Napi Gazdaság, 1997. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-02 / 125. szám

MÓDOSÍTJÁK A PRIVATIZÁCIÓS TÖRVÉNYT Június végén a kormány előtt a javaslat Tízről huszonöt dollárra emelkedik a napidíj Vámkedvezmény környezetkímélő teherautókra A privatizációs törvény tar­tósan állami tulajdonban ma­radó vagyonra vonatkozó passzusai, illetve az e va­gyon mértékét felsoroló mel­léklet módosítási javaslata várhatóan június közepén vagy végén kerül a kormány asztalára - tudtuk meg az Érdekegyeztető Tanács pri­vatizációs bizottságának pén­teki ülésén. A várhatóan június második felében a kormány elé kerülő - jelenleg pedig az érintett tárcák között keringő - módosítási ja­vaslat lényegében szűkíti a tar­tós állami tulajdon körét. Az ese­tek egy részében - például 22 agrárgazdasági társaság, köztük a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Rt. esetén - a jelenlegi 75 százalékos abszolút többséget 50 százalék plusz egy szavazatnyi többségre csökken­tenék. A tartós állami tulajdon körében a javaslat szerint egyre nagyobb teret kapna az arany- részvénynek is becézett, speciá­lis jogokat biztosító szavazatel­sőbbségi részvény. Ilyen konstrukciót jelenleg is tartalmaz a törvény melléklete, például az energiaipari társasá­goknál. A módosítási javaslat sze­rint az energiaipar egyes társa­ságaiban - például az erőművek­ben, vagy a szolgáltató vállala­tokban - levő szavazatelsőbbsé­gi részvények tulajdonosi jogo­sítványait az ipari tárca gyako­rolná - eképpen adva lehetőséget a szakmai kontrollra és ellenőr­zésre -, míg az ágazat még állami kézben levő tulajdonát megtes­tesítő részvényekkel továbbra is az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. sáfárkodhatna. (Folytatás a 3. oldalon) A kormány a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületével (MKFE) folytatott tárgyalásai során ígé­retet tett arra, hogy a nemzet­közi forgalomban részt vevő új, környezetkímélő tehergépkocsik behozatalához - egy meghatá­rozott vámkontingens erejéig - 0 százalékos vámot biztosít - mondta az MKFE szombati közgyűlésén de Sorgo Tibor egyesületi elnök. Az MKFE tag­jai 30 darab 5 tonna alatti, 100 darab 7,5 tonnás és 70 darab 20 tonna fölötti össztömegű te­herautó ilyen konstrukcióban történő behozatalára számítanak. Az EURO II. emissziós nor­mákat teljesítő járművek beszer­zését a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium (KTM) a Központi Környezet­védelmi Alapból pályázati rend­szerben, járművenként 1,3 mil­lió forint visszatérítendő, de ka­matmentes hitellel segíti, amíg az alapban erre forrás van. Jövő év elejétől az EURO I.-es járművek gépjárműadója 25 százalékkal, az EURO Il.-eseké pedig 50 száza­lékkal csökken. A közelmúltban elfogadott 10 éves autópálya-fejlesztési koncepció alapján az állam a jelenleginél lényegesen nagyobb - minimum 50 százalékos - szerepet vállal, s így nem csupán az úthasználók­kal fizettetik meg a fenntartás és az építés költségét. Részben az MKFE szorgalmazására a jövő évtől kezdődően az üzemanyagárból egy­re nagyobb összeget fordítanak az úthálózat fejlesztésére, s az Útalap felhasználását a későb­biekben társadalmi ellenőrzés alá vonják. (Folytatás a 3. oldalon) Kötvénykibocsátás kérdőjelekkel Szakmai jellegű viták mellett az utóbbi időben politikai nézetek is ütköznek a jegybank tervezett kötvénykibocsátása kapcsán. A NAPI Gazdaság által megkérdezett szakértők szerint célszerű lenne a jelenlegi kedvező nemzetközi tő­kepiaci helyzetet külső forrás bevonására kihasználni. Nőhet a kockázati felár A külföldi forrásbevonás kap­csán két kérdést tesznek fel az ügylet szükségességét vitatok: mi­ért kell a makrogazdasági helyzet javulása ellenére ily módon pénz­hez jutni, illetve miért kell az adósságteher eddigi csökkenésé­nek trendjét megtörve az országot újabb kamatfizetésekkel terhelni? A forrásbevonás ötletét ma­gyarázva a jegybank vezetői min­den egyes alkalommal hangsú­lyozzák, hogy az ország gazdasá­gi helyzete nem teszi szükséges­sé új hitelek felvételét. Ez alapve­tően igaz, hiszen a külkereskede­lem, illetve a folyó fizetési mérleg hiányát a beáramló működőtőke fedezi. A jegybanknak azonban mégis szüksége lehet néhány milli­árd dollárra devizatartalékainak feltöltéséhez: ezek szintje a tavaly év végi 9,7 milliárd dollárról febru­ár végére 8,6 milliárd dollárra csökkent (NAPI Gazdaság, 1997. május 17., 1-12. oldal). Informá­cióink szerint ez a szint később tovább csökkent, noha mára ismét növekednek a tartalékok - elem­zők szerint nem utolsósorban a januári mélypontot követően is­mét nekilendülő konverzió ered­ményeként. (Folytatás a 3. oldalon) Olajcégek munkamegosztása a magyar piacon Egymilliárd forintot meghala­dó árbevétellel zárta az 1996-os évet a Mobil Oil Hungary Kft. Az előző évben 717,3, 1994-ben pedig még csak 259,9 millió fo­rint volt a cég árbevétele. A tár­saság a stagnáló piac ellenére idén további növekedésre számít. A 100 százalékban a Mobil Corporation tulajdonában álló tár­saság törzstőkéje 305,7 millió fo­rint. Az anyacég tavaly év vé­géig körülbelül 7 millió dollárt fektetett be Magyarországon. (Folytatás a 3. oldalon) HÉTFŐI INTERJÚ TONY FEKETÉVEL, A BUDAPEST BANK VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTESÉVEL A mai bankóriások elveszíthetik pozíciójukat A közép-európai országok bankszektorai helyzetének össze­hasonlítása is igazolja azt a tényt, hogy a térségben Ma­gyarország a legnyitottabb a külföldi befektetések iránt - véli Tony Fekete, a Budapest Bank vezérigazgató-helyet­tese. A bankszakember lapunknak elmondta, hogy a ré­gió nagy állami, illetve volt állami bankjaiban még min­dig túl sok nem szakmai jellegű befolyással találkozik. További változások nélkül azonban a ma óriásai is eltűn­hetnek. Tony Fekete a GE Capital közép-európai tevé­kenységét is ismertette.- Ön eddigi pályafutása so­rán komoly ismereteket szerzett a közép-európai országok bank­szektorairól. Melyek azok a vo­nások, amelyek a régió hitelin­tézeteit jellemzik?- Az alapvető különbség a je­lenlegi, illetve volt állami, vala­mint a külföldi bankok között húzódik. A külföldiek, az ING, a Citi és a többiek úgy épülnek fel, mint bárhol a világon. Ha valaki Hongkongból vagy Rio de Janeiróból érkezik ide dolgozni, ugyanazokat a rendszereket, ugya­nazokat a szolgáltatásokat találja, hamar beletanul a bank műkö­désébe. A nagy állami, illetve volt állami bankok esete más. Minden országban tettek kísér­leteket e hitelintézetek moder­nizációjára, azonban továbbra is alapvető problémát jelent, hogy még mindig túl sok politikai meg­fontolás keveredik a bankstra­tégiával, a személyzeti ügyekkel. E bankok tevékenységének fó­kusza nem az üzlet, nem a ha­tékonyság. A modernizációs kí­sérletek így gyakran felemásra si­kerednek. Ha létezik például egy kocká­zatkezelési rendszer, akkor azt teljes egészében be kell vezetni, kilencven százalékos végrehajtás esetén továbbra is hibák, veszte­ségek keletkeznek az intézmény­nél. De hasonló a helyzet mondjuk egy új operatív rendszer bevezetése esetén. A külső vagy belső poli­tikai hatások a személyzeti poli­tikában is érvényesülnek, gyakran nem a leghatékonyabb emberek ülnek bizonyos pozíciókban, ha­nem mások, egyéb érdemeik vagy kapcsolataik elismeréseként.- Játszik-e bármilyen szerepet e folyamatban a helyi bankszak­emberek tudása, szakismerete7- A nagy állami, illetve volt állami bankoknál gyakori gond, hogy a vezetők hiába értelme­sek, motiváltak, hosszú távú irá­nyítási tapasztalatokkal egysze­rűen nem rendelkeznek, új vál­tozások bevezetésében nincs ta­pasztalatuk. Egy hasonlattal ér­zékeltetném a szituációt: ha az ember magától, oktató nélkül ta­nul meg síelni, előbb-utóbb biz­tos, hogy le tud jönni a lejtő­kön. Ha azonban később javí­tani, változtatni kell a stílusán, az már nagyon nehezen megy.- Mi a helyzet az adott or­szágokban működő' kisebb magán­bankokkal?- A harmadik kategóriát va­lóban a helyi magánbankok al­kotják. E területen általában rosszak a tapasztalatok a régió­ban, főként Csehországban, ahol az eredetileg létezett 12 magán­bankból a múlt év végéig tíz tönk­rement. Itt nem politikai jelle­gű problémákról van szó, e cé­gek egyszerűen rossz célokkal jöt­tek létre, nem bankszakembe­rek vezették az intézményeket, és a betétesek pénzei néha bi­zony nem megfelelő helyekre ke­rültek. Magyarország remélhetőleg túljutott már ezen a perióduson. Itt is volt egy kisebb hullám, ami­kor a magánbankok, például az Ybl Bank, az Általános Vállal­kozási Bank, vagy az Agrobank szembesültek e gondokkal. Len­gyelországban egyelőre ilyen jellegű problémák nem vetődtek fel.- Érezhető volt-e valamiféle kü­lönbség a régió politikai vezetéseinek a nagy külföldi bankokkal szem­ben tanúsított hozzáállásában?- Azt hiszem, e kérdés meg­válaszolásához elegendő megvizs­gálni, hány olyan helyi bank van Magyarországon, ahol nincs kül­földi tulajdonos, hány volt nagy állami bank van most külföldi kézben, és összehasonlítani ezt mondjuk a lengyel vagy a cseh helyzettel. Lengyelországban vi­szonylag sok külföldi pénzinté­zet került résztulajdonosi pozí­cióba helyi bankokban, ám ez nem ment, nem megy olyan egy­szerűen, mint Magyarországon. Varsóban továbbra is sokat vi­tatkoznak azon, hogy kell-e a bankokat privatizálni és esetleg teljes egészében külföldi tulaj­donba adni. (Folytatás a 4. oldalon) Folytatódó feszültség Bonn és a Bundesbank között A hét végén tovább folytatódott a vita a német aranytartalékok felértékeléséről, illetve az ország EMU-tagságáról. Szombaton kiszivárgott, hogy a Der Spiegel című hetilap hétfőn utcára kerülő száma olyan írást közöl, amelyben a Bundesbank elnöke a valutaunió elhalasztását javasolja. Hans Tietmeyer állítólagos kijelentésére - a lap máris elismerte, hogy közvetett forrásból vette az információt, az érintett pedig vasárnap cáfolta a neki tulajdo­nított szavakat - Theo Waigel pénzügyminiszter élesen reagált. Leszögezte: nagyon káros egy már eldöntött lépést megkérdőjelezni, mindez csak a nemzetközi pénz­piac felbolygatására jó. Waigel és Tietmeyer viszonya mostanában egyébként sem fel­hőtlen, továbbra sincs egyetértés közöttük a jegybank aranytarta­lékainak a pénzügyminisztérium által előterjesztett felértékelése ügyében (NAPI Gazdaság, 1997. május 29., 1-2. oldal). A pénzügy- miniszter szombaton egy tisz­teletkört téve elismerte a jegybank függetlenségét, ám mindjárt ezután reményét fejezte ki, hogy a nemzeti bank nem kívánja magát a törvényhozás fölé helyezni. Ez az utalás nyilvánvalóan arra vonatkozott, hogy a Bundestagban csütörtökön kezdődik meg a vita a jegybanktörvény módosításáról, amelynek során a kormány vár­hatóan eltökélten fog küzdeni az aranykészlet átértékeléséért. Ezzel kapcsolatban egy másik német lap, a Welt am Sonntag is szenzációt közölt. Értesülései szerint a bonni kormány és a Bundesbank már január óta konzultált az aranyfelértékelésről, s a jegybank vezetése e tárgyalások során egyetértett a tervvel, így a múlt hét közepi tiltakozása teljes pálfordulásnak számít. A lap azzal magyarázza a történteket, hogy a pénzintézet csak azzal értett egyet, hogy a felértékelés nyomán keletkező összeget adósságcsök­kentésre fordítsák, akkor jelentett be vétót, amikor realizálta, hogy ez egyben a költségvetés finan­szírozását is jelenti. Kohl kancellár vasárnap estére tanácskozásra hívta össze a koalíciós pártok vezetőit a Bun- desbankkal kialakult vita áttekintésére, emellett további javaslatokat vár a költségvetési hiány lefaragására. (Reuter, MTI) ALÁÍRTÁK AZ ALAPSZERZŐDÉST Oroszország átütemezte Ukrajna adósságát Függetlenné válása óta először járt Ukrajnában Borisz Jelcin orosz elnök, aki a hét végén Leonyid Kucsma uk­rán államfővel aláírta a két ország közötti alapszerző­dést. A kereskedelmi kapcsolatokat azonban továbbra is beárnyékolják az Oroszországba irányuló ukrán exportot - elsősorban a cukor és az alkohol kivitelét - korlátozó moszkvai rendelkezések. A szakértők szerint elsősorban a gazdasági gondok késztették arra Kievet, hogy hat évvel a látvá­nyos szakítás után most komp­romisszumot kössön Moszkvával a vitás kérdésekben. Az ukrán gazdaság súlyosbodó gondjai kö­zepette sem szűnt meg ugyanis Ukrajna energiafüggősége az orosz beszállítóktól, szükségleteinek 80 százalékát továbbra is ebből a forrásból fedezi. Az ukrán ipar ugyanakkor alig­ha létezhet a hatalmas orosz pi­ac nélkül. Pavlo Lazarenko uk­rán miniszterelnök szerint a ki­vitel 48 százaléka a nagy szom­szédnál talál vevőre. Ezért érinti rendkívül érzéke­nyen az ukrán kormányt az, hogy az orosz kabinet tavaly április­tól jövedéki adót vetett ki az ukrán import szeszes italokra, 1997 elejétől pedig kvótákat vezetett be az ukrán etilalkoholra. Az uk­rán cukrot idén május 15-től már 25 százalékos vám terheli a ko­rábbi 0,07 ECU helyett. A két ország kereskedelmi forgalma a Kievben ésszerűtlennek tartott orosz intézkedések következté­ben az első negyedévben 16,1 szá­zalékkal csökkent a tavalyi azo­nos időszakhoz képest. A kereskedelmi viták azonban nem gátolták meg a feleket ab­ban, hogy Viktor Csemomirgyin orosz miniszterelnök múlt heti kievi látogatása során kompro­misszumot kössenek a fekete-ten­geri flottamegosztásról. Ennek lé­nyege az, hogy a két ország ha­jóhada szomszédos öblökben ál­lomásozik majd Szevasztopolban. A végső megosztás befejeztével a hadiflottának csak 18,3 szá­zaléka kerül ukrán kézbe. A szevasztopoli bázis bérléséért viszont évente 100 millió dol­lárt fog fizetni az orosz kormány húsz éven át, amit leírnak a 3,5 milliárd dollárnyi, Moszkvával szembeni ukrán adósságból. A fennmaradó ukrán tartozást az orosz fél átütemezte, azt évi 600 millió dollár körüli részletekben fizeti vissza Kiev a következő esz­tendőtől kezdve. Az idén az uk­rán kormány 225 millió dollár­nyi adósságot törleszt legnagyobb hitelezőjének, az orosz Gazpromnak, emellett 663 mil­lió dollárnyi egyéb orosz tarto­zás rendezését is tervbe vették. A teljes, 8,839 milliárd dollár­nyi ukrán külföldi adósság tör­lesztésére az idén egyébként 1,4 milliárd dollárt fordít a kievi kor­mányzat. Sz. M. Ára: 90 Ft Jf»X J| n I I A VILÁGBANK A TŐKEBEÁRAMLÁS KOCKÁZATAIRA FIGYELMEZTET (2. OLDAL) PM-NYILATKOZAT A NYUGDÍJREFORMRÓL (3. OLDAL) KEDVEZMÉNY A GÉPKOCSIVEZETŐKNEK (3. OLDAL) BEFEKTETŐ MELLÉKLET (7-10. OLDAL) _________V JL Hétfő, 1997. június 2. VII. évf. 125. (1709.) szám. I I NAPIäiQfiMls I ■ ■ JL ^ JLi oldal) ^ is INGATLANPIAC 1 ( ) íry/ ff j UM ( ( \\ { VÁSÁROK ÉS KIÁLLÍTÁSOK (C^(u / Tv Ifü ÍVwíU (13. oldal) //....) A — »I (14. oldal) \S-JJ GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP \S-V L_—J

Next

/
Thumbnails
Contents