Napi Gazdaság, 1997. június (7. évfolyam, 125-149. szám)
1997-06-02 / 125. szám
1997. június 2. VÁLLALKOZÁSI TRENDEK EU-MINTÁRA A beruházásban nő a nagyok részesedése Európai uniós tapasztalatok alapján 2000-re a jelenleg regisztrált 1 millió vállalkozás fele fog működni. Ezen belül a jelenleg 750 ezer feletti mikrovállalkozás száma csökkenni, a mintegy 5 ezer középméretű, valamint az ezer fő feletti nagyvállalatok száma stagnálni fog - véli Ferenczy Endre, az MTA Jogtudományi Intézetének főmunkatársa. Az exportértékesítés volumene a középvállalatoknál jobban, a kisvállalkozásoknál kevésbé fog emelkedni, a nemzetközi piacokon is versenyképes vállalkozások száma csökkenni fog. Felmérések szerint a középméretű társaságok GDP-hez való hozzájárulásának növekedési üteme megközelíti a 30 százalékot, míg a mikrovállalkozások elmaradnak ettől. Ezek alapján a közepeseket kellene nagyobb állami támogatásban részesíteni, ennek ellentmond azonban, hogy ezek száma Magyarországon valószínűleg nem nő tovább, tekintettel arra, hogy a magyar és az EU-átlag nagyon hasonló. A beruházásokban a nagyvállalkozások részesedése nőtt, annak ellenére, hogy az elvonások százalékában mért támogatás a mikrovállalkozásoknál a legmagasabb - majdnem 30 százalék -, a kisvállalkozásoknál 16, míg a középméretűeknél 18, a nagyvállalatoknál viszont nem éri el a 15 százalékot sem. Ebből az következik, hogy a beruházások megvalósulása és a támogatások mértéke fordítottan arányos, ami nem jelent feltétlenül jó gazdaságpolitikát. Az adózott eredmény a kisvállalkozások körében a nagyvállalatokénál jobban nőtt. Fontos teendőnk, hogy a kis- és középvállalkozásokat érintő politikánk közelítsen az unióbelihez - állítja Ferenczy Endre. Ennek lényege, hogy a támogatási rendszer elismeri e szektor értékeit - munkahelyteremtés, krízishelyzetekben ellenálló képesség -, és ösztönzi e szektort arra, hogy a folyamatos kihívásokra reagáljon, azaz ne avuljanak el az ismeretei. Mindezen túl támogatja abban, hogy gyenge pontjain (hitelfelvevő képesség, külpiaci szereplés) javuljon. Ez nem jelenti azt, hogy a cél a nagyvállalati kör utánpótlásának megteremtése lenne, de azt igen, hogy a növekedés, a gazdaságilag kívánatos átalakulás előtti akadályok száma minél kisebb legyen. Strbik László Kötvénykibocsátás kérdőjelekkel (Folytatás az 1. oldalról) A csökkenés az 1995. év végi 12 milliárd dollárhoz képest különösen számottevő, igaz, akkor a tartalékok túl magas szintjéhez kapcsolódó többletköltségek szolgáltak több elemzés témájául. A jegybank elnöke korábban jelezte: a tartalékok szintjének megállapításához az OECD-országok gyakorlatát tartja irányadónak, ami 6-8 havi import fedezetére elegendő mennyiségű konvertibilis deviza tartását jelenti. Mivel az idei évben a magyarországi import a Pénzügyminisztérium prognózisa szerint 19,5-20 milliárd dollár körül alakul, ehhez a fenti elv figyelembevételével minimálisan 10 milliárd dollár tartalék járul. A tartalékok jelenlegi szintjének növelése tehát mondjuk egy egymilliárd dolláros kibocsátás után sem nőne indokolatlanul magas szintre - vélik szakértők. Ami az új adóssághoz kapcsolódó terheket illeti, a kérdéssel kapcsolatban nyilatkozók figyelmét gyakran elkerüli, hogy valódi többletkiadást csupán a hitel kamatának kockázati felára jelent. A felvett pénzt ugyanis nem költi el a jegybank, hanem kihelyezheti kamatozó eszközökbe, mondjuk amerikai állampapírokba - mutatnak rá a megkérdezettek. A kockázati felár tekintetében közismert az elmúlt év látványos javulása, a spread ez idő alatt több mint egy százalékpontot csökkent. A HVG múlt heti cikke szerint a jegybank egy tízéves dollárkötvényt LIBOR fölött 50 bázisponton tudna piacra dobni, ami egymilliárd dolláros kibocsátás esetében hozzávetőlegesen évi 5 millió dollár nettó kamatkiadást jelentene. Ez természetesen nem elhanyagolható összeg, ám az idei évre tervezett több mint egymilliárd dollár nettó kamatkiadáshoz képest nem jelent érdemi növekedést. A tartalékok megfelelő szinten tartásához is kapcsolódó nemzetközi bizalom megőrzése vélhetően megérné az „árát” - vélik elemzők. A kockázati felár látványos csökkenése azonban az ország javuló megítélése mellett a nemzetközi pénzpiacokon tapasztalható likviditásbőségnek is köszönhető (NAPI Gazdaság, 1997. május 20., 1-4. oldal). Devizapiaci elemzők általános vélekedése szerint az amerikai kamatok további növekedése mellett az év végétől Japán és Németország is a monetáris szigorítás útjára lép. Ennek következtében ezen országok állampapírjai is egyre vonzóbb hozamokat biztosíthatnak, ami elvonhatja a jelenleg kockázatosabb kötvényekbe áramló pénzek egy részét. A szűkebb likviditás mellett azután „helyreállhat” a kockázati felárak és a kockázatok közötti egyensúly, ami más országok mellett a magyar kibocsátások spreadjeinek kisebb növekedését, ezzel a forrásbevonás valós költségeinek növekedését is eredményezheti. A jegybank alelnöke szerint az év közepére tervezett kibocsátás két ok miatt őszre csúszik. A hitelminősítőktől várt kedvezőbb besorolás valóban csökkentheti a kockázati felárat, noha a piac eddig is a minősítők előtt járt. A cseh eseményekkel kapcsolatos aggodalom jogosságát az ajánlatokat ismerő jegybank ítélheti meg pontosabban, a fenti gondolatmenet azonban éppen arra világít rá, hogy a felárak növekedése egy idő után végleges lehet. K. T. MAGYAR GAZDASAG 3 PM-NYILATKOZAT A NYUGDÍJREFORMRÓL A megalapozott modellszámítások Az új nyugdíjrendszerben senki nem fog rosszabbul járni. Ezt támasztják alá a Pénzügyminisztérium háttérszámításai, amelyeken már egy éve dolgoznak. A PM-ben 2050-ig készítették el azokat a modelleket, amelyek bemutatják, hogyan érintené a lakosság különböző csoportjait a tőkefedezeti pillérként megjelenő kötelező nyugdíjpénztárak tevékenysége. Arról is készültek hatástanulmányok, hogyan alakul a hagyományos nyugdíjrendszerben maradók nyugdíja a jövőben - mondta Győrfi István, a nyugdíjreform miniszteri biztosa az MTI munkatársának. A kormánybiztos cáfolta azokat az ellenzéki állításokat, miszerint a kormány nem végzett megfelelő hatástanulmányokat a nyugdíjreformról szóló törvényjavaslatok beterjesztése előtt. Elmondta: a PM azt tervezi, hogy a parlamentben irodát nyit a nyugdíjreformmal kapcsolatos törvénycsomag részletes vitájának kezdetekor az érdeklődő képviselők és más személyek, például a társadalmi szervezetek szakértői számára, hogy a helyszínen tanulmányozhassák a számítások alapján felvázolt életpályákat. A változásokkal kapcsolatos háttérinformációkat három kötetben közreadta a PM, így azokat már a társadalmi vita során megismerhették a különböző szakértői csoportok, illetve az Érdekegyeztető Tanács munkaadói, munkavállalói oldalának nyugdíjreformmal foglalkozó szakértői. A számításokat hamarosan bárki tanulmányozhatja az interneten és a minisztériumban is. A nyugdíjreformra vonatkozó számításoknál a PM szakértői a kormány 1998-2000 közötti időszakra vonatkozó gazdaságpolitikai kitekintésének előrejelzését vették alapul. Az erről szóló előterjesztést a közelmúltban hozták nyilvánosságra. Az ebben használt adatokat vezették tovább 2050-ig. A számítások alapjául egy, a hároméves gazdaságpolitikai kitekintésben szereplő tényszámoknál rosszabb és egy jobb adatsort is felhasználtak. A nyugdíjrendszer bevezetése kétségtelenül költségekkel jár. Hia a törvényjavaslatokat elfogadják, már 1998 nyarán megkezdik működésüket a kötelező nyugdíjpénztárak, a befizetett nyugdíjjárulékok egy része a Nyugdíjbiztosítási Alap helyett e kötelező pénztárakhoz kerül, így a Nyugdíjbiztosítási Alap várható hiánya már az első évben 20 milliárd forint lesz. Ezt már a jövő évi költségvetés összeállításakor betervezi a kormányzat, vagyis az indulás évében előre megalapozzák a költségvetési törvényben a nyugdíjrendszer finanszírozását. A háttértanulmányok összeállításakor a számításokból kiderült, hogy 2050-ig nem lesz egyetlen olyan év sem, amikor a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya nagyobb lenne a folyó évi GDP (bruttó hazai termék) 1 százalékánál. Tízről huszonöt dollárra emelkedik a napidíj (Folytatás az 1. oldalról) Az MKFE elérte, hogy a nemzetközi közúti személy- és áruszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként résztvevők adó- és tb-mentes napidíja a korábbi 10 dollárról 25 dollárra emelkedik, bár a közgyűlésen többen nehezményezték, hogy az MKFE 40 dollár helyett 25 dollárban egyezett meg a kormánnyal. Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) államtitkára elmondta, hogy várhatóan a héten tárgyal a kormány a hétvégi kamionkorlátozásról, így a jogszabály módosítása még június 15-e előtt megtörténhet. A tervek szerint június 15. és augusztus 31. között, ha a nemzetközi forgalomban részt vevő nehéz tehergépjármű 8 óra előtt - a hétvégi kamionforgalom-korlátozás bevezetéséig - megérkezik a határra, onnan folytathatja útját a telephelyéig. November 4. és március 1. között pedig ezen járművek számára feloldja a kormány a forgalomkorlátozást. A hazai fuvarpiac védelme kapcsán egyesek azt hangoztatták, hogy a Hungarocamion Rt. privatizációjakor ne kerüljön külföldiek kezébe. Karmos Gábor, az MKFE főtitkár-helyettese elmondta, hogy az új autópálya-fejlesztési koncepció éves szinten 26 milliárd forint megtakarítást jelent a közúti közlekedésben érdekelteknek, a napidíj összegének változása pedig további 13,5 milliárd forint nyereséggel jár a szakmának. Több százmillió forint megtakarítást jelent a KTA támogatása is. D. J. Kedvezmény a gépkocsivezetőknek A kormány most megjelent rendelete szerint június 5-től 25 dollárt számolhatnak el naponta költségként a nemzetközi forgalomban dolgozó gépkocsivezetők és árukísérők. Az szja-törvény mellett egy 1995. decemberi kormányrendelet foglalkozik a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségek elszámolásáról. A kormányrendelet szerint azok a kiküldöttek, akik nem költségvetési vagy önkormányzati forrásból tartózkodnak külföldön, illetve nem 1992. december 15-ig megkötött szerződés alapján dolgoznak - mivel rájuk az szja-törvény vonatkozik -, külön elbánásban részesülnek. Ha kilencven napnál nem hosszabb időt töltenek külföldön, akkor naponta 10 dollárt számolhatnak el igazolás nélkül költségként. A 91. nap után - ha családtag is tartózkodik velük -, akkor a 10 dolláron felül még napi 3 dollár kedvezményben részesülnek. A mostani kormányrendelet egy külön szakaszt iktat az 1995-ös rendeletbe, amely a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban tevékenykedő gépkocsivezetőkre és árukísérőkre vonatkozik. Ők választhatnak az előbb említett 10 dolláros elszámolás, illetve aközt, hogy a most engedélyezett napi 25 dollárnak megfelelő költségelszámolást veszik-e igénybe. Ha a napi 25 dollárt választják, akkor ezt a külföldi kiküldetés címén kapott bevételből igazolás nélkül elismert költségként vonhatják le. Ezen az összegen kívül kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó - és számlával vagy más bizonylattal igazolt -, költségeket lehet elszámolni. A 25 dolláros elszámolás választása esetén nem elismert költség a szállásdíj és a lakásbérlet díja. Ugyanez a szabály vonatkozik az önálló tevékenységet folytató magánszemélyre is akkor, ha az adott utazással összefüggésben mástól külföldi kiküldetés címén bevételt kap. Feltétel azonban, hogy az önálló tevékenységet folytató magánszemély is gépkocsivezető vagy magánszemély legyen. N. G. Június végén a kormány előtt a javaslat (Folytatás az 1. oldalról) Az energiaipari társaságok közül nem változik a Magyar Villamos Művek Rt. 50 százalék plusz egy szavazatnyi tartós állami tulajdonának mértéke, azonban a melléklet szerint az Országos Villamos Távvezeték Rt.-ben és a Paksi Atomerőmű Rt.-ben egy-egy szavazatelsőbbségi részvény maradna. Ez annak fényében, hogy a villamostársaság privatizációs koncepciója nagyban formálódik a privatizációs szervezetnél, valamint az érintett tárcáknál, megcsillantja annak lehetőségét, hogy leválasztják róla a távvezeték-építőt, illetve az atomerőművet. Az aranyrészvény tervezett bevezetése talán az OTP és a Matáv esetében a legnagyobb horderejű. (Erről részletes cikkünket lásd: NAPI Gazdaság, május 31., 5-6. oldal.) A törvénymódosítás tervezete javasolja egy privatizációs tanácsadói szervezet gazdasági társaság formájában történő létrehozását. Az indoklás szerint ugyanis a közép-kelet-európai térség országaiban jelentős érdeklődés mutatkozik a már igen előrehaladott állapotban levő magyar privatizációs folyamat tapasztalatainak átvételére. D. Gy. A PMNKIK RENDKÍVÜLI KÜLDÖTTGYŰLÉSE Ez évben háromszázmilliós költséggel működnek Naprakész és egy helyen fellelhető információhoz juthatnak a kis- és középvállalkozások a különféle állami támogatásokról az IKIM internethonlapján június 1-jétől. Az Ipari Minisztérium felkéri a kamarákat: az információkat közvetítsék tagjaik felé, hogy ezek segítségével minél többen bekapcsolódhassanak a beszállítói programokba, amelyek egyre nagyobb szerepet kapnak a magyar gazdaságban - jelentette ki T. Asztalos Ildikó, az IKIM államtitkára Gödöllőn, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (PMKIK) pénteki rendkívüli küldöttközgyűlésén. A két és fél éve működő köztestületnek 40 ezer regisztrált tagja van, 18,5 ezer társas vállalkozás és 21,5 ezer egyéni vállalkozó. Problémát jelent, hogy a tagság közel egyharmada nem teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét - emelte ki Peterdy Vince elnök - , aki pedig igen, azoknak 95 százaléka csak alapdíjat fizet. Ennek egyik oka, hogy bár a kamarai törvény lehetővé tette a kamaráknak az önkormányzatok, az Igazságügyi Minisztérium, és az APEH adatbázisainak használatát, az utóbbi elzárkózott ettől. A kamara ezért olyan törvénymódosítást fog javasolni, amely biztosítja, hogy a kamarai tagdíj megállapításához szükséges nettó árbevételi adatok közlését az adóhatóság semmilyen kibúvóval ne tudja megtagadni. Az 1995-ben kivetett 163 millió forint tagdíj helyett 87 millió, a múlt évben számlázott 314 millió helyett 172 millió forint folyt be. S. L. Napi Profit hétfőtől péntekig 22“, másnap 6”, 7“ órakor 10 . *”1P AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HÉTFŐI ÜLÉSÉN megtárgyalja azokat az indítványokat, amelyek a társadalombizosítási törvény módosításának különböző rendelkezéseit támadják. Egyebek mellett a bírák megtárgyalják azokat az indítványokat is, amelyek az osztalékalap után megállapított adó és tb-járulék fizetését kifogásolják. A KÖVETKEZETES PRIVATIZÁCIÓ, A SIKERES SZERKEZETVÁLTÁS mellett nehézségekkel is küzd a magyar gazdaság. A közlekedés és az oktatás jelentős befektetéseket igényel, a nyugdíjrendszer pedig összeomolhat, ha a kilátásba helyezett reformokat nem valósítják meg. Folytatni kell az infláció elleni harcot, csökkenteni kell az államadósságot - vonta le a következtetést az észak-atlanti közgyűlés számára készített országjelentésében Kees Zijlstra, holland parlamenti képviselő. A JORGOS TRAVEL 40 SZÁZALÉKOT MEGHALADÓ FORGALOMNÖVEKEDÉST tervez az idén - tájékoztatta az MTI-t Havas Tamás, a hét éve létesített utazási iroda ügyvezető igazgatója. A görög-magyar tulajdonú társaság 1996-ban 1,7 milliárd forint árbevételre tett szert, 62 ezer turistát utaztatott. Az idén 2,4 milliárd forint forgalomra számítanak, miközben az utasszámuk eléri a 100 ezret. MEGJELENT A PP-PIAC ÉS PROFIT JÚNIUSI SZÁMA. A lap beszámol a területfejlesztésre szánt támogatási pénzek elosztásáról, a területfejlesztési tanácsok programjának elkészítéséről, de a pályázati feltételekről is tájékozódhatnak az olvasók. Olajcégek munkamegosztása a magyar piacon (Folytatás az 1. oldalról) A Mobilnak a British Petróleummal (BP) kötött európai partneri megállapodása következtében a magyarországi leányvállalat a kenőanyag-üzletágban tevékenykedik, így a kft. ebből a területből Magyarországon - óvatos becslések szerint - átlagosan 5 százalékos részesedéssel bír, ez azonban termékcsoportonként természetesen változik. A Mobil Corp. egy másik kft. révén 5 üzemanyagtöltő állomással rendelkezik Magyarországon, amelyekre - az említett partneri megállapodás értelmében - várhatóan már a közeljövőben a BP felségjeleit festik fel. A tényleges közös munka ez év második felétől indulhat be, a két társaság közti partneri viszonyt ugyanis a magyar hatóságoknak is jóvá kell hagyniuk. A két multi a piac mellett a profiton is osztozik, az üzemanyagokból származó haszonból a BP 70 százalékkal, a Mobil 30 százalékkal részesül, a kenőanyag-forgalmazás nyereségét pedig 49:51 arányban osztják meg. D. Gy. A TÍZEK Felszámoló, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. mint a MARKIZ-PLUSZ Kft. „FA" Ibrány felszámolója értékesíti az alábbi gépeit: 3 db ZUK tehergépkocsi, 1 db IFA autódaru, 1 db Renault kamion* szerelvény, 1 db betonkeverő. A gépek megtekinthetők a kft. telephelyén: Ibrány, Rozmaring u. 62. Érdeklődni: Deák Lászlónénál: 06-42 200-122-es telefonszámon. Az írásbeli ajánlatokat a TÍZEK Kft. (Nyíregyháza, Váci M. u. 41.) címére 1997. július 15-ig fogadjuk be. 1997. július 30-ig minden árajánlatra írásban válaszolunk.