Napi Gazdaság, 1997. szeptember (7. évfolyam, 202-227. szám)

1997-09-01 / 202. szám

LAPSZÉL ♦ ZÖLD UTAT ADOTT A DAEWOO ÉS A GENERAL MOTORS beruházásának az ukrán kormány, amely hóna­pok óta halogatta az erről szóló döntést. A szeptember folya­mán véglegesítendő megál­lapodás értelmében az állam megőrzi 50 százalékos tulaj­donhányadát a zaporozsjei AvtoZaz autógyárban, a dél-koreai és az amerikai cég pedig a másik 50 százalékon osztozik. Az üzem termelése az 1991-es 156 ezer darabról 1996-ra 7 ezerre zuhant, de az újjáélesztés után az évi 100 ezer Tavria mellett további 250 ezer autót fog gyártani, köz­tük Opel Astrákat és Vectrákat. A termelés kétharmadát Közép- és Nyugat-Európába, valamint a FÁK-országokba exportálják. Az ukrán Opelek 20-40 százalékkal lesznek ol­csóbbak, mint a Nyugat- Európában gyártottak. ♦ FELÜLMÚLJÁK A VÁRA­KOZÁSOKAT A HORVAT IDEGENFORGALOM idei eredményei; az illetékes ha­tóságok úgy számolnak, hogy a még tartó szezonban a ven­dégéjszakák és a turisták szá­ma 35 százalékkal emelkedik, szemben az eredetileg várt 20 százalékos növekedéssel. Au­gusztus 20-áig 4,7 millió tu­rista látogatott az országba, 28 millió vendégéjszakát töltve el. Az idegenforgalmi miniszter szerint a szektor bevétele 14 milliárd kuna lesz (1 dol­lár = 6,4112 kuna). ♦ BULGÁRIA TŐKEMÉR­LEGEDEN 207,3 MILLIÓ DOLLÁROS többlet keletke­zett az év első felében, szem­ben a tavalyi első félévben re­gisztrált 527,9 millió és az 1996 egészében elkönyvelt 706,6 millió dolláros deficit­tel. A jegybank közleménye szerint a szufficit a devizapi­ac megnyugvásának, az IMF-től kapott hiteleknek, va­lamint a külföldi befektetések bővülésének köszönhető. A közvetlen külföldi befekteté­sek összege az első félévben 282,2 millió dollárt tett ki - ami több mint háromszorosa az egy évvel korábbinak -, a portfólióbefektetések értéke pedig 148,3 millió dollár volt. ♦ LEVÁLTOTTA AZ ALBÁN JEGYBANK ELNÖKÉT Rexhep Meidani államfő, a tá­vozó Qamil Tusha helyébe - akit áprilisban nevezett ki az azóta megbukott Sáli Berisha elnök - Shkelqim Cani kerül, aki egy korábbi kormányban a pénzügyminiszteri posztot töltötte be. A vezetőváltás, melyet az IMF is szorgalma­zott az Albániának nyújtandó hitel kapcsán, a remények sze­rint megteremti a lehetőséget a bankrendszer reformjára, an­nál is inkább, mivel korábban a parlament hat új szakembert nevezett ki a jegybank felügyelőbizottságába. ♦ MALAYSIA KÜLFÖLDI VA­LUTÁBAN JEGYZETT ADÓS­SÁGÁNAK értéke 10 száza­lékkal emelkedett az ország fizetőeszközének meggyengü­lése nyomán, és ugyanilyen arányban csökkent az egy főre jutó jövedelem a tavalyi 4600 dollárról 4200 dollárra - jelen­tette ki a maláj kormányfő. Mahathir Mohamad közölte azt is, hogy a devizaválság hatá­sára több mint 400 milliárd ringgit (1 dollár = 2,7745 ringgit) távozott az ország tőkepiacairól. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András VILÁGGAZDASÁG 1997. szeptember 1. Orosz-csecsen megállapodás az olajtranzitról Moszkva és Ankara gázegyezménye Idén még nőnek az állami támogatások Németországban Hosszas alkudozás után megszületett az újabb egyezmény az orosz és a csecsen fél között a Bakuból Novorosszijszkba tartó olajvezeték csecsenföldi szakaszának tranzitdíjáról. A megállapodás aláírását csak mára tervezik, de Szergej Kirijenko orosz energetikai miniszterhelyettes szerint a legfontosabbb kérdésekben már megegyeztek. A megállapodás részletei egyeló're nem ismertek, ám a szakértőit kétkedéssel fogadták az egyezséget. A csecsenföldi háború befejezése óta eltelt egy év alatt ugyanis már több hasonló egyez­mény született, de még egyik sem valósult meg. A csecsének saját tulajdonuknak tekintik a terü­letükön áthaladó 160 kilométe­res csőszakaszt, s természetesen önállóan is szeretnék üzemeltet­ni azt. Emellett azonban azt kö­vetelik, hogy a vezetéket az orosz fél állítsa helyre, mivel szerin­tük azt az orosz hadsereg ron­gálta meg a 21 hónapos háború­ban. A csecseneknek emellett a vezeték az egyetlen politikai aduja is, a Moszkvával folytatott tár­gyalásokon szeretnék független­ségük jogi elismertését is kihar­colni, többek között saját vám­határokra tartanak igényt. Az Icskéria névre keresztelt cse­csen köztársaság háborús kárai helyreállításának tengernyi költ­ségében alighanem csak egy csepp lesz az a 10 millió dollár, ami a csőszakasz éves tranzitdíjából be­folyhat. E szakasz nélkül viszont a Kaszpi-tengeri talapzati azeri Chirag mezőről az AIOC nem­zetközi konzorcium képtelen lesz eljuttatni idén kitermelendő olaját a novorosszijszki fekete-tengeri orosz kikötőbe. Az AIOC vezetői a megállapodás körüli bizonyta­lanság láttán elkezdték ismét szám­ba venni az alternatív megoldá­sokat, például a Bakuból a grúz kikötőkbe tartó olajvezeték kor­szerűsítésének gyorsítását vagy a vasúti szállítást. Amennyiben a csecsenföldi csőszakasz biztonságos üzemeltetése kérdésessé válik, a Kaszpi-tengeri olaj a kitermelés jövő évtized végére tervezett csúcsidőszakában már bizonyo­san egy új, Groznijt elkerülő ágon tart majd a világpiac felé. Moszkva az olaj mellett a földgáz akadálytalan áthaladását is igyek­szik biztosítani a Kaukázuson túli, nemzetiségi viszályoktól dúlt te­rületeken. Levon Ter-Petroszjan ör­mény elnök Moszkvában megál­lapodást írt alá egy orosz-örmény gázipari vegyes vállalat felállítá­sáról. Az ArmRoszgaz az örmény államfő szerint új lehetőségeket biztosít majd az orosz földgáz ér­tékesítésére Törökországban, Irán­ban és a Közel-Keleten. Az orosz kormány azonban a gyorsan fejlődő török piac ellátását nem szeret­né a Kaukázuson túli térséget átszelő vezetékre korlátozni, s ezért megállapodást kötött Ankarával egy tenger alatti gázvezeték megépítéséről, amely a dél-oroszországi Izobilnijéből Samsun fekete-tengeri török kikötőig nyúlna. E vezetéken ke­resztül 2000-ig évi 8 milliárd, 2003-tól pedig 16 milliárd köb­méter nyersanyagot adna el a Gazprom Törökországba. Arról egyelőre nincs hír, ki biztosíta­ná a vezeték megépítéséhez szük­séges 3,5 milliárd dollárt. Sz. M. Beleunt a külföld az olajígéretekbe A néhány éve még a világ legígéretesebb ágazatának tartott orosz olajipart ma már egy költségfaló, türelemőrlő, feneketlen hordóként emlegetik a külföldi nagyvállalatok. Az olajtársaságok, amelyek a nagy bevételek reményében teljes stábbal tartanak fenn irodát Moszkvában, teljesen nem mernek ugyan kivonulni az orosz piacról, de három-négy évi várakozás után nagyot csalódtak, több milliárd dolláros terveik zsákutcába jutottak. Látva, hogy az orosz kormány képtelen a kitermelésmegosztást biztosító, befektetésbarát törvényeket elfogadtatni a parlamenttel, elkezdték csökkenteni moszkvai irodáik dolgozóinak létszámát. Nem jártak sokkal jobban azok a cégek sem, amelyeknek már sikerült beépülniük egy területre, mert állandóan harcolniuk kell az exportvezetékhez jutásért, továbbá meg kell küzdeniük a mindig új szabályokkal előálló adóhivatallal, sőt magával az orosz partnerrel is, amely rendre az alkalmat lesi, mikor túrhatja ki őket a vegyes vállalatból. S amíg ez nem sikerül, az orosz fél általában azt a filozófiát követi, hogy a veszteségeket a külföldi partner fizesse. E bánásmód miatt a nyugati nagyvállalatok ma már inkább a szomszédos Kazahsztánban vagy Azerbajdzsánban igyekeznek befektetni. (Reuter) Párizs hatékony európai védelmi ipart szorgalmaz Privatizálják az Air France-t Fontos lépéseket helyezett kilátásba a francia hadiipar terén Lionel Jospin kormányfő. Az intézkedések azt cé­lozzák, hogy a hatékonyság emelése és az európai ko­operációs lehetőségek optimális kihasználása révén az ága­zat fel tudja venni a versenyt az amerikai riválisokkal. Jospin megerősítette a kormány azon elhatározását, miszerint Eu­rópának a partnerek összefogá­sával erős, magas színvonalú és hatékony védelmi ipart kell ki­alakítania. Ennek jegyében fog a kormány még szeptemberben dönteni a Thomson-CSF hadi­elektronikai cég és az Aerospatiale repülőgépgyár privatizációjáról. Jospin mindazonáltal nem tért ki részletesen a légiipari elképzelé­sekre és hivatala sem kívánta kom­mentálni azt az értesülést, mely szerint a kormány átvinné az Aerospatiale-ba a vadászgépeket gyártó Dassault-ban birtokolt 45 százalékos tulajdonhányadát, így próbálván rábírni az utóbbi cé­get a fúzió elfogadására (NAPI Gazdaság, 1997. augusztus 28., 2. oldal). A Dassault azért ódz­kodik az egyesüléstől, mert a kor­mány többségi állami érdekelt­ségben akarja tartani a létrejövő vállalatot. Szintén megerősítetlen még az az információ, miszerint a kor­mány nem hajlandó tovább tűr­ni, hogy Yves Michot, az Aerospatiale elnöke ellenzi a cég részvételével működő európai Airbus konzorcium egységes vál­lalattá történő átalakítását. Az Aerospatiale mindeddig nem volt hajlandó arra, hogy bizonyos va­gyonokat „beadjon a közösbe”, ám ha ez az álláspont megválto­zik, akkor elhárul az egyik fő aka­dály az Airbus megújulása elől, s így megteremtődik annak esé­lye, hogy a vállalat a hatékony­ság javítása révén jobban szem­be tudjon szállni az amerikai kon­kurenciával, nevezetesen a Boe­ing és a McDonnell Douglas össze­olvadásából létrejövő óriáscéggel. Ide kapcsolódik a hír, hogy a Le Monde egy forrásokat nem megnevező cikke szerint a kor­mány hamarosan magánkézbe adja az Air France légitársaság egy ré­szét. A párizsi munkaügyi minisz­térium bejelentette, hogy júliusban 18 ezer fővel mérséklődött az ál­lástalanok száma, a munkanél­küliségi ráta így 12,6-ről 12,5 szá­zalékra csökkent. Megfigyelők sze­rint az elmúlt időszak negatív ten­denciáját megszakító váratlan for­dulat azt jelzi, hogy a gazdasági folyamatok a tavasszal érezhető politikai bizonytalanságok után újra jó irányt vettek. Túlzott op­timizmusra azért nincs ok, hi­szen az új munkahelyek zöme, a korábbi évekhez hasonlóan, a sze­zonális idegenforgalom terén, il­letve ideiglenes szerződés alap­ján jött létre. Kedvező adatot kö­zölt a vámhivatal is, amely sze­rint júniusban rekordhoz közeli szintű, 18,8 milliárd frankos (3,1 milliárd dolláros) többlet kelet­kezett a külkereskedelmi mérleg­ben. Az első félév ezáltal 81 mil­liárd frankos kereskedelmi több­lettel zárult és szakértők szerint e tendencia pozitív hatása ha­marosan a munkaerőpiacon is je­lentkezhet. Újabb információk látnak nap­világot a jövő évi költségvetésről is. A legfontosabb az, hogy Dominique Stmuss-Kahn pénzügy- miniszter jelezte: csökkenteni akar­ják az új munkahelyeket teremtő vállalatok társasági adóját, noha egyelőre még nem tisztázott, pon­tosan miként valósul meg a terv. A Le Figaro ugyanakkor arról szá­molt be, hogy a kormány várha­tóan nem fogja 54-ről 52 száza­lékra mérsékelni a személyi jö­vedelemadó legmagasabb kulcsát, amire még az előző kabinet tett ígéretet és valószínűleg emelkedni fog a nagyobb vagyonnal rendelkezők úgynevezett „szolidaritási” adója. (Reuter, AP-DJ) fc<l Napi Profit hétfőtől péntekig 22“, másnap 630, 7“ órakor A német kormány arra tö­rekszik ugyan, hogy csök­kentse a vállalatoknak nyúj­tott állami támogatásokat, ezek összege idén mégis re­kordnagyságot fog elérni - derül ki az e tárgyban készült legújabb jelentésből. A pénzügyminisztérium által összeállított dokumentumból ki­derül, hogy a tavalyi 114,7 mil­liárd után idén 115,2 milliárd már­ka lesz a szubvenciók összege. A szövetségi kormánytól származó támogatások 36,2-ről 39,1 mil­liárd márkára nőnek, de a jelen­tés rámutat, hogy az áramtermelő vállalatoknak nyújtott támoga­tások emelkedését figyelmen kí­vül hagyva az összeg kisebb, mint tavaly. Ugyanakkor a 16 tarto­mány és a helyi önkormányzatok által folyósított szubvenciók egy­aránt meghaladják az 1996-os szin­tet. Az állami támogatások az új­raegyesítést követően ugrottak meg, 1990 óta több mint ezer- milliárd márka áramlott az egy­kori NDK-ba, s ennek jelentős részét a vállalatoknak nyújtott szubvenciók teszi ki. Tavaly az egy munkahelyre jutó támoga­tások átlaga a nyugati tartomá­nyokban 1002, míg a keletiek­ben 2193 márka volt. Összegszerűen mindazonáltal a bizonyos szektorokba tartozó nyu­gati vállalatok kapták a legna­gyobb segítséget a múlt évben. A Ruhr- és a Saar-vidék szén­bányászai bonni tüntetéseik ered­ményeképpen fejenként átlago­san 28 751 márkában részesül­tek, a mezőgazdasági termelők pe­dig - akik közül sokan a Theo Waigel pénzügyminiszter vezette CSU hazájában, Bajorországban élnek - 6496 márkához jutottak. Idén azonban már csökken a termelők támogatása, a teljes összeg 4,1 milliárd márka lesz, ami kevesebb mint fele az 1991-es szintnek. A pénzügyminisztérium az idei tendencia ellenére elsődleges fel­adatnak tartja a szubvenciók visszafogását, aminek egyik leg­fontosabb eszközét az adóreform­ban látja. Waigel szerint az 1998-ban és 1999-ben bevezeten­dő adócsökkentések - köztük mindenekelőtt a társasági adó mér­séklése révén - 53 milliárd márká­val szűkíthetők a támogatások. Az ellenzéki szociáldemokraták megalapozatlannak ítélik ezt az állítást és összességében elégtelen­nek minősítik a pénzügyminisz­tériumi jelentést, mondván, hogy annak alapján nem lehet elemezni a támogatások hatékonyságát. (Reuter) Csehország: négymilliárd koronás árvízkötvény-kibocsátás (Folytatás az 1. oldalról) A Csehország területének egy- harmadát sújtó júliusi árvíz az első összesített hivatalos adatok szerint mintegy 60-65 milliárd ko­ronás kárt okozott. Michal Franki pénzügyminiszter-helyettes a Hospodárské Noviny című prágai lap pénteki kiadásában megerő­sítette, hogy a kormány a kiadá­sok fedezésére árvízadó beveze­tését is tervezi: ezt az adót vár­hatóan valamelyik már létező adó­típus keretén belül, meghatáro­zott időre fogják kiróni. Azt követően, hogy a kormány a napokban először tekintette át a pénzügyminisztérium jövő évi költségvetési tervezetét, megszólalt az ügyben a jegybank is. A pénz­intézet vezetése nehezményezi, hogy a prágai kabinet már beletörődött abba, hogy idén hi­ánnyal zárul a költségvetés, s 1998-ra is csak egyensúlyi gaz­dálkodást irányoz elő a kívána­tos többlet helyett. A nemzeti bank közleménye figyelmeztet: a szükséges kormányintézkedések hi­ányában nem kerülhet sor a ka­matszint további mérséklésére. A jegybank vezetői szerint a kormánynak tartania kellene ma­gát az 1997. évi költségvetési tör­vényben elfogadott nullszaldóhoz - ehhez képest ívan Pilip pénz­ügyminiszter nem cáfolja az akár 20 milliárd koronás hiányról szóló híreket sem -, 1998-ra pedig jelentős aktívumot kellene kigaz­dálkodnia. Ehhez elsősorban a fis­kális politika szigorítására, vala­mint a túlzott bérkiáramlás mér­séklésére van szükség. Mindezek elmaradása az infláció gyorsulá­sához, a külső mérlegpozíciók to­vábbi romlásához, végeredmény­ben a gazdasági növekedés lefé­keződéséhez vezet - vázolja fel a nemkívánatos jövőt a jegybanki közlemény. Megfigyelők szerint a nemzeti bank vezetői ezzel a dokumen­tummal igyekeznek befolyást gya­korolni a kormány ingadozó tag­jaira a költségvetési szavazás előtt. Szakértők azt sem tartják lehe­tetlennek, hogy a jegybank ka­matemeléssel próbálja majd a pénzügyi szigor felé terelni a kor­mányt. (Reuter, MTI) Versenyhatóság alakul Jugoszláviában (Folytatás az 1. oldalról) Jugoszláviában 1993 óta szed­nek kiutazási illetéket, jelenleg minden kilépő állampolgár után 100 dinárt kell leróni, személy­autóként pedig 200 dinárt (1 dollár=6 dinár). Az illetéket a hatóságok ellenösztönzésnek szán­ták a lakosság külföldi utazási ked­vének befolyásolásához, ám ezt a reményt nem váltotta be. Az állampolgárok által külföldön el­költött összeg (egy személy hi­vatalosan 1000 márkát vihet ki az országból készpénzben) jócs­kán meghaladja a Jugoszláviába érkező külföldiek költekezését. Ez tovább rontja az ország külső mér­legeit, amelyek helyzete pedig amúgy is kritikus, hiszen a havi átlagosan 300 millió dollárnyi im­porttal szemben csak 160 millió dollárnyi export áll. A külkereskedelmi miniszter sze­rint az illetéket addig fogják szedni, amíg a kormány nem talál alter­natív bevételi forrást, illetve amíg a valutatartalékok (az összeget Belgrád titokként kezeli) nem ha­ladják meg az ország háromhavi importszükségletének értékét. (Reuter) Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Sürányi György, Szálkái István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek. Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) I Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatárs: Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 - Központi telefonszámok: 270-4349, 120-8217, 129-1436, 149-0305; Fax: 270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 270-6128, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők t Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. t Felelős kiadó: Pándi András, a kft ügyvezetője t PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelófizetési Irodában (1089 Budapest, Vili., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelóprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatói az ABN-AMRO Bank, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói pedig a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat E-mail cím: napigazd@mail.matav.hu A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi

Next

/
Thumbnails
Contents