Napi Gazdaság, 1996. december (6. évfolyam, 279-300. szám)

1996-12-02 / 279. szám

Ára: 90 Ft NAPI SrfgáfeA mellékletünkben: ÜZLETI IRÁNYTŰ (11. oldal) INGATLANPIAC (12. oldal) VÁSÁROK ÉS KIÁLLÍTÁSOK (13. oldal) AUTÓSVILÁG (14. oldal) SáS íöl GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP ADÓKEDVEZMÉNYT KÉR AZ MKFE Januártól egyharmaddal növekednek a fuvarozók terhei Az idei árakhoz képest jövőre várhatóan 25-30 százalékkal emelkednek a közúti fuvarozás költségei, ám a fuvarpiac szereplői ennek csupán a felét tudják érvényesíteni díja­ikban. Ennek következtében jó páran kiszorulhatnak a piacról - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) titkára. Jelenleg a nemzetközi közúti fuvarozásban 1500 vállalkozás vesz részt, 4-6 ezer nagy teherbírású és 3 ezer kis teherbírású jármű­vel. A belföldi fuvarozói vállal­kozások száma 20-25 ezer körül van, járműparkjuk 70-75 ezer kö­rüli. Karmos Gábor a fuvardíjak nö­vekedésének egyik okát az inf­lációt meghaladó üzemanyag- ár-emelésben látja: jövőre a gázolaj literenkénti árának 20 forintos emelkedésére lehet számítani. Az MKFE szeretné elérni, hogy a Mól Rt. áralkalmazása társadal­mi kontroll alá kerüljön. A kötelező' felelősségbiztosítás összege is nő 1997-ben. Az au­tóbuszok, vontatók esetében több mint kétszeres emelkedés várható, így például egy vontató után a jelenlegi 72 ezer forint helyett 177 ezer forintos évi díjat kell fizetni. Az alkatrészek árának emelkedése mellett az autópá­lyadíjak is tovább növelik a fu­varozók költségeit. Január 1-től csak azok a gép­járművek kapcsolódhatnak be a hazai szállítmányozásba, amelyek megfelelnek az Euro 1 szabvány­nak, míg 1998-tól az első alka­lommal forgalomba helyezett járművekre már az Euro 2 nor­mák vonatkoznak. (Folytatás a 3. oldalon) BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOK Három veszélyre figyelmeztetnek a külföldiek A magyarországi befektetések kockázatát jelenleg három nagy problémakör: a beáramló portfoliótoké sterilizálá­sa, az adóalap és járulékalap erodálódása, valamint a választási gazdaságpolitika esetleges beindulása növeli - állítják külföldi befektetési tanácsadók. A beáramló portfóliótőke mennyisége - és így költségei is - a spekulánsok várakozásaitól függ. Azt mindenki elismeri, hogy Magyarországnak inflációellenes politikát kell folytatnia az elkövet­kező években ahhoz, hogy 2000 környékén eséllyel pályázzon az uniós tagságra. Az antiinflációs politika sikerét, valamint objektív korlátáit illetően azonban eltérőek a befektetői vélemények. Ha so­kan kezdenek sikeres antiinflá­ciós politikára spekulálni, akkor nagyobb összegű portfóliótőke ér­kezhet az országba, hogy kihasz­nálva az infláció és a leértékelés ütemének csökkenését, fix kama­tozású állampapírokat vásároljon. (Folytatás a 3. oldalon) Négymilliárdos árbevételt vár a Digép Rt. Jelentős fejlődés előtt áll a holding Az idén várhatóan több mint 4 milliárd forint lesz a hol­dingként működő Diósgyő­ri Gépgyár Rt. (Digép Rt.) konszolidált árbevétele, s a tulajdonosok jövőre 2 milli­árd forintos növekedést ter­veznek - mondta a NAPI Gaz­daságnak Nagy Győző, a részvénytársaság vezérigaz­gató-helyettese. A Digép Rt. közvetlen és közve­tett exportja a vezérigazgató-he­lyettes tájékoztatása szerint az árbevétel mintegy 70 százalékát adja. Rontja az üzleti lehetősé­geiket azonban, hogy a FIAT-Ive- co a napokban mondott vissza egy 5 millió dolláros üzletet, s nehézségeket okoz számukra a forgóeszköz-hitelek megszerzése is. A tízmillió forint jegyzett tő­kéjű Digép Rt.-ét magánszemé­lyek hozták létre kifejezetten azzal a céllal, hogy a felszámolt Digép- hez tartozó öt kft. egyenként 79 százaléknyi üzletrészét, illetve ezekkel együtt a mintegy 200 mil­lió forint adósságot megvásárol­ják - mondta Nagy Győző. A többi üzletrészen pedig a hitele­zők osztoznak. Az öt kft. törzstőkéje össze­sen 1 milliárd 700 millió forint. A magánszemélyek a kft.-k egyen­ként 79 százaléknyi üzletrészé­ért összesen 600 millió forintot fizetnek - ötéves részletfizetés­sel. A 79 százaléknyi üzletrészek eladója a Kincstári Vagyonke­zelő Igazgatóság, illetve a társa­dalombiztosítás volt. Azért, hogy tőkét lehessen bevonni a Digép Rt.-be, átmeneti és közbülső me­goldásként 1 millió forint törzs­tőkével 100 százalékos Digép Rt.-tulajdonban létrehozták Diginvest Kft.-t: e társaságba be­vitték az öt kft.-t és így - a va­gyon felértékelése után - a Diginvest Kft. jegyzett tőkéje 2 milliárd 300 millió forintra emel­kedett. A Digép Rt.-hez - az átalakí­tások után - a Diginvest Kft.-n keresztül három termelő és két szolgáltató kft. tartozik. A ter­melők közül az egyik a meleg­alakítógyár, a másik a szerszám- gépgyár, a harmadik pedig a kör­nyezetvédelmi gép- és szivattyú­gyár. A kapacitást a meleg- alakítóban és a szerszámgépgyár­ban a rendelésállomány alapján akár háromszorosára lehetne nö­velni, s jelentős fejlődés előtt áll a harmadik termelő kft., a kör­nyezetvédelmi gép- és szivattyú­gyár is. (Folytatás a 3. oldalon) Orosz hitel a kozloduji erőmű felújítására? A bolgár kormány 250 millió dolláros hitelt kér Moszkvától a kozloduji atomerőmű négy régebbi reaktorának korszerűsítésére. A kérelmet Rumen Ovcsarov bolgár energiaügyi miniszter terjesztette a Szófiában tartózkodó Viktor Mihajlov orosz atomenergiaügyi miniszter elé. Mihajlov közölte: Moszkva hajlandó kedvező fel­tételek mellett hitelt nyújtani a beruházás megvalósítására, a rész­leteket azonban a két ország pénz­ügy- és kereskedelmi miniszte­rei dolgozzák majd ki. Mihajlov ugyanakkor figyelmez­tette a szófiai kormányt: Moszkva ellenzi az amerikaiak részvéte­lét a kozloduji atomerőmű kor­szerűsítésében. A miniszter a tár­gyalásokat követő sajtóértekez­leten hangsúlyozta: amennyiben az amerikai Westinghouse Electric kapja meg a megbízást a kozloduji erőmű felújítására, Oroszország elhárít magáról minden felelős­séget a biztonságos üzemeltetést illetően. (Folytatás a 2. oldalon) Milyen legyen az euro-dollár árfolyam? Monetáris pengeváltás Párizs és Bonn között A hét végén kiadott közös német-francia nyilatkozattal rövid távon talán sikerült lecsillapítani a frank árfolyamá­val kapcsolatos egyes francia nyilatkozatok által kavart hullámokat. Szakértők mindazonáltal úgy látják, eldör­dült az első lövés a közös európai valutának a dollárhoz viszonyított árfolyama körül varható elhúzódó háború­ban, amelynek során a francia és a német eurokoncepció közötti eltérések ismét a felszínre kerülhetnek. A vitát Jean-Pierre Gerard, a francia jegybank döntéshozó ta­nácsának tagja robbantotta ki, aki a hét folyamán kijelentette: ha német részről nem hajlandók felfogni Franciaország gazdasági érdekeit, szükségessé válhat a frank leértékelése a márkához ké­pest. Gerard az alapvető prob­lémát a dollárnak az európai va­lutákhoz képest való alulértékelt­ségében látja, amin szerinte a fran­cia és a német kamatok mér­séklésével kellene segíteni. Miután az „erős frank” poli­tikája jegyében a francia fizető- eszközt egy évtizede a német már­kához kötötték, a kamatcsökken­tést csak összehangolva lehetne végrehajtani. A Bundesbank azonban Gerard szerint nem fogja fel, milyen elő­nyök származnának a dollár erő­södéséből, illetve milyen hátrá­nyok érik a leendő közös fizető- eszközt a jelenlegi paritások meg­maradása esetén. Ehelyett kizá­rólag az infláció féken tartásá­val törődik, elzárkózva a kamat- csökkentés elől. Ilyen helyzet­ben Gerard nem lát más megol­dást, mint hogy egyoldalúan le­értékeljék a frankot, persze csak az európai árfolyam-mechaniz­mus (ERM) által megengedett 15 százalékos sávon belül. Az op­timális frank-dollár-árfolyam 6,00 volna, a jelenlegi 5,20 helyett. Gerard-éhoz hasonló, bár va­lamivel visszafogottabb véleményt fogalmazott meg néhány nappal ezelőtt Paul Marchelli, a jegybanki tanács másik tagja - úgy tudni, hogy álláspontjukat a kilencta­gú testületből hatan ellenzik -, és úgyszintén a frank leértéke­lése mellett foglalt állást Valery Giscard d’Estaing volt államfő is. Gerard nyilatkozata az elutasító reakciók egész sorát váltotta ki: Jean Arthuis francia pénzügymi­niszter úgy nyilatkozott, hogy a francia gazdaság problémái el­sősorban szerkezeti okokból adód­nak, tehát a leértékelés nem hoz­na megoldást. Jean-Claude Trichet, a francia központi bank elnöke szokatlan módon közleményt bo­csátott ki, amelyben leszögezte, hogy a bank elkötelezett a frank árfolyamának stabilitása mellett. Jacques Chirac francia államfő és Helmut Kohl német kancellár a franciaországi Perigueux-ben tar­tott szombati megbeszélésük után ugyancsak elkötelezettségüket fe­jezték ki a márka-frank árfolyam stabilitása mellett. (Folytatás a 2. oldalon) Újabb kamatemelésre kényszerülhet a brit pénzügyminiszter A költségvetés nem javította a toryk kilátásait A jelenlegi parlament utolsó költségvetésének múlt heti pénzügyminiszteri előterjesztése óta Nagy-Britanniában az elemzők és a választók egyetlen kérdésre igyekeznek választ találni: sikerült-e Kenneth Clarke-nak óvatos költ­ségvetésével (NAPI Gazdaság, 1996. november 27., 2. ol­dal) feltámasztani a toryk választási esélyeit? Londoni tudósítónktól: A kérdésre a különböző fel­mérések keretében megkérdezet­tek többsége nemleges választ ad, mondván, hogy a jövedelemadó szerény mértékű csökkentée, il­letve az oktatási és az egészsé­gügyi kiadások nem kevésbé visszafogott bővítése aligha elengendő a több mint 20 szá­zalékos lemaradás ledolgozásá­ra. Ráadásul a közvetett adók (a dohányáruk, egyes szeszesita­lok, az üzemanyagok illetékei, illetve a repülőtéri illetékek) eme­lése, valamint a kormányzati ki­adások 3 éven belüli 7 milliárd fontos csökkentése gyakorlatilag semlegesíti a büdzsében ígért „ajándékok” hatását. A Reuter által megkérdezett 35 vezető gazdasági elemző közül 34 úgy véli, a költségvetés önma­gában nem elegendő a konzer­vatívok hátrányának ledolgozá­sára. A kevesebb mint fél év múl­va esedékes (legkésőbb május 22-éig kiírandó) általános válasz­tásokra készülve a párton belüli jobboldal jóval nagyvonalúbb in­tézkedéseket várt volna a pénz­ügyminisztertől, aki azonban az egyébként is lendületes gazda­sági növekedésre hivatkozva nem volt hajlandó további inflációt gerjesztő engedményekre. (Folytatás a 2. oldalon) HÉTFŐI INTERJÚ PAPANEK GÁBORRAL Tőzsdei privatizálással kell nagyobb szerephez juttatni a hazai tőkét Az ipar az első nemzetgazdasági ágazat, amelyről el le­het mondani, hogy a gazdasági rendszerváltást követően mára jórészt túljutott a válságon - mondta a NAPI Gaz­daságnak adott interjújában Papanek Gábor, a GKI Gaz­daságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. A magyar ipar fej­lődéséről, az ágazatba áramlott külföldi működőtöké sze­repéről, a privatizációról, illetve a középtávú kilátásokról kérdeztük a kutatót.- A rendszerváltás óta hat év telt el. Hogyan alakult az ipar helyzete ebben az időszakban1- Rendkívül kedvezőtlen örök­séggel vágott neki az ipar a pi­acgazdaságnak. Igen sok válla­latról kiderült, hogy versenykép­telen, ami drámai piacvesztés­ben is tükröződött. Elvesztek a keleti piacok, elveszett a belső piac nem elhanyagolható része. Ezek így, együtt átlagosan csak­nem 40 százalékos visszaesést ered­ményeztek. Ez persze erősen differenciált volt. Néhány alágazatban a ’80-as évek végéhez képest 50 száza­lék alá esett a termelés, de egy-két gépipari alágaztban csak 20 szá­zalékos volt a visszaesés. A rend­szerváltás környéki, a verseny- képtelenségből adódó ipari vál­ságot csak tetézték az akkori­ban elkövetett politikai mellé­fogások. Mindazonáltal az ipar az első ágazat Magyarországon, amely többé-kevésbé túljutott a válságon, és 1993 után - igaz több szem­pontból is ellentmondásosnak ne­vezhető - fejlődésnek indult. E folyamat során a kedvező jelek súlya mind nagyobb lett, és ez a pozitív folyamat azóta is tart.- Mik a kilábalás érzékelhető' jelei?- Az első és legfontosabb jel­zést az export viszonylati váltá­sa adta. Az iparban viszonylag széles körben sikerült a keleti pi­acok elvesztését nyugati szállí­tásokkal kompenzálni. Az is fontos módosulás, hogy az exportnak már csak alig 10 százalékát bo­nyolítja a specializált külkeres­kedelem, 90 százalékát a cégek saját maguk intézik. Ez az érté­kesítési csatornákban bekövet­kezett radikális változást jelent. Az ipari alágazatok szempont­jából vizsgálva az exportot a leg­nagyobb exportőr a közúti gép­járműgyártás, amely a teljes ma­gyar kivitelnek körülbelül 7 szá­zalékát adja. Ezt követi a mű- anyagipari alapanyagok gyártá­sa, hozzávetőlegesen 4 százalé­kos részesedéssel. Ugyancsak jelentős exportőr a kőolaj-feldolgozás, a gyógyszer­ipar, a fényforrásgyártás, vala­mint egyes agráripari alágazatok, mint például a húsipar, a zöld­ség-, a gyümölcs- vagy a barom­fifeldolgozás. További jelentős ipa­ri exportot hordozó alágazat a fémalakítás, a műanyagtermékek gyártása, illetve a motorok és a turbinák előállítása. (Folytatás a 4. oldalon) Hétfő, 1996. december 2. VI. évf. 279. (1563.) szám. 215-» Három hónapos lekötés esetén HANWHA BANK Bp. Vili. Rákóczi út 1-3. Tel.: 266-2885

Next

/
Thumbnails
Contents