Napi Gazdaság, 1996. október (6. évfolyam, 227-252. szám)

1996-10-01 / 227. szám

MÁV: JAVULÓ SZOLGÁLTATÁS Jövőre nő az árufuvarozás díja Az egyik változat szerint jövőre a Magyar Államvasutak (MÁV) Rt. a belföldi árufuvarozásban 30, az export-im­port forgalomban pedig 20 százalékos tarifaemelésre ké­szül. A tranzitdíjakat nem kívánja emelni a társaság. Az ártörvény alapján a bel­földi árufuvarozás díjemeléséről - a pénzügyminiszterrel történő egyeztetés után - a közlekedési tárca vezetője dönt, míg az ex­port-import tranzitdíjakról a MÁV, saját hatáskörben. Az ár­emelések pontos mértéke csak decemberben válik ismertté. A MÁV 1995-ben 46,4 millió tonna árut fuvarozott, a nem­zetgazdasági áruszállítási teljesít­ményből 32,7 százalékkal része­sedett. Az idén 48 millió tonna áru szállítását tervezi a társaság. A vasúti szakértők azzal számol­nak, hogy ez a mennyiség az ez­redfordulóig 55 millió tonna fö­lé emelkedik. A növekedés döntő mértékben a nemzetközi forga­lomban megy végbe, ehhez azon­ban gyorsítani kell a vonatok ha­táron való átjutását. Sipos István, a MÁV vezérigaz­gató-helyettese lapunknak meg­jegyezte: jelenleg a teherforga­lomban nem ritka, hogy a sze­relvények másfél-két órát vára­koznak a határon. Egy percnyi menetidő megtakarítása 100 millió forintos beruházást tenne lehe­tővé. A pálya fejlesztésére for­dított összeggel jelentősen nö­velhető lenne a vasút verseny­­képessége - hangsúlyozta Sipos István. Így tehát a vámszervek mellett a MÁV is érdekelt a ha­tárátkelés gyorsításában. Már mű­ködteti a vasúttársaság azt a szá­mítógépes rendszert, amely meg­teremti az előfeltételét a gyor­sabb, biztonságosabb áruszállítás­nak (NAPI Gazdaság, 1996. szep­tember 26., 3. oldal). Ez a prog­ram azonban még nem csatla­kozik a vámszervek rendszeré­hez. Ennek következtében két­szintű adatközlés alapján törté­nik a tehervonatok be- és ki­léptetése, ami jelentősen hozzá­járul az említett időveszteséghez. A MÁV és a vám és pénzügyőr­ség vezetői abban állapodtak meg a napokban, hogy megvizsgálják a két rendszer összekapcsolásá­nak lehetőségét. A személyszállító szerelvények gyorsabb átléptetésében például az egyik megoldás az lehet, hogy menet közben történik a vám­kezelés. Diószegi József TERÜLETFEJLESZTÉS Szabolcsban 1,6 milliárd forint támogatásról döntöttek A térség felzárkóztatására kapott központi forrásból 1,6 milliárd forint támogatást oszt el 132 befektető között a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács - jelentették be a testület vezetői hétfőn, Nyíregyházán. Zilahi József, a testület elnöke és Veres János alelnök elmond­ta: a támogatás elnyerésére 341-en pályáztak. Az általuk igényelt összeg meghaladta a 7,3 milli­árd forintot. Az értékelés után végül 132 beruházást találtak tá­mogatásra érdemesnek, amelyek között több mint másfél milli­árd forintot osztottak el. Ehhez felhasználták az 1997-es keret 30, és az 1998-as alap 10 százalékát is. Gazdasági fejlesztési célra 76 befektető kap forráskiegészítést,­­együttesen 760 613 000 forint támogatást. E segítséggel több mint 4,1 milliárd forint értékű beru­házást valósítanak meg Szabolcs­ban, amivel majdnem ezer új mun­kahelyet teremtenek. A fejlesz­tések mindenekelőtt ipari, ide­genforgalmi, mezőgazdasági, élel­miszer-feldolgozói, kereskedelmi és szolgáltatási befektetések lesz­nek, de megítéltek támogatást ipari parkok kialakításához, szo­ciális és egészségügyi intézmények építéséhez, földhasznosításhoz, va­lamint kistérségi beruházási prog­ramok végrehajtásához is. Úgynevezett területi kiegyen­lítést szolgáló befektetéshez 56 pályázó kapott 841 637 000 fo­rint összegű támogatást, amelyet például a települések szennyvíz­­hálózatának kiépítésére, az út­hálózat korszerűsítésére, a hul­ladékok biztonságos tárolásának megoldására és infrastrukturális fejlesztésekre fordítanak.­­ A nyertes pályázókkal az Államkincstár területi szerveze­te 30 napon belül köti meg a támogatásról szóló szerződést. Amennyiben a megállapodástól valamelyik támogatott eláll, úgy a helyére úgynevezett tartalék pályázó lép, akiknek rangsorá­ról egyébként szintén döntött már a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Tanács - jelentette az MTI. MAGYAR GAZDASÁG P­hisle­­ PERSONNEL & MANAGEMENT CONSULTING INT. Íj Megbízónk, a németországi központú Rohde & Schwarz világviszonylatban is vezető pozíciót foglal el az elektronikai mérőműszerek és a híradástechnika területén. A magyarországi képviselet piaci tevékenysége folyamatosan bővül. Ennek köszönhetően a N­­IMI most M MÉRNÖK-ÜZLETKÖTŐ új pozícióba keressük az iroda új munkatársát, akinek az ügyfelek rádiófrekvenciás mérőműszerekkel isl történő folyamatos ellátása, a velük való kapcsolattartás, potenciális új ügyfelek felkutatása, szerződések lebonyolítása, műszerbemutatók tartása és a műszaki tanácsadás lesz a feladata.* Elképzeléseinknek leginkább a rádiófrekvenciás mérőműszerek területén többéves szakmai HR gyakorlattal rendelkező, angolul legalább középszinten beszélő fiatal villamosmérnökök felelnek illi meg. Az értékesítésben szerzett tapasztalat, valamint az angol mellett a német nyelv ismerete további előnyt jelent. Az ügyfélközpontú értékesítési munka iránt elkötelezett, szakmailag PiS is felkészült, céltudatos és kitartó, a csapatmunkát kedvelő pályázók jelentkezését várjuk. |j~J| I Ml Megbízónk versenyképes jövedelmet, széles körű képzési lehetőséget és szolgálati fc-4j raj gépkocsit kínál. fjjl jfrifj Kérjük, magyar és angol nyelvű önéletrajzát juttassa el címünkre, vagy hívjon minket: túl PMC Budapest Kft. H-1052 Budapest, Aranykéz utca 2. Telefon: 266-7055, fax: 266-7054 klJl Vienna * Berlin * Bratislava * Bucharest * Budapest * Dublin * London * Moscow * Prague * Sofia * Warsaw 0 fr ( h ) A Budapesti Fesztiválzenekar kiadványai (műsorfüzetek, A 100% os angol tulajdonú ferj újság) gondozására, a APV HUNGARY Kft. jjidi sajtóreferensi és PR-feladatok épületgépész­ellátására MUNKATÁRSAT keres­ mérnököt Olyan angolul felsőfokon beszélő, diplomás, kiváló keres mérnök-üzletkötői, illetve stílusérzékkel és szerkesztői/újságírói rutinnal rendelkező szervizvezetői munkakörbe. Az APV Nj |5| jelentkezőket várunk, akik kihívásnak tekintik a zenekar Hungary Kft. Magyarországon gyárt, munkáját segítő stáb egyik kulcspozíciójának betöltését, hőcserélő készülékeket. Bővülő Ívj A részletes önéletrajzzal ellátott pályázatokat a zenekar feladataink ellátásához új EkJj |3 titkárságára várjuk: 1364 Pf. 101. munkatársat keresünk. lőj U ^ Telefon: 266-2312, fax: 138-4337____________________JJ |j jö| __________________________________________________________ ’ egyetemi végzettség. mM If« ‘ középfokú angolnyelv-tudás, Az Országgyűlési Biztos Hivatala ‘ max. 30 éves életkor. 1 . (1054 Budapest, Tükör, „ 3.) a”* fej­e jel fiatal, ambiciózus, lehetőleg szakvizsgával • gépészeti érdeklődés, fil |M| rendelkező ’ fő kommunikációs készség, JOGÁSZT keres önálló vizsgálói munkakörbe. Ha ön egy nemzetközi M­­ 3- Közigazgatási, büntetőjogi vagy polgári jogi vállalatcsoport megbecsült gyakorlattal rendelkezők előnyt élveznek. íjSf.­Cft . Bérezés 3 köztisztviselői törvény szerint nyelvű pályázatát az alábbi címre: ET éi 6*1 történik. Jelentkezni előzetes egyeztetés dr. Magyar Zoltán ijj Ej végett a 269-3534-es telefonszámon lehet. apv Hungary Kft. túl új222 Budapest, Haros u. 7. | H| Estélyi­ és koktélruhák Németországba Külföldi bérmunka-megrende­lések nélkül már régen megszűnt volna a Kiskunfélegyházi Házi­ipari Szövetkezet, amely női fel­sőkonfekciót, finomkézimunkát, hímzett étkezési készleteket gyárt. Ez évi bevételi terve 61,3 millió forint, és a megrendelések tük­rében már az is látszik, hogy az export meg fogja haladni az 51 millió forintot. A háziipari szövetkezet 1952-ben alakult. Jelenlegi törzs­tőkéje 24,1 millió forint. Kis-Fekete Miklósné, a szövetkezet elnöke a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy árbevételük 96 százaléka exportbérmunkából származik. Németországba női felsőkonfekciót - blúzokat, szoknyákat, blézereket, estélyi és koktélruhákat - szál­lítanak. Belföldön a Kiskunfélegy­házán meghonosodott finomké­zimunkáikat - étkezési készle­teket és asztali futókat, tűfesté­­ses technikával hímzett térítő­ket­­ kínálják. A szövetkezet 1995-ben 58,5 millió forintos árbevételt ért el, amelyből 50,5 millió forint ex­portbérmunkából származott. Gémes Gábor HIDRAULIKA-MOBIL KFT. Beruházásra fordítják a nyereséget Kecskeméten több mint félszáz gépjárműalkatrésze­ket előállító, illetve javító mű­hely működik. Ezek közül a Hidraulika-Mobil Kft. föld­­munkagépek javítására és ezek alkatrészeinek forgal­mazására specializálódott. A Hidraulika-Mobil Kft. 1992 végén alakult, 2 millió forint törzs­tőkével, 15 fős létszámmal. A cég telephelyén azóta többek kö­zött ICB-, Komatsu-, ZTS-föld­­gyalukat, különféle úthengere­ket, kotrógépeket, valamint orosz és bolgár gyártmányú kisgépe­ket és targoncákat javítottak. Mint Lovas Gáspár ügyvezető a NAPI Gazdaságnak elmond­ta, a cég tavalyi árbevétele el­érte a 71,6 millió forintot. Mi­vel azonban új gépek és beren­dezések beszerzésére 4,2 millió forintot fordítottak, a nyeresé­gük mindössze 521 ezer forint volt. G. G. (TED-CompAlman­d­ Kft.­­ Tel.: 250 3152 Ft: 250 5151 Öt ország cégadatai (Magyaromig, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország): - könyvben - CD-ROM-on - DM-listákon - Interneten :www.compalmanach.hu 1996. október 1. Privatizációs hírek, információk Richter Gedeon Rt. A Budapesti Értéktőzsdén október 1-14. között értékesítik a Richter Gedeon Rt. azon dolgozói részvényeit, amelyekről tulajdonosaik ebben az értelemben nyilatkoztak. A részvényeket a társaság közreműködésével a Creditanstalt Értékpapír Rt. értékesíti. Az ÁPV Rt. a Richter-papírok 3,1 százalékát, összesen 529 ezer darab, egyenként 1000 forint névértékű részvényt ajánlott fel a dolgozóknak kedvezményesen még tavaly novemberben. Az akciót részletfizetési lehetőséggel egészítették ki. A dolgozók a felajánlott mennyiségből 407 ezer 294 darab részvényre tartottak igényt. A dolgozóknak a társaság kérésére most kellett nyilatkozniuk a részvényekkel kapcsolatos szándékaikról, mivel október 1-jén lejár a részvényértékesítéskor kikötött előtörlesztési korlátozás. A dolgozók többsége úgy nyilatkozott, hogy megtartja a részvényeket, mindössze 10 százalékuk kívánja eladni azokat. A társaságnál egyébként szeptember eleje óta tart az az időszak, amely alatt a cég megvásárolja saját, névre szóló, a BÉT-en forgalomban nem lévő elsőbbségi részvényeit. A vételi ajánlat azoknak a jelenlegi vagy egykori dolgozóknak szól, akiknek vagyonjegyeit a társaság ilyen típusú részvényekre cserélte a 90-es évek elején. Az értékpapírokat 180 százalékos áron veszi meg a társaság 1997. január 15-ig. A Richter Rt. az idei év első felében 18 milliárd forint árbevételt ért el, ami az előző év megfelelő időszakához képest 34 százalékos növekedést jelent. Az export az összes árbevétel 66 százaléka, 83 millió dollár, 9 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A belföldi értékesítés 35 százalékkal növekedett. Az első félév adózott eredménye 6,5 milliárd forint, 37 százalékkal jobb a tavalyi adatnál. A társaság az idén 6,5 milliárd forintot fordít beruházásra, ennek nagy része a minőségbiztosítást szolgálja. Olasz hossz a privatizációs versenyben A külföldiek magyarországi gazdasági jelenlétének egyik fő formája a privatizáció. Vásárlás, vagy ehhez kapcsolódó tőkeemelés formájában jött az országba a külföldi működőtőke túlnyomó része. A gazdasági kapcsolatok aktivitása nagyrészt meghatározza azt is, hogy egy-egy ország milyen „részesedéssel” bír a magyar privatizációban. A magyar piac szűk volta azonban a külföldi részesedés arányaiban egy-egy nagyobb eladási akciónak is nagy szerepet biztosít. Nagyrészt az energiaszolgáltatók értékesítésének köszönhetően (forintértéken számolva) csaknem megduplázódott a privatizáció révén hazánkba érkezett működőtőke értéke egy év alatt. Tavaly augusztusban 419 cégben 339 milliárd forintnyi külföldi részesedést tartottak nyilván. Egy évvel később az érintett cégek száma 471-re nőtt, miközben a külföldi befektetés értéke már meghaladja a 783 milliárd forintot. Az éllovasok között a külföldi befektetők között nem jellemző a változás - egyértelmű a német és az amerikai tőke vezető szerepe és egyre biztosabb tendencia a német részesedések arányának növekedése. Az ezt követő „helyezésekben” azonban már határozottan érvényesül az a tendencia, hogy egy-egy befektetés is átformálhatja az országok súlyát a magyar privatizációban. Erre a legjobb példa Olaszország. Az olasz részesedés a privatizációban hazánkba érkezett külföldi tőke viszonylatában tavaly augusztusban 1,97 százalék volt, míg az idén már 4,09 százalék, vagyis több mint kétszeresére emelkedett. Az így Magyarországra érkezett olasz tőke értékének növekedése még látványosabb, hiszen az 6,68 milliárd forintról 32,04 milliárd forintnyira emelkedett. Az igazi érdekesség azonban, hogy mindez négy privatizációs akció eredménye, hiszen 1995 augusztusától 1996 augusztusáig 22-ről csupán 26-ra emelkedett az olasz tőke részvételével privatizált magyar cégek száma. A részesedés ugrásszerű növekedése voltaképpen egy ügyletnek, a Tigáz megvételének tulajdonítható, amelyért az Italgas vezette konzorcium mintegy 171 millió dollárt (kb. 25,5 milliárd forintot) fizetett. Módosuló privatizációs előirányzatok Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságnak még jelentős bevételekre kell szert tennie az idén, hogy teljesíteni tudja a költségvetési törvény tervezett módosításában foglalt számokat. A változtatás ugyanakkor az ÁPV Rt. egyes előirányzatainál a bevételektől függő összegeket határoz meg, ami könnyebben teljesíthetővé teszi az előirányzatok teljesítését. A társaság készpénzbevételei idén augusztus végén valamivel több mint 81 milliárd forintot tettek ki. (Ebben az összegben nem szerepelnek a múlt év végi privatizációs többletbevételek, amelyeket az ÁPV Rt. be is fizetett a költségvetésnek mintegy 192 milliárd forint összegben.) A költségvetés módosítása ugyan kimondja, hogy az ÁPV Rt. idei többletbevételeit is államadósság-törlesztésre kell költeni, azonban az egyéb előírt kötelezettségeket is figyelembe véve aligha marad erre pénz. A legnagyobb tétel a módosításban az a 41 milliárd forint, amelyet eddigi kötelezettségvállalásainak fedezeteként kell elkülönítenie tartalékba a privatizációs szervezetnek. Szintén jelentős mértékben - a privatizációs miniszter által már a múlt évi költségvetési vitában is minimumként emlegetett szintre emelve - nőnek a reorganizációra költhető privatizációs összegek. Ez a pénz 13-ról 23 milliárd forintra emelkedik. A társaság egyébként augusztusig már mintegy 13,6 milliárd forintot költött erre a célra. A módosítás egyben lehetővé teszi az ÁPV Rt.-nek, hogy 200 millió forintig - éves szinten 3 milliárd forint keretösszegig - maga döntsön a reorganizációs pénzek felhasználásáról. Ugyancsak komoly - a tervezettet jelentősen meghaladó­­ kötelezettségei „keletkeztek” az idén az ÁPV Rt.-nek az önkormányzatokkal szemben. Augusztus végéig már mintegy 20 milliárd forintot fizetett az ÁPV Rt. az önkormányzatoknak a belterületi földek ellenértékeként, amire eredetileg - a már akkor is több oldalról hangoztatott aggályok ellenére - mindössze 15 milliárd forintot irányoztak elő. Ezzel szemben a mai becslések szerint az önkormányzatok kifizetése előreláthatólag 53 milliárd forintot emészt majd fel az idén az ÁPV Rt. bevételeiből. Ehhez a tételhez tartozik még további 12 milliárd forint, amelyet a privatizált cégeknek visszautalandó 20 százalékos rész emészt fel és a kárpótlási életjáradékok fedezetét jelentő 2 milliárd forint. E nagyobb tételek összege is meghaladja a 110 milliárd forintot és ha ezekhez hozzáadjuk a társaság működési kiadásainak 4 milliárdját, illetve a privatizáció előkészítésével kapcsolatos kiadások tervezett 17 milliárd forintos és a szavatossággal, jótállással összefüggő tervezett 10 milliárd forintnyi kiadást, akkor már egy 150 milliárd forint értékű kötelezettség állt össze. Ehhez járul még néhány „kisebb” tétel, mint a KVSZ-től átvett volt szovjet laktanyákkal kapcsolatos kiadások, a mecseki uránbánya működésének segítése egymilliárd forinttal vagy a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió adósságainak a törvényben előírt részleges rendezése, amelynek konkrét összegéről és módjáról még kormánykörökben is vita folyik.

Next