Napi Gazdaság, 1997. március (7. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

VILÁGGAZDASÁG 1997. márciusi. ^ . s ­LAPSZÉL ; .. + LEFELÉ KORRIGÁLTA AZ AMERIKAI GAZDASÁG tavalyi negyedik negyedévi teljesítmé­nyéről közzétett korábbi jelen­tését a, washingtoni kereske­delmi minisztérium. Eszerint az utolsó három hónapban nem 4,7, hanem csak 3,9 százalé­kos volt az éves szintű növe­kedés. A korrekció nagyrészt amiatt vált szükségessé, mert az előzetes számítások során alapul vett feltételezéssel el­lentétben a vállalatok decem­ber során nagymértékben csök­kentették készleteiket. ♦, JÖVŐ SZOMBATON ÚJRA TÁRGYALNAK a német kor­mánypártok és az ellenzéki szo­ciáldemokraták az adórendszer módosításáról - erről született megállapodás a tegnapi, im­már második megbeszélésen. A tanácskozást követően mind­két fél úgy nyilatkozott, hogy lát esélyt a megegyezésre. A véleménykülönbségek főként a személyi jövedelemadó sávjait és kulcsait érintik. + SZERBIA SEGÍTSÉGET KAP A NYUGATI KORMÁ­NYOKTÓL az ellenzéki irányítás alá került önkormányzatok szá­mára, ha a szocialista kormány olyan törvényt fogadtat el a par­lamentben, amely megfosztja őket a pénzügyi alapoktól - mondta Zoran Djindjics, nem­rég megválasztott belgrádi pol­gármester, aki más ellenzéki személyiségekkel együtt nyu­gat-európai körúton tartózko­dik, hogy támogatást szerez­zen a tervezett reformokhoz. A szerb multimilliomos, Bogoljub Karies ugyanakkor bejelentet­te: az elterjedt híresztelések­kel szemben még nem dön­tötte el, hogy elindul-e a szerb elnökválasztáson. + A ROMÁN LEJ ÁRFO­LYAMA 4 százalékkal erősö­dött pénteken a dollárhoz ké­pest a romániai magánpénz­váltóknál. A pénzváltók a dol­lárt tegnap 7500-8200 lejért vá­sárolták a csütörtöki 8000-8500 lej után. A román fizetőeszköz, amely az év eleje óta jelentő­sen meggyengült, az utóbbi hé­ten stabilizálódott. + OROSZORSZÁGBAN 500 000 RUBELES bankjegyet bocsátanak ki március 17-én. Az új bankjegy, amely az ed­digi legnagyobb címletű pénz, a 100 000 rubeles bankók mint­egy felét fogja helyettesíteni, nehezebben hamisítható, mint a régebbi papírpénzek - kö­zölte Arnold Voilukov, az orosz jegybank alelnöke. ♦ AZ AMERIKAI KONTI­NENS KERESKEDELMI MI­NISZTEREINEK háromnapos konferenciáján nem sikerült ér­demleges előrehaladást elér­ni az amerikai szabadkereske­delmi övezet (FTAA) létreho­zása terén. A brazíliai Recifében tartott konferencián - mint a résztvevők elmondták - az ér­demi vitáig sem jutottak el, mivel olyan metodikai kérdésekben sem tudtak megegyezni, hogy milyen hatáskörrel ruházzák fel a létrehozandó 11 munkacso­portot. Az alapvető nézetelté­rés az Egyesült Államok és a Mercosur-országok között a vámcsökkentés üteme tekinte­tében van.. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Minimális gazdasági növekedés Olaszországban Az 1995-ös 3 százalék után ta­valy mindössze 0,8 százalékkal gyarapodott Olaszország bruttó hazai terméke (GDP) - derül ki a statisztikai hivatal tegnap köz­zétett, nem végleges adatokat tar­talmazó jelentéséből. A múlt év utolsó három hónapjában rá­adásul a GDP 0,1 százalékkal el­maradt az eló'ző negyedévitől, ami 1996 során már a második ne­gyedéves csökkenés volt. A ne­gyedik negyedév GDP-volumene csupán 0,5 százalékkal volt ma­gasabb az 1995 utolsó negyedé­ben regisztráltnál. Az Istat szerint a gyenge telje­sítmény elsősorban az ipari terme­lés alakulásának tudható be, ame­lyet a szolgáltatási szektor enyhe javulása csak részben tudott el­lensúlyozni. Decemberben az ipari termelés 3,1 százalékkal volt ala­csonyabb az egy évvel korábbinál. A negyedik negyedévet meg­határozó tényezők közt fő sze­repet játszott a líra erősödése, ami véget vetett a régóta tartó exportboomnak. A kivitel ennek megfelelően a vártnál rosszab­bul alakult, és az árfolyamtól nem is remélhető kedvező hatás, mi­vel a líra tavaly novemberben az exportőrök által reméltnél rosszabb paritáson - vagyis erő­sebben - tért vissza az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM). Az export lassulásával párhuza­mosan jelentősen visszaesett az import, főként az állóeszköz-be­ruházások és a lakossági fogyasztás gyengülése miatt. Az igencsak mérsékelt GDP-nö­vekedés általános vélekedés szerint az idei évre is áthúzódik. Romano Prodi kormánya már korábban 2-ről 1-1,5 százalékra szállította le az idei GDP-bővülésre vonat­kozó prognózisát, s elemzők most úgy vélik, hogy a mutató végül közelebb lesz az lmint az 1,5 szá­zalékhoz. Ugyanígy vélekedik a jegybank is, amelynek tegnapi helyzetjelen­tése szerint az idei GDP alig lesz magasabb az 1996-osnál. A mak­rogazdasági feladatokat illetően a jegybank úgy látja, hogy az inf­lációs fronton nem kell veszély­től tartani - az éves ráta kisebb lesz mint 3 százalék s így most az állami pénzügyek rendbetéte­lére kell helyezni a fő hangsúlyt. Mint ismeretes, az idei büdzsé­ben végrehajtott 62 500 milliárd lírás deficitcsökkentésen túl a kor­mány rövidesen pótköltségvetést készül beterjeszteni, hogy a hi­ány ne haladja meg a GDP 3 szá­zalékát, s így Olaszország teljesítse a gazdasági és monetáris unióhoz (EMU) való csatlakozás fő felté­telét. A jegybank számításai szerint e célkitűzés eléréséhez a minibü- dzsének további mintegy 16 ezer milliárd lírás megtakarítást kell tartalmaznia. (Reuter, AP-DJ) Hiányzó adómilliárdok Az olasz pénzügyminisztérium számításai szerint 1990 és 1993 között a kincstár csaknem 200 ezer milliárd líra (mai árfolyamon számolva mintegy 120 milliárd dollár) forgalmi adótól esett el az áfa-köteles tevékenységek eltitkolása mi­att. A be nem fizetett áfa nagyságát érzékelteti, hogy a négy év alatt az egymást követő kormányok összesen 257 ezer milliárd lírával csökkentették a költségvetéá hiányt, elsősorban az adóterhek növelése és a szociális kiadások lefaragása révén. A „megspórolt” adó 1990-ben 46,5 ezer milliárd lírát tett ki, majd az ezt követő három évben tartósan évi 50 ezer milliárd fölé emelkedett. A tárca jelentése beszámol arról is, hogy az 1993-as jöve­delembevallások szerint - a későbbieket még nem dolgozták fel teljesen - az 1992-es tevékenység után az olasz vállalko­zások 58,8 százaléka nem fizetett nyereségadót sem. A ki­sebbségben lévő jövedelmező cégek nem egészen 30 ezer mil­liárd líra adót fizettek be. A legbiztosabb vállalkozásoknak 1992-ben a nagykereskedések bizonyultak - 50,8 százalékuk vallott be jövedelmet míg az idegenforgalmi nagyhatalom­nak számító Itáliában a szállodák és az éttermek 64 százalé­ka, saját bevallása szerint, képtelen volt nyereséget elérni. (MTI) Német óriáshitel a Gazpromnak „ (Folytatás az 1. oldalról) Kormánygaranciát - a Dresd­ner szóvivőjének közlése alap­ján - nem vettek igénybe. Ez a hitelfelvétel bevezette a Gazpromot a nemzetközi piacra mint önállóan, állami hitel- vagy exportgaranciák nélkül kölcsö­nöket felvenni képes vállalatot - hangsúlyozta a német pénzin­tézet képviselője. Ugyancsak pénteken jelentette be a Moszkvában tartózkodó Georg Krupp, a Deutsche Bank igazgatótanácsának tagja, hogy szó van egy további 1,5 milliárd dolláros megállapodásról is, ame­lyet a Deutsche Bank és a Dresd­ner vezetésével szintén konzorciális alapon szerveznek. Ebből a hi­telből a Gazprom a Mannesmanntól vásárolna gáz- szállításra alkalmas csöveket. A Gazprom elnöke tárgyalt a Siemens vezetőivel is. A két cég egy memorandumot írt alá az 1993-ban kezdődött együttműkö­dés kiszélesítéséről, amelynek során a Siemens és a Gazprom az ener- gíakitermelés és -szállítás, a gáz­ipari berendezések automatizá­lása, a telekommunikáció és az adatfeldolgozás területén kíván közös projekteket indítani. A Siemens a projektek sikeréhez a Gazpromnak nyújtandó hitelekkel is hozzá kíván járulni. A hitelek nagyságrendjéről a müncheni cég egyelőre nem kívánt nyilatkoz­ni, hangsúlyozva, hogy azok a projektek finanszírozási igényei­hez fognak igazodni. Szóba ke­rült még egy oroszországi szer­vizhálózat kiépítése, amelyben orosz szakemberek Siemens-be­rendezések javítását és karban­tartását végeznék. A szerelők ki­képzéséhez a Siemens részvéte­lével egy oroszországi oktatási köz­pont megnyitását is tervezik. Somogyi Csaba Nem kedveli Európát a kelet-ázsiai töke Kelet-Ázsia tigriseknek is ti­tulált országai már egy ideje nettó közvetlen külföldi befektetőként ismertek világszerte, ám a tér­ségből kiáramló tőkéből Európa eddig vajmi keveset, mindössze 5 százalékot látott - foglalja össze legutóbbi jelentésében vizsgáló­dásai eredményét az ENSZ ke­reskedelmi és fejlesztési szerve­zete, az UNCTAD. A dokumentum rámutat: a szó­ban forgó államok - elsősorban Hongkong, Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea - beruházói pénzük nagyobb - mintegy kétharmad - részét Ázsián belül fektetik be, de azért jut belőle az Egyesült Államokba is. Az Európától va­ló tartózkodás oka a tanulmány készítői szerint az, hogy egyrészt az ázsiai befektetők inkább ex­portálnak kontinensünkre, sem­hogy közvetlen beruházásokat esz­közöljenek a csigatempóban fej­lődő, alacsony megtakarítási szin­ten álló és telített gazdaságok­ba, másrészt pedig sokuknak nincs tapasztalatuk Európáról, s inkább a hasonló kultúrájú Ázsiában ma­radnak. Mindenesetre az ázsiai­európai viszony ebből a szem­pontból kölcsönös: a vén konti­nens közvetlen befektetéseinek nagysága ugyanis szintén alapo­san le van maradva az amerikai és japán versenytársak által oda irányított tőkemennyiség mögött. A délkelet-ázsiai országok közül Hongkong dicsekedhet a legna­gyobb nettó közvetlen külföldi befektető címével; 1995-ben 25 milliárd dollárt költött határain túli beruházásokra, s a kelet- és délkelet-ázsiai térségbe irányuló összes befektetés 52 százaléka a brit koronagyarmatról érkezett. Kelet-Ázsia második számú kül­földi befektetője Tajvan, innét 24 milliárd dollár értékű tőke áramlott ki, harmadrészben az Egyesült Államokba, tekintélyes hányadban pedig Kínába. A szi­getország befektetői Európát mindössze 500 millió dollár be­ruházására érdemesítették. Szin­gapúrból 1994-ben 14 milliárd működőtőke vándorolt külföld­re, Dél-Koreából pedig 11 milli­árdnyi. A jelentés szerint a kelet- és délkelet-ázsiai befektetők az Eu­rópai Unió 15 tagállamából leg­inkább Nagy-Britanniát, Néme­tországot és Hollandiát választották tevékenységük cél­területévé, a kedvelt ágazatok pedig a feldolgozóipar és az elekt­ronika. Az EU-országokba irá­nyuló befektetések éves nagysá­ga egyébként a nyolcvanas évek végén jegyzett 100 millió dol­lárról mára 860 millió dollárra szökött. (Reuter) Ljubljana Európára tekint Bíznak az üzleti körök az új szlovén kormányban Szlovéniában a háromhavi hu­zavona végén csütörtökön bizal­mat kapott nagykoalíciós kor­mány a gazdaság terén a 8,5 szá­zalékos infláció lefaragását, to­vábbá a nyugdíjrendszer rend­betételét nevezte meg legfonto­sabb feladatának, míg a külpo­litika terén az euro-atlanti csat­lakozás előkészítése áll a figye­lem központjában. Janez Drnovsek kormányfő Li­berális Demokrata Pártja, illet­ve a konzervatív Néppárt egya­ránt kilenc-kilenc tárcát, a Desus nevű nyugdíjaspárt pedig egy mi­niszteri posztot kapott az új ka­binetben. A gazdasági tárcák közül továbbra is a liberálisok adják a pénzügyminisztert, az agrárügyeket viszont a Néppárt jelöltje felügyeli ezentúl. Megfigyelők szerint a szlovén kormány hatékonysága a koalíciós pártok együttműködés minősé­gén fog múlni. Az üzleti élet egy­értelműen pozitívan reagált a kor­mányalakításra, a többség most újra az állami hivatalok normá­lis működésére és a külföldi be­fektetők növekvő érdeklődésé­re számít. (Reuter) Bolgár tervek a külföldi befektetések ösztönzésére Sachs szerint nem kell valutatanács A külföldi befektetésekért fe­lelős bolgár állami hivatal adó- kedvezményeket és egyéb ösztön­zőket tartalmazó terveket készít a külföldi tőkebeáramlás erősí­tése céljából. Ilian Vaszilev, a hi­vatal új vezetője nem közölt konk­rétumokat a program részletei­ről, csak annyit mondott, hogy hosszú távú változtatásokra ké­szülnek a külföldi befektetések­kel kapcsolatos politikában. A hatékonyság érdekében rövide­sen kampányt kezdenek a be­fektetési lehetőségek megismer­tetésére. Az elmúlt hét év alatt mindössze 831 millió dollár kül­földi tőke érkezett Bulgáriába - ebből tavaly 302 millió -, ami kelet-európai viszonylatban a leg­alacsonyabb összeg. Bolgár közgazdászok vélemé- "nye szerint a tőkebeáramlás szem­pontjából kedvező volna, ha lét­rejönne a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) által javasolt, a pén­zügyi válság felszámolására hi­vatott valutatanács, amely biz­tonságosabb feltételeket terem­tene. De miközben az IMF kül­döttsége a valutatanács felállí­tásának előkészületeiről is tár­gyal Szófiában, a bolgár államfő gazdasági tanácsadó testületének élére nemrég kinevezett Jeffrey Sachs amerikai közgazdászpro­fesszor úgy nyilatkozott, hogy a valutatanácsot túlságosan drasz­tikus megoldásnak tartja a gori- dok orvoslására. Az IMF által szorgalmazott rendszer lényege az, hogy a for­galomban lévő pénzmennyiséget szigorúan a valutatartalékokhoz kötik, alaposan korlátozva a kor­mány és a jegybank mozgáste­rét. Sachs - aki korábban az orosz és a lengyel kormányt látta el tanácsokkal - nem bocsátkozott ugyan részletekbe, de úgy véle­kedett, hogy a valutatanács csak egy lehetséges opció, amelynek az előnyök mellett a hátrányai is megvannak, s ezért inkább ke­vésbé drasztikus módszereket kel­lene keresni, amelyek jobban szol­gálnák Bulgária érdekeit. Petar Sztojanov elnök nemcsak Sachs tanácsaira számít, közre­működésre kérte fel Leszek Balcerowicz egykori lengyel pénz­ügyminisztert is. A hírt maga Balcerowicz jelentette be, leszö­gezve, hogy az első teendő a gaz­dasági problémák lajstromba vé­tele, valamint a mezőgazdaság privatizálása az élelmiszerhiány leküzdése érdekében. Az 1989 utáni első lengyel kormány pénz­ügyminisztereként Balcerowicz volt az, aki a sokkterápia révén megteremtette a piacgazdaság alapjait. (Reuter) Emelkednek a közüzemi díjak Csehországban (Folytatás az 1. oldalról) Az állami lakások bérét az el­következő években először a 10 ezernél kisebb lélekszámú tele­püléseken szabadítják föl. A lak- béremelés kompenzálására a kor­mány szociális csomagtervet ké­szít, amely ebben az évben 2 mil­liárd korona ráfordítással jár. A tervek szerint a legrosszabb szo­ciális helyzetben lévők a libera­lizálás után is lakbérkedvezményt kapnának. Az áram és a gáz után fize­tendő áfa emelésére eredetileg a pénzügyminisztérium tett ja­vaslatot, de a javaslatban a ta­rifa emelése is szerepelt, aminek következtében az árak július el­sejétől összesen 35 százalékkal emelkedtek volna. Josef Lux mi­niszterelnök-helyettes csütörtök este úgy nyilatkozott, hogy a kor­mánypártok a jövő héten vitat­ják meg a tarifaemelés kérdé­sét. A pártok között nézetelté­rés van az emelés mértékét ille­tően. A lakbér- és tarifaemelés - mint Ivan Kocámík pénzügyminiszter pénteken elmondta - fokozza a pénzromlás ütemét, amely ez év végére el fogja érni a 9,5 száza­lékot. Az átlagos infláció tavaly 8,8 százalék volt, idén január­ban azonban 7,4 százalékra csök­kent a 12 havi áremelkedés. Az áremelés nyomán azonban nem­csak az infláció növekedése, ha­nem a lakossági fogyasztás vissza­esése is várható. A mestersége­sen alacsonyan tartott árak kö­vetkeztében a lakosságnál jelenleg - mint szakértők rámutatnak viszonylag magas elkölthető jö­vedelem marad, ami növeli a fo­gyasztói keresletet, és hozzájá­rul a gyors ütemben növekvő k,ül- kereskedelmi hiányhoz. A még meglévő hatósági árak felszaba­dítása régi adóssága a cseh kor­mánynak a piacgazdasági refor­mok bevezetése terén. A kabi­net mindeddig nem mert hozzá­nyúlni ehhez az érzékenynek te­kintett kérdéshez. G. T. Szerkesztőbizottság: Anlal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetónyi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkái István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügye*). Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 - Központi telefonszámok: 270-4349, 120-8217, 129-1436, 149-0305: Fax: 270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 140-8939, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Porta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest, Vili., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 30Ó Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelöprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatói az ABN-AMRO Bank, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói pedig az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi

Next

/
Thumbnails
Contents