Napi Gazdaság, 2000. október (10. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-02 / 231. szám

2 NAPI gazdaság Az Ifo a német növekedés lefékeződésére figyelmeztet A németországi Ifo gazdaság­­kutató intézet szakértői úgy vé­lik: a magas világpiaci nyers­olajár következtében nő annak a veszélye, hogy lefékeződik a német gazdaság növekedése. Az Ifo tegnap közzétett jelenté­se rámutat arra, hogy a legutol­só felmérések a vállalkozói bi­zalmi index újabb gyengülését jelzik. A német exporttermé­kek iránti világpiaci kereslet növekedését ugyanis gátolja, hogy az erre szánt összegek egy részét a partnerországok az egyre duzzadó olajszámlákra kénytelenek költeni. Az Ifo szor­galmazza, hogy a kormány nö­velje a munkahelyükre gépko­csival ingázók által igénybe ve­hető adókedvezmény mértékét. Az EU növelné az orosz energiaimportot Az Európai Unió jelentősen meg kívánja növelni az Oro­szországból származó energia­­importot. A Financial Times által megszellőztetett - és brüsszeli illetékesek által meg­erősített - hírek szerint a 15-ök a jelenlegi, évi 100 millió ton­na olajegyenértéknek megfele­lő gázimportot rövid időn be­lül meg szeretnék duplázni, emellett pedig az olaj- és elekt­­romosáram-vásárlásaikat is je­lentős mértékben növelnék. A témáról Romano Prodi, a brüsszeli bizottság elnöke a hét végén Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonon egyeztetett. A nyugati kezdeményezés fő célja elemzők szerint egyértel­műen az, hogy az orosz kap­csolat erősítésével az EU csök­kentse a kartellba tömörült többi olajtermelő országtól való függőségét. Átmeneti szünet az EU-USA kereskedelmi vitában Az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi ve­zetői a hét végén megállapod­tak, hogy a transzatlanti keres­kedelem és a társasági jövede­lemadó terén meglévő nézetel­térések eszkalációjának meg­akadályozása érdekében aláve­tik magukat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) döntőbí­róságának. A felek a WTO véle­ményét kérik annak megállapí­tására, hogy a külföldön be­jegyzett amerikai vállalatok jö­vedelemadójának tervezett - a washingtoni törvényhozás által november 1-ig elfogadandó - módosítása megfelel-e a szer­vezet általános elveinek. Az el­járás következtében a kilátásba helyezett szankciók életbe lép­tetését az európaiak legalább hat hónappal elhalasztják. A WTO a közelmúltban foglalt állást amellett, hogy az ameri­kai cégek jelenlegi gyakorlata burkolt exporttámogatásként ítélendő meg. Ukrán-lengyel agrárkooperáció Ukrajna és Lengyelország kö­zött a hét végén mezőgazdasá­gi árucsere-megállapodás szü­letett annak érdekében, hogy lebontsák az agrártermékek kölcsönös szállítását akadályo­zó korlátokat. Ukrajna a mező­­gazdasági termékek most folyó szabványosítási, vámeljárási és tarifális szabályozása terén al­kalmazni kívánják az európai normákat és ebben a lengyel ta­pasztalatokat is hasznosítani kívánják. lgazdaság Cisku­­­s PINZOCIN HÍRLAP _________________Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő:___________________Both Vilmos Felelős szerkesztő:_______________Tóth Levente Tiszteletbeli főszerkesztő:___________Dankó Ádám Kiadó:______________NAPI Gazdaság Kiadó Kft. Ügyvezető:_______________________Süle László SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András ♦ LAPIGAZGATÓ: Mező Gizella ♦ ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS MARKETINGIGAZGATÓ: Veres Sarolta + MAGYAR GAZDASÁG: Máté Dániel (rovatvezető), Csák Csongor, Molnár Csaba (rovatszerkesztők), NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rovatvezető), Szabó Márta (rovatszerkesztő), MAGYAR VÁLLALATOK: Tóth Levente (rovatvezető), Mamitz István, Mlinkovics Ildikó (rovatszerkesztők), PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: Korányi G. Tamás (rovatvezető), Almás Andor (rovatvezető-helyettes), Molnár Gergely, Nagy László, Tallósy István (rovatszerkesztők), ÁRUPIAC: Potori Károly (rovatvezető), BEFEKTETŐ: Eidenpenz József, Lovas András, Homiák Balázs (szerkesztők), NAPI PIHENŐ: Hárs György (szerkesztő) + SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR: Pajor Péter ♦ VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit + SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. ♦ Postacím: 1555 Budapest Pf. 8 ♦ ISSN 1217-5501. ♦ A grafikai tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül. ♦ A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus rámlása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájámlása nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Húzóágazattá vált a távközlési berendezések gyártása Töretlen a finn gazdaság növekedése Az idei második negyedévben 4,5 százalékkal bővült a GDP Finnországban. A növekedés elsősorban a lakossági fo­gyasztás és a külkereskedelmi forgalom emelkedésének ered­ménye. Finnországban a második negyedévben az előzetes ada­tok szerint éves összehasonlí­tásban 4,5 százalékkal bővült a bruttó hazai termék. Ez né­miképp elmarad a várakozá­soktól, mert az első negyedévi 5,5 százalékos növekedés után az elemzők többsége 5,3 szá­zalék körüli növekedést prog­nosztizált az április-júniusi időszakra. A növekedés több mint fele, 2,6 százalék a gépe­ket és berendezéseket gyártó szektor teljesítményének 18 százalékos megugrásából - gyakorlatilag a Nokia távköz­lési berendezésgyártó tevé­kenységének felfutásából - származott. A növekedésben jelentős szerepet játszott a 4 százalékkal bővülő lakossági fogyasztás és a 12 százalékkal emelkedő külkereskedelem. Az építőipar teljesítménye át­lagos mértékben, 4,5 százalék­kal nőtt, a fa- és papíriparé vi­szont az áprilisi 8 napos sztrájk következtében stagnált. A kö­vetkező időszak szempontjából figyelemre méltó, hogy a ter­melőberuházások éves össze­hasonlításban csak 2 százalék­kal emelkedtek. Számos bank és kutatóintézet a közelmúlt­ban ugyan 5 százalék fölé emelte az ez évi növekedésre vonatkozó előrejelzését, ugyan­akkor jelezte, hogy a GDP bő­vülésének üteme az idén várha­tóan túljut a csúcsponton, jövő­re pedig 3,5- 4,6 százalék kö­zötti szintre lassul. A július­szeptemberi időszakban egyes elemzők szerint a kedvező be­takarítás és a gyengébb bázis­adatok következtében 6 száza­lék feletti növekedés várható. (NAPI) Népszavazási félelmek Gyengülőben a szlovák korona (Folytatás az 1. oldalról) ,,A külföldi befektetők ke­reslete a kötvények iránt egyik napról a másikra megszűnt. Ha nem merül fel valamilyen új tényező, akkor a népszava­zásig akár 10 ezer korona alá is eshet a kötvény értéke, attól függően, hogy a közvélemény­­kutatások milyen részvételt prognosztizálnak” - vélekedett a Pravda napilap által megszó­laltatott elemző. Ha a novem­beri népszavazás sikertelen lenne, a kötvények ára újra nő­het, de nagy ugrásra - az első napot kivéve - a szakemberek sem számítanak. Szerintük az árak folyamatosan emelkednek majd, és kedvező körülmé­nyek esetén az év végére a 12 ezer koronát is elérhetik. Je­lenleg a referendumon várha­tó részvételi arány fokozatosan 50 százalék felé kúszik; a HZDS mellett a nacionalista SNS és a rendkívül népszerű, populista Smer párt is szava­zásra buzdítja híveit. A referendum miatti aggá­lyok a szlovák fizetőeszköz ár­folyamán is meglátszanak, a korona kurzusa szeptember eleje óta folyamatosan gyen­gül. A múlt héten a jegybank (NBS) közvetve interveniált a piacon - erősítette meg a Reutersnak az információt Frantisek Szulenyi, a bank treasury osztályának vezetője. Az NBS egy meg nem nevezett kereskedelmi banktól vásárolt koronát - Szulenyi nem árul­ta el, hogy mennyit és milyen árfolyamon -, kereskedők sze­rint valószínűleg a kereskedel­mi bank kérésére. Mindazonáltal a korona to­vább gyengül, tegnap délután­ra 43,75/85 korona/eurós árfo­lyam alakult ki, szemben a csütörtöki 43,70/80-nal. A dol­lárral szemben 49,70/80-ra ment fel az egy nappal koráb­bi 49,38/47-ről. Kereskedők szerint az árfolyam mozgását továbbra is népszavazási félel­mek határozzák meg és nem sok szerepet játszott benne a statisztikai hivatal tegnap köz­zétett adata sem, amely szerint augusztusban 4,524 milliárd koronára duzzadt a szlovák külkereskedelmi deficit a júli­usi 1,093 milliárdról. A janu­ár-augusztusi kumulált deficit 15,733 milliárd dollár volt. Elemzők szerint az év végére a GDP 4 százalékát éri majd el a deficit; a gazdasági minisz­térium júliusban a GDP 3,­3,7 százalékára rúgó, 30 milliárd korona körüli külkereskedel­mi hiányt prognosztizált. S. Z.­Sz. M. Indulhat az energiarendszer privatizációja Pozsonyi tudósítónktól. A szlovák kormány legutóbbi ülésén elfogadta az energia­­rendszer részleges privatizálásának koncepcióját. A modell a jelenlegi rendszer feldarabolásával, három önálló egység - a villamos energia termelése, a hálózati rendszer és a hőszolgáltatók­­ kialakításával számol. Az állam kezében teljes egészében csupán a hálózati rendszer marad, a többit - a nagyprivatizációs törvény értelmében - 49 százalék ere­jéig magánkézbe adhatják. Lubomír Harach gazdasági mi­niszter úgy látja, hogy a Slovenské Elektrorné (SE) villa­mos művek restrukturalizálása és a privatizációra történő előkészítése 1-1,5 évet vesz majd igénybe. A magánosításra fékezőleg hathat az SE rendkívül nagy, közel 65 milliárd koronás adósságállománya, valamint az a tény, hogy a vil­lamos műveket jelenleg túlfoglalkoztatottság jellemzi. Az erő­művek privatizálását lassíthatja továbbá, hogy a bősi víz­erőmű a Magyarországgal folytatott nemzetközi vita része, a befejezés előtt álló mohi (Mochovce) atomerőmű pedig el­sősorban az osztrákok ellenkezését váltotta ki. A kormány döntésével még az idén foglalkozik a parlament; a privati­zációs tanácsadó kiválasztása 2001 elején történik meg. Sipó Zoltán, az Új Szó munkatársa NEMZETKÖZI GAZDASÁG A gyors növekedés az inflációt is erősíti Pozitívan értékeli az S&P Dél-Korea gazdasági kilátásait (Folytatás az 1. oldalról) A jelentés a most nyilvános­ságra hozott értékelést azzal indokolta, hogy javult Dél-Ko­­rea külső adóssághelyzete, nőt­tek valutatartalékai, amelyek összege július végére 90 milli­árd dollárt ért el, sokoldalú gazdasággal és rugalmas mun­kaerőbázissal rendelkezik, a GDP 28 százalékának megfele­lő államadósság pedig kezelhe­tő nagyságú. A hitelminősítő szerint Dél-Korea az idén net­tó hitelező országgá válik. Míg 1987 végén az ország külső adóssága az éves export értéké­nek 81 százalékát tette ki, ez idén várhatólag már 19 száza­lékra csökken. A Dow Jones szerint 2000-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék várha­tó összege 8750 dollár lesz, míg a BBB hitelbesorolású or­szágok átlagában ez csak 3750 dollár. Ugyanakkor a pozitív irányú módosítás ellen hat, hogy a magánszektorban még mindig nem fejeződött be a szerkezet­­átalakítás, a könyvelés színvo­nalának emelése, valamint a gazdaságnak a külföldi befek­tetők előtt nyitottabbá tétele te­rén még sok a tennivaló. A koc­kázati tényezők közé sorolta a dokumentum a kormány nem eléggé szigorú költségvetési és monetáris politikáját, valamint az Észak-Koreával való - bár távoli, de nem kizárható - új­raegyesülés jelentős költségeit, amit az S&P Szöul éves GDP- jének többszörösére becsül. Az elemzők többsége úgy véli, hogy a gazdasági növekedés megtorpanásától való félelem a szöuli jegybank monetáris po­litikai tanácsát vissza fogja tar­tani a kamatemeléstől. Csin Njom pénzügyminiszter szerint az infláció ez év végére a tava­lyi 0,8 százalékról 2,5 száza­lékra nő, míg a GDP a tavalyi 10,7 százalék után 8 százalék­kal bővül. B. T. J. 2000. OKTÓBER 2. Dohányzásellenes kampányt indít a WHO és EU Vita a dohánytermesztés uniós támogatásáról Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió közös kampányba kezd a dohányzás visszaszorítása érdekében, ezt azon­ban beárnyékolja, hogy az EU brüsszeli bizottságán belül nincs egyetértés a dohánytermesztők szubvenciójának kérdésében. Brüsszeli tudósítónktól A WHO és az EU nemzetkö­zi megállapodást kíván tető alá hozni a dohányzás megfé­kezésére, miután az EU tagál­lamaiban évente félmillióan, világszerte pedig négymillióan halnak meg a káros szenvedély következtében. A kezdeménye­zésről október 16-án kezdőd­nek tárgyalások Genfben. A megállapodás keretében to­vább korlátoznák a dohány­­reklámozást és szponzorálást, amely ma egyre inkább a har­madik világra és a piacgazda­ságra frissen áttérő államokra összpontosít, ahol kisebb el­lenállásba ütközik, hiszen az egészségügyi normák alacso­nyabbak. Az EU-tagállamok sikerrel szabnak gátat a dohánygyárak erőszakos hirdetési kampá­nyának, de az egyes országok­ban elfogadott jogszabályok nem nyújtanak teljes körű vé­delmet például a határokon átnyúló tv- vagy filmreklá­mokkal szemben. David Byrne, a brüsszeli bi­zottság közegészségügyért fe­lelős tagja a cigaretta kátrány­­tartalmának további leszorítá­sát tervezi, de ennél tovább megy és a dohánytermelők szubvencionálásának végleges megszüntetését sürgeti. Az EU agrárköltségvetéséből évente egymilliárd eurót emészt fel a dohánytermesztés, ennek legnagyobb része, 900 millió a dohánytermelőknek nyúj­tott támogatás. Byrne ab­szurdnak tartja, hogy a ter­melőket szubvencionálják, miközben ugyanennek az alapnak a két százalékát a dohányzásellenes kampányra fordítják. A bizottság agrárpo­litikáért felelős tagja, Franz Fischler azonban - aki már a korábbi bizottságban is siker­rel szált szembe Byrne előd­je, Padraig Flynn hasonló tö­rekvésével - továbbra sem ért egyet a támogatás megvonásá­val. Az elsősorban görög, olasz, spanyol és francia - kisebb mértékben portugál, német és osztrák gazdáknak - juttatott brüsszeli mankó kétszázezer gazdát érint, akik, mint Fisch­ler mondja, támogatás nélkül nem lennének versenyképe­sek, ráadásul olyan elmaradott régiókban élnek, ahol a ma­gas munkanélküliség miatt ál­lástalanok lennének, hiszen kevéssé termékeny földjük csupán az igénytelenebb do­hánytermesztésre alkalmas. Arról nem is beszélve, hogy a támogatás megvonása képmu­tatás volna: az EU dohányfo­gyasztásának háromnegyedét importálja, így a kieső mennyi­séget nyilvánvalóan a behozatal növelésével pótolnák. Attól, hogy kevesebb lesz az EU-ter­­melés, még nem csökken a fo­gyasztás. A dohányrezsim követ­kező költségvetési áttekintése 2002-ben esedékes, addig bizto­san nem változik a jelenlegi rendszer és erősen kérdéses, hogy Byrne érvelése meghallga­tásra talál a bizottságon belül. Gordon Tamás Megnehezedhet a külföldi kötvénykibocsátás Újabb kínai befektetési alap került bajba A pekingi jegybank elrendelte a súlyosan eladósodott Hainan International Trust & Investment Corp. (HITIC) összes pénzügyi tevékenységének felfüggesztését, miután a befektetési alap nem teljesítette az általa kibocsátott jenkötvények kamatfizetési kö­telezettségét. A fizetésképtelenséggel jelentősen megnehezed­het a kínai vállalatok japán kötvénykibocsátása. A fizető ügynökként eljáró Sumitomo Bank és Shinsei Bank a kínai Hainan tarto­mány illetékes hatóságára hi­vatkozó közleménye szerint a pekingi jegybank elrendelte a HITIC összes pénzügyi tevé­kenységének felfüggesztését. A jegybank és a tartomány tulaj­donában lévő HITIC befekteté­si alap sem nyilatkozott az ügyben. Ha a HITIC fizetéskép­telenségét az általa Japánban kibocsátott mintegy 14 milli­árd jen (129 millió dollár) hétéves, 2004-ben lejáró, 3,4 százalékos kupont tartalmazó kötvény esedékessé vált 480 millió jen kamatára hivatalo­san is bejelentik, az első eset lenne, hogy egy kínai társaság a japán piacon felvett adóssá­gát nem teljesíti. Ennek nyo­mán az elemzők szerint na­gyon megnehezülhet a kínai cégeknek a japán kötvénypiac­ra való újbóli kilépése, vala­mint általában a nemzetközi piacokon történő hitelfelvétel. A hivatalos fizetésképtelen­séget az ügynökként eljáró bankok és a kötvénytulajdo­nosok egyaránt deklarálhat­ják, ha az esedékességtől szá­mított két hét türelmi időn be­lül, azaz október 9-ig a HITIC nem teljesíti kötelezettségét. A Reuters által idézett forrás sze­rint már korábban teljesen egyértelművé vált, hogy a HITIC nagy bajban van, mivel a 2001 decemberében lejáró, szintén hétéves, 14,5 milliárd jen névértékű kötvényének 370 millió jennyi kamatát jú­liusban csak a türelmi idő le­jártakor fizette ki és a jegy­bank kormányzója már akkor kilátásba helyezte a bezárását. A fizetésképtelenségi hullám a Kvantung ITIC 1998 év végén történt összeomlásával vette kezdetét és a folyamat mosta­ni alakulása nyomán az várha­tó, hogy a jelenleg több mint 200 alap közül csak mintegy 40 marad talpon. B. p. A. Előfizethető a kiadónál: NAPI Gazdaság Kft. (1135 Budapest, Csata u. 32., tel.: 350-0452), a Magyar Pos­ta Rt. LHI Hírlapelőfizetési Irodájában (HELIR Budapest XIII, Lehel út 10/a, postacím: HELIR 1900 Budapest), a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, vala­mint Budapesten a kerületi ügyfélszolgálati irodákban. Árusításban terjeszti a LAPKER Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizetési díj: egy évre 39 000 Ft, fél évre 21 000 Ft, negyed évre 11 100 Ft. www.napi.hu IEHt—B— Központi telefonszám:_________________350-4349 Fax:_____________________________350-1117 E-mail-cm:______________________napi@napi.hu Hirdetésfelvétel: 350-3784, 350-6128, 350-4349 Számítástechnika:____________________ORG­I Rt. Nyomás:___________Szikra Lapnyomda Rt., Budapest Internet:__________http://www.lang.hu/szikra.nyomda E-mail:_______________________szikra@lang.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató

Next