Napi Gazdaság, 1997. október (7. évfolyam, 228-252. szám)

1997-10-01 / 228. szám

Ára: 90 Ft__________________WV­M Szerda, 1997. október 1. Hl zfl| iBDt AZ ÁZSIAI VALUTAVÁLSÁG I B M I Budapesti tőzsdeindex: 7692,88 (+30,59) (BÉT) ________(2­ OLDAL)________ J­­­EGYEZ ADÓZTATÁSETTŐL I ^B ^B 1 DM = 110,37 Ft (-0,18%) (Budapest) EU(3BOLDAURT X) 1 USD = 195,57 Ft (+0,52%) (Budapest) AZ OMFB 3,2 M.LL.ÁrT' I----------7 J\ D°w^es-iparindex: 7964,17 (déli állás) F°R|NT TÁMOGATÁST ( ( ) +7/ ff] | O / 1 USD = 1,7655 DM (+0,15%) (Frankfurt) (3. OLDAL) fr­*' ([\ // J \ fi\ a\ J 1GBP = 1,6147 USD (+0,11%) (London) 1° nS.D'Íwt'tvád ( V V (^ Arany (USD/uncia): 332,10(+5,00) (London) A I HAdAN I-UYAH / *... ^ I V A ----------------------------------------------------------------­ __________(10. OLDAL)_________ GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Olaj (USD/barrel): 19,81 (+0,34) (London) KSH-JELENTÉS A GDP ALAKULÁSÁRÓL A 3,2 százalékos növekedés nem lepte meg a piacot Az első negyedévben 2,1 százalékkal, a másodikban vi­szont már 4,3 százalékkal nőtt - összehasonlító áron - a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest, így összességében az első félévben 3,2 százalé­­kos volt a növekedés 1996 első félévéhez képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből. A növekedésen belül igen sze­rényen emelkedett a lakossági fo­gyasztás: az első negyedévben egy zázalékkal emelkedett, a máso­­dikban viszont 0,8 százalékkal csökkent, így az első félévben összességében 0,1 százalékos fo­gyasztásnövekedés volt tapasztal­ható 1996 első félévéhez képest. Jelentősen nőtt ugyanakkor az állóeszköz-felhalmozás, azaz a be­ruházás. Az első negyedévi 3,6 százalékos emelkedést a máso­dik negyedévben 13,5 százalé­kos növekedés követte, vagyis az első félév összes beruházás­növekedése összehasonlító áron 9,1 százalékot tett ki. Az első negyedévhez képest a másodikban jobban gyorsult az export, mint az import volume­­ne. Az első­ negyedévi 18,8 szá­zalékos exportdinamikát a má­sodik félévben 24,2 százalékos követte, míg az import növeke­dési üteme az első­ háromhavi 19,9 százalékról 21,3 százalékra növekedett. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a félév végére megfordult a export és az im­port dinamikája közötti különbség, a félév egészét az elő­ző­ év azo­nos időszakához viszonyítva 20,6 százalékos import- és 21,7 száza­lékos exportnövekedés jellemezte. (Folytatás a 3. oldalon) MFB-vezette konzorciumé a Limpex Információnk szerint gyakor­latilag befejeződtek a jelenleg még a privatizáció előtt álló Keres­kedelmi Bank portfoliójában lévő Limpex-konzervgyárak értékesíté­séről folyó tárgyalások, az ügy­let - megerősítve Erős Jánosnak, a K & H vezérigazgatójának a bank hétfői, rendkívüli közgyű­lésén tett bejelentését - két hé­ten belül realizálódhat. A négy konzervgyárból - a sze­gedi, a nagyatádi, a hatvani és a nyíregyházi tartozik e körbe­­ alakított csoport, lapunk infor­mációja szerint a Magyar Fej­lesztési Bank Rt.-t (MFB) és egy, a Limpex-csoport nyári eladási etapjában már ajánlatot tevő szak­mai befektetőt is tartalmazó kon­zorcium kezébe kerül. A szak­mai befektető személyéről egyelőre csupán annyi ismert, hogy az bi­zonyosan nem a Bank of America által szervezett konzorcium és nem a Limpex gyárakért nyáron szintén ringbe szállt - egyébként szin­tén akvizícióra készülődő - Globus Konzervipari Rt. Az ügylet árfolyamát egyelőre csupán találgatni lehet: a nyári időszakban az amerikai konzor­cium által felkért Deloitte & Touche - korabeli sajtóértesülések szerint - 4,5 milliárdos vagyon­értéket állapított meg, a Globus ugyanakkor mindössze 2 milli­árd forint körüli összegre taksálta a négy társaság piaci értékét. Sz. G. Koalíciós vita Bonnban az adórendszer átalakításáról Szorult helyzetben a pénzügyminiszter A német kormánykoalíció adócsökkentési elképzeléseit nem­csak az ellenzékkel, de saját magával sem könnyű egyez­tetni. Legalábbis ez derült ki a szolidaritási járulék janu­ár 1-jétől tervezett 2 százalékpontos csökkentésével kap­csolatos keddi kormányülés után, ahol a koalíciós pártok nem találtak közös formulát a kieső bevételek finanszí­rozását illetően. Frankfurti tudósítónktól: A mintegy 7,85 milliárd márka kieső adóbevétel pótlására szol­gáló pénzügyminisztériumi ja­vaslatokat elsősorban a szabad­demokraták ellenzik, akik ehe­­gett a privatizáció felgyorsí­tásával kívánják megoldani z 1998-as költségvetés prob­­lémáit. Waigel pénzügyminiszter - mint az a kormányülés után kiszivár­gott - egyéb adók emelésében látja a megoldást, már csak azért is, mert valamivel több mint egy hónap múlva ismét összeül a vár­ható adóbevételek becslésével fog­lalkozó független szakértői bizott­ság, amivel kapcsolatban a pénz­ügyminiszternek joggal támad­hatnak félelmei. Szóba került az is, hogy a na­gyobb összegű élet­­biztosításokra egy új adót vetne ki a költségvetés. (Folytatás a 2. oldalon) Csökkenti a kamatokat az MNB Szükség lehet a reálkamatok növelésére A Magyar Nemzeti Bank át­lagosan 0,25 százalékkal csökkentette keddtől az állampapír-visszavásárlási megállapodások kamatait. A jegybanknak az MTI-hez el­juttatott közleménye szerint az overnight és az egyhetes lejára­tú aktív repokamatok a jelen­leg évi 26 százalékról 25,75 szá­zalékra csökkennek. Ennél na­gyobb mértékben, 17,25 száza­lékról évi 14,5 százalékra mér­sékli a jegybank az overnight passzív repokamatot. Az egyhe­tes lejáratú passzív repokamat pe­dig 20 százalékról 19,75 száza­lékra csökken. Ugyancsak 0,25 százalékponttal mérséklik az egy hónapos lejáratú passzív repoka­­matokat, évi 20,25 százalékra. Az azonnali devizavételre és egyidejűleg kötött határidős de­vizaeladásra jegyzett swapáraknál számított kamatok ugyancsak keddtől - a repokamat-feltételek­­nek megfelelően - 26 százalék­ról évi 25,75 százalékra csökken­nek. A jegybank döntését egye­bek között azzal indokolja, hogy a gazdasági folyamatok alapvetően az idei monetáris politikai irány­elvekben feltételezetteknek megfelelően alakulnak. Csökken az infláció és kedvező a külső egyensúly alakulása is. (Folytatás a 4. oldalon) Kiugró mértékű profitnövekedés a Generalinál Átszervezés a csúcsokon Olaszországi tudósítónktól: Jó első félévet zárt idén a Generali: a trieszti székhelyű biz­tosító adózás előtti profitja 641,8 milliárd lírára rúgott a június végi mérlegzáráskor, ami 36 százalé­kos növekedést jelent 1996 azonos időszakához képest. A díjbevé­telek összege 5933,6 milliárd lí­rát ért el, ez 6,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál, ezen belül az életbiztosítási ágazat 12,6 szá­zalékkal többet, 2925,1 milliárd lírát hozott a konyhára. A biz­tosító általában igen visszafogott vezetői ezek után azt is megen­gedték maguknak, hogy kijelent­sék: az 1997-es év végi mérleg­ben - hacsak nem jön közbe va­lami előre nem látható szeren­csétlenség - az 1996-os 520 mil­­liárdnál is nagyobb nettó profi­tot mutathatnak majd ki. Az igazgatótanács ezzel pár­huzamosan szerkezeti változások­kal járó személyi kérdésekről dön­tött: az eddigi alelnök-vezérigaz­­gató Gianfranco Gutty mellé még egy vezérigazgatót neveztek ki Fabio Cerchiai személyében. (Folytatás a 4. oldalon) VÁMSZABAD TERÜLETEK ÉS BÉRMUNKA Nem konjunktúrafüggő az exportnövekedés? Az első hét hónap külgazdasági statisztikái szerint a vám­szabad területek exportja és importja jelentősen megugrott. Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter szerint ennek hátterében nem konjunkturális hatások állnak. A bér­munkaügyleteken belül a könnyűipari termékek csökkené­se és a gépipari termékek szolid növekedése figyelhető meg. A vámszabad területekről történő kivitel 63,5 százalékkal növekedett az év első hét hó­napja alatt. A vizsgált időszakban a nemzetgazdasági export növek­ménye a bázisidőszakhoz képest 1,469 milliárd dollárt tett ki, ebből a vámszabad területek több mint egymilliárd dollárral részesedtek. A vámszabad területek behoza­tala 36 százalékkal növekedett, ez 501 millió dollárnak felel meg. A teljes exportból a vámszabad területek 25 százalékkal része­sednek, a tavalyi azonos időszak adata 18 százalék volt. A vámszabad területek forgal­mának növekedésével kapcsolat­ban Fazak­as Szabolcs ipari, ke­reskedelmi és idegenforgalmi mi­niszter a NAPI Gazdaságnak el­mondta, hogy az az elmúlt 2-3 év beruházásainak termőre for­dulásával magyarázható. A mi­niszter szerint a vámszabad te­rületek importjából jelentősen ré­szesednek a termelő berendezé­sek. Példaként hozta fel a Phi­lips és az IBM beruházásait. A két multi a korábbi, bérmunka­­ügyletek keretében végzett ma­gyarországi gyártásait vámszabad területekre helyezte át, ez a gép­park fejlesztésével járt együtt. Fazakas Szabolcs nem értett egyet azzal az állásponttal, hogy a vám­szabad területek kivitelének gyors növekedése hátterében konjunk­turális hatások állnak, így az ex­port növekedése a konjunktúra ingadozásaitól függően megtör­het. A bérmunkaexporton belül az első hét hónap adatai szerint a gépipari termékek részaránya 4 százalékkal nőtt, a többi ágaza­té viszont csökkent. (Folytatás a 3. oldalon) ....rwmasm — ■ !•11d J F*T#111 —­ BÉT: gyengülő gyógyszerpapírok Közepes forgalom és a vezető papírok nagy részére kiterjedő mérsékelt áremelkedés jellemezte a Budapesti Értéktőzsde tegnapi kereskedését. A forgalom csaknem egyharmada a Mol-részvények adásvételéből származott 4280 forintig emelkedő árfolyam mellett. Jól szerepeltek a börzén a vegyipari társaságok, a TVK 4385, a Borsodchem 7950 forintig erősödött a zárásban. A gyógyszerpapírok kisebb veszteséget könyvelhettek el a kereskedés végére, az Egis 10 065, a Richter 20 700 forintra süllyedt. A kárpótlási jegy 860 forinton zárt. OTC: esik a Mátrai Erőmű Vegyes áralakulás jellemzi az áramszolgáltatók piacát a budapesti tőzsdén kívüli piacon. Míg az Elműre már csupán 148 százalékon akad friss - igaz, tartott - eladói oldal mellett, az Édászt továbbra is keresik (98,5/100), igaz, csak névérték alatt, a Démász esetében pedig a kínálat csökkenése figyelhető meg, bár a vevők sem mentek feljebb (80/84). Visszaesett valamelyest eközben az Émász (61/ 66). Egyértelmű csökkenés következett be viszont a Mátrai Erőmű piacán (96/98). Származékos, csökkenő kamattartalmak A BÁT kereskedési napján még a szokottnál is kisebb forgalom és szinte teljes eseménytelenség jellemzte a devizák piacát. A dollár és a márka elszámolóárai még a kötések esetében is alig módosultak. A BÉT-en a BUX-piaci kereskedés viszont a prompt index emelkedése ellenére határozottan csökkenő elszámolóárakat eredményezett, ami az egyébként alacsonynak nem mondható kamattartalmak mérséklődését eredményezte. Áramszolgáltatók féléve: 16 milliárdos javulás Az áremelések következtében jelentős eredményjavulást ért el az áramszolgáltató szektor az első hat hónapban. A szektor összesített féléves eredménye 6 milliárd forintra rúg, amely a 1996-os veszteséghez képest több mint 16 milliárdos javulás. Az energiaipar e szegmensére egyre inkább odafigyelnek a befektetők, a társaságok együttes kapitalizációja a januári 140 milliárdról 230 milliárd forintra emelkedett. Az egyes cégek teljesítménye azonban erőteljesen eltér egymástól, ami a mezőny további széthúzódásához vezethet. Styl: háromszázmilliós eredményterv A Styl Ruhagyár Rt. az első nyolc hónapban 2,334 milliárdos árbevételt és 170 milliós adózott eredményt ért el. A tőzsde A kategóriájában immár hetedik éve szereplő társaság vezetői szerint az év végére 300 millióra nőhet az eredmény. Bankközi: nem volt meglepetés a repocsökkentés Nem csökkent a forintbőség a tartalékolási periódus zárónapján, kedden a bankközi forintpiacon. Az egynapos hitelek kamata 19 1/ 8 és 19 3/4 százalék között ingadozott. A Magyar Nemzeti Bank reggel azonnali hatállyal, átlagosan negyed százalékkal mérsékelte a passzív és aktív repokamatokat. A hosszabb távú hitelkamatoknál rögtön éreztette hatását a jegybank lépése: a BUBOR-fixingek minden lejáratra csökkentek. Az egy hónapos budapesti bankközi forint-hitelkamatláb 20,29 százalék, a három hónapos 20,05 százalék, a hat hónapos 19,60 százalék lett. A devizapiacon napközben 5-10 fillérrel elmozdultak a jegyzések a jegybanki vételártól, de záráskor visszatértek az intervenciós sáv aljára. Az amerikai dollárt 195,10— 195,15 forinton, a német márkát 110,45-110,50 forinton jegyezték a kereskedés végén. BÁT: kifutott az október Tegnap volt az utolsó alkalom ez év októberi határidőre üzletet kötni, amit igyekeztek is kihasználni az érintettek: az élénk üzletmenet végén az étkezési búza jegyzése 23 880 forinton (-1770 forint), a takarmánybúzáé 14 550 forinton (-550), a takarmányárpáé 17 400 forinton (-400), a takarmánykukoricáé pedig 12 000 forinton (-3390) fejezte be pályáját e kifutó terminre. Egy-két kivételtől eltekintve a többi idei termésre szóló jegyzés is csökkent, 60-400 forinttal. A napraforgómag végső októberi elszámolóára szintén nagymértékű, 1000 forintos visszaesés következtében állt be 43 500 forinton, ugyanakkor viszont decemberre limittel, 400 forinttal magasabban zárt a piac.

Next