Napi Gazdaság, 2001. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-02 / 1. szám
2_ LTT is gazdaság Privatizációs tervek Csehországban A cseh nemzeti vagyonalap (FNM) 2001-ben az előzetes becslések szerint 130-140 milliárd korona (1 dollár 1 37,60 korona) privatizációs bevételre számít. Elsősorban a Ceské Radiokomunikace, a Cesky Telekom, a Komercní Banka, a Prazské Vodovody a Kanalizace és a Jan Becher cégek állami tulajdonhányadának eladásából számítanak komolyabb bevételre - közölte az FNM szóvivője. A privatizációs bevételek több mint a felének felhasználásáról már döntés született: a Konsolidacní Banka 40 milliárd koronára rúgó veszteségét, a közlekedési és lakásfejlesztési alap 20 milliárd koronás költségét és a társadalombiztosítás 40 milliárd koronás támogatását fedezik belőle, valamint az előzetes tervek szerint 20 milliárd koronát elkülönítenek az államadósság törlesztésére is. Soros világválságot jósol Elkerülhetetlennek tartja a gazdaság globális válságát Soros György. A pénzember szerint az Egyesült Államok „kemény leszállásra” számíthat, és az amerikai gazdaság lassulása, majd esetleges recessziója súlyos hatással lesz a feltörekvő országokra. A chilei El Mercurio című lapnak adott interjújában Soros kijelentette, hogy véleménye szerint már meg is kezdődött a válság, amely azonban ezúttal nem a régebbről ismert heveny, hanem inkább krónikus krízis, aminek alapvető oka, hogy nem áramlik elegendő tőke a világgazdaság központjából, a legfejlettebb ipari országokból a peremvidékre, a feltörekvő gazdaságokba. Soros szerint 2001 elejétől az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed drasztikus kamatcsökkentéseket fog végrehajtani. Jó évet zárt Oroszország Mihail Kaszjanov miniszterelnök az év vége alkalmából értékelte Oroszország gazdasági teljesítményét, méltatva az elért eredményeket, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy még számos feladat áll a kormány előtt. Mint mondta, az előzetes adatok szerint 2000-ben 10 százalékkal nőtt az ipari termelés, 7 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP) és 17-18 százalékkal emelkedtek a beruházások az előző évihez képest. Sikerült kifizetni a bér- és nyugdíjhátralékokat, és elérni, hogy a költségvetés megkapja a neki járó adók 82 százalékát. Az átlagbérek 25 százalékkal, az átlagos jövedelmek 10 százalékkal emelkedtek. A vártnál is jobb eredmények 2000-ben Ismét gyorsul a kínai gazdaság bővülése (Folytatás az 1. oldalról) Évek óta először némi segítséget jelentett a belföldi fogyasztás is - a kiskereskedelmi forgalom éves összehasonlításban november végéig 9,8 százalékkal bővült, ennek köszönhetően megfordulni látszik a deflációs trend, bár a fogyasztói árindex aél hónap alatt csupán 0,2 százalékkal emelkedett. A Dow Jones elemzése szerint Kínának szüksége is van a gyors növekedésre, hogy munkát tudjon adni a folytatódó gazdasági reformok következtében utcára kerülő dolgozóknak. Emellett ellentmondásos lehet a Gazdasági Világszervezetbe (WTO) való felvételének hatása, mert a jelentős külföldi tőkebeáramlás és új piacok megnyílása mellett jelentősen megnő a gazdasági verseny is, amivel a védett hazai piachoz szokott vállalatoknak eddig nem kellett szembenézniük. Ezért a kínai kormány azt tervezi, hogy legalább még egy évig folytatja a gazdasági fellendülést ösztönző költségvetési beruházások politikáját. Elsősorban ennek hatására és a belső piac élénkülésére számítva bíznak abban, hogy idén elérhetik a GDP 8,5 százalékos növekedését. Ugyanakkor több olyan intézkedést jelentettek be, amelyek elősegítik az erőteljes gazdasági nyitásra való felkészülést, így például január 1-jétől az általános importvámot 16,4 százalékról 15,3 százalékra csökkentették - ez a vámköteles áruk 49 százalékának behozatalát teszi olcsóbbá. Emellett most először jelent meg olyan cikk a kínai szaksajtóban - a jegybank alkalmazásában lévő két kutató tollából - amelyben javasolják a jüan széles, plusz-mínusz 10- 15 százalékos sávban történő lebegtetésének bevezetését. Az eddigi merev valutapolitika várható feloldása első jelének tekintik e cikket az elemzők, annak ellenére, hogy a bank szóvivője sietett azt a szerzők magánvéleményének minősíteni. B. T. I. ___________Megjelenik hatszor egy héten Felelős szerkesztő: Tóth Levente Tiszteletbeli főszerkesztő: Dankó Ádám Kiadó:_________________NAPI Gazdaság Kiadó Kft. Ügyvezető: Süle László IEUI gazdaság SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András 4 ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS MARKETINGIGAZGATÓ: Veres Sarolta 4 HIRDETÉSI IGAZGATÓ: Ránki Judit 4 MAGYAR GAZDASÁG: Máté Dániel (rovatvezető), Molnár Csaba (rovatszerkesztő), NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rovatvezető), Szabó Márta (rovatszerkesztő), MAGYAR VÁLLALATOK: Tóth Levente (rovatvezető), Horniák Balázs, Regős Zsuzsa (rovatszerkesztőik), PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: Korányi G. Tamás (rovatvezető), Almás Andor (rovatvezető-helyettes), Molnár Gergely, Nagy László, Tallósy István (rovatszerkesztők), ÁRUPIAC: Potori Károly (rovatvezető), BEFEKTETŐ: Eidenpenz József, Lovas András, Horniák Balázs, Szegő Iván Miklós (szerkesztők), NAPI PIHENŐ: Hárs György (szerkesztő) 4 SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR: Pajor Péter 4 VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit 4 SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. 4 Postacím: 1555 Budapest, Pf. 84 ISSN 1217-5501. 4 A grafikai tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül. 4 A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. NEMZETKÖZI GAZDASÁG A svéd elnökség alatt nagyobb az esély a gyorsításra Késik a postai szolgáltatások liberalizálása az EU-ban A postai szolgáltatások piacának megnyitásáról az EU-tagállamok ugyan már több mint tíz éve vitatkoznak, a mostani miniszteri találkozón a várakozásoknak megfelelően nem született érdemi előrelépés. A brüsszeli bizottság ajánlásában foglaltakat ma még nyolc tagállam ellenzi, áttörésre megfigyelők szerint csak a soros svéd elnökség idején nyílik mód. Az EU-tagországok postaügyben illetékes minisztereinek találkozója eredménytelenül zárult, mivel az évi 80 milliárd euróra becsült piac tervezett liberalizálása több tagállam határozott ellenállásába ütközik. Megfigyelők szerint a most kezdődő svéd elnökség alatt talán némi előrehaladás érhető el e politikailag is érzékeny területen. A brüsszeli bizottság legutóbbi - nyolc EU-tagország által ellenzett - javaslata szerint 2003-ig a postai piac liberalizált szeletét az 1997-ben elfogadott 3 százalékról legalább 20 százalékra kellene növelni és a küldemények kézbesítésére vonatkozó monopólium felső küszöbértékét a jelenlegi 350 grammról 50 grammra kellene csökkenteni. Hollandia olyan kompromisszumot javasol, amely a küszöbértéket 100 grammra, a határidőt pedig 2007-re módosítaná. Bár a márciusi lisszaboni csúcstalálkozón az EU vezetői elvi megállapodást kötöttek e terület - a közüzemi szolgáltatásokéhoz hasonló - liberalizációjának felgyorsításáról, a soros elnöki tisztséget betöltő francia kormány nem merte kenyértörésre vinni a dolgot a piaci nyitást keményen ellenző postai szakszervezetekkel. A liberalizáció ugyanis főként a vidéki körzetekben jelentős létszámleépítést vonna maga után, ami egyrészt politikailag népszerűtlen, másrészt a központi kérdésként kezelt foglalkoztatás szempontjából is kedvezőtlen lépés lenne. A levél- és csomagkézbesítés állami monopóliumának megtörése elsősorban a gyorspostai szolgáltatásokra szakosodott nagyvállalatoknak - többek között a United Parcel Services Inc.-nek, a FedEx Corp.-nak, a DHL-nek - az érdeke, amelyek az előbbieket azzal vádolják, hogy a monopóliummal védett tevékenységből származó haszon egy részével megtámogatják az általuk is végzett expresszkézbesítés jövedelmezőségét, ami számukra tisztességtelen versenyelőnyt biztosít; hozzájuk hasonlóan azonban az EU két tőzsdén jegyzett postájának, a Deutsche Post AG-nak és a holland TNT Post Groep NV- nek is szándékában áll tevékenységét a többi tagállam területére is kiterjeszteni. Svédország, amelyben a postai szolgáltatásokat már hét éve liberalizálták, 6 hónapos EU-elnöksége alatt jóval nagyobb eséllyel láthat neki egy elfogadható kompromisszum kidolgozásának. c. s. Az IMF tart a magas olajártól • Az ENSZ és a Nemzetközi Valutaalap a világgazdaság lassulására számít Az ENSZ prognózisa szerint a világgazdaság bővülési üteme a 2000-es 4 százalékról 2001-ben 3,5 százalékra lassul le, úgy, hogy a leggazdagabb államok teljesítménye a szegényekénél nagyobb mértékben csökken. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a kilátásokat főként a magas olajár továbbra is fennmaradó hatása rontja, ennek ellenére a világgazdaság jelentős növekedésére számít. A legfejlettebb ipari államok 2000-ben tapasztalt meglepően erős növekedési üteme 2001- ben lassul - áll az ENSZ által a világ gazdaságának kilátásairól készített jelentésben. Ezzel szemben az 1997-98-as pénzügyi válság hatását mára már maguk mögött hagyó fejlődő országok megtartják a múlt évben felgyorsult lendületüket és a korábbinál fontosabb szerepet játszanak a globális növekedésben. A jelentés szerint a világgazdaság növekedési üteme a 2000-es 4-ről 2001-ben 3,5 százalékra csökken. A legfejlettebb ipari államok közül az USA kilátásai kevésbé reményt keltőek, mint 2000-ben voltak, de az európai expanzió is lassul. Japán helyzetében várható javulás, de ez továbbra is igen szerény mértékű. 2000-ben a világgazdaság bővülése elsősorban a legfontosabb régiók teljesítményét, az információtechnológia és a távközlés gyors fejlődését, az ennek nyomán emelkedő termelékenységet, valamint a nemzetközi kereskedelem két számjegyű növekedési szintre való felfutását tükrözve múlta felül a várakozásokat. A bruttó hazai termék mindössze négy országban, Elefántcsontparton, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Zimbabwéban és Moldovában esett vissza. A világ 121 államában - ezen belül 73 fejlődő országban - nőtt az egy főre eső GDP, míg 1999-ben csak 104-ben. A legnagyobb kihívást a világ gazdaságára 2001-ben a kereskedelmi aránytalanságok, a túl drága olaj, a pénz-, deviza- és tőkepiacok instabilitása, valamint a túl szigorú monetáris politika jelenti. Különösen aggasztó lehet - emeli ki a jelentés - az USA gazdaságának esetleges gyors lefékeződése, amelynek nyomán az amerikai külkereskedelmi hiányt jelenleg finanszírozó külföldi tőke bizalma meginogna és lenyomná a dollár árfolyamát, megnehezülne a hitelhez jutás és gyengülnének a részvényárfolyamok. A kedvezőtlen forgatókönyv szinte az összes gazdaságra nézve visszahúzó hatással lenne. A felszökő olajár 2000-ben a nettó importőrnek számító legtöbb fejlődő országnak mintegy 60 milliárd többletköltséget okozott, ami ezen országok GDP-jének 1,3 százalékával egyenlő. A Nemzetközi Valutaalap szerint az olajár továbbra is tartósan magas szintje számottevően rontja a világgazdaság kilátásait, ez a hatás önmagában 0,3-0,4 százalékponttal csökkentheti a legfejlettebb ipari államok GDP-bővülését 2001-ben és 2002-ben egyaránt. Az IMF előrejelzése szerint a világgazdaság általa számolt 2000-es 4,7 százalékos növekedési üteme 2001-ben 4,2 százalékra esik vissza, mivel az általánosan valószínűsíthető lassulás mellett a magas olajár önmagában 0,2-0,5 százalékponttal rontja a teljesítményt. B. p. A. Elszalasztották az alkalmat a reformokra Ázsia megérzi az USA gazdaságának gyengülését Az USA növekedésének megtorpanása visszaveti az 1997-98- as válságból meglepően gyorsan kibontakozó ázsiai gazdaságokat is - állítják elemzők -, de újabb recesszió nem fenyeget. A szakértők sajnálatosnak tartják, hogy az érintett országok nem használták ki jobban a fellendülés időszakát a szerkezeti reformok végrehajtására. Az ázsiai gazdaságok általában eléggé kipárnázták magukat az utóbbi két-három évben ahhoz, hogy kivédjék az erőteljes amerikai lassulás hatásait: kereskedelmi mérlegük megnyugtató, külföldi adósságuk csökkent, valutáik nincsenek túlértékelve, devizatartalékaik magasak. A pesszimista elemzők sem számítanak arra, hogy megismétlődik a régió 1997- 98-as válsága, de a növekedés visszafogottabbá válását elkerülhetetlennek tartják. Két évig főleg az amerikai kereslet állt az exportvezérelt ázsiai fellendülés mögött; idén 130 milliárd dollár értékben visznek be az USA- ba a térségből származó információs technológiai (IT) javakat - idézte a Morgan Stanley Dean Witter becslését a Reuters, ami az érintett országok összesített GDP-jének 5 százalékát teszi ki. Az IT-kereslet 1 százalékponttal járult hozzá a régió idén 7,8 százalékosra becsült GDP- növekedéséhez, az USA általában vett fogyasztása további egy százalékpontot jelent. Az USA beruházási kiadásainak szűkülése valószínűleg ahhoz vezet majd, hogy az ázsiai országok expanziója a belső lehetőségeik által megszabott ütemre lassul - vélekedik a Nomura Research Institute Ltd. ázsiai részlegének elemzője. Emiatt különösen sajnálatos, hogy a döntéshozók nem használták ki jobban a fellendülés időszakát a vállalati és a bankszektor átalakítására; ha ezt megtették volna, akkor ma már az erősebb belső fogyasztási és beruházási kereslet vehetné át a hajtóerő szerepét a kifulladóban lévő exporttól. Az elemzők jó példának tartják Dél-Korea esetét. 1997 végén a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által összehozott 56 milliárd dolláros hitelcsomag mentette meg az összeomlástól, de a látványosan gyors talpraállás nem volt elég ahhoz, hogy a hároméves, formálisan a múlt héten véget ért program keretében véghezvigyék a pénzügyi és a vállalati szféra reformját. Most már viszont a lassulással kell szembenézni: a fontos dél-koreai exportcikknek számító félvezetők ára csökken, az olajszámla megugrott, a munkanélküliség növekszik, az ipari termelés lassul. A szöuli jegybank jövőre 5,3 százalékos GDP-növekedést vár az idei 9,3 százalék után, de egyes elemzők a 3 százalékot sem tartják kizártnak, ha az USA gazdasága nagyon keményen landol. (NAPI) Mérséklődik az infláció Javulnak Szlovákia eredményei A kormány és a szakértők egyaránt a gazdasági növekedés gyorsulására és az infláció mérséklődésére számítanak 2001- ben Szlovákiában. A munkanélküliség azonban továbbra is igen magas marad. Pozsonyi tudósítónktól Szlovákiában a tavalyi 2,1 százalék után 2001-ben várhatóan 2,6-3,8 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP), az infláció ugyanakkor a tavalyi 12,1-12,2 százalék után idén 6,3-8,9 százalékra mérséklődik - derül ki a SITA szlovák hírügynökség és a Trend szlovák gazdasági hetilap által megszólaltatott legismertebb gazdasági elemzők prognózisainak összegzéséből. A GDP az előrejelzés szerint abszolút számokban 956-982 milliárd szlovák korona lesz, a munkanélküliség pedig lényegében változatlan marad: 16,2— 18,2 százalék között alakul. Az infláció üteme leginkább a központilag szabályozott árak felszabadításának mértékétől és az olajárak alakulásától függ. Az éves maginflációt 3,5-4,0 százalékra prognosztizálják. A szlovák kormány tervei szerint a gazdasági növekedés 2001-ben 3,2 százalék lesz, a központi bank azonban valamivel óvatosabb és 2,8-3,2 százalék közötti növekedéssel számol. A kereskedelmi bankok elemzőinek egy része meglehetősen derűlátó: az ING szakértői 3,4, a Tatra Banka elemzői pedig 3,8 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak. A munkanélküliség terén az elemzők szerint sem várható érdemi javulás 2000-hez képest. Novemberben 17 százalékra rúgott a munkanélküliek aránya, s ez 2001-ben sem csökken lényegesen, sőt az év első hónapjaiban jelentős romlás várható. A 2000 második felében beindult közmunkaprogram keretében ugyanis mintegy 60 ezer alkalmi állást teremtettek, amiből 2001 első negyedére alig 10-12 ezer marad, vagyis az állástalanok száma a 2000 második felében regisztrált 450-460 ezer fő helyett ismét több mint 500 ezer lesz. Sidó Zoltán, az Új Szó munkatársa A SZLOVÁK GDP ALAKULÁSA* (%) O _ 0 ^ \-1n □ L V 0 i ii 1996 1997 1998 ’negyedévi adatok éves összehasonlításban i ii 1999 2000. IX. Forrás: Bloomberg Előfizethető a kiadónál: NAPI Gazdaság Kft. (1135 Budapest, Csata u. 32., tel.: 350-0452), a Magyar Posta Rt. UH Hírlapelőfizetési Irodájában (HELIR Budapest XIII, Lehel út 10/a, postacím: HELIR 1900 Budapest), a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, valamint Budapesten a kerületi ügyfélszolgálati irodákban. Árusításban terjeszti a LAPKER Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizetési díj: egy évre 39 000 Ft, fél évre 21 000 Ft, negyed évre 11 100 Ft. 2001. JANUÁR 2. www.napi.humainline Központi telefonszám: 350-4349 Fax: 350-1117 E-mail-cím: napi@napi.hu Hirdetésfelvétel: 350-6128, 350-3784, 350-4349 Számítástechnika: ORGI Bt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest Internet: http://www.lang.hu/szikra.nyomda E-mail: szikra@lang.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató