ÁPV RT. SZERZŐDÉSKÖTÉSEIT Suchman élvezi Horn bizalmát Az Országgyűlés hétfői napján nagy vitát váltott ki Horn Gyula miniszterelnök napirend előtti felszólalása, amely­ben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-vel (ÁPV Rt.) kapcsolatos kérdésekre tért ki. Horn kifejtette: az ÁPV Rt. szerződéskötéseivel kapcsolatban vizsgálatot rendelt el, amelynek elvégzésére a Kormányzati Elle­nőrzési Irodát kérte fel. A vizs­gálatot csütörtökig kell lezárni, hogy a pénteki kormányülésen megvitathassák az eredményt. (Mint ismert, az ÁPV Rt. az ön­­kormányzatokat megillető belte­rületi föld értékének megfelelő üzletrész átadásával kapcsolatos teendőkkel egy magánszemélyt bízott meg, a tárgyalások ered­ményétől függő díjazás fejében.) Wekler Ferenc (SZDSZ) parla­menti felszólalásában - reagál­va Horn beszédére - leszögezte: pártja egy parlamenti vizsgáló­­bizottság felállítását is támogat­ja az ügyben. Felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy az ön­­kormányzatok vagyonátadása 1990-től húzódik. A Fidesz válaszában leszögez­te, hogy javasolni fogja a köz­­beszerzési törvény kiterjesztését az ÁPV Rt. tevékenységére, va­lamint felszólította Suchman Ta­mást, az ÁPV Rt.-t felügyelő ipari és kereskedelmi minisztert a tá­vozásra. A párt felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügyben érintett Tocsik Márta ellen már folyt okirathamisítási ügyben bírósá­gi per. A miniszterelnök viszonvála­szában leszögezte, hogy a miniszter továbbra is élvezi bizalmát. Az ÁPV Rt. igazgatótanácsa - a miniszterelnök kezdeményezé­sére - hétfőn tanácskozott az ügy­ről. A NAPI Gazdaság részére kül­dött tájékoztatásában a vagyon­kezelő leszögezi, hogy az igazga­tóság a vonatkozó korábbi dön­téseit szakmailag megalapozott­nak, valamint az önkormányza­tok számára üzletileg korrekt komp­romisszumhoz vezetőnek tartja. Az igazgatóság a kérdés tisztázásának érdekében segíteni fogja a min­den részletre kiterjedő vizsgála­tok mielőbbi elvégzését. Az igaz­gatóság - elnökének javaslatára - egyhangúlag elfogadta, hogy a vonatkozó határozatok végrehaj­tását a vizsgálatok befejezéséig felfüggeszti. D. B. A tb-járulékalapok kiszélesítésével egy időben a minimális járulék összegét napi 150 forintban határozza meg a társadalombiztosítási alapok 1997-es költségvetésének törvénytervezete - mondta Akar László, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára a gazdasági kabinet hétfői ülése után. Az államtitkár megerősítette, hogy a kormány terve szerint a tár­sadalombiztosítási alapok jövő évi költségvetése nullszaldós lesz. Ab­ban azonban a kabinetnek nem sikerült megegyeznie, hogy a gyógyí­tó-megelőző támogatásokra mennyit fordítanak, hiszen a népjóléti tárca és a tb- önkormányzatok igénye mintegy 15 milliárd forinttal haladja meg a PM elképzeléseit. A kabinetülésről távozó Kiss Péter munkaügyi miniszter elmondta, hogy a tervek szerint a helyi önkormányzatok 5 milliárd forintot kapnak a központi költségvetésből, hogy a minimáljárulék fizetése kapcsán nehéz helyzetbe kerülő kényszervállalkozókat és szociálisan rászorulókat támogathassák. Ugyanebből a célból a Munkaerőpiaci Alap 400 millió forintot kap a hátrányos helyzetbe lévő ágazatok támogatására. Hét hónap alatt 300 millió dolláros kétoldalú forgalom (Folytatás az 1. oldalról) Ebből 89 millió dollár értékű volt az első hét hónapban a ma­gyar export nagysága. A közel 30 százalékos exportnövekedés mellett 15,5 százalékkal nőtt a Japánból importált termékek ér­téke is, július végéig elérte a 210 millió dollárt. A két ország ke­reskedelmi kapcsolatának szoros­ságát jellemzi az is, hogy a leg­nagyobb japán beruházás - az esztergomi Magyar Suzuki Rt. - is Magyarországon jött létre - mondta Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara el­nöke. A magyar beszállítói iparág szemszögéből jelentős eredmény, hogy az esztergomi Suzuki évi 50 000 autójának 60 százaléka teljes egészében magyar termék. A Suzuki által Magyarországon beruházott 250 millió dollár mel­lett jelentős a TDK itteni be­fektetése is. A TDK az idén 10 millió dollár invesztíciót hajtott végre, s terve, hogy Magyaror­szágon gyártott elektronikai al­katrészekkel lássa el a szórakoz­tató elektronikában érdekelt eu­rópai cégeit. Információink szerint a Sony tokiói anyavállalata jóváhagyta a gödöllői zöldmezős beruházási projektet. A 30 millió márkába kerülő gyárban várhatóan 1997 januárjában kezdődhet a termelés. A japán beruházók az elekt­ronika más területein is képvi­seltetik magukat: a számítástech­nikai cégekkel foglalkozó japán csoport, a CSK és a Nippon Finance & Investment együtte­sen 7,5 millió dollárért vásárolt részarányt ez év februárjában a Graphisoftban. A vegyes válla­lat ezt az összeget egy magya­rországi információs technológi­ai park létrehozására kívánja for­dítani. Júliusban vegyes vállalati szer­ződést írt alá a magyar IMAG és a Sumitomo-csoport, az álta­luk alapított vállalat gépkocsi-ká­belkötegeket gyárt. A terméke­ket előreláthatólag a Suzukinak szállítja majd a 4 millió dollár alaptőkével rendelkező cég. A fórumon felszólaló magyar üzleti partnerek azt tanácsolták a japán befektetőknek, hogy a zöldmezős beruházások mellett vegyenek részt a már privatizált vállalatok feltőkésítésében is. S. R. Magyar napok Tokióban Japán Magyarország második leg­fontosabb tengeren túli kereske­delmi partnere, itteni tőkebefek­tetései is jelentősek, a gazdasági kapcsolatok területén azonban még számos kihasználatlan lehetőség van - mondta Horn Gyula mi­niszterelnök kedden a Japán Ke­reskedelmi és Iparkamara küldött­ségének fogadásakor. Horn sürgette a viszonosság el­vének nagyobb érvényesülését a két ország közötti árucsere-forga­lomban. Magyarország Japánba irá­nyuló kivitele ugyanis mindössze egyötöde az onnan származó be­hozatalnak. A miniszterelnök sze­rint Magyarországra ez idáig 14 milliárd dollár értékű működőtőke áramlott - aminek 90 százaléka szakmai, nem pedig pénzügyi be­ruházás -, ez az összes közép-ke­­let-európai külföldi beruházás közel fele. Horn elmondta, hogy Ma­gyarország továbbra is számít Ja­pánra abban, hogy regionális ke­reskedelmi, banki-pénzügyi, vala­mint disztribúciós központtá vál­jék. Ebben eddig is aktív szerepe volt a távol-keleti országnak, ugya­nis Magyarország tartozásainak 40 százaléka Japán felé áll fenn. Japán sikeresen kapcsolódik be a magyar privatizáció hajrájába, ezt jelzi a Forum szállodára és a Budapesti Hőerőműre kiírt pályázat elnyerése - mondta az MTI je­lentése szerint Gulácsi Gábor ipa­ri és kereskedelmi minisztériumi helyettes államtitkár a japán-ma­gyar gazdasági klubok megalaku­lásának 25., jubileumi ülésén To­kióban. A két ország összesen mint­egy 80 cégét - köztük a legjelen­tősebb japán bankokat, kereske­dőházakat - tömörítő klubok ér­tekezletét hétfőn rendezték meg Tokióban, egy négynapos gazda­sági rendezvénysorozat első ese­ményeként. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ez alkalom­ból ismertette japán befektetők­kel többek között a Malév priva­tizációs stratégiáját. Bankokat és a még privatizálásra váró nagy cé­geket, a Rábát, a Nitrokémiát ajánl­ják megvételre. A japán-magyar gazdasági klu­bok ülésén Tarafás Imre, az Állami Bankfelügyelet elnöke az infláció várható alakulásával kapcsolat­ban elmondta, hogy a gazdaság szereplői hozzászoktak a húsz szá­zalék feletti inflációhoz, és az inf­lációs várakozások a gazdasági kö­rülmények ellenére is nehezítik az áremelkedés elleni fellépést. A valorizáció 28-29 milliárdot hozhat a büdzsének (Folytatás az 1. oldalról) Emelkedik viszont az alkohol tartalmú áruk többségének a fo­gyasztási adója. A borpárlat 620 forint hektoliterfokonkénti plusz 30 százalék, az árhoz viszonyított adója, egységesen hektoliterfokon­ként 860 forint lesz. A szőlőbor­ból készült pezsgő jelenlegi 20 szá­zalékos adója literenként 50 fo­rintra változik. Magának a sző­lőbornak viszont változatlanul 11 százalék marad a fogyasztási adója. A sör után hektoliterenként a je­lenlegi 2020 forint helyett 2300 forintot kell fizetni, a 15 százalé­kos árhoz viszonyított adóhányad viszont változatlan marad. A fo­gyasztási dohány adója 55-ről 75 százalékra növekszik. A cigaret­táé eddig 1390 forint plusz 65 szá­zalék volt ezer szálanként, s most 1560 forintra plusz 75 százalékra nő ezer darabonként. A szivar fo­gyasztási adója továbbra is 55 szá­zalék marad. N. G. NAPI gazdaság ------­3 LAPSZÉL ♦ FELMENTETTÉK SOÓS KÁROLY ATTILÁT, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium po­litikai államtitkárát, aki maga kez­deményezte távozását. A koa­líciós együttműködés szabályai szerint az új államtitkárra az SZDSZ-nek kell jelöltet állítania, ez azonban még nem történt meg. Suchman Tamás ipari mi­niszter többször is megerősítette, hogy fenntartások nélkül kész elfogadni az SZDSZ jelöltjét. ♦. A KÖZPONTI BŰNÜL­DÖZÉSI IGAZGATÓSÁG (KBI) tevékenységéről számol be hétfői számában a bécsi Kurier. Meg­állapításuk szerint a Magyaror­szágon tavaly elkövetett 500 ezer bűncselekmény közül 150 ezer az új szervezet kompetenciá­jába tartozik. Az új hivatal te­vékenységétől Ausztriában azt is remélik, hogy Magyarorszá­gon a külföldi befektetők szá­mára biztonságosabb lesz a gaz­dasági környezet.­­ BALÁZS PÉTER, AZ IKM HELYETTES ÁLLAMTITKÁRA hétfőn hivatalában fogadta Rosa Diez Gonzalez asszonyt, a baszk kormány kereskedelmi minisz­terét. A felek tárgyalásukon át­tekintették a kereskedelmi kap­csolatok fejlődését: a kétoldalú forgalom az 1993. évi 11 millió dollárról 1995-re 27 millió dol­lárra nőtt. Hangsúlyt kapott a megbeszéléseken a magyaror­szági kooperációs gyártási, va­lamint beruházási lehetőségek kérdése.­­ LAKOS LÁSZLÓ FÖLD­MŰVELÉSÜGYI MINISZTER hétfőn fogadta az ausztrál par­lamenti delegációt. Lakos László szólt a WTO-val folytatott vitánkról is, amely azért jelentős, mert a WTO-tárgyalásokon Ausztrália a koordinátora a tárgyaló part­nerországoknak. A miniszter na­gyobb rugalmasságot kért az ausztráloktól, hiszen elősegít­hetik egy olyan megállapodás létrejöttét, amelyben a magyar érdekeket is figyelembe veszik. A WTO-tárgyalás során a ma­gyar fél azt szeretné elérni, hogy az aláírt GATT-egyezményben vállalt 16 termékkört kibővítsék, és az exporttámogatás mérté­két magasabb szintre helyezzék.­­ A NÉMET KÖZÉP- ÉS KE­LET-EURÓPAI BEFEKTE­TÉSEK háromnegyed része Ma­gyarországra és Csehország­ba irányul. Németországnak a térséggel folytatott jelenlegi 125 milliárd márkás külkereskedel­mi forgalma a következő évek­ben megduplázódhat. A befek­tetőket elsősorban a németor­száginál alacsonyabb költségek vonzzák - állapítja meg a Né­met Gyáriparosok Szövetsége kutatóintézetének hétfőn közzé­tett tanulmánya.­­ A MAGYAR VILLAMOS MŰVEK RT. HÉTFŐI rendkí­vüli közgyűlése 59,78 milliárd forintos veszteséggel jóváhagyta a társaság 1995. évi konszoli­dált mérlegét. A társaság jelenlegi jegyzett tőkéje 250 milliárd fo­rint, a konszolidált mérleg sze­rinti források pedig 353 milliár­dot tettek ki. A módosított idei üzleti terv 14 milliárdos veszte­séggel számol. Önnek csak egy telefonhívás Az NTN a világ egyik legnagyobb csapágygyára, hazai forgalmazó a CONFIDENZA CSAPÁGYSZOLGÁLAT Forgalmazunk továbbá NACHI, ZVL, ZKL, FLT, IKO, KBC, LYC, SBC, ZXZ, FAG, SKF csapágyakat. Gyártási és karbantartási feladataihoz 30000 fajta gördülőcsapágyból választhat. Telefon: 173-1990, 173-2414, 173-1136, 173-2073, 270-3705, 270-3706, 270-3707, 270-3708, 173-2161 Fax: 173-1990, 173-2414, 173-2073, 270-3709, 173-2161 1133 Bp., XIII. Dráva u. 7. 1133 Bp., XIII. Révész u. 9. Felhasználók részére készletet bizományba kihelyezünk

Next