Napi Gazdaság, 1997. szeptember (7. évfolyam, 202-227. szám)
1997-09-01 / 202. szám
LAPSZÉL ♦ ZÖLD UTAT ADOTT A DAEWOO ÉS A GENERAL MOTORS beruházásának az ukrán kormány, amely hónapok óta halogatta az erről szóló döntést. A szeptember folyamán véglegesítendő megállapodás értelmében az állam megőrzi 50 százalékos tulajdonhányadát a zaporozsjei AvtoZaz autógyárban, a dél-koreai és az amerikai cég pedig a másik 50 százalékon osztozik. Az üzem termelése az 1991-es 156 ezer darabról 1996-ra 7 ezerre zuhant, de az újjáélesztés után az évi 100 ezer Tavria mellett további 250 ezer autót fog gyártani, köztük Opel Astrákat és Vectrákat. A termelés kétharmadát Közép- és Nyugat-Európába, valamint a FÁK-országokba exportálják. Az ukrán Opelek 20-40 százalékkal lesznek olcsóbbak, mint a Nyugat- Európában gyártottak. ♦ FELÜLMÚLJÁK A VÁRAKOZÁSOKAT A HORVÁT IDEGENFORGALOM idei eredményei; az illetékes hatóságok úgy számolnak, hogy a még tartó szezonban a vendégéjszakák és a turisták száma 35 százalékkal emelkedik, szemben az eredetileg várt 20 százalékos növekedéssel. Augusztus 20-áig 4,7 millió turista látogatott az országba, 28 millió vendégéjszakát töltve el. Az idegenforgalmi miniszter szerint a szektor bevétele 14 milliárd kuna lesz (1 dollár = 6,4112 kuna). ♦ BULGÁRIA TŐKEMÉRLEGEDEN 207,3 MILLIÓ DOLLÁROS többlet keletkezett az év első felében, szemben a tavalyi első félévben regisztrált 527,9 millió és az 1996 egészében elkönyvelt 706,6 millió dolláros deficittel. A jegybank közleménye szerint a szufficit a devizapiac megnyugvásának, az IMF-től kapott hiteleknek, valamint a külföldi befektetések bővülésének köszönhető. A közvetlen külföldi befektetések összege az első félévben 282,2 millió dollárt tett ki - ami több mint háromszorosa az egy évvel korábbinak -, a portfólióbefektetések értéke pedig 148,3 millió dollár volt. ♦ LEVÁLTOTTA AZ ALBÁN JEGYBANK ELNÖKÉT Rexhep Meidani államfő, a távozó Qamil Tusha helyébe - akit áprilisban nevezett ki az azóta megbukott Sali Berisha elnök - Shkelqim Cani kerül, aki egy korábbi kormányban a pénzügyminiszteri posztot töltötte be. A vezetőváltás, melyet az IMF is szorgalmazott az Albániának nyújtandó hitel kapcsán, a remények szerint megteremti a lehetőséget a bankrendszer reformjára, annál is inkább, mivel korábban a parlament hat új szakembert nevezett ki a jegybank felügyelőbizottságába. ♦ MALAYSIA KÜLFÖLDI VALUTÁBAN JEGYZETT ADÓSSÁGÁNAK értéke 10 százalékkal emelkedett az ország fizetőeszközének meggyengülése nyomán, és ugyanilyen arányban csökkent az egy főre jutó jövedelem a tavalyi 4600 dollárról 4200 dollárra - jelentette ki a maláj kormányfő. Mahathir Mohamad közölte azt is, hogy a devizaválság hatására több mint 400 milliárd ringgit (1 dollár , 2,7745 ringgit) távozott az ország tőkepiacairól. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek. Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatárs: Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 Központi telefonszámok: 270-4349, 120-8217, 129-1436, 149-0305; Fax: 270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 270-6128, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. Felelős kiadó: Pándi András, a kft ügyvezetője PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest, VIli., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatói az ABN-AMRO Bank, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói pedig a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat E-mail cím: napigazd@mail.matav.hu A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi VILÁGGAZDASÁG Orosz-csecsen megállapodás az olajtranzitról Moszkva és Ankara gázegyezménye Hosszas alkudozás után megszületett az újabb egyezmény az orosz és a csecsen fél között a Bakuból Novorosszijszkba tartó olajvezeték csecsenföldi szakaszának tranzitdíjáról. A megállapodás aláírását csak mára tervezik, de Szergej Kirijenko orosz energetikai miniszterhelyettes szerint a legfontosabbb kérdésekben már megegyeztek. A megállapodás részletei egyelőre nem ismertek, ám a szakértői kétkedéssel fogadták az egyezséget. A csecsenföldi háború befejezése óta eltelt egy év alatt ugyanis már több hasonló egyezmény született, de még egyik sem valósult meg. A csecsenek saját tulajdonuknak tekintik a területükön áthaladó 160 kilométeres csőszakaszt, s természetesen önállóan is szeretnék üzemeltetni azt. Emellett azonban azt követelik, hogy a vezetéket az orosz fél állítsa helyre, mivel szerintük azt az orosz hadsereg rongálta meg a 21 hónapos háborúban. A csecseneknek emellett a vezeték az egyetlen politikai aduja is, a Moszkvával folytatott tárgyalásokon szeretnék függetlenségük jogi elismertését is kiharcolni, többek között saját vámhatárokra tartanak igényt. Az Icskéria névre keresztelt csecsen köztársaság háborús kárai helyreállításának tengernyi költségében alighanem csak egy csepp lesz az a 10 millió dollár, ami a csőszakasz éves tranzitdíjából befolyhat. E szakasz nélkül viszont a Kaszpi-tengeri talapzati azeri Chirag mezőről az AIOC nemzetközi konzorcium képtelen lesz eljuttatni idén kitermelendő olaját a novorosszijszki fekete-tengeri orosz kikötőbe. Az AIOC vezetői a megállapodás körüli bizonytalanság láttán elkezdték ismét számba venni az alternatív megoldásokat, például a Bakuból a grúz kikötőkbe tartó olajvezeték korszerűsítésének gyorsítását vagy a vasúti szállítást. Amennyiben a csecsenföldi csőszakasz biztonságos üzemeltetése kérdésessé válik, a Kaszpi-tengeri olaj a kitermelés jövő évtized végére tervezett csúcsidőszakában már bizonyosan egy új, Groznijt elkerülő ágon tart majd a világpiac felé. Moszkva az olaj mellett a földgáz akadálytalan áthaladását is igyekszik biztosítani a Kaukázuson túli, nemzetiségi viszályoktól dúlt területeken. Levon Ter-Petroszjan örmény elnök Moszkvában megállapodást írt alá egy orosz-örmény gázipari vegyes vállalat felállításáról. Az Atmoszgaz az örmény államfő szerint új lehetőségeket biztosít majd az orosz földgáz értékesítésére Törökországban, Iránban és a Közel-Keleten. Az orosz kormány azonban a gyorsan fejlődő török piac ellátását nem szeretné a Kaukázuson túli térséget átszelő vezetékre korlátozni, s ezért megállapodást kötött Ankarával egy tenger alatti gázvezeték megépítéséről, amely a dél-oroszországi Szobilnijéből Samsun fekete-tengeri török kikötőig nyúlna. E vezetéken keresztül 2000-ig évi 8 milliárd, 2003-tól pedig 16 milliárd köbméter nyersanyagot adna el a Gazprom Törökországba. Arról egyelőre nincs hír, ki biztosítaná a vezeték megépítéséhez szükséges 3,5 milliárd dollárt. Sz. M. Beleunt a külföld az olajígéretekbe A néhány éve még a világ legígéretesebb ágazatának tartott orosz olajipart ma már egy költségfaló, türelemőrlő, feneketlen hordóként emlegetik a külföldi nagyvállalatok. Az olajtársaságok, amelyek a nagy bevételek reményében teljes stábbal tartanak fenn irodát Moszkvában, teljesen nem mernek ugyan kivonulni az orosz piacról, de három-négy évi várakozás után nagyot csalódtak, több milliárd dolláros terveik zsákutcába jutottak. Látva, hogy az orosz kormány képtelen a kitermelésmegosztást biztosító, befektetésbarát törvényeket elfogadtatni a parlamenttel, elkezdték csökkenteni moszkvai irodáik dolgozóinak létszámát. Nem jártak sokkal jobban azok a cégek sem, amelyeknek már sikerült beépülniük egy területre, mert állandóan harcolniuk kell az exportvezetékhez jutásért, továbbá meg kell küzdeniük a mindig új szabályokkal előálló adóhivatallal, sőt magával az orosz partnerrel is, amely rendre az alkalmat lesi, mikor zúrhatja ki őket a vegyes vállalatból. S amíg ez nem sikerül, az orosz fél általában azt a filozófiát követi, hogy a veszteségeket a külföldi partner fizesse. E bánásmód miatt a nyugati nagyvállalatok ma már inkább a szomszédos Kazahsztánban vagy Azerbajdzsánban igyekeznek befektetni. (Reuter) Párizs hatékony európai védelmi ipart szorgalmaz Privatizálják az Air France-t Fontos lépéseket helyezett kilátásba a francia hadiipar terén Lionel Jospin kormányfő. Az intézkedések azt célozzák, hogy a hatékonyság emelése és az európai kooperációs lehetőségek optimális kihasználása révén az ágazat fel tudja venni a versenyt az amerikai riválisokkal. Jospin megerősítette a kormány azon elhatározását, miszerint Európának a partnerek összefogásával erős, magas színvonalú és hatékony védelmi ipart kell kialakítania. Ennek jegyében fog a kormány még szeptemberben dönteni a Thomson-CSF hadielektronikai cég és az Aerospatiale repülőgépgyár privatizációjáról. Jospin mindazonáltal nem tért ki részletesen a légiipari elképzelésekre és hivatala sem kívánta kommentálni azt az értesülést, mely szerint a kormány átvinné az Aerospatiale-ba a vadászgépeket gyártó Dassault-ban birtokolt 45 százalékos tulajdonhányadát, így próbálván rábírni az utóbbi céget a fúzió elfogadására (NAPI Gazdaság, 1997. augusztus 28., 2. oldal). A Dassault azért ódzkodik az egyesüléstől, mert a kormány többségi állami érdekeltségben akarja tartani a létrejövő vállalatot. Szintén megerősítetlen még az az információ, miszerint a kormány nem hajlandó tovább tűrni, hogy Yves Michet, az Aerospatiale elnöke ellenzi a cég részvételével működő európai Airbus konzorcium egységes vállalattá történő átalakítását. Az Aerospatiale mindeddig nem volt hajlandó arra, hogy bizonyos vagyonokat „beadjon a közösbe”, ám ha ez az álláspont megváltozik, akkor elhárul az egyik fő akadály az Airbus megújulása elől, s így megteremtődik annak esélye, hogy a vállalat a hatékonyság javítása révén jobban szembe tudjon szállni az amerikai konkurenciával, nevezetesen a Boeing és a McDonnell Douglas összeolvadásából létrejövő óriáscéggel. Ide kapcsolódik a hír, hogy a Le Monde egy forrásokat nem megnevező cikke szerint a kormány hamarosan magánkézbe adja az Air France légitársaság egy részét. A párizsi munkaügyi minisztérium bejelentette, hogy júliusban 18 ezer fővel mérséklődött az állástalanok száma, a munkanélküliségi ráta így 12,6-ről 12,5 százalékra csökkent. Megfigyelők szerint az elmúlt időszak negatív tendenciáját megszakító váratlan fordulat azt jelzi, hogy a gazdasági folyamatok a tavasszal érezhető politikai bizonytalanságok után újra jó irányt vettek. Túlzott optimizmusra azért nincs ok, hiszen az új munkahelyek zöme, a korábbi évekhez hasonlóan, a szezonális idegenforgalom terén, illetve ideiglenes szerződés alapján jött létre. Kedvező adatot közölt a vámhivatal is, amely szerint júniusban rekordhoz közeli szintű, 18,8 milliárd frankos (3,1 milliárd dolláros) többlet keletkezett a külkereskedelmi mérlegben. Az első félév ezáltal 81 milliárd frankos kereskedelmi többlettel zárult és szakértők szerint e tendencia pozitív hatása hamarosan a munkaerőpiacon is jelentkezhet. Újabb információk látnak napvilágot a jövő évi költségvetésről is. A legfontosabb az, hogy Dominique Struss-Kahn pénzügyminiszter jelezte: csökkenteni akarják az új munkahelyeket teremtő vállalatok társasági adóját, noha egyelőre még nem tisztázott, pontosan miként valósul meg a terv. A Le Figaro ugyanakkor arról számolt be, hogy a kormány várhatóan nem fogja 54-ről 52 százalékra mérsékelni a személyi jövedelemadó legmagasabb kulcsát, amire még az előző kabinet tett ígéretet és valószínűleg emelkedni fog a nagyobb vagyonnal rendelkezők úgynevezett „szolidaritási” adója. (Reuter, AP-DJ) fel Napi Profit hétfőtől péntekig 220, másnap 630, 70 órakor 1997. szeptember 1. Idén még nőnek az állami támogatások Németországban A német kormány arra törekszik ugyan, hogy csökkentse a vállalatoknak nyújtott állami támogatásokat, ezek összege idén mégis rekordnagyságot fog elérni - derül ki az e tárgyban készült legújabb jelentésből. A pénzügyminisztérium által összeállított dokumentumból kiderül, hogy a tavalyi 114,7 milliárd után idén 115,2 milliárd márka lesz a szubvenciók összege. A szövetségi kormánytól származó támogatások 36,2-ről 39,1 milliárd márkára nőnek, de a jelentés rámutat, hogy az áramtermelő vállalatoknak nyújtott támogatások emelkedését figyelmen kívül hagyva az összeg kisebb, mint tavaly. Ugyanakkor a 16 tartomány és a helyi önkormányzatok által folyósított szubvenciók egyaránt meghaladják az 1996-os szintet. Az állami támogatások az újraegyesítést követően ugrottak meg, 1990 óta több mint ezermilliárd márka áramlott az egykori NDK-ba, s ennek jelentős részét a vállalatoknak nyújtott szubvenciók teszi ki. Tavaly az egy munkahelyre jutó támogatások átlaga a nyugati tartományokban 1002, míg a keletiekben 2193 márka volt. Összegszerűen mindazonáltal a bizonyos szektorokba tartozó nyugati vállalatok kapták a legnagyobb segítséget a múlt évben. A Ruhr- és a Saar-vidék szénbányászai bonni tüntetéseik eredményeképpen fejenként átlagosan 28 751 márkában részesültek, a mezőgazdasági termelők pedig - akik közül sokan a Theo Waigel pénzügyminiszter vezette CSU hazájában, Bajorországban élnek - 6496 márkához jutottak. Idén azonban már csökken a termelők támogatása, a teljes összeg 4,1 milliárd márka lesz, ami kevesebb mint fele az 1991-es szintnek. A pénzügyminisztérium az idei tendencia ellenére elsődleges feladatnak tartja a szubvenciók visszafogását, aminek egyik legfontosabb eszközét az adóreformban látja. Waigel szerint az 1998-ban és 1999-ben bevezetendő adócsökkentések - köztük mindenekelőtt a társasági adó mérséklése révén - 53 milliárd márkával szűkíthetők a támogatások. Az ellenzéki szociáldemokraták megalapozatlannak ítélik ezt az állítást és összességében elégtelennek minősítik a pénzügyminisztériumi jelentést, mondván, hogy annak alapján nem lehet elemezni a támogatások hatékonyságát. (Reuter) Csehország: négymilliárd koronás árvízkötvény-kibocsátás (Folytatás az 1. oldalról) A Csehország területének egyharmadát sújtó júliusi árvíz az első összesített hivatalos adatok szerint mintegy 60-65 milliárd koronás kárt okozott. Michal Frankl pénzügyminiszter-helyettes a Hospodárské Noviny című prágai lap pénteki kiadásában megerősítette, hogy a kormány a kiadások fedezésére árvízadó bevezetését is tervezi: ezt az adót várhatóan valamelyik már létező adótípus keretén belül, meghatározott időre fogják kiróni. Azt követően, hogy a kormány a napokban először tekintette át a pénzügyminisztérium jövő évi költségvetési tervezetét, megszólalt az ügyben a jegybank is. A pénzintézet vezetése nehezményezi, hogy a prágai kabinet már beletörődött abba, hogy idén hiánnyal zárul a költségvetés, s 1998-ra is csak egyensúlyi gazdálkodást irányoz elő a kívánatos többlet helyett. A nemzeti bank közleménye figyelmeztet: a szükséges kormányintézkedések hiányában nem kerülhet sor a kamatszint további mérséklésére. A jegybank vezetői szerint a kormánynak tartania kellene magát az 1997. évi költségvetési törvényben elfogadott nullszaldóhoz - ehhez képest Ivan Pilip pénzügyminiszter nem cáfolja az akár 20 milliárd koronás hiányról szóló híreket sem -, 1998-ra pedig jelentős aktívumot kellene kigazdálkodnia. Ehhez elsősorban a fiskális politika szigorítására, valamint a túlzott bérkiáramlás mérséklésére van szükség. Mindezek elmaradása az infláció gyorsulásához, a külső mérlegpozíciók további romlásához, végeredményben a gazdasági növekedés lefékeződéséhez vezet - vázolja fel a nemkívánatos jövőt a jegybanki közlemény. Megfigyelők szerint a nemzeti bank vezetői ezzel a dokumentummal igyekeznek befolyást gyakorolni a kormány ingadozó tagjaira a költségvetési szavazás előtt. Szakértők azt sem tartják lehetetlennek, hogy a jegybank kamatemeléssel próbálja majd a pénzügyi szigor felé terelni a kormányt. (Reuter, MTI) Versenyhatóság alakul Jugoszláviában (Folytatás az 1. oldalról) Jugoszláviában 1993 óta szednek kiutazási illetéket, jelenleg minden kilépő állampolgár után 100 dinárt kell leróni, személyautóként pedig 200 dinárt (1 dollár,6 dinár). Az illetéket a hatóságok ellenösztönzésnek szánták a lakosság külföldi utazási kedvének befolyásolásához, ám ezt a reményt nem váltotta be. Az állampolgárok által külföldön elköltött összeg (egy személy hivatalosan 1000 márkát vihet ki az országból készpénzben) jócskán meghaladja a Jugoszláviába érkező külföldiek költekezését. Ez tovább rontja az ország külső mérlegeit, amelyek helyzete pedig amúgy is kritikus, hiszen a havi átlagosan 300 millió dollárnyi importtal szemben csak 160 millió dollárnyi export áll. A külkereskedelmi miniszter szerint az illetéket addig fogják szedni, amíg a kormány nem talál alternatív bevételi forrást, illetve amíg a valutatartalékok (az összeget Belgrád titokként kezeli) nem haladják meg az ország háromhavi importszükségletének értékét. (Reuter)