Napi Gazdaság, 2000. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-01 / 51. szám

2­1­MiI gazdaság NEMZETKÖZI GAZDASÁG Elfogadták a román költségvetési tervezetet A román kormány hétfő éjszakába nyúló ülésén elfo­gadta az idei költségvetés ter­vezetét, amely a jövő héten ke­rül a parlament elé. A tervezet az IMF-fel egyeztetett keretszá­moknak megfelelően azzal számol, hogy a bruttó hazai termék (GDP) idén 1,3 száza­lékkal bővül, az infláció 27 százalékos lesz, a költségveté­si hiány pedig nem haladja meg a GDP 3 százalékát. Mugur Isarescu miniszterel­nök már február elején szeret­te volna a parlament elé ter­jeszteni a költségvetést, de a tárcák vezetőit csak többszöri nekifutásra sikerült meggyőz­nie arról, hogy nincs miből fe­dezni az egyes minisztériu­mok kiadási előirányzatait. A múlt heti rendkívüli kormány­ülésen a miniszterek közel 17 milliárd lej pótlólagos igényt jeleztek, ami kétszeresére nö­velte volna az eredetileg terve­zett hiányt. A kormányfő sze­rint az előzetes adatok arra utalnak, hogy a januári 4,3 százalék után februárban 2-2,5 százalékra csökken a havi inf­láció. Lelassult az új orosz olaj- és gázlelőhelyek feltárása Oroszországban válságos szintre csökkent az új olaj- és gázlelőhelyek feltárása: tavaly csak 198,7 millió tonnányi új olajkészletet találtak, miköz­ben 304,8 millió tonna olajat termeltek - közölte tegnap a moszkvai fűtőanyag- és ener­giaügyi minisztérium. Az új gázmezők feltárása ugyancsak jelentősen elmarad a kiterme­léstől: a gáztartalékok tavaly 208,4 milliárd köbméterrel bővültek, míg a termelés 590,7 milliárd köbméter volt. Privatizációs program készül Ausztriában Az osztrák kormány döntése alapján az ÖIAG, a PTBG és a PTA állami holdingvállalatok összevonásával egységes új holdingcéget hoznak létre, és ez dönt majd a privatizációs ügyletek időzítéséről és nagy­ságáról. A magánosításból szár­mazó bevételeket az állami iparvállalatok által felhalmo­zott összesen 80 milliárd schil­ling adósság törlesztésére for­dítják. Az összevonásról szóló törvénytervezet még a héten a parlament elé kerül. Az egy hó­nappal ezelőtt elfogadott kor­mányprogram értelmében pri­vatizálják a Telekom Austriát és az Österreichische Postspar­kasse AG-t, az Austria Tabakot és a Flughafen Wient. A vártnál kisebb a spanyol államháztartás hiánya Spanyolországban a tegnap közzétett adatok szerint tavaly mindössze a GDP 1,1 százalé­kát tette ki az államháztartási hiány. A kormány korábban 1,6-ről 1,3 százalékra csök­kentette a deficit-előirányza­tot, de a 3,7 százalékos GDP- növekedés és a foglalkozta­tottság növekedése nyomán ennél is kisebb lett. Mindezek alapján az elemzők megvaló­síthatónak tartják az idei évre tervezett 0,8 százalékos hiányt. Fokozódik a szakemberhiány egyes ágazatokban Hétéves mélyponton a francia munkanélküliség Franciaországban januárban az előző havi 10,6 százalékról 10,5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, jelezve, hogy a feldolgozóipar, az építőipari és a szolgáltató szféra területén működő cégek csak az alkalmazotti létszám növelésével tud­ták kielégíteni a fokozódó keresletet. A kormány egyelőre nem tudott megállapodni a közalkalmazottakkal a 35 órás munka­hétre való átállás feltételeiről. A munkanélküliség 1997 júniusában 12,6 százalékkal érte el a háború utáni legma­gasabb szintet; az akkor hata­lomra került balközép kor­mány azóta fokozatosan szo­rította le a jelenlegi, 1992 szeptembere óta a legalacso­nyabb mértékre. A legtöbb új munkahely 1999 első felében az informatikai és a távközlé­si szolgáltatások területén ke­letkezett, majd később, a ki­bontakozó európai és az ázsi­ai gazdasági fellendülés nyo­mán, már a feldolgozóiparban is beindultak a munkásfelvé­telek. A magánszektorban tavaly példátlanul sok, összesen 349 ezer új munkahely jött létre, s Christian Sautter pénzügymi­niszter erre is alapozott, ami­kor kijelentette, hogy ez év vé­gére a munkanélküliség várha­tóan 10 százalék alá süllyed. A negyedik negyedév során lét­rejött 107,1 ezer új munkahely évtizedes rekordot döntött; elemzők ebből arra következ­tetnek, hogy a francia gazda­ság teljesítménye a tavalyi 2,7 százalékot, valamint a 3,0 százalékos kormányzati elő­irányzatot túllépve akár 3,4 százalékkal is bővülhet. Az álláskeresők száma janu­árban összesen 28 ezer fővel csökkent. Néhány iparágban, mint például az építőiparban kezd jelentős méreteket ölte­ni a képzett munkaerő hiánya: a szakmai szövetség becslé­sei szerint a francia építő­ipar azonnal fel tudna venni közel 50 ezer tetőfedőt, ácsot, villanyszerelőt és gipszmű­vest. A párizsi kormány a privát­­szféra után a közel ötmillió ál­lami alkalmazott nevében fel­lépő szakszervezeti tömörülé­sekkel is megpróbálta tető alá hozni a 35 órás munkahétre való átállásról szóló kollektív szerződést, ám a tárgyalások e hét elején meg­feneklettek. A CGT, a CFTC, il­letve az M­SA rendőrszakszer­vezet részéről arra hivatkozva utasították el a megállapodást, hogy a kor­mány nem garantálja a közal­kalmazotti létszám bővítését. C. S. Szerkezeti reformokat sürget az OECD Megugrott az infláció az eurózónában (Folytatás az 1. oldalról) Az ECB február havi jelenté­sében jelezte, hogy ez némileg megnöveli az index értékét. A brüsszeli bizottság szóvivője közölte, hogy az infláció növe­kedése megfelel a várakozások­nak, és a bizottság fenntartja korábbi prognózisát, amely szerint az év második felében mérséklődik a fogyasztói árak emelkedésének üteme. A bi­zottság korábban 1,5 százalé­kos átlagos inflációt prognosz­tizált erre az évre (a legköze­lebbi előrejelzést április 11-én teszi közzé). Az elemzők a maginfláció emelkedésére szá­mítanak a következő hónapok­ban, mivel az energiaárak emel­kedése más fogyasztási cikkek árára is kihat. A legmagasabb inflációt, 4,4 százalékot Luxem­burgban regisztrálták január­ban, a legalacsonyabbat, 0,8 százalékot Nagy-Britanniában. A Gazdasági Együttműködé­si és Fejlesztési Szervezet (OECD) most közzétett jelen­tése kedvezőnek minősíti az eurózóna makrogazdasági ki­látásait. A fogyasztói árak emelkedésének üteme megfe­lelő makrogazdasági politika esetén a gyorsabb növekedés nyomán keletkező inflációs nyomás ellenére nem fogja idén elérni a 2 százalékot - ál­lítja az eurózóna első évének áttekintése alapján készült je­lentés. Ha a béremelések üte­me mérsékelt marad, akkor nem lesz szükség további ka­matemelésre az infláció fékentartása érdekében. Segí­tene az áremelkedés ütemének visszaszorításában az is, ha végrehajtanák a szükséges strukturális reformokat, azaz megszüntetnék az egységes piac megvalósulásának útjá­ban álló akadályokat. Az OECD fenntartja korábbi elő­rejelzését, amely szerint idén és jövőre 2,8 százalékkal bő­vül a GDP, és 1,5-1,6 százalé­kos lesz az infláció az euró­zónában. (NAPI) °/p 1999. január 1999. december 2000. január Ausztria 0,3 1,7 1,6 1,0 ÚT Finnország_________07^________2,2** 2,0 Franciaország 0,3** 1,4 1,7* Németország 0,2 1,4 ~IX~ Írország 21 19 4,4 Olaszország 13 2,1 ~21~ Luxemburg­­1,4 2,3 3,5 Hollandia V IT W~ Portugália 2,5 17 ~19~ Spanyolország 13 2,8 2,9 Euitzóna 03 IX 2JT Dánia______________________31_______2,8 Görögország 33 2,4 1,6 Svédország 0,0 U 1O~ Nagy-Britannia 13 1,2 0,8 Hl 1 JO IX IX ’előzetes adatok **módosftottodot Forrós: Eurostat Csökkentik az üzemanyagok adóját Rohamosan erősödik a dél-koreai ipar Idén januárban közel harmadával haladta meg Dél-Korea ipari termelése a tavalyi szintet. A szöuli kormány leszállítja az olaj és származékai adóját, hogy csökkentse a világpiaci kőolajárak emelkedése okozta inflációs nyomást. A dél-koreai ipari termelés ja­nuárban éves összehasonlításban 28,1 százalékkal növekedett a decemberi 24,6 százalékos bő­vülést követően. Elemzők és a kormánytisztviselők is a növeke­dés lassulására számítanak a kö­vetkező hónapokban, ahogy a vállalatok feltöltik raktáraikat. A raktárkészletek gyarapodása de­cemberben 2,1 százalékkal, ja­nuárban 6 százalékkal volt na­gyobb az előző évinél. Folytatódott a kivitel növeke­dése is: éves összehasonlításban januárban 36,5 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi mérleget januárban 27 hónap óta először deficittel zárták - a hiány 391 millió dollár volt -, míg februárban a becslések sze­rint 100 millió dollár lesz a hi­ány. A szöuli pénzügyminiszté­rium tegnap bejelentette, hogy 4,8 százalékkal csökkenti a benzin adóját, melyet legutóbb tavaly májusban vittek lejjebb 6 százalékkal, az olaj és az egyéb olajszármazékok adója pedig csütörtöktől 11,6-28,3 száza­lékkal lesz alacsonyabb. Az in­tézkedés célja az inflációs nyo­más enyhítése. A Moody’s Investor Service hi­telminősítő intézet szerint rövid távon javulhat Dél-Korea külső likviditási helyzete, de az idei választások miatt nehéz lesz je­lentős előrehaladást elérni a bankrendszer és a csebolok - az ország gazdaságában meghatá­rozó szerepet játszó családi nagyvállalatok - reformjában, ami pedig egyre fontosabb sze­repet játszik a hitelbesorolás­ban. Az intézet úgy látja, hogy Szöul folyó fizetési mérlege 2- 3 év alatt deficitessé válhat, de ez nem fogja lemorzsolni kül­földi valutatartalékait, ha meg­felelően rugalmas gazdaságpo­litikát folytat. A Moody’s de­cemberben emelte fel Dél-Ko­rea külföldi valutában jegyzett adósságainak besorolását Baa3-ról Baa2-re, stabilnak minősítve a kilátásokat. (NAPI) 112]gazdaság ÜZLETI (­ PINZOCYI ll­ur _______________Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő:____________________Both Vilmos Felelős szerkesztő:_____________________Werner Péter Tiszteletbeli főszerkesztő:_________________Dankó Ádám Kiadó:______________NAPI Gazdaság Kiadó Kft. Ügyvezető:_____________________________Süle László SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bariba János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András ♦ LAPIGAZGATÓ: Mező Gizella ♦ MAGYAR GAZDASÁG: Máté Dániel (rovatvezető), Molnár Csaba (rovatszerkesztő), NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rovatvezető), Szabó Márta (rovatszerkesztő), MAGYAR VÁLLALATOK: Tóth Levente (rovatvezető), PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC Korányi G. Tamás (rovatvezető), Molnár Gergely, Rónai Balázs, Tallósy István (rovatszerkesztők), ÁRUPIAC Potori Károly (rovatvezető), BEFEKTETŐ: Eidenpenz József (szerkesztő), PIHENŐ: Bunyevácz Zsuzsa (szerkesztő) + SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR: Pajor Péter + VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit + SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. ♦ Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 ♦ ISSN 1217-5501. ♦ A grafikai tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül. ♦ A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájámlása nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. Nem javult a foglalkoztatottság Kismértékben nőtt a japán ipari termelés A törékeny japán gazdasági fellendülés kétarcúságát mutatták a legfrissebb adatok, amelyek szerint az ipari termelés január­ban nőtt - még ha elmaradt is a várakozásoktól -, a foglal­koztatási helyzet viszont nem javult, a háztartások költekezése pedig jelentősen visszaesett. A japán ipari termelés, a kül­kereskedelmi és ipari miniszté­rium (MITI) által várt 3,6 szá­zalékos növekedéstől jelentő­sen elmaradva, csak 0,9 száza­lékkal bővült januárban a de­cemberi 1,2 százalékos vissza­esés után. A MITI februárra 2,7 százalékos emelkedést prog­nosztizál, márciusra pedig 3,2 százalékos visszaesést valószí­nűsít. A munkanélküliségi ráta januárban a decemberivel megegyező szinten, 4,7 száza­lékon állt, ami ismét azt bizo­nyítja, hogy az élénkítő csoma­gok nem hoztak javulást. A nagyarányú vállalati átszervezé­sek miatt szakértők a követke­ző hónapokban a munkanélkü­liség további növekedésére szá­mítanak; az eddigi rekordnak a tavaly év közepén kimutatott 4,8 százalék számít. Az állásukat féltő japánok vi­szont keveset költenek: a háztar­tások kiadásai januárban éves összehasonlításban 3 százalék­kal csökkentek, a visszaesés fél éve folyamatos. A keresők jöve­delme átlagosan 2,5 százalékkal esett vissza 1998 januárjához képest, és a rendelkezésre álló jövedelemből kevesebbet köl­töttek: az ezt felmérő index a de­cemberi 71,6-ról 70 pontra esett vissza. Szakértők szerint a mostani adatok - az október­decemberi időszakra hivatalo­san prognosztizált átmeneti GDP-visszaeséssel együtt - meg­erősítik azt a nézetet, miszerint a világ második számú gazda­ságában a márciusban végződő pénzügyi évben csak igen cse­kély, a 0,6 százalékos célkitűzés­től valószínűleg elmaradó növe­kedésre lehet számítani. (NAPI) Vezetnek a német beruházók Kevesebb tőke érkezett Lengyelországba (Folytatás az 1. oldalról) A legnagyobb befektető ed­dig Németország volt, össze­sen 6,1 milliárd dollárral, a második az Egyesült Államok 5,2 milliárddal, a harmadik Franciaország 2,4 milliárd dollárral. Tavaly a Vivendi SA részéről érkezett a legnagyobb külföldi befektetés: a francia szolgálta­tói csoport 1,204 milliárd dol­lárt fizetett az Elektrim Tele­­komunikacjóban szerzett ré­szesedéséért. Őt követte 1,2 milliárd dollárral a hollandiai székhelyű United Pan-Euro­­pean Communications (UPC), amely számos tévéstúdiót és kábeltelevíziós hálózatot vett meg. Adam Pawlowicz, a PASZ ve­zetője a befektetések tavalyi csökkenését az oroszországi válsággal magyarázta, de a hi­vatal egyik szakértője szerint szerepet játszott benne a gaz­dasági növekedés lassulása is. Egyszázaléknyi GDP-növeke­­dés 3-4 százalékkal növeli a közvetlen külföldi tőkeberuhá­zásokat - állította a szakértő -, tavaly viszont az 1998-as 4,8 százalékról 4,1 százalékra las­sult a bruttó hazai termék bő­vülése. Az idén 5 százalékosra tervezett növekedés viszont fel­lendülést ígér a tőkebeáramlás terén is. Pawlowicz úgy vélte, hogy idén 10-12 milliárd dol­lárnyi közvetlen külföldi be­fektetéssel számolhatnak, ami rekordot jelentene. A fellendülés jelei azonban egyelőre váratnak magukra. Nem javult a várt mértékben a lengyel folyó fizetési mérleg hiánya januárban - közölte egy nappal a hivatalos adat megje­lenése előtt, tegnap megjelent nyilatkozatában a varsói jegy­bank kormányzója, Hanna Gronkiewicz-Waltz. Decem­berben 1,6 milliárd dollár volt a folyó fizetési mérleg havi hi­ánya; az egész éves deficit a bruttó hazai termék 7,6 száza­lékát tette ki. Elemzői vélemé­nyek szerint a januári hiány 1,1-1,2 milliárd dollár között lesz, szemben a tavaly januári 894 millió dollárral. B. T. J. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest VIll., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezenkívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők. Előfizetési díj: egy évre 36 000 Ft, fél évre 18 600 Ft, negyed­évre 9600 Ft. www.napi.hu Központi telefonszám: _____________350-4349 Fax:_____________________________350-1117 E-mail-cím:______________________napi@napi.hu Hirdetésfelvétel: 350-3784, 350-6128, 350-4349 Számítástechnika:____________________ORG­I Rt. Nyomás:___________Szikra Lapnyomda Rt., Budapest Internet:_http://www.lang.hu/szikra.nyomda E-mail:_______________________szikra@lang.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató 2000. MÁRCIUS 1. Lengyelország nélkül nincs értelme az Európai Unió bő­vítésének - jelentette ki Günter Verheugen, az EU brüssze­li bizottságának a szervezet bővítéséért felelős tagja. Ám mivel az első körben csatlakozásra váró országok közül Lengyelország a legnagyobb, vele szemben támasztják a legnagyobb elvárásokat is. A szejm és a szenátus tagjai­val tartott varsói találkozón Verheugen figyelmeztette a hon­atyákat, hogy nem lenne szabad a külföldi befektetőket ki­zárni a földvásárlásból, márpedig Varsó ezen a téren 18 év átmeneti időt kér az uniótól. A mezőgazdaságot illetően Verheugen elmondta, hogy a lengyel agrárium 2000-től évi közel 1 milliárd eurót kap az uniós segélyalapoktól, ez az eddigi összeg négyszere­se. Az EU-tagok mezőgazdasági alapjaiból azonban 2006- ig még akkor se jutna Lengyelországnak, ha akkorra föl­vennék, mert az unió költségvetése addig az időpontig már készen van, s nem tartalmazza a lengyel mezőgazdaság támogatását. (Gazeta Wyborcza)

Next