Napi Gazdaság, 1996. december (6. évfolyam, 279-300. szám)

1996-12-02 / 279. szám

1996. december 2. BALATONI KERÉKPÁRÚT Francia-magyar befektetési tárgyalások Mivel Franciaországban stagnál a gazdaság, az ottani kis- és középvállalkozók Kelet-Európában, például Magyaror­szágon szeretnének befektetni. Több cég is tervez ma­­gyarországi gyártást, illetve exportlehetőség után kutat a térségben. Ám ezeknek a kisvállalkozásoknak sokkal ne­hezebb betörniük a magyar piacra, mint a multinacioná­lis cégeknek - nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Jean-Marie Bergére, a Limousin régió vállakozásfejlesztési alapítvá­nyának (ARD) igazgatója. Az alapítvány és az ITD Hun­gary által szervezett hét végi ma­gyar-francia üzletember-találko­zón megtudtuk: a francia Sothys szépségápolási cikkeket gyártó és forgalmazó cégnek például már egy éve sikerült bejutnia a ma­gyar piacra. Michel Grillon, a tár­saság marketingigazgatója elmond­ta: a termékek értékesítéséből az első­ évben 35 millió forintra szá­míthatnak, ám 3 éven belül sze­retnék ötszörösére növelni itte­ni bevételüket. Szilágyi Géza, a Kis- és Közép­­vállalkozások Egyesületének el­nöke egy másik itteni beruházá­si lehető­ségrő­l beszélt. Eszerint felvetették a franciáknak egy közös vállalat megalapításának tervét. A vegyes vállalat a Balaton kö­rüli kerékpárút építésére szerve­ződne. Magyarország adná az alap­anyagot, a franciák pedig az tech­nológiát, amellyel a könnyű­ uta­­kat építik. Megtudtuk: az egye­sület 2 hónapon belül megküldi a beruházás költségtervét az ér­deklődő­ francia mérnöki tanács­adó irodának. A találkozón szó volt arról is, hogy Tolna megye és a francia La Creuse megye hasonló föld­rajzi fekvésű helyek - mindkét térségben a mezőgazdaságé és az élelmiszeriparé a vezető szerep -, s ezért e megyék kereskedel­mi és iparkamaráinak vezetői gaz­dasági testvérkapcsolat kialakí­tását tervezik. Az együttműkö­dés megkönnyíthetné a francia kis- és középvállalkozások ma­gyarországi megjelenését - tájé­koztatott Pierre-Henri Gaudinot, a megyei kamara elnöke. (NAPI) Négymilliárdos árbevételt vár a Digép Rt. (Folytatás az 1. oldalról) A lehetőségek kihasználásához összességében mintegy 1 milli­árd 600 millió forint fejlesztésre és további 400 millió forint kö­rüli forgóeszközre van szükség. Mint megtudtuk, tárgyalások kez­dődtek potenciális külföldi be­fektetőkkel az egyes kft.-kbe, il­letve a holdingba való tőkebe­vonásról. A melegalakítógyár úgyneve­zett kovácsolt termékeket gyárt, a termelés értékben 80 százalé­kát - a Rábán keresztül - töb­bek között az amerikai Rockwellnek adják el. A melegalakítóban jelenleg még az összes költség 20-23 százalékát teszi ki az energiaráfordítás, és a kapacitást addig nem érdemes növelni, amíg nem korszerűsítik a technológiát. A megrendelé­sek alapján akár megháromszo­rozhatnák a termelést - mond­ta Nagy Győző. Az idén több mint 1 milliárd forint lesz a kft. árbevétele, a gazdálkodása pe­dig nullszaldó közelében várha­tó. A termelő kft.-k közül a leg­nagyobb a szerszámgépipari, amely az idén várhatóan több mint 2 milliárd forint árbevételt ér el. A korábbi hazai munkamegosz­tás alapján hidegalakító szerszám­gépeket gyártanak, de új profi­lok beindítását is tervezik. Az itt gyártott kábel- és sodrógé­pekből 15 000 üzemel a Szov­jetunió utódállamaiban, ami csak az alkatrészellátást tekintve is biz­tos piacot jelent. Ebben a gyár­ban vasúti ütközőt és vasúti ke­rekeket is gyártanak, amelyeket Németországba és Franciaországba szállítanak. Emellett kilátás van egy 22 millió dolláros török üz­letre is a Digép Rt. számára. Nagy Győző elmondta azt is: a kör­nyezetvédelmi gép- és szivattyú­gyár idei termelése 400-500 millió forint körül várható. E. V. Januártól egyharmaddal növekednek a fuvarozók terhei (Folytatás az 1. oldalról) Ez tehát további gondot okoz a fuvarozóknak, ugyanis jelen­leg gépparkjuknak csupán 10 szá­zaléka teljesíti ezeket a korsze­rű környezetvédelmi elvárásokat. Úgy tűnik, a Pénzügyminiszté­rium is elfogadja, a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium (KHVM) pedig támogatja az MKFE álláspontját, mely szerint 1998-tól az Euro 1 járművek 25 százalékos, az Euro 2 járművek pedig 50 százalékos adókedvez­ményben részesüljenek a beszer­zéskor. Az MKFE ezt a kedvez­ményt az úgynevezett útkímélő tengellyel rendelkező járművekre is ki akarja terjeszteni. Az MKFE azt is el szeretné érni, hogy az említett járművek beszerzésekor a központi környe­zetvédelmi alapból kedvezményes kamatozású kölcsönhöz jussanak a vállalkozók, valamint szorgal­mazza, hogy a vontatók mellett a másfajta EU-szabványos teher­gépjárművek is 0 százalékos vám­­tételűek legyenek. A nyugat-európai országokban már jelenleg is csak EU-barát járművek közlekedhetnek, s ezek az országok kötelezik a társult tagokat a hasonló gépjárművek üzembe helyezésére. Magyaror­szág türelmi időt kér az Európai Uniótól, miközben a KHVM kor­mány-előterjesztést készít a nem­zetközi közúti fuvarozásban részt vevő járműállomány EU-elvárá­­soknak megfelelő megújításáról. D. J. Önnek csak egy telefonhívás Az NTN a világ egyik legnagyobb csapágygyára, hazai forgalmazó a CONFIDENZA CSAPÁGYSZOLGÁLAT Forgalmazunk továbbá NACHI, ZVL, ZKL, FLT, IKO, KBC, LYC, SBC, ZXZ, FAG, SKF csapágyakat. Az ország legnagyobb csapágyraktárából vásárolhat! Telefon: 173-1990, 173-2414, 173-1136, 173-2073,270-3705, 270-3706, 270-3707, 270-3708, 173-2161 Fax: 173-1990, 173-2414, 173-2073, 270-3709, 173-2161 1133 Bp., XIII. Dráva u. 7. 1133 Bp., XIII. Révész u. 9. Felhasználók részére készletet bizományba kihelyezünk! ! MAGYAR GAZDASÁG Az export negyedét a vállalkozók adják Beszállítói konferencia Veszprémben A kis- és középvállalkozók adják a hazai ipar exportjának egynegyedét - mondta Gulácsi Gábor, az Ipari, Kereske­delmi és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes államtit­kára egy hét végi beszállítói konferencián, Veszprémben. Gulácsi szerint ez a tény gaz­dasági jelentősége mellett arra utal, hogy a vállakozói szféra min­dinkább képes megfelelni a ma­gas szintű exportkövetelmények­nek, s így javítja az hazai ipar versenyképességét. Éppen ezért a kis- és középvállakozói kör bő­vítése, a hazai és a külföldi nagy­­vállalatokkal való együttműkö­désük erősítése olyan feladat, amelyben jelentős szerepet kell betölteniük a kereskedelmi és ipar­kamaráknak. Többek között az olyan üzletember-találkozókkal is - hangsúlyozta a helyettes ál­lamtitkár - amilyet a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara szervezett a hét végén. A sok érdeklődőt vonzó ta­lálkozón nagyvállalatok vezetői, kis- és középvállalkozók, vala­mint tudományos szakemberek mondták el tapasztalataikat. A gép-, az autó- és az elektronikai ipar területével kapcsolatban hangzott el a legtöbb felszóla­lás. Lombos György, az Opel Hun­gary beszerzési igazgatója és Jüttner András, a Bakony Művek vezér­igazgatója többek között azok­ról a követelményekről szólt, ame­lyeket ISO minőségbiztosítási rendszerrel működő termelésük során a beszállítók elé állítanak. Jóllehet e követelmények óha­tatlanul szűkítik az együttműködő partnerek számát, mind vállal­kozók, mind minőségi terméket előállító beszállítóik biztos pia­cot nyerhetnek általuk. Mind­ketten hangsúlyozták, újabb be­szállítók jelentkezését várják, sőt esetleges finanszírozási gondjai­kat is segítenek megoldani a Ma­gyar Befektetési és Fejlesztési Bank bekapcsolásával, amelynek az or­szág több régiójában is van fej­lesztési társasága. (NAPI) TŐKEIMPORT 1996-BAN A működőtőke több mint fele a kereskedelembe érkezett Az idei év első nyolc hónapjában összesen 1,146 milliárd dollár működőtőke érkezett a magyar gazdaságba - derül ki az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) adataiból. Ezzel augusztus végéig összesen 13,798 milliárd dollár érkezett Magyarországra. A bankrendszeren keresztül az 1996. január-augusztusi időszak­ban 1,098 milliárd - a tulajdo­nosi hitelekkel együtt 1,141 mil­liárd - dollár érkezett be az or­szágba, a devizában számolt tárgyi apport értéke pedig 48 millió dollár volt. Az év első nyolc hónapjá­ban az összes tőkeimport értéke 42 százalékkal magasabb volt, mint a tavalyi év azonos idősza­kában. Az eddig az országba beérke­zett összes működőtőke 13,798 milliárd dolláros adata tartalmazza a tulajdonosi hiteleket is, az ezek nélküli „stock” adat augusztus végén 12,868 milliárd dollár volt. A devizában számolt tárgyi ap­port kumulált értékét is figye­lembe véve a teljes tőkeimport 15 milliárd dollár körül alakult. Várakozások szerint az egész 1996-os évben - a privatizációs bevételekkel együtt - 2 milliárd dollár működőtőke érkezik az or­szágba. Az idei első féléves adatok alap­ján a legjelentősebb tőkeexpor­tőrök Hollandia, Németország és Ausztria, ezekből az országokból származik az idén beérkezett működőtőke csaknem 58 száza­léka. A külföldi tulajdonrészű vál­lalkozások 14 százaléka az iparban, 3,9 százaléka az építőiparban, 53,7 százaléka a kereskedelemben, 4,8 százaléka pedig a szálláshely-szol­gáltatásban működik. Az ipari és kereskedelmi tár­ca álláspontja szerint az elkövet­kező években a külföldi működőtőke bevonásának legfon­tosabb célja a korszerű export­kapacitások megteremtése, illetve bővítése lesz. A külföldi tőke be­áramlása révén - a tárca tervei szerint - nő a világkereskede­lemben eladható termékek, vala­mint az élőmunka-, illetve K+F-igényes tevékenységek ará­nya és csökken az anyag-, illetve energiaigényes ágazatok súlya. A jegybanktól származó legu­tóbbi adatok szerint az idei év első félévében a tőkekivitel 1,428 milliárd forintot tett ki. Ennek révén 129 új magyar érdekelt­séget alapítottak külföldön. A magyar részesedésű, külföldön be­jegyzett vállalkozások száma jú­nius végén összesen 1832 volt. A magyar tőkeexport elsősorban a környező­ országokba - Ukraj­nába, Romániába, Szlovákiába, Csehországba és Oroszországba - irányult, a fejlett gazdaságok közül Ausztriában, Németország­ban, illetve az USA-ban regiszt­ráltak statisztikailag is mérhető magyar tőkekivitelt. M. Cs. Három veszélyre figyelmeztetnek a külföldiek (Folytatás az 1. oldalról) A magyar országkockázattal fog­lalkozó szakértők úgy vélik, hogy jövőre - ha nem történik rend­kívüli negatív esemény - 1,3 mil­liárd dollár nettó portfóliótőke-be­­áramlással lehet számolni. Ez az összeg pozitív várakozások kiala­kulása esetén 2,3-2,4 milliárd dol­lárra is fölmehet - bár ennek viszonylag kicsi a valószínűsége. E számok már tartalmazzák a rész­vényvásárlásokat is, ám a sza­kértők úgy vélik, jövőre a tőzs­de nem tud még egy 100 száza­lékos növekedést felmutató évet produkálni, így a befektetések ezen a téren nem nőnek számottevően. Az 1,3 milliárd dolláros alap­esetben a működőtőke sterilizá­lása 40 milliárd forinttal ronta­ná az államháztartás pozícióját, a pozitív kimenetel pedig már 70 milliárd forintba kerülne. Ezt természetesen finanszírozni kell, ami ismét jelentősebb állampa­pír-kibocsátással járhat. Ez ér­telemszerűen megakasztaná a ka­matesés folyamatát. A másik kockázati tényező az adó- és a járulékalap évek óta tartó folyamatos erodálódása. 1994 óta a befizetett tb-járulék GDP-hez viszonyított aránya - érdemi já­rulékkulcs-változtatás nélkül - 3 százalékkal esett, ami elvben azt is jelenthetné, hogy ilyen mennyiségű jövedelem vándorolt át a legálisból a szürkegazdaságba. Ezt a képet árnyalják az adó­bevételekkel kapcsolatos bizony­talanságok, amik abból adódnak, hogy az adótörvények többször és jelentősen változtak. A tár­­saságiadó-bevételek növekedése pozitív, viszont az szja-bevéte­­lek relatív csökkenése negatív fo­lyamat - állítják a szakértők. Az adó- és a járulékalap erodálódása növekvő hiányhoz vezethet - pél­dául az a két tb-alap idei, együttes hiánya meghaldja a 70 milliárd forintot is - ami újfent növel­heti az államháztartás finaszírozási igényét. Ami a választási gazdaságpo­litika beindulását illeti, a sza­kértők hajlamosak minden in­dokolatlannak, elhamarkodott­nak, vagy egyszerre sok válasz­tópolgár megnyerésére alkalmas, ám költséges kormányzati lépésnél farkast kiáltani. Ezek a reakci­ók gyakran túlzóak, de az bizo­nyos, hogy az ilyen lépések so­rozata növeli az ország befekte­tési kockázatát. Különösen igaz ez a volt szocialista országokban, mert ezekben a megtakarítások és a jövedelemek szerkezete mi­att a polgárok részéről nem je­lentkezik olyan erőteljes inflá­cióellenes nyomás, mint a fej­lett országokban. A bérek és jut­tatások jelentős része ugyanis a szakértők szerint kvázi indexált - ide tartoznak például a nyug­díjak és a különböző csoportok­kal kötött bérmegállapodások­­ , s a polgároknak viszonylag ke­vés pénzük fekszik tartós, inflá­cióérzékeny befektetésekben, pél­dául nyugdíjalapokban. M. D. gr KÉPKERETEZÉS VI ■ Több mint 800-féle képkeretből választhat \m I képkeretezés II I kas­írozás I II képfóliázás IL fJJ felületnemesítés ÍYJ t)J laminálás \Q II Ez a hirdetés ’97. január 15-ig I ■ 10 százalék kedvezményt jelent Önnek, I l| ha szolgáltatásainkat igénybe veszi. #1 adeko kft. TI­ 1074 Budapest, Szövetség u. 35. 13. Tel./fax: (06 1) 342 0142, 322 0881 ákíjó LAPSZÉL + MAGYARORSZÁG AZ EU-CSATLAKOZÁS ELŐ­KÉSZÍTÉSÉRE 4,7 MILLIÁRD FORINTOT fordított saját for­rásból 1994-95-ben, 1996- 97-ben pedig ez az összeg vár­hatóan eléri a 7 milliárd forintot - szerepel az ÁSZ jelentésé­ben. A hazai mellett igen jelen­tős a külföldi források aránya: 1997-ben a külföldi támogatás elérheti az összes forrás 34 szá­zalékát. Az idén az integrációs források 7 százaléka szárma­zik elkülönített állami alapokból, az önállóan gazdálkodó intéz­mények ráfordításai 3 százalé­kot tesznek ki.­­ A MALÉV ÚJABB FOKKER 70-ES TÍPUSÚ repülőgéppel kí­vánja bővíteni járműparkját. A légitársaság a korábbiakkal el­lentétben nem a gyártótól, ha­nem egy európai üzletember­től szeretné bérelni a gépet a jövő év közepétől. A Fokkerek beszerzése a Malév fejlesztési programjának része, ennek ke­retében a magyar légitársaság szeretné Tupoljev típusú gépeit lecserélni. A Malévnak jelenleg 23 repülőgépe van, amiből 12 Boeing, 8 Tupoljev és 3 Fokker típusú.­­ A GÖTZ BUDAPEST KFT. AZ IDÉN EGYMILLIÁRD FO­RINTOS bevételre számít. A vál­lalkozás évente 30-40 száza­lékkal növeli forgalmát, jövőre az eladások hasonló bővülésével számol. A magyar termékek iránt jelentős az érdeklődés, így már a budapesti társaság teljes jö­vő évi gyártási kapacitását le­kötötték. A kft. Magyarországon piacvezető az általa gyártott és forgalmazott termékek terén. + A HAZAI TŐKE- ÉS DEVI­ZAPIAC LIBERALIZÁCIÓJA tovább folytatódik, részben az OECD-tagságunkból fakadó kö­te­telezettségek miatt. A követke­ző másfél évben az egy évnél rövidebb távú befektetések tel­jes liberalizációjára is sort kell keríteni - mondta Pásztor Csaba, az MNB ügyvezető igazgatója egy hétvégi nemzetközi pénzügyi konferencián Budapesten.­­ AZ ORSZÁGBA EDDIG Érkezett csaknem 15 MILLIÁRD DOLLÁRNYI külföldi befektetés alig 2 százaléka ér­te el Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyét. Az M3-as autópálya most kezdődött továbbépítése lehe­tővé teszi a külföldi műkö­dőtőkének a térségbe való in­tenzívebb beáramlását - véle­kedett Bihall Tamás, a megyei kereskedelmi és iparkamara el­nöke egy hét végi rendezvé­nyen.­­ A FOLYTATÓDÓ HORVÁT VASUTASSZTRÁJK MIATT a napi 10-12 tehervonatpár he­lyett csupán 1-2 vonatpár köz­lekedik Magyarország és Hor­vátország között. Miután a hor­­vátok időben tájékoztatták a szomszédos államok vasúttár­saságait, a MÁV áruforgalmi kor­látozást hirdetett meg, így mi­nimális mennyiségű áru vára­kozik a vagonokban.­­ MAGASNAK TARTJA AZ MTV-2 KONCESSZIÓJÁRA MEGHIRDETETT, 53 millió dol­lárnak megfelelő díjat a pályázni szándékozó német WAZ lap­csoport és a társpályázó TF1 francia tévéállomás - mondta Kázmér Judit, az WAZ tulajdo­nában lévő Pannon Lapok Tár­sasága ügyvezető igazgatója. Napi Profit hétfőtől péntekig 2240, másnap 630, 730 órakor

Next