Napi Gazdaság, 1997. október (7. évfolyam, 228-252. szám)

1997-10-01 / 228. szám

♦ A SZLOVÁK KÜLKERES­KEDELMI MÉRLEG HIÁNYA augusztus végén 37,5 milli­árd korona volt, azaz 1,6 mil­liárd koronával nőtt a héthavi mérleghez képest. Egy évvel korábban 35,3 milliárd koro­na volt deficit. A teljes áru­forgalom 428,191 milliárd ko­ronát tett ki, ami 11,5 száza­lékos növekedést jelent az előző év első nyolc hónapjá­hoz képest. Az export 13,2 szá­zalékkal, míg az import 10,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérleg hiá­nya az OECD-tagországokkal szemben 7,617 milliárd korona volt, a CEFTA-országokkal szemben ugyanakkor Pozsony 8,564 milliárd koronás több­letet halmozott föl. ♦ TONY BLAIR MOSZKVÁ­BA LÁTOGAT a hét végén, hogy tárgyalásokat folytasson Borisz Jelcin elnökkel Orosz­ország és a NATO viszonyá­ról, a balkáni és a közel-keleti helyzetről, s nem utolsósor­ban a két ország gazdasági kapcsolatairól. Az orosz piacon több száz brit cég működik, de a Nagy-Britanniába irányu­ló orosz export még mindig igen alacsony szinten van. ♦ SVÉDORSZÁG NEM LÉP BE AZ EMU-BA 1999-BEN-jelentette ki tegnap Erik Asbrink pénzügyminiszter. A svéd pénzügyi tárca vezetője úgy véli, a britek sem fognak csatlakozni az első körben. London álláspontja minden­esetre alapvetően befolyásol­hatja a monetáris uniótól hú­zódozó svédek és dánok hoz­záállását a kérdéshez. A brit kormány csak ez év végén ala­kítja ki álláspontját az EMU-val kapcsolatban, de mivel a vá­lasztók többsége mindhárom országban ellenzi a közös va­luta bevezetését, a szakértők csak 2002 körül számítanak csatlakozásukra. ♦ AZ OLASZ GAZDASÁG A VÁRTNÁL GYORSABBAN NŐTT az idei második ne­gyedévben, elsősorban az ál­lami ösztönzőkkel megalapo­zott autóeladások megugrá­sának köszönhetően. Az éves szintű összevetés 1,9 száza­lékos GDP-bővülést mutat a várt 1,7 százalékkal szemben. Az első negyedévi 0,6 száza­lékos visszaesést követően so­kan túlzottan optimistának tar­tották az olasz kormány ez évi 1,2 GDP-növekedést jósoló előrejelzését, de ma már senki sem kételkedik e szint eléré­sében. A szakértők most úgy vélik, a jövő évi 2 százalékos növekedési előrejelzés is túl óvatos, s legalább 2,4 száza­lékos GDP-bővülésre számí­tanak Itáliában. ♦ ÚJ 50 DOLLÁROS BANK­JEGYET hoz forgalomba az amerikai jegybank október 27-én. Az új pénz több olyan biztonsági jegyet - vízjel, szál, mikronyomtatás - tartalmaz, amely megnehezíti a hamisí­tók dolgát. A színkontraszt a számjegyek és a háttér között erősebb lesz, ez a rosszul lá­tóknak megkönnyíti a bank­jegy használatát. A régi 50 dol­lárost fokozatosan vonják ki a forgalomból. Az amerikai jegybank tavaly márciusban bocsátotta ki az új 100 dol­láros bankjegyeket. Jövőre új 20 dolláros bankók is meg­jelennek. NAPI gazdaság GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Máté Dániel (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Csete Edit (mb., Bank- és pénzügyek), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) 9 Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor 9 Főmunkatárs: Szalontay Mihály 9 Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter 9 Vezető tördelő: Máriás Judit 9 Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32.­­ Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8­­ Központi telefonszámok: 270-4349, 120-8217, 129-1436. Fax: 270-1117. 9 Magyar rovat: 120-8062 9 Hirdetések felvétele: 270-6128, továbbá a központi telefonszámokon 9 Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HIRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők 9 Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. 9 Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője 9 Lapigazgató: Mező Gizella 9 Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest, Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Internet: http://www.lang.hu/szikra.nyomda e-mail:szikra@lang.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói pedig a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. E-mail cím: napigazd@mail.matav.hu A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi VILAGGAZDASAG Romániában lelassulhat a privatizált vállalatok korszerűsítése Jövőre csökken a költségvetés hiánya A nagy külföldi befektetőket valószínűleg el ugyan nem riasztja, de elemzők szerint lenyomhatja a részvényárakat és lelassíthatja a privatizált cégek átszervezését a bukaresti kormánynak az a mi­napi rendelete, amelynek értel­mében az állami vállalatok el­adásából származó bevételt im­már teljes egészében állami kasszákba kell befizetni (NAPI Gazdaság, 1997. szeptember 30., 1. oldal), holott korábban a magánosított cég adósság kifi­zetése és technológiai fejlesztés címén megtarthatta a vételár 60 százalékát. A rendelet előírja, hogy ezentúl a privatizációs pénzek 70 százaléka a költségvetésnek jár, a maradékon pedig a legtöbb cég­ben többségi tulajdonnal rendelkező állami tulajdonosi alap és egy állami fejlesztési alap osz­tozik, egyenlő arányban. Szakértők rámutatnak, hogy az új szabályok miatt az állami vállalatok eladásakor alacsonyabb árat kell majd szabni; eddig a magas árat azzal indokolták, hogy annak egy részét úgyis visszakapja a beruházó. Az is előny lehet, hogy e cégekhez ezentúl véko­nyabb pénztárcájú befektetők is hozzájuthatnak, viszont ez eset­ben a fejlesztés kerül kocká­ra. Romániába az 1989-ben be­következett rendszerváltás óta jú­lius végéig mindössze 2,5 milli­árd dollár értékű külföldi tőke áramlott be, nagyságrendekkel ke­vesebb, mint a közép-európai or­szágokba. A költségvetés hiánya jövőre a bruttó hazai terméknek már csak 2,5 százalékát teszi ki, szem­ben az idei évre várható 3,5 szá­zalékos GDP-aránnyal - közöl­te Mircea Ciumara pénzügyminisz­ter. A deficit tavaly a GDP 12,5 százaléka volt. A külkereskede­lemben ezzel szemben nőtt a hi­ány: júliusban 187,4 millió dol­lár volt, míg egy hónappal ko­rábban csak 174,2 millió. Héthavi viszonylatban ugyanakkor csökkenő a tendencia: 1997 ja­nuár és július között a deficit 856,2 millió dollár volt, 300 millióval maradt el az egy évvel korábbi szinttől. (Reuter, MTI) Tovább mélyül az ázsiai valutaválság Ahogy a maláj ringgit, az indonéz rúpia és a Fülöp-szigeteki peso árfolyama újabb mélypontok felé közelít, elemzők számára egyre világosabbá válik, hogy az ázsiai valuta­­válság a második fázisba lép, ami a nemzetközi befektetőket ázsiai portfólióik újragondolására késztetheti. A válság első szakasza július elején kezdődött, amikor a thai halot végül is áldozatul esett a thaiföldi gazdasági egyensúly fel­bomlásának, és árfolyamát a ha­tóságok lebegtetni voltak kény­telenek annak ellenére, hogy a kormány offenzívát indított a fizetőeszközt ért folyamatos spe­kulációs támadások ellen. Ezt követően Délkelet-Ázsia többi va­lutája is megingott, mivel a kész­leteket kiárusították, s az exportőrök minden áron dollárt akartak venni a korábban elmu­lasztott árfolyam-fedezeti ügyle­tek pótlására. Ezután viszonylagos nyugalom köszöntött be, de az utóbbi na­pokban ismét esni kezdtek az ár­folyamok, emellett egyre inkább a befektetők figyelmének hom­lokterébe kerülnek egyéb, eddig a háttérben meghúzódó tényezők. Egy európai bank magát meg­nevezni nem kívánó elemzője sze­rint míg a válság első fázisát spe­kulatív jellegű pozíciókeresés és a fedezeti ügyletek vállalati szinten történő növekedése jellemezte, a most kezdődő második szakasz­ban olyan problémák merülnek fel, amelynek során az árfolyam­mozgások a makrogazdasági egyensúly felbomlását vonhatják maguk után. Az infláció emel­kedik, a bankszektor megrendül, s bajba kerül az ingatlanpiac is; mindez pedig erősen növeli a hi­telkihelyezések kockázatát. A maláj ringgit kurzusa a leg­alacsonyabb azóta, hogy 1973-ban bevezették árfolyama lebegteté­sét, július közepe, azaz a krízis állandósulása óta 22 százalékot vesztett értékéből a dollárral szem­ben. Kedden az amerikai valuta egy egységéért 3,2300 ringgitet adtak a szingapúri valutapiacon. A thai baht ugyan némiképp sta­bilizálódott az árfolyam-lebegtetés bevezetése óta, elemzők szerint azonban még mindig nagyon sebezhető a dollárral szemben. A problémák nagyságára egyéb­ként jellemző, hogy tegnap Bang­kokban bejelentették: bizonytalan időre elhalasztják a főváros köz­lekedési hálózatának fejlesztését célzó 3,2 milliárd dolláros prog­ramot. Ami az indonéz rúpiát illeti, az árfolyam az utóbbi napokban jelentősen esett, és jelenleg 25 százalékkal alacsonyabb, mint a válság kezdetén. Kedden 1 dol­lár 3275 rúpiás árfolyamon cse­rélt gazdát. Mindazonáltal az érin­tett országok közül Indonézia fo­lyamodott a befektetők által leg­inkább üdvözölt válaszlépések­hez. A kormány nem emelte a kamatokat a nemzeti fizetőeszköz védelmében, hanem paritásos ala­pon állapította meg a hivatalos árfolyamot, és nem engedte, hogy a válság a gazdaság egyéb szek­toraira is átterjedjen. A Fülöp-szigeteki peso is ugyanúgy megszenvedte a krízist, mint a térség többi valutája, ám Mani­la az indonézekéhez hasonló po­litikával igyekszik elejét venni a válság mélyülésének. A peso árfolyama egyébként július kö­zepe óta 23 százalékot csökkent; 1 dollárért tegnap 34,50 pesót adtak. M. A. Koalíciós vita Bonnban az adórendszer átalakításáról (Folytatás az 1. oldalról) Az FDP parlamenti frakció­jának gazdaságpolitikai szóvivője, Paul Friedhoff szerint azonban szó sem lehet a Waigel-féle adóemelési elképzelésekről. A liberális poli­tikus úgy ítéli meg, hogy ahol a kiadások elérik az évi 460 mil­liárd márkát, ott nem lehet gond 7,5 milliárd megtakarítást elér­ni. Példaként az állami tulajdon­ban lévő erdőket hozta fel az NDR rádiónak adott interjújá­ban, amelyek évi 1 milliárd már­kájába kerülnek a költségvetés­nek. A koalíción belüli nézetelté­rések azonban ezzel még nem értek véget, Heiner Geiler, a CDU/CSU frakció helyettes vezetője ugyanis úgy véli, az adókiesés finanszí­rozásáról szóló döntést el kell ha­lasztani a novemberi adóbe­vétel-becslés utáni időszakra. A Német Iparszövetség elnöke, Olaf Henkel ugyanakkor érthetetlen­nek tartja a kieső bevételek fi­nanszírozásának gondolatát. A szolidaritási járulék az egyesítéssel kapcsolatos különkiadások finan­szírozását szolgáló, átmenetinek szánt állami bevétel, amelynek kiesésével kapcsolatosan nem me­rülhet fel az ellenfinanszírozás kér­dése - jelentette ki hétfő este a berlini rádióban. A szolidaritási járulék 7,5 szá­zalékról 5,5-re történő csökken­téséhez kompromisszumot a bonni kormánypártok a jövő hétre sze­retnék tető alá hozni, különben veszélybe kerülhet a januári be­vezetés időpontja. Somogyi Csaba A Nemzetközi Vagyonértékelő Rt. mint a MAMICO Kft. f. a. felszámolója nyilvános árverésen értékesíti a kft. Mezőhegyes 81. Majorban lévő tollfeldolgozó üzemét. Az árverés helye: Mezőbank Rt. Békéscsaba, Hunyadi tér. 2. Időpontja: 1997. október 10. 10.00 óra. Kikiáltási ár: 7 millió Ft. Az építményt 25% áfa terheli. A tollfeldolgozó előzetesen egyeztetett időpontban megtekinthető. További információ: dr. Mihályi Judit (62) 322-363 1997. október 1. Meghaladja a tervezettet a cseh költségvetés hiánya A cseh pénzügyminisztérium legújabb becslése szerint ez év végéig 15 milliárd koronára nő a költségvetési deficit. A hiány - mint Eduard Janota, a minisz­térium illetékes igazgatója a Reuter hírügynökségnek elmondta - szep­tember 29-éig 12,9 milliárd ko­ronára kúszott fel az augusztus végi 11,2 milliárdos értékről. Szep­tember elején az illetékesek az idei büdzsé hiányát még 13,7 mil­liárd koronára prognosztizálták. Janota szerint a szaktárca 1997 egészében 497 milliárd korona bevételre számít, a kiadások pe­dig 512 milliárdot tesznek ki azu­tán, hogy a kormány idén két­szer - áprilisban és májusban - kiadáscsökkentést hajtott végre, összesen 45,5 milliárd korona ér­tékben. A költségvetés hiánya tavaly 1,56 milliárdra rúgott, míg az azt megelőző három évben többlet képződött. A jövő évi költ­ségvetés a prágai kormány által a múlt héten elfogadott terve­zet értelmében (NAPI Gazdaság, 1997. szeptember 26., 1. oldal), 536,6 milliárd korona bevétel és kiadás mellett kiegyensúlyozott lesz. Az S&P fiskális reformokat szorgalmaz Oroszországban A Standard&Poor (S&P) nem­zetközi hitelminősítő intézet a költségvetési reformok tovább­vitelét szorgalmazza Oroszország­ban, mert még mindig nem tartja megnyugtatónak a büdzsé hely­zetét. Egy londoni nemzetközi kon­ferencián Konrad Reuss, a cég il­letékes igazgatója hangsúlyozta, hogy olyan reformintézkedéseket várnak az orosz kormányzattól, amelyek bebiztosítják a kabinet adóbevételeit és kizárják a hát­ralékok felhalmozódását. Ezen in­tézkedések nélkül a szakértő sze­rint nem mozdulhat el az orosz minősítés a BB mínuszos beso­rolásból. A nagy nemzetközi hitel­­minősítők képviselői várhatóan novemberben látogatnak az orosz fővárosba, hogy döntsenek Orosz­ország megítéléséről. Az orosz kor­mány szeretné, ha magasabb be­sorolásba kerülne, hiszen a következő esztendőben is dollár­­milliárdos hiteleket kíván felvenni a nemzetközi pénzpiacokon, s ezekhez minél előnyösebb felté­teleket kíván kialkudni. A hitelminősítés javulásának és a külföldi tőke beáramlásá­nak legfontosabb feltétele a '98-as költségvetés és az annak alapját képező új adótörvény parlamenti elfogadtatása lesz. A büdzsé ter­vezetét a nemzetközi szakértők is az első reális javaslatnak tart­ják az orosz függetlenség kiví­vása óta .Jelcin elnök kedden fel­hívta a vidéki vezetők figyelmét arra, hogy csak a költségvetési és adótörvények jóváhagyásával válhatnak a helyi önkormány­zatok pénzügyileg is önálló in­tézményekké. Az orosz államfő a közelmúltban írta alá azt a ren­deletet, amely megteremti a tör­vényes kereteket a helyi intéz­mények pénzügyi függetlenségé­hez. Jelcin szerint a jövőben a helyi vezetéseknek állandóan ke­resniük kell majd a finanszíro­zási lehetőségeket, hogy tudják mi az, amit megengedhetnek ma­guknak. Sz. M. Ismét nőtt a munkanélküliség Franciaországban Kormányon belüli vita a munkaidő-csökkentésről Franciaországban augusztusban közel 20 ezer fővel nőtt a mun­kanélküliek száma, ami jelzi, hogy az utóbbi időben megfigyelt, főként az exportbővülésen ala­puló mérsékelt gazdasági fellen­dülés nem automatikusan hozza magával a foglalkoztatás terén meglévő feszültségek enyhülését. A júniusi kormányváltás ide­jén regisztrált szintet is megha­ladó, 12,5 százalékos hivatalos munkanélküliségi adat bejelen­tése­­ néhány nappal a munka­­vállalókkal és a munkáltatókkal történő találkozó előtt - politi­kailag kényes helyzetet teremt a párizsi kormány számára. Lionel Jospin kormányfő a TF1 televí­ziónak adott interjújában elis­merte, hogy az 1998. évben vár­hatóan felgyorsuló növekedés ön­magában nem elegendő ahhoz, hogy a vállalkozói szférában a következő három év során meg­nyíljon a fiatalok számára az a 350 ezer munkahely, amelyre a baloldali koalíció ígéretet tett. E cél teljesítése nagymértékben attól is függ, hogy a munkavál­lalói képviseletekkel karöltve sikerül-e megegyezni a munkál­tatókkal a törvényes munkaidő heti 39-ről 35 órára való csök­kentése ügyében. A jó ideje be­harangozott országos foglalkoz­tatáspolitikai konferenciát október 10-ére hívták össze, a munka­adók azonban mindeddig heve­sen tiltakoztak az ellen, hogy a bércsökkenés nélküli munkaidő­­lerövidítés végrehajtását számukra bármiféle jogszabály határidőhöz kösse. A munkaidő módosítását ille­tően - a Le Figaro értesülései sze­rint - máris bizonyos ellentétek feszülnek a kabineten belül: míg Dominique Strauss-Kahn pénzügy­miniszter még több irányban is nyitottnak véli a kormányzati szándék érvényesítését. Martine Aubry munkaügyi miniszter ha­tározottan kitart amellett, hogy a heti munkaidő csökkentését kerettörvényben kell rögzíteni. Jospin kijelentette, hogy a szakértőknek kitartó, többolda­lú tárgyalásokon bizonyára sikerül majd megtalálniuk azt az opti­mális, járható utat, ami egyrészt a közgazdaságilag megalapozat­lan - és a munkaadók részéről érthető elutasítással találkozó - bércsökkenés nélküli 35 órás mun­kahét, valamint a munkaválla­lók által szociálisan elfogadha­tatlannak ítélt (és a stagnáló vásárlóerő miatt a gazdasági lo­gikával is ellenkező) arányos bér­­csökkenéssel megvalósítandó munkaidő-rövidítés alternatívái között lelhető fel. G. S.

Next