Napi Gazdaság, 2000. december (10. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-01 / 281. szám

ö légigazdaság________________________________________________nemzetközi gazdaság 2000. december 1. Szlovákiában elhalasztották a gázáremelést A szlovák kormány döntése értelmében a mai nap helyett csak januártól emelheti 30 szá­zalékkal a nagyfogyasztóknak szánt földgáz árát a szlovák gáz­művek (Slovensky Plynárensky Priemysel, SPP). A kormány az­zal indokolta álláspontját, hogy az áremelés szociális hatásai miatt először a háromoldalú ér­dekegyeztető tanácsban - első­sorban a szakszervezetekkel - kell megvitatni a problémát. A gázművek gazdasági okokra hi­vatkozva néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy - élve jogá­val - decemberben emeli a gáz árát. A Dzurinda-kormány nyo­mására elfogadott egyhónapos halasztás 700 millió koronájá­ba kerül a gázműveknek - nyi­latkozta a vállalat szóvivője a SITA szlovák hírügynökségnek. Januártól várhatóan a nagyfo­gyasztók számára 30, a kisvál­lalkozások számára 15 száza­lékkal, a háztartások számára pedig 25 százalékkal drágul a földgáz. s. z. Prodi a nizzai csúcs kudarcától tart Romano Prodi, az EU brüsz­­szeli bizottságának elnöke sze­rint „nem csekély” annak esé­lye, hogy a jövő heti nizzai csúcs kudarccal végződik, és nem sikerül megegyezésre jut­ni az intézményi reformokról. Jelenleg patthelyzet látszik ki­alakulni a minősített többségi szavazati jogot illetően, ugyan­is Németország, Franciaország és Nagy-Britannia a legfonto­sabb ügyekben fent kívánja tar­tani a vétójogot. A tagállamok megosztottak maradtak a bő­vítést követően kialakítandó ..­.erőegyensúly kérdésében, va­lamint a jelenleg 20 tagú bi­zottság jövőbeni létszámát il­letően is - nyilatkozta Prodi a Bloomberg által ismertetett tegnapi sajtótájékoztatóján. Tovább csökkent a francia munkanélküliség Franciaországban október­ben ismét javult a foglalkozta­tottság: a tegnap közzétett hiva­talos adatok szerint a nemzet­közi munkaügyi szervezet (ILO) normái alapján regisztrált mun­kanélküliek száma az előző ha­vihoz képest 1,3 százalékkal, azaz 33 ezer fővel csökkenve 2,457 millió főt tett ki. A mun­kanélküliségi ráta ezzel 9,4 szá­zalékra mérséklődött, amire 1991 júniusa óta nem volt pél­da. Az álláskeresők száma az el­múlt egy év alatt 14,7 százalék­kal esett vissza; hasonló mérvű javulást legutóbb 1969 szep­temberében mértek. Töredékére csökkent októberben a fogyasztási kiadások növekedésének üteme Visszaesés az USA-ban (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel 1998 decembere óta először lett kisebb az amerika­iak jövedelme, bár ez elsősor­ban a magas bázisnak tudható be - közölte a kereskedelmi mi­nisztérium -, lévén hogy szep­temberben nyújtott a kormány támogatásokat a farmereknek. Ennek kiszűrésével a szep­temberi 0,4 után októberben 0,5 százalékos jövedelemnöve­kedés adódna. A GDP mintegy kétharmadát kitevő és a közel tíz éve tartó expanzió motorját jelentő fogyasztási kiadások növekedése eközben töredéké­re esett vissza: a szeptemberi 0,9 után 0,2 százalék lett, ami megfelelt az elemzői várako­zásoknak, és egyben visszaté­rést jelent az áprilisi szintre. Különösen nagy mértékben, egy hónap leforgása alatt 2,3 százalékkal hanyatlott a tartós árucikkek iránti kereslet, amely szeptemberben még 2,1 százalékkal nőtt. Visszaesett a nem tartós termékek iránti ke­reslet is - 0,3 százalékkal -, szemben az előző hónap 1 szá­zalékos bővülésével. A gazda­ság lassulásának újabb bizo­nyítékaként értékelték az elem­zők azt is, hogy a vásárlási haj­landóság éppen a hagyományo­san erős karácsonyi szezon kö­zeledtével csappant meg. Az amerikai átlagfogyasztó pénz­tárcája igencsak üresnek tűnik, miután a jövedelmekből és a kiadásokból számolt megtaka­rítási ráta ismét rekordmély­ségbe, mínusz 0,8 százalékra zuhant a szeptemberi mínusz 0,2 százalékról. (A negatív ér­ték arra utal, hogy a fogyasztók vásárlásaikat hitelekből vagy megtakarításaikból finanszí­rozzák.) A fogyasztókat óvatos­ságra intheti a kedvezőtleneb­bé váló foglalkoztatási helyzet is: a november 25-én végző­dött munkahéten az első ízben munkanélküli-segélyért folya­modók száma több mint két éve nem látott szintre, 358 ezer főre nőtt. A Fed által az inflációs tenden­cia megítélésénél irányadónak tekintett személyes kiadások in­dexe (PCE) a szeptemberi 0,4 után októberben a felével, 0,2 százalékkal nőtt. A nagy változé­­konyságú energia- és élelmiszer­­áraktól megtisztítva ugyancsak 0,2 százalékkal nőtt az index, a szeptemberre kimutatottal meg­egyezően. (NAPI) l­mi­­gazdaság ÜZLETI ÉS PÉHZOGYI KIILAP ___________Megjelenik hatszor egy héten Felelős szerkesztő: Tóth Levente Tiszteletbeli főszerkesztő: Dankó Ádám Kiadó:________________NAPI Gazdaság Kiadó Kft. Ügyvezető: Süle László SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András 4 ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS MARKETINGIGAZGATÓ: Veres Sarolta 4 MAGYAR GAZDASÁG: Máté Dániel (rovatvezető), Molnár Csaba (rovatszerkesztő), NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rovatvezető), Szabó Márta (rovatszerkesztő), MAGYAR VÁLLALATOK: Tóth Levente (rovatvezető), Marnitz István, Mlinkovics Ildikó (rovatszerkesztők), PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: Korányi G. Tamás (rovatvezető), Almás Andor (rovatvezető-helyettes), Molnár Gergely, Nagy László, Tallósy István (rovatszerkesztők), ÁRUPIAC: Potori Károly (rovatvezető), BEFEKTETŐ: Eidenpenz József, Lovas András, Horniák Balázs (szerkesztők), NAPI PIHENŐ: Hárs György (szerkesztő) 4 SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR: Pajor Péter 4 VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit 4 SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. 4 Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8­4 ISSN 1217-5501. 4 A grafikai tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül.­­ A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Előfizethető a kiadónál: NAPI Gazdaság Kft. (1135 Budapest, Csata u. 32., tel.: 350-0452), a Magyar Pos­ta Rt. LHI Hírlapelőfizetési Irodájában (HEUR Budapest XIII., Lehel út 10/a, postacím: HEUR 1900 Budapest), a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, vala­mint Budapesten a kerületi ügyfélszolgálati irodákban Árusításban terjeszti a LAPKER Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizetési díj: egy évre 39 000 Ft, fél évre 21 000 Ft, negyed évre 11 100 Ft. www.napi.hu I7T01 online Központi telefonszám:___________________350-4349 Fax:________________________________350-1117 E-mail-cm:_________________________napl­napi.hu Hirdetésfelvétel: 350-3784, 350-6128, 350-4349 Számítástechnika:______________________ORG­I Rt. Nyomás:____________Szikra Lapnyomda Rt., Budapest Internet__http://www.lang.hu/szHaa.nyomda E-mall:__________________________szlkraQlang.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató A jövő héten döntenek a jegybankelnökről • Újabb átdolgozás előtt a lengyel költségvetés A lengyel parlament alsóháza 14 órás vita után tegnapra vir­radóra úgy döntött, hogy a jövő évi költségvetési terveze­tet további átdolgozásra a szejm illetékes bizottságai elé utalja. Megfigyelők szerint jó esély van arra, hogy a tör­vényhozás a márciusi határidő­ig megszavazza a büdzsét. A szerdán megkezdődött par­lamenti vita során éles bírálatok érték a jövő évi lengyel költ­ségvetési tervezetet, ám ezzel együtt senki sem javasolta az első olvasatban való elutasítását. Az ellenzéki pártok többsége várhatóan nemmel szavaz majd a költségvetésre, amelynek elfo­gadása így attól függ, hogy a kormányból korábban kilépett Szabadság Unió (UW) hajlandó­­, végül is igent mondani rá. Az UW képviselői a vita során úgy foglaltak állást, hogy bár az elő­irányzatok és ezek indoklása el­vileg helyes, nem megalapozott a tervezett 1,6 százalékos gazda­sági hiány - tudósított az MTI. A párt azonban általános vára­kozások szerint végül is meg fogja szavazni a büdzsét, annak fejében, hogy a kormány támo­gatja Leszek Balcerowicz jegy­bankelnöki kinevezését (a mos­tani elnök, Hanna Gronkiewicz- Waltz januártól az EBRD alel­­nöke lesz). Aleksander Kwas­niewski elnök tegnap mutatta be a politikai pártok vezetőinek a lehetséges elnökjelöltek ötfős listáját - a favoritnak tartott Balcerowicz mellett egy másik volt pénzügyminiszter, a balol­dali ellenzékhez tartozó Marek Belka is szerepel rajta­­, és a kor­mánypárt várhatóan a jövő hé­ten dönt a kérdésről. A szejm a várakozások szerint januárban szavaz végső olvasatban a költ­ségvetési tervezetről, a törvényt 2001. március 15-ig kell elfo­gadni. A kisebbségi kormány által előterjesztett költségvetés értel­mében az úgynevezett gazdasá­gi deficit az idei 2,5 százalék­ról jövőre a bruttó hazai ter­mék (GDP) 1,6 százalékra csök­ken, a költségvetési kiadások 182,3, a bevételek pedig 160,5 milliárd zlotyt tesznek ki (1 dollár:4,47 zloty). A tervezet 6,6­ 7 százalékos inflációval számol a jelenlegi 9,9 százalék után, a folyó fizetési mérleg hi­ánya 7,2 százalékról a GDP 6,7 százalékára csökken. A lengyel jegybank és a szak­értők mindazonáltal úgy látják, hogy a bevételi előirányzatok megalapozatlanok. A jegybank monetáris politikai tanácsa­­(RPP) már jelezte, hogy ha a költségvetés a jelenlegi formá­jában megy át, akkor nem lehet számítani az Európában egye­dülállóan magas, 19-23 száza­lékos jegybanki kamatok csök­kentésére. Az RPP havi rendes ülésén szerdán a várakozások­nak megfelelően változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, és közölte, hogy továbbra is fennállnak azok a körülmények, melyek indokolttá tehetnek egy újabb monetáris szűkítést. (napi) Marad a 42 órás munkahét A lengyel parlament alsóháza tegnap elutasította a munka törvénykönyvének módosítására benyújtott törvényjavasla­tot, amely jövő januártól 42-ről 40-re mérsékelte volna a heti munkaórák számát. Az elfogadott kompromisszum ér­telmében ugyanakkor ezután minden szombat szabad lesz az eddigi havi három helyett. A munkaadóknak lehetősé­gük lesz arra, hogy a kieső szombatok pótlása céljából oly­kor tíz órára növeljék a napi munkaidőt - írta az MTI. Az eredeti javaslatot a kormányzó Szolidaritás Választási Akció (AWS) és a Baloldali Demokratikus Szövetség kép­viselőinek egy része támogatta, a munkaadói szervezetek azonban határozottan ellenezték, mivel a munkahét meg­rövidítése szerintük növelné a munkaerőköltségeket és ron­taná a vállalatok versenyképességét. (napi) Egyelőre nincs szükség monetáris szigorításra Együttműködést ígér a cseh jegybank feje Zdenek Torna, a cseh jegybank ma hivatalba lépő kormányzó­ja tegnap reményét fejezte ki, hogy a kinevezése miatti nézet­­eltérések ellenére nem romlik az együttműködés a bank és a kormány között. A jegybank szerint az inflációs célok telje­sítését a béremelések mellett a költségvetési hiány esetleges felduzzadása fenyegeti. A cseh jegybank új vezetője a kormányzótanács tegnapi ülése után tartott sajtóértekez­leten leszögezte: megfelelő kommunikációra törekszik a kormánnyal és más állami in­tézményekkel. Milos Zeman kormányfő és Václav Klaus, a legnagyobb ellenzéki párt ve­zetője kezdettől ellenezte az eddigi kormányzóhelyettes ki­nevezését, miután Torna nem hagyott kétséget afelől: szük­ség esetén nem riad vissza a kamatemeléstől az infláció megfékezése érdekében. Pavel Rychetsky miniszterelnök-he­lyettes a Dow Jones tudósítása szerint közölte: a kormány hét­főn dönt arról, hogy az alkot­mánybíróság elé vigye-e azt a kérdést, hogy a kinevezésről szóló államfői rendeletet a mi­niszterelnöknek is ellenjegyez­nie kellett volna. A kormányzótanács a tegna­pi ülésen - amelyen már Tar­a elnökölt - a várakozásoknak megfelelően érintetlenül hagy­ta az irányadó kamatokat; a Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint a jegybank legkorábban tavasszal nyúl az egy éve változatlan, 5,25 száza­lékos kéthetes repokamathoz. A 12 havi nettó - azaz a hatósági árak és a közvetett adók válto­zásának hatása nélkül számí­tott - infláció októberben 3,5 százalék volt, az év végi célki­tűzés 3,5-5,5 százalék. Tarna szerint inflációs szempontból a bérek alakulása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt. A szak­­szervezetek jövőre a nominál­bérek 10 százalékos emelését követelik, míg a jegybank leg­feljebb 8 százalékot tart lehet­ségesnek. Megnehezíti a jövő év végi 2-4 százalékos célkitű­zés betartását az is, hogy a ne­hézségekkel küszködő állami vállalatoknak nyújtott támoga­tás nyomán növekedhet a költ­ségvetési deficit. A cseh parla­ment szerdán második olvasat­ban is elfogadta a jövő évi költ­ségvetés tervezetét, s megfigye­lők biztosra veszik, hogy a jövő keddi végszavazáskor is ez fog történni. Hibásan súlyozták az energiafogyasztást Lefelé korrigálták a svájci fogyasztói árindexet A svájci szövetségi statisztikai hivatal (FSO) tegnap elismerte, hogy téves súlyozás miatt június óta a ténylegesnél magasabb fogyasz­tói árindexet mutatott ki. A mostani korrekciónak nagy a jelentő­sége, mivel a jövő évi béremelések és az állami kiadások tervezé­se során a novemberi inflációs adatot veszik figyelembe bázisként. A svájci statisztikai hivatal a fogyasztói árindex (CPI) májusi változtatása során hibásan sú­lyozta a háztartások energiafo­gyasztásának összetevőit - is­merte be tegnap közleményé­ben a hivatal -, így a tényle­gesnél nagyobb arányban fi­gyelembe vett fűtőolajárak miatt a valósnál nagyobb inf­lációt mutattak ki. A statiszti­kusok által hangsúlyozottan emberi mulasztásnak minősí­tett tévedésre a múlt héten a KOF független gazdaságkuta­tó intézet mutatott rá elsőként - emlékeztet a Reuters. Az FSO a korrekciót figye­lembe véve közölte, hogy a fo­gyasztói árak szintje november­ben az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal, éves összeha­sonlításban pedig 1,9 százalék­kal emelkedett; a hiba feltárása előtt az elemzők év végére már 2,5-3 százalékos inflációt való­színűsítettek. A mostani infláci­ós adat pontosításának az ad ki­emelt jelentőséget, hogy számos esetben azt használják referen­ciának a bértárgyalásoktól a monetáris politika tervezésén át a nyugdíjak indexálásáig. A bejelentés nyomán jelen­tősen gyengültek a pénzpiaci kamatok, mivel az elemzők többsége szerint a jegybank (SNB) az FSO kiigazítása mi­att várhatóan lemond a várt megszorító intézkedésekről. Mások szerint azonban az ener­giaárakat kiszűrő, november­ben már éves szinten 1,2 szá­zalékra emelkedő maginfláció önmagában okot adna az SNB beavatkozására, még ha a tel­jes inflációs mutató az árstabi­litást jelentő 2 százalékos kü­szöb alatt maradt is. Az FSO az októberi CPI-ada­­tot a korábbi 1,9 százalékról 1,3 százalékra, a szeptemberi 2,3 százalékot pedig 1,4 száza­lékra, az ez évre várható átla­gos infláció mértékét pedig a múlt hónapban jelzett 1,8 szá­zalékról 1,6 százalékra korri­gálta. A hivatal szakértői sze­rint a CPI átlaga jövőre 1,75-2 százalék közé emelkedhet, ha a nyersolaj ára a jelenlegi ma­gas szinten stabilizálódik. Az FSO igazgatója bízik abban, hogy károkozás miatt senki sem fogja beperelni hivatalát. c. s. Nem nyúlt a kamatokhoz az ECB Erőteljesen nőttek a termelői árak az eurózónában (Folytatás az 1. oldalról) Hollandiában havi szinten 0,8 százalékkal, éves összevetésben az eurózónán belül a legna­gyobb mérték­ben, 13,4 száza­lékkal nőttek a termelői árak, míg a spanyolor­szági mutató havi 0,5 százalékkal, éves szinten az öt­éves csúcsot jelen­tő 5,9 százalékkal ment feljebb. A PPI alakulá­sának kedvezőt­len tendenciája miatt az egész térségben számolni kell az infláció gyorsulásával - vélik az elemzők -, ami nagy kihívást jelent az ECB számára, hiszen az áremelkedési ütem akkor gyorsul fel - főként a külső kö­rülmények miatt -, amikor a gazdasági növekedés már túl­jutott a tetőponton, így az eset­leges újabb kamatemelés az előrejelzések szerint lassuló gazdaságokat kedvezőtlenebb helyzetbe hozza, ráadásul kér­déses, hogy az inflációt illető­en elérheti-e a célját. Az elem­zők szinte egységesen arra szá­mítanak, hogy az ECB, amely tavaly november óta 225 bá­zisponttal emelte a térség ka­matait, az inflációs nyomás el­fojtása érdekében a jövő év ele­jén tovább szigorít (NAPI Gaz­daság, 2000. november 29., 1. oldal). A bank kormányzótaná­csa tegnapi ülésén mindazon­által a várakozásoknak megfe­lelően változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, így a be­téti kamat 3,75, a marginális hitelkamat 5,75, az irányadó kéthetes repokamat minimu­ma pedig 4,75 százalék ma­radt. B. p. A. TERMELŐI ÁRAK*

Next