Napi Gazdaság, 1996. november (6. évfolyam, 253-278. szám)

1996-11-01 / 253. szám

LAPSZÉL 4 SZLOVÁKIA FOLYÓFIZE­­TÉSIMÉRLEG-HIÁNYA 957,3 millió dollár volt az év első nyolc hónapjában, szemben a múlt év azonos időszakában feljegy­zett 607,7 millió dolláros több­lettel. A tőkemérlegben ugya­nakkor 1,1 milliárd dolláros több­let mutatkozott, míg egy évvel korábban csak 175,3 millió dollár volt a szufficit.­­ AZ INFLÁCIÓ OROSZ­ORSZÁGBAN 1,2 SZÁZA­LÉKRA gyorsult októberben, azaz megnégyszereződött a szeptemberben feljegyzett 0,3 százalékos pénzromláshoz ké­pest. Az éves infláció idén az orosz statisztikai hivatal jelen­tése szerint 21 százalékos lesz, szemben a tavalyi 130 száza­lékkal. Ez év eleje óta a fo­gyasztási cikkek 13 százalék­kal, a szolgáltatások 43 szá­zalékkal drágultak. A TÁDZSIKISZTÁNNAK 185 MILLIÓ DOLLÁR támogatást ígért a jövő évre a nemzetkö­zi pénzvilág a pénzügyi egyen­súly fenntartására, valamint a legszükségesebb beruházások­ra - közölte a Világbank szer­vezésében megrendezett tokiói konferenciát követően a kö­zép-ázsiai ország miniszterel­nöke. Az amerikai és a japán kormány emellett támogatja Tádzsikisztán felvételét az Ázsi­ai Fejlesztési Bankba is. A tadzsik miniszterelnök szerint az országban a közelmúltban tűzszünettel lezárult polgárhá­ború mintegy 7 milliárd dollár­nyi kárt okozott. 4 FRANCIA-JUGOSZLÁV VEGYES VÁLLALAT alakult Belgrádban vasúti kerekek gyár­tására - a Borba című lap je­lentése szerint. Amennyiben a lapértesülés helytállónak bizo­nyul, ez lesz az első vegyes vállalkozás azóta, hogy októ­ber elején feloldották a Jugo­szlávia elleni nemzetközi szank­ciókat. A megállapodás értel­mében kezdetben mintegy 15 millió dollár értékben gyárta­nak kerekeket, később pedig tengelyeket is. A francia Valdunes cég mintegy 12 ezer kerék gyártására alkalmas ka­pacitást kíván kiépíteni Jugo­szláviában, míg helyi partne­re, a ZTP Beograd meglévő épü­leteivel, gépeivel és infra­struktúrájáéval járul hozzá a vál­lalkozáshoz. 4 REPÜLŐJEGY NÉLKÜL IS FEL LEHET SZÁLLNI A LUFT­HANSA belföldi,illetve a Lon­donba és Párizsba menetrend­szerűen közlekedő járataira má­tól, ha az utas csak kézi­­poggyásszal rendelkezik. A te­lefonos rendeléskor az utas­nak be kell mondania hitelkár­tyája számát, s ezt a repülő­téren egy automatába beütve megkaphatja beszállókártyáját. Az új rendszertől az utaske­zelés gyorsulását és költsége­inek csökkenését várja a Luft­hansa. A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 - Központi telefonszámok: 270-4349,120-8217,129-1436,149-0305; Fax: 270-1117;# Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 140-8939, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest, XIII. Lehel u. 10/a., levélcím: HELIR, Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatói az ABN-AMRO Bank támogatásával olvassák lapunkat. VILÁGGAZDASÁG MŰKÖDIK A FRANCIA KAPCSOLAT Brüsszel jóváhagyta Párizs költségvetési tervezetét Az Európai Unió brüsszeli bizottsága áldását adta arra, hogy a jövő évi francia költségvetésben figyelembe ve­gyék a privatizáció előtt álló France Télécom által átutalt pénzt. A bizottság az EU illetékes szerve, az Yves Franchet főigazgató által vezetett Eurostat szakvéleménye alapján alakította ki álláspontját. A költségvetési tervezet értel­mében a francia távközlési vál­lalat 37,5 milliárd frankot utal­na át, és így sikerülne a büdzsé hiányát a kritikus három száza­lékra leszorítani. A GDP 0,5 szá­zalékának megfelelő összeg el­lentételezéseként az állam ma­gára vállalja a nyugdíjalap fo­lyamatos finanszírozását. A Bundesbank részéről Klaus-Dieter Kühbacher felügyelő­bizottsági tag határozottan elítélte a döntést, ami gazdasági megalapozatlansága mellett ká­rosan hat a közösen elfogadott elvek általános követésére. A kri­tikusok szerint az egyszeri, kivé­teles döntésekkel kiegyensúlyo­zott költségvetések kockára te­szik az unió későbbi gazdasági sta­bilitását, a „kreatív" könyvelési technika mostani jóváhagyása pe­dig precedensként szolgálhat a többi tagország hasonló akciói­hoz. Az EU illetékesei viszont azt hangoztatják, hogy az Eurostat minden egyes esetet annak nagy­ságrendjéhez illő figyelemmel, egyedileg fog vizsgálni, és az egy­mástól független ügyeket nem fog­ják összekapcsolni. Független megfigyelők ugya­nakkor biztosra veszik, hogy a mostani állásfoglalása után több tagország kormánya is vérszemet kap, és hamarosan hasonló elő­terjesztések várhatók - elsőként Olaszország és Spanyolország ré­széről - a privatizációs bevéte­lek folyó költségvetési bevételek­ként való elkönyvelésére. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a France Télécom esete eddig sem állt példa nélkül az unió törté­nelmében: az idei belga költség­­vetés például szerepeltette azt az összeget is, amelyet a kormány a Proximus cégtől kapott a rá­diótelefon-koncesszió fejében. És mivel mindkét döntés ellentmond a közgazdasági racionalitásnak, a szakértők nem tartják kizárt­nak, hogy a politikai nyomásoknak kitett brüsszeli hivatalokat nem­sokára ellepik a tagországok ez irányú kérelmei. (AP-DJ, Reuter) Svédország kimarad az EMU-ból? Svédország a jelek szerint nem csak az európai árfolyammecha­nizmushoz (ERM) nem fog csat­lakozni, de kétségessé vált a gaz­dasági és pénzügyi unióba (EMU) való belépése is. Csütörtökön a Dagens Politik című stockholmi napilap megszellőztette, hogy az EMU-csatlakozás várható kiha­tásait elemző kormánybizottság nem fogja javasolni Svédország jelenleginél szorosabb kötődését az unióhoz. A Lars Calmfors professzor ál­tal vezetett szakértői csoport hét­főn teszi le a kormány asztalára jelentését. A bizottság a lap szerint hiába keresett közgazdasági­­ér­veket az ország EMU-tagsága mel­lett, s a jelentésben figyelmez­tet a leendő közös valuta, az euro várható instabilitására és gyen­geségére is. A svéd lap állításait a bizottság egy tagja és titkára is cáfolta. A stockholmi kormány által kitűzött menetrend szerint a csatlakozásról 1997 végén kel­lene a parlamentnek döntenie, és a döntés kimenetelét megha­tározó módon befolyásolja a kor­mányzó szociáldemokrata párt jö­vő szeptemberi kongresszusa. A tagországok közül jelenleg a svédek körében legerősebb az euroszkepticizmus: a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lakosságnak mindössze 32 szá­zaléka helyesli a gazdasági kap­csolatok szorosabbra fűzését. Az EMU-csatlakozás kérdése - és vele a gazdasági szuvereni­tás részleges feladása - minden bizonnyal az 1998-ban esedékes parlamenti választások csatáro­zásainak homlokterébe fog ke­rülni. Göran Persson kormányfő rugalmas magatartást kér Brüsszel­től: a körülményekre való tekin­tettel az esetleges EMU-csatla­­kozásukkor ne követeljék meg Svédországtól a legalább kété­ves ERM-tagságot. E kérés azon­ban mindmáig határozott eluta­sításra talált. (Reuter, MTI) Csődveszélybe kerülhet az IRI (Folytatás az 1. oldalról) Az állami vagyonkezelő csőd­bemenetele beláthatatlan bonyo­dalmakkal járna, így megfigye­lők biztosra veszik, hogy a kor­mány záros határidőn belül meg­találja a módot arra, hogy az IRI legalább a következő nagyobb pri­vatizációs bevételig talpon ma­radhasson. A hét első felében olyan hí­rek láttak napvilágot, hogy az államot tulajdonosként képviselő kincstárügyi minisztérium közvet­lenül magához vonná a holding rövidesen magánkézbe adandó ré­szeit (a STET-et, a Finmeccanicát, az Autostrade SPA-t és a Banca di Romát), cserébe viszont át­vállalja az adósságok zömét. Ezt a lehetőséget az IRI részéről he­vesen ellenezték, inkább támo­gatnák azt az elképzelést, miszerint a kincstárügy olvassza be az IRI-be a maga felügyelete alatt levő GÉPI holdingot. (Ez utóbbit bajba ju­tott kis- és közepes vállalatok feljavítására hozták létre, 15 cég tartozik hozzá a textilipartól a fémfeldolgozásig.) A GÉPI va­gyona körülbelül 2600 milliárd líra, s ha ez az összeg még az idei mérlegbe bekerülhet, akkor az IRI megmenekül a csődve­szélytől. A kincstárügyi miniszter, Carlo Azeglio Ciampi hírek szerint már szeptember végén felvázolta a fenti lehetőségeket a brüsszeli bizott­ság versenyügyekben illetékes tag­jához intézett levelében. Karel van Miert október közepén megkül­dött, de csak most ismertté vált válaszában először leszögezte, hogy az IRI közvetlen állami forrásokból való megsegítéséről semmiképp se lehet szó, s a többi megoldás is csak akkor hagyható jóvá, ha nem késleltetik a privatizációt. E tekintetben viszont ellentétek bontakoznak ki az IRI vezetése és a kormány között. Michele Tedeschi, a holding elnöke - aki szerint egyébként a mérleg ko­rántsem olyan rossz, mint ami­lyennek lefestették - az Il Sole 24-Orénak adott nyilatkozatában azt fejtegette, hogy a privatizá­ció jó ütemben halad: legkésőbb január végéig eladhatják a STET-ről korábban leválasztott SEAT kiadót és reklámügynök­séget (ezé az itteni „Sárga la­pok”), márciusban pedig az Autostrade SPA még IRI-kéz­­ben levő 20,3 százaléka követ­kezhet. Ami pedig a STET-pri­­vatizációt illeti, az Tedeschi szerint esetleg késedelmet szenvedhet, de legkésőbb jövő októberig sort kerítenek rá. A ma 46,8 százalékban az IRI ellenőrzése alatt levő, a milánói mellett a New York-i tőzsdén is jegyzett távközlési holding tel­jes magánosításának határideje­ként az utóbbi időben 1997 már­ciusát emlegették a kormányta­gok, élükön a miniszterelnökkel. Ciampi legfrissebb nyilatkozatában azonban már úgy fogalmazott, hogy az értékesítés még 1997 fo­lyamán megtörténik, amint jó­váhagyják a távközlést felügye­lő hatóságról szóló törvényt. Je­len pillanatban viszont ennek sorsa kétségesnek vagy legalábbis po­litikai alku tárgyának látszik, lévén hogy a kormányt kívülről támo­gató, de a privatizációt ellenző Rifondazione Comunista 400 mó­dosító indítványa után a jobb­közép ellenzék további 5 ezret nyújtott be az illetékes parlamenti bizottsághoz, amely ezek után ha­tározatlan időre elhalasztotta a törvényjavaslat vizsgálatát. Szabó Márta 1996. november 1. Kiev növelné az orosz gáz importját Újabb akadály az olajipari befektetések útjában A Gazprom orosz gázipari óriásvállalat elnöke, Rom Vjahirev húszéves gázszállítási egyezményről tárgyal Kievben Leonyid Kucsmával. Az ukrán elnöki hivatal közleménye szerint az egyezménnyel megoldódna a két fél közötti árvita, és biztosítható lenne az ukrán fogyasztók stabil ellátása. Az eszmecserén természetesen szó esik a jövő évben Ukrajná­ba exportálandó gázmennyiség­ről is. A közleményből nem de­rül, ki hogy a felek egyezségre jutottak-e már ebben a kérdés­ben. Az ukrán kormány minde­nesetre a jelenlegi évi 53 milli­árd köbméterről 59 milliárd köb­méterre kívánja növelni a kö­vetkező esztendőben a gázimpor­tot. Kucsmának valószínűleg min­den diplomáciai fortélyát be kell majd vetnie a Gazpom elnöké­nek meggyőzése érdekében, mert Ukrajna még mindig 1,4 milli­árd dollárral tartozik az orosz gáz­ipari óriásnak, javarészt az 1994-es szállításokért. A világ földgázkészletének közel egyharmada felett rendelkező Gazprom azonban a fizetési ké­sedelem miatt nem kapcsolhat­ja le Ukrajnát a hálózatról, mert így több európai megrendelője maradna nyersanyag nélkül. Az orosz gázipari óriás többek kö­zött azért látott hozzá egy Belaruszon és Lengyelországon át Németországig nyúló új vezeték megépítéséhez, mert így export­jának egy része elkerülheti majd Ukrajnát. A Gazprom az idén­­ az uk­rajnai szállításokat is beleértve - közel 190 milliárd köbméter nyersanyagot exportál Európába. Ebből származik majd 8,2 milli­árd dollárra becsült éves bevé­telének java is. Míg az orosz földgázkészlet ki­termelésének távlatait derűlátóan, addig az olajipar esélyeit megle­hetősen pesszimistán ítélik meg az a szakértők. Az orosz állami olajholding, a Rosznyefty szóvi­vője a közelmúltban bejelentet­te, hogy a külföldieknek csak ki­sebbségi tulajdonrészt szánnak a kitermelés megosztására alakult vegyes vállalatokban. Az orosz törvényhozás illeté­kes bizottsága emellett ellenzi a kormány azon javaslatát is, hogy 250 olajmezőt, amelyekben az or­szág olajkészleteinek 38 százalé­ka rejlik, szabaddá tegyenek a külföldiek előtt a kitermelés me­gosztására. A bizottság javasol­ni fogja az alsóháznak a törvény­­javaslat elutasítását, amit a du­ma valószínűleg boldogan meg is fog tenni. A kitermelés megosztását az adott országbeli és a külföldi be­fektetők között a nagy kocká­zatú beruházásoknál alkalmazzák. Ebben az esetben a világpiacon értékesített nyersanyag adja a kül­földiek nyereségét, akik a föld­­járadékon és a nyereségadón kívül egyéb adót nem fizetnek. Az orosz parlamenti bizottság többek között épp a túlzottnak tartott adókedvezmények miatt vetette el a kormány javaslatát. A bizottság elnökhelyettese, Jurij Boldirev szerint azt fogják szor­galmazni, hogy évente 10-15 új mezőt tegyenek csak szabaddá a külföldi befektetőknek. A nyugati szakértők szerint a honatyák határozata és a nyo­mában megjelenő bürokratikus akadályok bizonytalan ideig meg­akadályozhatják 50-70 milliárd dollár befektetését az orosz olaj­­iparba. (Reuter, AP-DJ) Ellenőrzik a Boszniának szánt segély szétosztását A szarajevói kormány bejelen­tette, hogy­ a Világbankkal kö­zösen irodát hoz létre annak el­lenőrzésére, hogy az idén ápri­lisban Brüsszelben összehívott se­gélykonferencia által jóváhagyott 1,8 milliárd dolláros újjáépítési támogatást valóban megfelelő­en használják-e fel az illetéke­sek. A felügyeleti szerv megalakí­tásáról azután határoztak a nem­zetközi pénzintézetnél, hogy Richard Sklar, az Egyesült Államok különleges boszniai megbízottja élesen bírálta a boszniai kormányt az újjáépítési munkálatok lassú­sága miatt. Szerinte nemcsak a bürokratikus eljárások miatt ér­keznek lassan az adományok a délszláv államba, hanem azért is, mert a kormány a pénzeket az általa előnyben részesített vál­lalatok számára utalja át. Rory O’Sullivan, a Világbank boszniai képviseletének vezetője szerint mindazonáltal korrupcióra nem találtak bizonyítékot. Az ellenőrző iroda az első év­ben egy holland tanácsadó cég­gel fog együttműködni a közbe­szerzések figyelemmel kísérésé­ben, s ehhez anyagi támogatás­sal a holland kormány is hozzá­járul. (Reuter) Félmilliárd ECU segély az EU marhatenyésztőinek (Folytatás az 1. oldalról) Az intézkedés első átfogó lépés az EU részéről a válság megfor­dítása érdekében azóta, hogy London idén márciusban elis­merte: összefüggés lehet a szarvas­­marhákat megtámadó agyvelő­­sorvadás és az emberekre halálos, hasonló tüneteket produkáló CJD-kór között. A tömörülés agrárköltség­vetéséből megtakarított félmilliárd ECU rendkívüli támogatás azt a 850 milliót ECU-s segélyt egészíti ki, amelyet az EU vezetői aján­lottak meg a tenyésztőknek júniusi firenzei csúcsértekezletükön. A pénz több mint felét Franciaország (24 százalék), Németország (20 százalék) és Nagy-Britannia (13 százalék) kapja. A miniszterek arról is döntöttek, hogy támogatják azokat a gaz­dákat is, akik visszafogják bor­jútenyésztésüket. A szakértők két - szabadon választható­­ mód­szert dolgoztak ki. Az egyik sze­rint azoknak jár a segély, akik 10-20 napos korukban vágják le borjaikat, a másik szerint pedig azok kaphatnak támogatást, akik már azelőtt piacra dobják bor­jaikat, hogy azok elérnék az eh­hez elvileg kötelező súly 85 szá­zalékát, azaz a 90 kilogrammot. Az európai marhahúsfogyasz­tás ugyan átlagban 13 százalék­kal csökkent tavasz óta, ám még mindig túlkínálat uralkodik a pi­acon. Ennek csökkentése érde­kében a szaktárcák vezetői - mó­dosítva egy korábbi döntésüket - úgy határoztak, hogy 460 ezerről 550 ezer tonnára emelik azt a húsmennyiséget, amit az EU rak­tározás céljából felvásárolhat. Kiszivárgott hírek szerint az ag­rárminiszterek ugyanakkor arra kérték a tizenöt tagú tömörülés külügyminisztereit, hogy az EU-n kívüli országokkal folytatott im­portkiigazítási tárgyalásaikon hív­ják fel a figyelmet a kontinens nyugati felét sújtó marhaválságra. Ennek jegyében szólítsák fel tár­gyalópartnereiket a marhahús ex­portjának önkéntes korlátozására, egyidejűleg azonban ajánljanak fel kompenzációt. Juhász Endre, az EU-hoz dele­gált magyar nagykövet ezzel kap­csolatban elmondta: Budapest ál­láspontja nem automatikusan el­utasító, s amennyiben ilyen ja­vaslat hivatalosan is elhangzik az tárgyalásokon, a magyar ille­tékesek alaposan meg fogják vizs­gálni a kérést. Az adandó vá­lasz azonban a javaslat részletes tartalmától és a felajánlott kom­penzációtól függ. (Reuter, AP-DJ, MTI)

Next