Napi Gazdaság, 1997. szeptember (7. évfolyam, 202-227. szám)

1997-09-01 / 202. szám

1997. szeptember 1. MAGYAR GAZDASÁG 3 A SZŐLOTERMESZTÉS SZABÁLYOZÁSA Láthatáron az első EU-konform bortörvény A magyar borok jó hírét nem is annyira a külpiacon, mint inkább a hazai fogyasztók körében kellene visszaállítani. A borhamisítás ugyanis iparági méreteket öltött az elmúlt 7-8 évben, s az idén több százezer hektoliter fehérbort nem tudtak a gazdák értékesíteni, miközben a belföldi egy főre jutó borfogyasztás - ami 30-32 liter - évek óta nem változik. A magyar jogrendben első al­kalommal készül olyan a szőlő­­termesztést és a borgazdálkodást teljes mértékben átfogó és sza­bályozó törvényjavaslat, amely az Európai Unióban (EU) jogrend­szeréhez igazodik. A törvényja­vaslatot az Országgyűlés őszi ülés­szakán vitatják meg a honatyák. A közösségben a borjog néven ismert jogszabálygyűjtemény tar­talmazza az ágazatra vonatkozó összes rendelkezést. A magyar jog­szabályok viszonylag ritkán érintik az ágazatot, főként a funkcioná­lis szabályozások tartalmazzák az ágazati specifikumokat - példá­ul az adózást, a költségvetési kap­csolatokat, a támogatásokat, a rendtartási ügyeket. A készülő bortörvény csak a szőlő, a must, a bor és a borpár­lat termékkörét érinti, szemben a korábbi törvényekkel, amelyek­ben a szőlőn kívül a gyümölcs telepítésére is kiterjedt a szabályo­zás. A javaslat szerint a házikerti szőlőültetvény mérete az eddigi 1500 négyzetméterről 500 négyzet­­méterre csökken, s az e fölötti szőlőterület árutermőnek minősül. A törvényjavaslatban Magyar­­ország négy szőlőtermő táján - az alföldin, az észak-dunántúlin, a dél-dunántúlin és az észak-ma­­gyarországin - belül borvidéke­ket, bortermőhelyeket határoz­nak meg, s az eddigi 20 borvi­dék kiegészül a zalai borvidék­kel. A termőhelyi fajtahasználat szabályozása a hegyközségek jog­körébe kerül, s e köztestületek állítják össze az adott borvidé­ken telepíthető ajánlott és kiegészí­tő fajták jegyzékét az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) által évente közzétett nemzeti fajtajegyzék alapján. A hegybíró adja ki a telepítési és kivágási engedélyeket is. A must és a bor előállítása és kezelése című fejezetben a javaslat meghatározza az egyes borászati termékek fogalmát, így a friss szőlőt, a szőlőcefrét, a mustot, a szőlőtörkölyt, az erjedő mustot vagy erjedő cefrét és a bort, mi­ként e termékek előállításának, készítésének módját is. A forga­lomba hozatal szabályai körében a javaslat rendelkezik a szárma­zási bizonyítvány, valamint az ál­lami ellenőrző jegy használatá­ról. A hatályos szabályozással szem­ben változás, hogy a szőlő, az asztali bor és a meghatározott termő­helyről származó minőségi bor szár­mazási bizonyítványát a hegyközség adja ki, a hegyközségi tanácsnál pedig csak a meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű borra marad fenn ez a jog. Itt szabályozzák a borászati melléktermékek forgalomba hoza­talát is, továbbá a borok palacko­zását, jelölését. A szőlészeti-borá­szati szakigazgatás rendszere - a javaslat szerint - jelentősen átala­kul. A hegyközségi szervezeteket szakigazgatási szervként defini­álja, amelyek egyes ügyekben engedélyező szervként, más ügyek­ben szakhatóságként járnak el. A bortermelés hatósági ellenőrzé­sében változatlanul az Országos Borminősítő Intézet (OBI) lesz meghatározó. H. Gy. Új jogszabály az ügyvédekről A külföldi ügyvéd kereskedelmi képviselőből tanácsadó lesz A jelenleg Magyarországon tevékenykedő külföldi ügy­védek, illetve ügyvédi irodák kereskedelmi képviseletként működnek. Ha a parlament jelenlegi formájában fogadja el az ügyvédekről szóló törvényt, akkor a jövő év máso­dik felétől már jogi tanácsadóként járhatnak el a külföl­di ügyvédek, illetve irodáik. Magyarországon ügyvédi tevé­kenységet csak arra feljogosított magyar állampolgár végezhet. A jogosítvány automatikusan jár ak­kor, ha a kérelmező megfelel min­den feltételnek, vagyis - hogy a legfontosabb kritériumokat em­lítsük - elvégezte a jogi egyete­met, letette a szakvizsgát és bün­tetlen előéletű. A kormány a na­pokban terjesztette a parlament elé az ügyvédekről szóló törvény­­javaslatot, amely a klasszikus ügy­védi tevékenységek esetében nem hoz változást, így mást hatóság előtt képviselni és büntetőügyben védeni, valamint jogi tanácsot adni és szerződést vagy más be­adványt szerkeszteni csak magyar ügyvédnek lesz joga. A törvény ugyan csak ügyvédről szól, de mi­után az ügyvéddé válásnak to­vábbra is feltétele a magyar ál­lampolgárság, így a külföldi ügy­védek, illetve irodáik kívül re­kednek ezen a területen. Egé­szen pontosan van egy kiskapu, ez pedig az, hogy idegen állam­polgár is ügyvéd lehet, ha nem­zetközi szerződés azt megenge­di, de akkor is Magyarországon kell lennie a lakóhelyének és itt kell letennie a jogi szakvizsgát is. Nem lesz változás abban sem, hogy az ügyvédek egyénileg ugyan­úgy dolgozhatnak, mint a leg­alább ketten létrehozott irodá­ban. A külföldi ügyvéd vagy a kül­földi ügyvédi iroda csak magyar ügyvéddel, illetve ügyvédi iro­dával kötött együttműködési szerződés alapján dolgozhat Ma­gyarországon. Tevékenységük azonban korlátozott, mivel kizá­rólag a bejegyzésük székhelye sze­rinti ország és az Európai Unió jogáról, valamint a nemzetközi jogról - illetve az azzal összefüggő joggyakorlatról­­ adhatnak jogi tanácsot. Hangsúlyozza a törvény, hogy nem kelthetik azt a látsza­tot, mely szerint magyar ügyvé­dek lennének. A külföldi ügy­védeket külön névjegyzékbe ve­szik fel Magyarországon. Ehhez igazolniuk kell azt, hogy büntetlen előéletűek, felelősségbiztosítással rendelkeznek és egyéb kizáró okok sem adódnak velük kapcsolatban. Mellékelniük kell a magyar ügy­véddel, illetve irodával kötött együttműködési megállapodást, a külföldi praxis „jogosítványát”, és igazolniuk kell azt is, hogy oda­haza jó hírnévnek örvendenek. Ha a parlament még az ősszel elfogadja a törvényt, akkor a jövő év első napjától kell alkalmazni azt. A hatálybalépéstől számított hat hónap elteltével a külföldi ügyvédek, illetve irodák csak az új törvény szerinti külföldi jogi tanácsadóként működhetnek Ma­gyarországon. N. G. A szükségesnek kétszerese a kapacitás (Folytatás az 1. oldalról) Az egyéb belföldi tulajdonosok (társaság, magánszemély, mezőgazdasági termelő és a töb­bi) részesedése 50 százalék, kül­földi tulajdonban az ágazat 11,9 százaléka van. A cégekben álta­lában többségi tulajdona van ha­zai társasági, mezőgazdasági és magánbefektetőknek, kivéve né­hány nagyobb társaságot, ahol angol és osztrák befektetők dominálnak. A Budapesti Közgazdaságtudo­mányi Egyetem vállalatgazdaságtan tanszéke által koordinált kutatá­si program egyik tanulmánya sze­rint az ágazatban jelenleg 350 szer­vezet működik, ugyanakkor a ko­rábbi tröszti vállalatok összesen 20 egységet képviselő utódszerve­zeteire esik az ágazat bruttó ter­melési értékének 70 százaléka, s birtokukban van az országos tá­rolókapacitásnak körülbelül 33 szá­zaléka, emellett ők bonyolítják az export jelentős hányadát is. A malomipar privatizációja a kapacitások növekedése ellenére a termékszerkezet általános szű­kítésével és jelentős létszámcsök­kenéssel járt, minden negyedik em­ber feleslegessé vált. Az ágazat­ban ma 6100 fő dolgozik. A bruttó átlagkereset viszont egyenletesen nőtt, 1993-ban 28 282, 1994-ben 35 426, tavaly pedig 51 961 fo­rint volt. A bérköltségek aránya ma az ágazat összes költségéhez viszonyítva 8-10 százalékos. A malomipar bruttó termelési értéke 1996-ban 56,3 milliárd forint volt, ami több mint másfélszere­se az 1995-ös értéknek. 1994-ben az előző évhez viszonyítva még több mint kétszeresével nőtt ez a szám, míg 1995-ben a növekedés valamivel a másfélszeres érték alatt volt. A malomipari termékek értékesítéséből tavaly 55 854 millió forint bevétel keletkezett, szintén több mint 150 százaléka az ága­zat 1995-ös bevételének. A tavalyi malomipari termelé­si adat az élelmiszeripar 1996-os bruttó termelési értékének mint­egy 5,7 százaléka. 1995-ben ez az arány 4,5,1994-ben 4,1,1993-ban pedig még csak 2,4 százalék volt. A növekedés mögött nemcsak a volumen változása áll, hanem a gabonaárak robbanásszerű növe­kedése is. L. L. *• *♦ ALLAS ALLAS **»♦*♦ OKTATÁS ****** ALLAS »•»•»* ALLAS ***♦*♦ OKTATÁS »♦ ' I GLOBUS KONZERVIPARI RT. Az élelmiszer-ipar egyik meghatározó cége munkatársat keres­­ kereskedelmi igazgatóságára KOOPERÁCIÓS VEZETŐ munkakörbe. Vezető munkatársunk feladata a Társaság és a kooperációs partnerek­­ anyagbeszerzési, termelési és értékesítési tervének összehangolása az ezt i­s szolgáló logisztikai rendszer megszervezése és működtetése.­­ Olyan dinamikus és ambiciózus, legalább hároméves logisztikai -­­ szervezési, élelmiszer-ipari (konzervipari) ismerettel és gyakorlattal­­ rendelkező 30-35 éves pályázó jelentkezését várjuk, 5, aki a fenti elvárásoknak megfelel.­­ Felsőfokú végzettséggel, angol és/vagy német középfokú nyelvvizsgával­­ és számítógépes gyakorlattal rendelkezik. Vezető munkatársunk részére kiemelkedő karrierlehetőséget, folyamatos­­ szakmai fejlődés lehetőségét és közös megegyezés alapján történő -­ versenyképes jövedelmet biztosítunk.­­■ Ha hirdetésünk felkeltette érdeklődését, fényképes szakmai önéletrajzát s a megjelenés napjától számított 15 napon belül várjuk az alábbi címen: GLOBUS Konzervipari Rt emberi erőforrás gazdálkodási osztály­a 1106 Budapest, Maglódi út 47. _ _______Érdeklődni a 260-6220/161 telefonszámon lehet._______ _ ) GLOBUS KONZERVIPARI RT. Az élelmiszeripar egyik meghatározó cége export-importtal kapcsolatos feladatok összehangolására és irányítására keres munkatársat, FŐOSZTÁLYVEZETŐI beosztásba. Feladata a társaság export-import terveinek elkészítése, a kiszállítás szervezése és irányítása lesz. Olyan, dinamikus és ambiciózus, legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező munkatárs jelentkezését várjuk, aki ismeri a VÁM-jogszabályokat, élelmiszer-ipari (konzervipari) gyakorlattal, felsőfokú végzettséggel, orosz, angol nyelvvizsgával, számítógépes gyakorlattal rendelkezik. Vezető munkatársunk részére kiemelkedő karrierlehetőséget, folyamatos szakmai fejlődés lehetőségét és közös megegyezés alapján történő, versenyképes jövedelmet biztosítunk. Ha hirdetésünk felkeltette érdeklődését, fényképes szakmai önéletrajzát a megjelenés napjától számított 15 napon belül várjuk az alábbi címre: GLOBUS Konzervipari Rt emberierőforrás-gazdálkodási osztály 1106 Budapest, Maglódi út 47. o. Érdeklődni a 260-6220/161-es telefonszámon lehet. A OKTATÁS ALLAS ALLAS OKTATÁS *♦ *♦ A társaságok több mint fele nyereséges (Folytatás az 1. oldalról) A vállalkozások nyereségszintje emelkedett, mivel némiképp csök­kent az összes költségek és rá­fordítások bevételekhez viszonyí­tott aránya. A gazdálkodás ered­ménymutatói kedvezően alakul­tak, hozzávetőlegesen 4 százalék­­ponttal, 53 százalékra nőtt a nye­reséges vállalkozások aránya. Ne­gatív egyenleg - szemben az előző évi hattal - mindössze három te­rületen alakult ki: a bányászat, az energiaszolgáltatás, valamint a szállítás területén. Az adózás előtti eredmény nem­zetgazdasági szinten 391,7 milli­árd forintra - 196,2 milliárd fo­rinttal - az előző évi kétszeresé­re nőtt. A gazdasági eredmények javulása, valamint az eredményt módosító tételek egyenlegének nö­vekedése következtében az adó­alap az előző évi másfélszeresére nőtt, az igénybe vehető adóked­vezmények 39,5 milliárd forint­ja pedig megduplázódott. Ennek 90 százalékát a korábbi évek adó­­kedvezményei tették ki, és en­nek háromnegyedét - 29,7 mil­liárd forintot - külföldi részvé­telű gazdasági társaság jogcímén vették igénybe. Az értékcsökkenési leírás összege a módosító tételek között a leg­nagyobb. Az adótörvény szerint figyelembe vett értékcsökkenés összesen 18,7 milliárd forinttal több, mint a számviteli törvény szerint elszámolt amortizáció. A kevésbé hatékony vállalkozások továbbra sem tudtak élni azzal, hogy teljes összegű leírással se­gítsék elő az eszközpótlás fede­zetének megteremtését. Az adófizetési kötelezettség 130,6 milliárd forint, ami 35,6 milliárd forinttal, 37,5 százalék­kal haladja meg az előző évit. A fizetendő adó 83 százalékát - 108,8 milliárd forint - a nem pénzin­tézeti gazdálkodói kör mutatta ki. Az átlagos adóterhelés a gaz­dálkodói körben 1,4 százalékpont­tal, 12,62 százalékra mérséklődött, a pénzintézeteknél 0,3 százalék­­ponttal 16,96 százalékra nőtt. A kedvezőbb eredményalaku­lással összefüggésben a gazdálkodói körben összesen 206,7 milliárd forint osztalékot számoltak el, amelyből 188 milliárd forint nye­reségágon képződött, 18,7 milli­árd forint pedig az eredménytar­talékot gyarapítja. Az osztalék­ráta a nyereséges vállalkozások körében az előző évi csaknem két­szeresére, 6,9 százalékra nőtt. (A legmagasabb ráta - 23,7 száza­lék - a gépiparban jelentkezett.) Megfigyelhető, hogy az osztalékkifizetés annál magasabb, minél magasabb a külföldi tu­lajdonosi részarány. A nagyrészt kedvező folyama­tok következményeként a gazdál­kodó szervek mérleg szerinti ered­ménye több év óta először mu­tat pozitív egyenleget, összege 23 milliárd forint volt. A bevallások szerint az 1997. július—1998. júniusi időszakra az előlegek összege 125,5 milliárd forint lesz, ebből a havi beval­lók 97,0 milliárd forintot jelöl­tek meg kötelezettségként. Vár­ható, hogy a visszaigénylések 1997-ben mérséklődnek, mert az Alkotmánybíróság döntésének ha­tása az 1996. évi elszámolások­ban már jelentkezett. A saját tőke abszolút összeg­ben mintegy 700 milliárd forinttal, 12,9 százalékkal növekedett, az egy gazdálkodóra jutó összeg 1996-ra 61,1 millió forintra csök­kent. A saját tőkén belül meg­határozó súlya a jegyzett tőkének van, ami 10,4 százalékkal, 447 milliárd forintra emelkedett. Az egy gazdálkodóra jutó jegyzett tőke összege 1996-ban 47,3 millió fo­rintra csökkent. S.L Egyre csökkenő likviditási hitel a MÁV-nál (Folytatás az 1. oldalról) A MÁV tavalyi üzleti tervé­ben még 22 milliárd forint lik­viditási hitel felvétele szerepelt, ám a terv tavaly év végi átdol­gozása után már csak az emlí­tett 11 milliárd forintra lesz szük­sége a vasútnak, amiből 4 milli­árd forint szanálását javasolta a kormány a parlamentnek - erre várhatóan rövidesen sor kerül. A MÁV racionalizálási prog­ramjának eredménye, hogy az idei évre 1996-ban tervezett 13,9 mil­liárd forintos veszteséggel szem­ben - az üzleti terv évközi újbó­li átdolgozása után - várhatóan 11,9 milliárd forintos hiánya lesz a társaságnak 1997 végére. A 2,7 milliárd forintos költségcsökke­nés az üzemanyag-megtakarításból, a vonalforgalom racionalizálásá­ból és a környezetvédelmi kiadások csökkentéséből származik, illet­ve a szanált hitel egymilliárd forin­tos kamatának törléséből adódik. D.J. mm ________ ♦ A KORMÁNY IDÉN 4 MIL­LIÁRD FORINTOT BIZTOSÍ­TOTT A KÖZMUNKAPROG­RAMOK megszervezéséhez, a bejelentett igény 14 milli­­árdot tett ki. A támogatás kö­vetkeztében 20-22 ezer mun­kanélküli juthat ideiglenesen munkalehetőséghez, s a prog­ramok eredményeképpen az így foglalkoztatottak 10-15 szá­zalékának munkahelye állandó is lehet.­­ A HENKEL MAGYAROR­SZÁG KFT. 18 MILLIÁRD FO­RINT forgalmat tervez idén, szemben a tavalyi 15 milliárd­­dal. A cég 1997-ben várhatóan mintegy 5 milliárd forint ér­tékben exportál a környező or­szágokba. Az első félévben a Henkel időarányosan teljesí­tette tervét. A társaság idén - tavalyi nyeresége terhére - 1,2 milliárd forint beruházással hozta létre új Clorox-gyártó üzemét. ♦ SZEPTEMBERTŐL RENDE­LET SZABÁLYOZZA A GYÓGYSZEREK REKLÁM­JÁT és ismertetését, valamint lehetővé teszi, hogy gyorsí­tott eljárással kerüljenek for­galomba a vény nélkül is beszerezhető, nem tb-támo­­gatott orvosságok. A jogsza­bály a vény nélkül is kapha­tó készítmények reklámját en­gedélyezi, de csak bizonyos megkötésekkel. ♦ A VADÁSZTATÁS ÉVI 8 MILLIÁR FORINT BEVÉTELT EREDMÉNYEZ. A vadászje­gyek bevételének fele, 120 millió forint idén a kamaránál marad, amiből a működési költségeket fedezik. A vadász­­területek átlagos nagysága 9 ezer hektárról 7 ezerre csök­kent, ám a korábbi 801 vadász­­társaság helyett ma 1200 mű­ködik - mondta Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter az országos vadásznapok meg­nyitóján. A miniszter arról is beszámolt, hogy a 80 ezer négyzetkilométernyi vadász­­terület 10 százaléka tovább­ra is rezervátum marad. ♦ NEM TÁMOGATJA AZ OSZTALÉKADÓ NÖVELÉ­SÉT és a helyi iparűzési adó maximalizálását a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara el­nöki kollégiuma. A testület ál­lást foglalt amellett is, hogy a vállalatok anyaghányaduk ér­tékét és a kamarai tagdíjak egy részét levonhassák adójukból. Javasolják továbbá, hogy a ka­marai tagdíj köztartozásnak minősüljön. ♦ MAGYARORSZÁGON A RUHÁZATI IPARBAN jelen­leg 122 ezren dolgoznak, 10 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. Átlagjö­vedelmük idén egyharmadá­­val növekedett, de még min­dig nem éri el a bruttó 35 ezer forintot. Az ágazaton belül csak a konfekcióiparban figyelhető meg bizonyos stabilizáció, az export azonban ezen a terü­leten is visszaesett. ♦ A MOL RT. KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSI ÜZ­LETÁGA teljesítette az ISO 9002-es minőségbiztosítási kö­vetelményeket. A társaság évente 7 milliárd köbméter kőolajat szállít - hazai termelésből és importból - a finomítókba. Földgázból évi 13 milliárd köbmétert szállí­tanak vezetéken, s 350 gáz­átadó központot működtetnek.

Next