Napi Gazdaság, 2000. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-03 / 1. szám

2­I külgazdaság NEMZETKÖZI GAZDASÁG Perben áll Franciaország és az Európai Unió Az EU brüsszeli bizottsága, illetve Franciaország ma bíró­sági eljárást indítanak egymás ellen a brit marhahús import­ját megtiltó francia rendelke­zés kapcsán. Az EU szóvivője szerint a bizottság azért kény­szerül a lépés megtételére, mert a diplomáciai erőfeszíté­sek kudarcot vallottak, a létre­jött megállapodásokat Fran­ciaország sorra megszegte. Párizs még a brüsszeli beje­lentés előtt közölte, hogy ma az unió luxemburgi bíróságá­hoz fordul a bizottsággal szemben, mert az megszüntet­te az embargót, noha Párizs - több havi tudományos vizsgá­lat eredményeként - állítólag új bizonyítékokkal igazolta a brit marhahús ártalmas voltát. A francia álláspont szerint az EU saját, az emberi egészséget elsődlegesnek tekintő alapel­veivel került ezzel ellentmon­dásba. A párizsi közlemény után a brüsszeli bizottság szó­vivője hivatalosan is közölte, hogy ők is a luxemburgi bírák elé citálják Franciaországot, amiért az nem tartja tisztelet­ben az embargó visszavonását célzó brüsszeli határozatot. Az EU 1996-ban tiltotta meg a brit marhahús kivitelét, mi­után kiderült, hogy a szigetor­szágban pusztító kergemar­hakór az emberre is veszélyes lehet. A tilalmat tavaly augusz­tusban oldották fel. (AP-DJ, Bloomberg) Csúszik a vezetőváltás az izraeli jegybanknál Egy héttel tovább marad hiva­talában az izraeli jegybank kor­mányzója, mivel távozásának határidejére nem sikerült utódot találni posztjára - közölte teg­nap a tel-avivi központi bank. Jakob Frenkel még november közepén jelentette be, hogy ja­nuár 2-án távozik tisztségéből, de az utód kijelölésében illetékes Ehud Barak kormányfő vasárna­pig nem talált biztos jelöltet. Az izraeli jegybanktörvény nem te­szi lehetővé ügyvezető kormány­zó beiktatását és nincs helyettes kormányzó sem. A központi bank közleménye szerint Barak a hét végéig megnevezi jelöltjét a posztra. A kormányfő koráb­ban Ethanan Helpman harvardi közgazdaságtan-professzort kér­te fel jegybanki kormányzónak, de ő nem vállalta a megbízatást PHARE-segélyek balkáni EU-tagjelölteknek Bulgária összesen mintegy 114 millió euró segélyt kap az Európai Unió PHARE program­ja keretében azoknak a megál­lapodásoknak az értelmében, amelyeket a múlt héten írtak alá a bolgár kormány és a brüsszeli bizottság illetékesei. Az EU-hoz való felzárkózást célzó segélyeket részben Szó­fia vízellátásának korszerűsíté­sére, részben szociális intézke­désekre, részben az acélipar és a bányászat privatizálásának előkészítésére használják fel. Románia 109 millió euró se­gélyhez jut egy hasonló meg­állapodáscsomag keretében. A PHARE-pénzeket egyebek közt az infrastruktúra fejlesztésére, a román-magyar és a román­bolgár határ menti együttmű­ködés támogatására és a priva­tizáció gyorsítására használhat­ják fel. Portugália veszi át az elnöki tisztet A jelenlegi ütemben folytatódnak az EU bővítéséről szóló tárgyalások Az Európai Unió kibővítésének kérdései központi helyet fog­lalnak el a soros portugál elnökség hat hónapos programjá­ban. A márciusi rendkívüli lisszaboni csúcs a foglalkoztatás és a gazdasági reformok jegyében zajlik majd. Brüsszeli tudósítónktól. A jelek szerint a portugál kor­mány fenn kívánja tartani az EU bővítésének korábban tervezett ütemét, s a már tárgyaló hatok­hoz felzárkózó további hat ál­lammal február közepén meg­tartják az első fordulót. Jaime Gama portugál külügyminisz­ter igyekezett megnyugtatni az első csoportban lévő országo­kat, hogy a hat új jelölt színre lépése nem lassítja le a jelenle­gi ütemet. Lisszabon arra törek­szik, hogy az elnöksége alatt minél több fejezetet lezárjanak és megnyissák a még hátralévő­ket. A február közepén induló kor­mányközi konferencia (IGC), amely az EU intézményes re­formját hivatott tető alá hozni, a portugál forgatókönyv szerint nem feltétlenül korlátozódik majd a minimális reformok kö­rére. A helsinki csúcs záróköz­leménye ugyanis felhatalmazta Portugáliát arra, hogy belátása szerint javasoljon további témá­kat. Ezért Lisszabon az elkövet­kező hetekben szondázza majd a tagállamokat, hogy milyen, a bővítés feltételeként szabott re­formokon túlmenő kérdéseket hajlandóak az IGC elé vinni. (A minimális programban az Eu­rópai Bizottság létszámának módosítása, a miniszterek taná­csában zajló szavazások súlyo­zása és a minősített többséggel hozható döntések számának nö­velése szerepel.) Gama azt is megígérte, hogy a tagjelölteket nem csupán tájékoztatják majd az IGC fejleményeiről, de meg­hallgatják a véleményüket is, hiszen a reformok őket is érin­teni fogják. Az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően a következő félév­ben is lesz egy rendkívüli csúcs, amelyet március 23-24-én Lisszabonban tartanak. Ezen az európai gazdaságpolitikai stra­tégiát akarják újrafogalmazni, különös tekintettel a növeke­désre, a foglalkoztatásra és a ver­senyképességre. A finn elnökség időszaka egyébként brüsszeli vélemé­nyek szerint igen eredményes volt, noha az 1995-ben csatlako­zott ország most először elnö­költ az unióban. Az informális és formális miniszteri találko­zókat jól előkészített munka­terv várta és nem a helsinki ap­parátuson múlt, hogy egyes te­rületeken - például az adóhar­monizációban - a kompro­misszumos javaslatok nem hoz­tak eredményt. Gordon Tamás Veszélyben az inflációs célok Életbe lépett a román adóreform Átalakította az adórendszert az új román kormány: január el­sejétől egyebek között csökkent a társasági nyereségadó és kétkulcsos helyett egykulcsos lett az általános forgalmi adó, az adófizetők körének bővítése mellett. A társasági nyereségadó a Mugur Isarescu korábbi jegy­bankelnök vezette kormány döntése értelmében az eddigi 38-ról 25 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan megszün­tették az adókedvezményeket és -mentességeket, valamint a kül­földi befektetésekre adott ked­vezményeket, de a befektetések után 10 százalékos adóhitelt le­het igénybe venni. A hátrányos helyzetűnek minősített térsé­gekben a befektetések ösztönzé­se érdekében továbbra is teljes mértékben megmaradnak a kedvezmények. Az exportból származó nyereség után csak 5 százalék adót kell fizetni, ha azt belföldi bankban helyezi el a cég. Az osztalék adója 10 száza­lék. Az áfarendszer átalakítására vonatkozó korábbi tervet mó­dosították, s az eddigi 22 szá­zalékos, illetve a kedvezmé­nyes 11 százalékos kulcs helyett bevezetendő egységes kulcs nem 16, hanem 19 százalék lesz. Az áfamentességet eltöröl­ték, de az áram, a távfűtés és más alapszolgáltatások után csak április elsejétől kell áfát fizetni. A közszükségleti cik­kek, köztük az élelmiszerek, a sajtó- és egyéb kulturális ter­mékek kedvezményes, 11 szá­zalékos áfája viszont már janu­ár elsején 19 százalékra emel­kedett. Ezt a kormányfő szerint kiegyenlíti a magasabb áfa­kulcs csökkenése. Elemzők azonban úgy vélik, az alapvető élelmiszerek árának emelkedé­se érzékenyen érinti a lakossá­got, s az is kérdés, hogyan hat mindez az inflációra, amit a kormány a tavalyi 55 százalék­ról idén 25-30 százalékra kíván csökkenteni. Január elsejétől van érvény­ben az egységes, progresszív szja-rendszer is, ennek fontos elemei azonban még nincsenek kidolgozva, például még nincs döntés az adókulcsokról sem. Új elem viszont, hogy megadóz­tatják az átlagfizetést és a havi 1,7 millió lejt meghaladó nyug­díjakat. A változások nem csökkentik az adóbevételeket - nyilatkozta Adrian Vasilescu kormányszó­vivő -, mivel nő az adófizetők köre és várhatóan javul a fize­tési fegyelem, így változatlanul érvényes az Európai Unióval együtt kidolgozott gazdasági program, amely 2000-re a GDP 3 százalékát meg nem haladó költségvetési hiányt és 1,3 szá­zalékos gazdasági növekedést ír elő, az infláció csökkentése mellett. 1999-ben becslések sze­rint 4,8 százalékkal csökkent a GDP. G. T. A befektetők ünnepelték Jelcin lemondását Putyin szabályozott piacgazdaságot akar (Folytatását 1.. oldalról) Az orosz kormány 1999-ben 335 milliárd rubel (12,41 mil­liárd dollár) adót szedett be, 67 milliárd rubellel többet a terve­zettnél. Jelcin a lemondása előtti utol­só aktusként még aláírta az idei költségvetést, s ezzel Oroszor­szág - a Szovjetunió felbomlá­sa óta másodízben - törvényerő­re emelkedett büdzsével kezd­hette az évet. Elemzők általában irreálisnak tartják ugyan a GDP 1,08 százalékának megfelelő 57,8 milliárd rubel hiánnyal számoló büdzsét, mert a deficit nagymértékben függ a nemzet­közi kölcsönöktől és az adós­ságátütemezési tárgyalásoktól, de ezek kilátásai is javulhatnak a helyzet stabilizálódása és egy kiszámíthatóbb gazdaságpoliti­ka nyomán. A feltehető utód, Putyin eddig nem sokat foglalkozott a gazda­sággal, elképzeléseit a világ ab­ból a programnyilatkozatból is­merheti, amelyet nem sokkal Jelcin leköszönése előtt tettek közzé az orosz kormány inter­netes honlapján. A kormányfő szerint a piacgazdaság és a de­mokrácia elveit összhangba kell hozni az orosz valósággal, s nagy hiba volt a nyugati minták utánzása. Az oroszok még nem készek lemondani az államtól és szolgáltatásaitól való függés­ről - állította Putyin -, s ezt szá­mításba kell venni a szociálpo­litikában. Oroszországot benn kell tartani a­ világgazdaság fő áramlatában és javítani kell a külföldi befektetők lehetősége­it, de a mostani helyzet elsősor­ban erősebb állami befolyást, szabályozott piacgazdaságot kí­ván. Az orosz gazdaság lehetősé­geit nagyban befolyásoló IMF egyelőre nem kíván változtat­ni az Oroszországgal kapcsola­tos politikáján - derült ki a szervezet első vezérigazgató­helyettesének az elnök lemon­dása után adott nyilatkozatá­ból. Stanley Fisher a Reuters hírügynökséggel közölte: nem tűztek még ki időpontot a Moszkvával való tárgyalások folytatására, s továbbra is arra várnak, hogy az oroszok telje­sítsék a szerkezetváltással ösz­­szefüggő feltételeket. Sz. M. rgazdaság ÜZLETI PÉNZOLTI ■­■LAP _______________Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő:____________________Both Vilmos Felelős szerkesztő:_____________________Werner Péter Tiszteletbeli főszerkesztő:_________________Dankó Ádám Kiadó:______________NAPI Gazdaság Kiadó Kft. Ügyvezető:_____________________________Süle László SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András 4 LAPIGAZGATÓ: Mező Gizella 4 MAGYAR GAZDASÁG: Máté Dániel (rovatvezető), Molnár Csaba (rovatszerkesztő), NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rovatvezető), Szabó Márta (rovatszerkesztő), MAGYAR VÁLLALATOK: Tóth Levente (rovatvezető), PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC Korányi G. Tamás (rovatvezető), Molnár Gergely, Rónai Balázs, Tallósy István (rvatszerkesztők), ÁRUPIAC Potori Károly (rovatvezető), BEFEKTETŐ: Eidenpenz József (szerkesztő), PIHENŐ: Bunyeván Zsuzsa (szerkesztő) 4 SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR: Pajor Péter 4 VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit 4 SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. ♦ Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8­4 ISSN 1217-5501. 4 A grafikai tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül.­­ A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus rámlása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájámlása nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezenkívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektrinikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők. Előfizetési díj: egy évre 36 000 Ft, fél évre 18 600 Ft, negyed évre 9600 Ft. www.napi.hu Központi telefonszám:_______________________350-4349 Fax:_________________________________________350-1117 E-mail-cím:_____________ napi@napi.hu Hirdetésfelvétel: 350-3784, 350-6128, 350-4349 Számítástechnika:____________________________ORG­I Rt. Nyomás:________________Szikra Lapnyomda Rt., Budapest Internet:__http://www.lang.hu/szikra.nyomda E-mail:_________________________ szikra@lang.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató 2000. JANUÁR 3. A katasztrófák nem vetik vissza a gazdaságot Tovább javult a francia foglalkoztatási helyzet A francia foglalkoztatási helyzet novemberben tovább javult, a munkanélküliségi ráta hét év óta a legalacsonyabb szintre ke­rült, újabb jelét adva a gyorsuló növekedésnek. A kormány sze­rint a gazdaságot nem fogják visszavetni a karácsonyi időszak természeti katasztrófái. A munkanélküliségi ráta Franciaországban az októberi 11 százalékról 10,8 százalékra mérséklődött novemberben, ez 1992 novembere óta a legala­csonyabb arány. Európa máso­dik számú gazdaságában a má­sodik világháborút követően 1997-ben 12,8 százalékkal te­tőzött az állástalanok száma. Az akkor hatalomra került kor­mány intézkedései, a rugalmas munkavállalási formák támo­gatása, valamint a vártnál gyor­sabb növekedés és a kamatszint csökkenése hónapról hónapra javított a foglalkoztatási helyze­ten. Elemzők arra számítanak, hogy miután 1999-ben 39 órá­ról 35 órára mérsékelték a heti törvényes munkaidőt, a decem­beri munkanélküliségi mutató akár 9,5 százalékra is csökken­het. A kormány előrejelzése sze­rint az 1998-ban éves összeha­sonlításban 2,3 százalékos bő­vülést mutató GDP 1999-ben 2,6-3 százalék közötti ütem­ben nőtt. Christian Sautter pénzügyminiszter szerint az év végi természeti katasztrófa nem lesz hatással a gazdaság teljesítményére, mivel a kará­csony és újév körüli időszak­ban a vállalatok egyébként is a szokásosnál alacsonyabb ka­pacitással dolgoznak. A viha­rok és az olajszennyeződés okozta károkat Sautter szerint még nem lehet felbecsülni, a biztosítótársaságoknál 15-25 milliárd frank (1 dollár ± 6,53 frank) közötti összegről be­szélnek. A France Télécom szó­vivőjének nyilatkozata szerint a viharok pusztításai mintegy 1 milliárd franknyi többlet­­költséget okoznak idén a vállalatnak. Az Electricité de France (EdF) áramszolgáltató 4-5 milliárd frankra becsüli várható veszteségeit; hírügy­nökségi beszámolók szerint az állami vállalat újév előtt vala­mennyi szabadságon levő, il­letve nemrégiben nyugdíjba ment alkalmazottját újbóli munkába állásra kérte fel. A francia áramszolgáltatás hely­reállításába a szomszédos or­szágok - Belgium, Nagy-Bri­­tannia, Németország, Olaszor­szág és Spanyolország - szak­értői is bekapcsolódtak. (NAPI) Évszámváltás Eddig még nem csinált nagy bajt az Y2K (Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyi szektorban és az értékpapírpiacokon egyelőre főleg a tesztek sikeréről tudtak beszámolni; az elsőként nyitó ázsiai-csendes-óceáni piacokról eddig megnyugtató hírek érkez­tek, a tőzsdei próbajegyzések akadálytalan kezdetet ígértek mára. Japánban egy bank és ti­zenöt brókerház kisebb nehéz­ségeket jelzett - a tokiói bank­­felügyelet közlése szerint -, de ezeket javarészt már megoldot­ták. A tokiói tőzsde egyébként csak holnap nyit ki - hasonló­an a londonihoz -, s szakembe­rek szerint igazából majd azután lehet megmondani, hogy tényleg zökkenőmentesen ment-e minden. Mindazonáltal az egyesült ál­lamokbeli Gartner Group jelen­tésében úgy vélte, az Y2K-val kapcsolatos problémáknak ke­vesebb mint 10 százaléka derül­het ki 2000 első két hetében, sőt az év hátralévő részében is csak 55 százalékuk kerül majd napvilágra. Az orvosolatlan ne­hézségek látványos, egyszeri rombolás helyett fokozatosan gyengítik majd az érintett szá­mítógépes rendszereket. A te­kintélyes informatikai kutató­­csoport elemzője pedig interjú­jában arra figyelmeztetett, hogy a vállalatok java részénél - fő­leg a közepes vagy annál kisebb méretűeknél - az ünnepek előtt kikapcsolták a számítógépes rendszereket, s az esetleges problémákra csak e hét kezde­tétől derül majd fény. Hasonló­an vélekedett a dátumváltás franciaországi irányításában nagy szerepet játszó Cigres ta­nácsadó cég szakértője is, aki szerint a bérek átutalásakor, számlázáskor és leltárazásnál még érhetik meglepetések a ré­gebbi rendszerek használóit. A francia elemző hozzátette: az egyes országok újévi diadalje­lentéseiben az is közrejátszha­tott, hogy mindenki fél a rossz hírek nyomában járó tőzsdei re­akcióktól. Szerte a világon becslések sze­rint mintegy 600 milliárd dollárt költöttek az Y2K-probléma kivé­désére, s ennek közvetett hatásai - például a vállalati rendszerek felújítása - pozitívan is befolyá­solhatják a gazdaságot. A legin­kább számítógépfüggő ország­nak számító USA-ban a kereske­delmi minisztérium becslései szerint 100 milliárd dollárt for­dítottak a millenniumi hiba el­kerülésére, ebből 8 milliárdot a szövetségi költségvetésből. A kormányzat részéről már el is hangzottak az első olyan nyilat­kozatok, hogy ez nem volt egy blöff miatt kidobott pénz. A leg­nagyobb nehézséggel egyébként az USA védelmi minisztériuma került szembe a nevezetes éjszakán: a földi irányító rend­szer hibája miatt több órára el­vesztették a kapcsolatot egy kémműholddal. (NAPI) (A magyarországi helyzetről lásd írásunkat a 3. oldalon.)

Next