Napi Gazdaság, 1996. december (6. évfolyam, 279-300. szám)
1996-12-02 / 279. szám
1996. december 2. BALATONI KERÉKPÁRÚT Francia-magyar befektetési tárgyalások Mivel Franciaországban stagnál a gazdaság, az ottani kis- és középvállalkozók Kelet-Európában, például Magyarországon szeretnének befektetni. Több cég is tervez magyarországi gyártást, illetve exportlehetőség után kutat a térségben. Ám ezeknek a kisvállalkozásoknak sokkal nehezebb betörniük a magyar piacra, mint a multinacionális cégeknek - nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Jean-Marie Bergére, a Limousin régió vállakozásfejlesztési alapítványának (ARD) igazgatója. Az alapítvány és az ITD Hungary által szervezett hét végi magyar-francia üzletember-találkozón megtudtuk: a francia Sothys szépségápolási cikkeket gyártó és forgalmazó cégnek például már egy éve sikerült bejutnia a magyar piacra. Michel Grillon, a társaság marketingigazgatója elmondta: a termékek értékesítéséből az első évben 35 millió forintra számíthatnak, ám 3 éven belül szeretnék ötszörösére növelni itteni bevételüket. Szilágyi Géza, a Kis- és Középvállalkozások Egyesületének elnöke egy másik itteni beruházási lehetőségről beszélt. Eszerint felvetették a franciáknak egy közös vállalat megalapításának tervét. A vegyes vállalat a Balaton körüli kerékpárút építésére szerveződne. Magyarország adná az alapanyagot, a franciák pedig az technológiát, amellyel a könnyű utakat építik. Megtudtuk: az egyesület 2 hónapon belül megküldi a beruházás költségtervét az érdeklődő francia mérnöki tanácsadó irodának. A találkozón szó volt arról is, hogy Tolna megye és a francia La Creuse megye hasonló földrajzi fekvésű helyek - mindkét térségben a mezőgazdaságé és az élelmiszeriparé a vezető szerep -, s ezért e megyék kereskedelmi és iparkamaráinak vezetői gazdasági testvérkapcsolat kialakítását tervezik. Az együttműködés megkönnyíthetné a francia kis- és középvállalkozások magyarországi megjelenését - tájékoztatott Pierre-Henri Gaudinot, a megyei kamara elnöke. (NAPI) Négymilliárdos árbevételt vár a Digép Rt. (Folytatás az 1. oldalról) A lehetőségek kihasználásához összességében mintegy 1 milliárd 600 millió forint fejlesztésre és további 400 millió forint körüli forgóeszközre van szükség. Mint megtudtuk, tárgyalások kezdődtek potenciális külföldi befektetőkkel az egyes kft.-kbe, illetve a holdingba való tőkebevonásról. A melegalakítógyár úgynevezett kovácsolt termékeket gyárt, a termelés értékben 80 százalékát - a Rábán keresztül - többek között az amerikai Rockwellnek adják el. A melegalakítóban jelenleg még az összes költség 20-23 százalékát teszi ki az energiaráfordítás, és a kapacitást addig nem érdemes növelni, amíg nem korszerűsítik a technológiát. A megrendelések alapján akár megháromszorozhatnák a termelést - mondta Nagy Győző. Az idén több mint 1 milliárd forint lesz a kft. árbevétele, a gazdálkodása pedig nullszaldó közelében várható. A termelő kft.-k közül a legnagyobb a szerszámgépipari, amely az idén várhatóan több mint 2 milliárd forint árbevételt ér el. A korábbi hazai munkamegosztás alapján hidegalakító szerszámgépeket gyártanak, de új profilok beindítását is tervezik. Az itt gyártott kábel- és sodrógépekből 15 000 üzemel a Szovjetunió utódállamaiban, ami csak az alkatrészellátást tekintve is biztos piacot jelent. Ebben a gyárban vasúti ütközőt és vasúti kerekeket is gyártanak, amelyeket Németországba és Franciaországba szállítanak. Emellett kilátás van egy 22 millió dolláros török üzletre is a Digép Rt. számára. Nagy Győző elmondta azt is: a környezetvédelmi gép- és szivattyúgyár idei termelése 400-500 millió forint körül várható. E. V. Januártól egyharmaddal növekednek a fuvarozók terhei (Folytatás az 1. oldalról) Ez tehát további gondot okoz a fuvarozóknak, ugyanis jelenleg gépparkjuknak csupán 10 százaléka teljesíti ezeket a korszerű környezetvédelmi elvárásokat. Úgy tűnik, a Pénzügyminisztérium is elfogadja, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) pedig támogatja az MKFE álláspontját, mely szerint 1998-tól az Euro 1 járművek 25 százalékos, az Euro 2 járművek pedig 50 százalékos adókedvezményben részesüljenek a beszerzéskor. Az MKFE ezt a kedvezményt az úgynevezett útkímélő tengellyel rendelkező járművekre is ki akarja terjeszteni. Az MKFE azt is el szeretné érni, hogy az említett járművek beszerzésekor a központi környezetvédelmi alapból kedvezményes kamatozású kölcsönhöz jussanak a vállalkozók, valamint szorgalmazza, hogy a vontatók mellett a másfajta EU-szabványos tehergépjárművek is 0 százalékos vámtételűek legyenek. A nyugat-európai országokban már jelenleg is csak EU-barát járművek közlekedhetnek, s ezek az országok kötelezik a társult tagokat a hasonló gépjárművek üzembe helyezésére. Magyarország türelmi időt kér az Európai Uniótól, miközben a KHVM kormány-előterjesztést készít a nemzetközi közúti fuvarozásban részt vevő járműállomány EU-elvárásoknak megfelelő megújításáról. D. J. Önnek csak egy telefonhívás Az NTN a világ egyik legnagyobb csapágygyára, hazai forgalmazó a CONFIDENZA CSAPÁGYSZOLGÁLAT Forgalmazunk továbbá NACHI, ZVL, ZKL, FLT, IKO, KBC, LYC, SBC, ZXZ, FAG, SKF csapágyakat. Az ország legnagyobb csapágyraktárából vásárolhat! Telefon: 173-1990, 173-2414, 173-1136, 173-2073,270-3705, 270-3706, 270-3707, 270-3708, 173-2161 Fax: 173-1990, 173-2414, 173-2073, 270-3709, 173-2161 1133 Bp., XIII. Dráva u. 7. 1133 Bp., XIII. Révész u. 9. Felhasználók részére készletet bizományba kihelyezünk! ! MAGYAR GAZDASÁG Az export negyedét a vállalkozók adják Beszállítói konferencia Veszprémben A kis- és középvállalkozók adják a hazai ipar exportjának egynegyedét - mondta Gulácsi Gábor, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes államtitkára egy hét végi beszállítói konferencián, Veszprémben. Gulácsi szerint ez a tény gazdasági jelentősége mellett arra utal, hogy a vállakozói szféra mindinkább képes megfelelni a magas szintű exportkövetelményeknek, s így javítja az hazai ipar versenyképességét. Éppen ezért a kis- és középvállakozói kör bővítése, a hazai és a külföldi nagyvállalatokkal való együttműködésük erősítése olyan feladat, amelyben jelentős szerepet kell betölteniük a kereskedelmi és iparkamaráknak. Többek között az olyan üzletember-találkozókkal is - hangsúlyozta a helyettes államtitkár - amilyet a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezett a hét végén. A sok érdeklődőt vonzó találkozón nagyvállalatok vezetői, kis- és középvállalkozók, valamint tudományos szakemberek mondták el tapasztalataikat. A gép-, az autó- és az elektronikai ipar területével kapcsolatban hangzott el a legtöbb felszólalás. Lombos György, az Opel Hungary beszerzési igazgatója és Jüttner András, a Bakony Művek vezérigazgatója többek között azokról a követelményekről szólt, amelyeket ISO minőségbiztosítási rendszerrel működő termelésük során a beszállítók elé állítanak. Jóllehet e követelmények óhatatlanul szűkítik az együttműködő partnerek számát, mind vállalkozók, mind minőségi terméket előállító beszállítóik biztos piacot nyerhetnek általuk. Mindketten hangsúlyozták, újabb beszállítók jelentkezését várják, sőt esetleges finanszírozási gondjaikat is segítenek megoldani a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank bekapcsolásával, amelynek az ország több régiójában is van fejlesztési társasága. (NAPI) TŐKEIMPORT 1996-BAN A működőtőke több mint fele a kereskedelembe érkezett Az idei év első nyolc hónapjában összesen 1,146 milliárd dollár működőtőke érkezett a magyar gazdaságba - derül ki az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) adataiból. Ezzel augusztus végéig összesen 13,798 milliárd dollár érkezett Magyarországra. A bankrendszeren keresztül az 1996. január-augusztusi időszakban 1,098 milliárd - a tulajdonosi hitelekkel együtt 1,141 milliárd - dollár érkezett be az országba, a devizában számolt tárgyi apport értéke pedig 48 millió dollár volt. Az év első nyolc hónapjában az összes tőkeimport értéke 42 százalékkal magasabb volt, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az eddig az országba beérkezett összes működőtőke 13,798 milliárd dolláros adata tartalmazza a tulajdonosi hiteleket is, az ezek nélküli „stock” adat augusztus végén 12,868 milliárd dollár volt. A devizában számolt tárgyi apport kumulált értékét is figyelembe véve a teljes tőkeimport 15 milliárd dollár körül alakult. Várakozások szerint az egész 1996-os évben - a privatizációs bevételekkel együtt - 2 milliárd dollár működőtőke érkezik az országba. Az idei első féléves adatok alapján a legjelentősebb tőkeexportőrök Hollandia, Németország és Ausztria, ezekből az országokból származik az idén beérkezett működőtőke csaknem 58 százaléka. A külföldi tulajdonrészű vállalkozások 14 százaléka az iparban, 3,9 százaléka az építőiparban, 53,7 százaléka a kereskedelemben, 4,8 százaléka pedig a szálláshely-szolgáltatásban működik. Az ipari és kereskedelmi tárca álláspontja szerint az elkövetkező években a külföldi működőtőke bevonásának legfontosabb célja a korszerű exportkapacitások megteremtése, illetve bővítése lesz. A külföldi tőke beáramlása révén - a tárca tervei szerint - nő a világkereskedelemben eladható termékek, valamint az élőmunka-, illetve K+F-igényes tevékenységek aránya és csökken az anyag-, illetve energiaigényes ágazatok súlya. A jegybanktól származó legutóbbi adatok szerint az idei év első félévében a tőkekivitel 1,428 milliárd forintot tett ki. Ennek révén 129 új magyar érdekeltséget alapítottak külföldön. A magyar részesedésű, külföldön bejegyzett vállalkozások száma június végén összesen 1832 volt. A magyar tőkeexport elsősorban a környező országokba - Ukrajnába, Romániába, Szlovákiába, Csehországba és Oroszországba - irányult, a fejlett gazdaságok közül Ausztriában, Németországban, illetve az USA-ban regisztráltak statisztikailag is mérhető magyar tőkekivitelt. M. Cs. Három veszélyre figyelmeztetnek a külföldiek (Folytatás az 1. oldalról) A magyar országkockázattal foglalkozó szakértők úgy vélik, hogy jövőre - ha nem történik rendkívüli negatív esemény - 1,3 milliárd dollár nettó portfóliótőke-beáramlással lehet számolni. Ez az összeg pozitív várakozások kialakulása esetén 2,3-2,4 milliárd dollárra is fölmehet - bár ennek viszonylag kicsi a valószínűsége. E számok már tartalmazzák a részvényvásárlásokat is, ám a szakértők úgy vélik, jövőre a tőzsde nem tud még egy 100 százalékos növekedést felmutató évet produkálni, így a befektetések ezen a téren nem nőnek számottevően. Az 1,3 milliárd dolláros alapesetben a működőtőke sterilizálása 40 milliárd forinttal rontaná az államháztartás pozícióját, a pozitív kimenetel pedig már 70 milliárd forintba kerülne. Ezt természetesen finanszírozni kell, ami ismét jelentősebb állampapír-kibocsátással járhat. Ez értelemszerűen megakasztaná a kamatesés folyamatát. A másik kockázati tényező az adó- és a járulékalap évek óta tartó folyamatos erodálódása. 1994 óta a befizetett tb-járulék GDP-hez viszonyított aránya - érdemi járulékkulcs-változtatás nélkül - 3 százalékkal esett, ami elvben azt is jelenthetné, hogy ilyen mennyiségű jövedelem vándorolt át a legálisból a szürkegazdaságba. Ezt a képet árnyalják az adóbevételekkel kapcsolatos bizonytalanságok, amik abból adódnak, hogy az adótörvények többször és jelentősen változtak. A társaságiadó-bevételek növekedése pozitív, viszont az szja-bevételek relatív csökkenése negatív folyamat - állítják a szakértők. Az adó- és a járulékalap erodálódása növekvő hiányhoz vezethet - például az a két tb-alap idei, együttes hiánya meghaldja a 70 milliárd forintot is - ami újfent növelheti az államháztartás finaszírozási igényét. Ami a választási gazdaságpolitika beindulását illeti, a szakértők hajlamosak minden indokolatlannak, elhamarkodottnak, vagy egyszerre sok választópolgár megnyerésére alkalmas, ám költséges kormányzati lépésnél farkast kiáltani. Ezek a reakciók gyakran túlzóak, de az bizonyos, hogy az ilyen lépések sorozata növeli az ország befektetési kockázatát. Különösen igaz ez a volt szocialista országokban, mert ezekben a megtakarítások és a jövedelemek szerkezete miatt a polgárok részéről nem jelentkezik olyan erőteljes inflációellenes nyomás, mint a fejlett országokban. A bérek és juttatások jelentős része ugyanis a szakértők szerint kvázi indexált - ide tartoznak például a nyugdíjak és a különböző csoportokkal kötött bérmegállapodások , s a polgároknak viszonylag kevés pénzük fekszik tartós, inflációérzékeny befektetésekben, például nyugdíjalapokban. M. D. gr KÉPKERETEZÉS VI ■ Több mint 800-féle képkeretből választhat \m I képkeretezés II I kasírozás I II képfóliázás IL fJJ felületnemesítés ÍYJ t)J laminálás \Q II Ez a hirdetés ’97. január 15-ig I ■ 10 százalék kedvezményt jelent Önnek, I l| ha szolgáltatásainkat igénybe veszi. #1 adeko kft. TI 1074 Budapest, Szövetség u. 35. 13. Tel./fax: (06 1) 342 0142, 322 0881 ákíjó LAPSZÉL + MAGYARORSZÁG AZ EU-CSATLAKOZÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉRE 4,7 MILLIÁRD FORINTOT fordított saját forrásból 1994-95-ben, 1996- 97-ben pedig ez az összeg várhatóan eléri a 7 milliárd forintot - szerepel az ÁSZ jelentésében. A hazai mellett igen jelentős a külföldi források aránya: 1997-ben a külföldi támogatás elérheti az összes forrás 34 százalékát. Az idén az integrációs források 7 százaléka származik elkülönített állami alapokból, az önállóan gazdálkodó intézmények ráfordításai 3 százalékot tesznek ki. A MALÉV ÚJABB FOKKER 70-ES TÍPUSÚ repülőgéppel kívánja bővíteni járműparkját. A légitársaság a korábbiakkal ellentétben nem a gyártótól, hanem egy európai üzletembertől szeretné bérelni a gépet a jövő év közepétől. A Fokkerek beszerzése a Malév fejlesztési programjának része, ennek keretében a magyar légitársaság szeretné Tupoljev típusú gépeit lecserélni. A Malévnak jelenleg 23 repülőgépe van, amiből 12 Boeing, 8 Tupoljev és 3 Fokker típusú. A GÖTZ BUDAPEST KFT. AZ IDÉN EGYMILLIÁRD FORINTOS bevételre számít. A vállalkozás évente 30-40 százalékkal növeli forgalmát, jövőre az eladások hasonló bővülésével számol. A magyar termékek iránt jelentős az érdeklődés, így már a budapesti társaság teljes jövő évi gyártási kapacitását lekötötték. A kft. Magyarországon piacvezető az általa gyártott és forgalmazott termékek terén. + A HAZAI TŐKE- ÉS DEVIZAPIAC LIBERALIZÁCIÓJA tovább folytatódik, részben az OECD-tagságunkból fakadó kötetelezettségek miatt. A következő másfél évben az egy évnél rövidebb távú befektetések teljes liberalizációjára is sort kell keríteni - mondta Pásztor Csaba, az MNB ügyvezető igazgatója egy hétvégi nemzetközi pénzügyi konferencián Budapesten. AZ ORSZÁGBA EDDIG Érkezett csaknem 15 MILLIÁRD DOLLÁRNYI külföldi befektetés alig 2 százaléka érte el Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Az M3-as autópálya most kezdődött továbbépítése lehetővé teszi a külföldi működőtőkének a térségbe való intenzívebb beáramlását - vélekedett Bihall Tamás, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke egy hét végi rendezvényen. A FOLYTATÓDÓ HORVÁT VASUTASSZTRÁJK MIATT a napi 10-12 tehervonatpár helyett csupán 1-2 vonatpár közlekedik Magyarország és Horvátország között. Miután a horvátok időben tájékoztatták a szomszédos államok vasúttársaságait, a MÁV áruforgalmi korlátozást hirdetett meg, így minimális mennyiségű áru várakozik a vagonokban. MAGASNAK TARTJA AZ MTV-2 KONCESSZIÓJÁRA MEGHIRDETETT, 53 millió dollárnak megfelelő díjat a pályázni szándékozó német WAZ lapcsoport és a társpályázó TF1 francia tévéállomás - mondta Kázmér Judit, az WAZ tulajdonában lévő Pannon Lapok Társasága ügyvezető igazgatója. Napi Profit hétfőtől péntekig 2240, másnap 630, 730 órakor